A Fertő tó, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, egyedülálló természeti csoda, amely megannyi titkot és értéket rejt. Ez a közel 20 000 éves tó, melynek területe jelentős része Ausztriához tartozik, hazánkban Magyarország északnyugati határánál helyezkedik el, Sopron közelében. Európa legnyugatabbra fekvő sztyeppe tava és szikterülete, ami egyben azt is jelenti, hogy a Fertő tó lényegében egy sós állóvíz. Különleges ökológiai rendszerével, gazdag élővilágával és kulturális örökségével a Fertő-táj a világörökség része, ám napjainkban súlyos kihívásokkal néz szembe, különösen a partján zajló nagyszabású fejlesztések miatt.
Földrajzi elhelyezkedés és a tó kialakulása
A Fertő tó Közép-Európa 3. legnagyobb állóvize, melynek területe 309 km². Hosszúsága 35 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb szélessége 7 km. A tó felszíni területe 309 km2 területen helyezkedik el, de vízgyűjtő területe 1120 km2. Átlagos mélysége mindösszesen 0,7 méter, de legmélyebb pontján is előfordulhat, hogy a tó fenekén álldogálva kilátszik belőle a feje búbja annak, aki elég magas, ugyanis ez csupán 1,8 méter. Mélysége a part mellett 50-60 cm, de a legmélyebb részeken sem éri el az 1,8 métert. Tengerszint feletti magassága 115,45 méter, más adatok szerint 114 méter. A tó földtanilag a Kisalföldhöz tartozik.
A tó a jégkorszak végén a földkéregmozgások során jött létre, kb. 20 ezer évvel ezelőtt. Ezen a vidéken 12 millió évvel ezelőtt a Pannon beltenger húzódott. A Fertő tó egyfajta átmenetet képez a Hanság kis tavakkal tagolt lápos vidékén. A tó magyar nyelvű elnevezése az avar korból származik és mocsaras, agyagos, sáros helyet jelent, amelynek valójában ma is van aktualitása. A "fertő" szó a magyar nyelvben sekély, iszapos, kénhidrogénes állóvizet jelent. A tó a mai nevét sáros, mocsaras vize miatt kapta. Rómaiak idején Lacus Peiso volt a neve. Mai elnevezése ősi finnugor eredetű, amely szerint a "fertő" szó lapos, növényekben gazdag, sekély vizű tavat jelent.
A tó egyedi éghajlati adottságokkal rendelkezik. A Fertő tó éghajlatát délről mediterrán hatások érik, nyugatról óceáni légáramlatok befolyásolják, keleti partja azonban kontinentális. Különleges, hogy itt ezen a viszonylag kis területen különböző tájegységek találhatók meg: a szikes tó, a puszta, a dombság és a hegység. Az északon a Lajta-hegység határolja, kelet felé síkság övezi, délen a Bozi-dombvidék húzódik mellette, nyugaton a Soproni-hegység szegélyezi. A tótól keletre húzódó táj kisebb szikes és sós tavaival, homokos síkságaival az Alföldre hasonlít, de nyáron hűvösebb és csapadékosabb annál. A dombvonulaton túl is ismét szikes rétek következnek: ez az átmeneti táj vezet át a Hanság égerlápjaihoz, mocsaraihoz és a csáfordi tőzikés erdő különlegesen gazdag élővilágához.
A Fertő tó egyedülálló sósvízű kémiai adottságai
A Fertő tó a kontinens legnyugatibb szikes tava és szikterülete, ami sós állóvizet jelent. A sótartalma körülbelül 33-szorosa az édesvízi Balatonénak. A tó sókoncentrációja átlagosan 3 gramm/liter, míg a tengervíz esetében ugyanez 45 gramm/liter. Fontos kiemelni, hogy a Balaton sóösszetétele sehol nem éri még el az 1 gramm/litert, a Balatonban a sókoncentráció 0,7-08 g/l közöttire tehető. A nemzetközileg elfogadott osztályozás szerint édesvízben az összes sótartalom felső határa 0,5 gramm literenként, és ilyen volt a Balaton vize egészen a huszadik század közepéig. Napjainkban azonban ez az érték megközelíti a 0,7 g/litert, és a tó egyre sósabbá válik. Egyelőre azonban ezt még nem érzik meg a fürdőzők, bár úgy 50 év múlva talán már zavaró lehet. A Balaton sótartalom növekedéséhez nagymértékben hozzájárulnak a téli jégmentesítő útszórások éppúgy, mint a parti beépítések. Ami a Velencei-tavat illeti, a tó sókoncentrációja jelenleg meghaladja az 5 gramm/litert is, miután megszűnt a vízpótlása.
A Fertő tó sótartalma valószínűleg a területet borító sós tengervíz lerakódásából maradt vissza, geológia, hidrológiai adottság. Változása évszakfüggő, nyáron a 2000 g/m3-t is eléri. Domináns kationjai a nátrium és a magnézium, míg az anionok közül a hidrogén-karbonátok, szulfátok és kloridok emelhetők ki. Mivel a nátrium nátriumhidrogénkarbonát formájában van jelen, a tavat "szikes tó"-ként, vagy más néven "szóda tó"-ként tartják számon. Vize tehát erősen alkáli jellegű, ezért kémhatása lúgos, pH értéke 8,0 felett van, akárcsak a 8,5 pH-jú Balatoné. A tó vizére a magas kémiai oxigénigény jellemző, ami a lebegőanyag szinte állandó felkeveredése, illetve a huminsavak következménye. A nádövezet vizei (a csatornák és belső tavak) a kioldott huminsavaktól mélybarna színűek. A nyílt víz színe mindig iszapszürke, ellentétben a helyenként 5-6 km széles nádasba zárt, belső tavak átlátszó, humuszsavaktól sötétbordó vizével. Tipikus szikes tavi jellege a Fertőszéplak alatti Madárvárta-öbölnek van, sekély vizével, déli szél hatására előbukkanó iszapzátonyaival.
A tóparton és a kiszáradó területeken található a sziksó. Vízállotta helyeken szulfátos és szódás a talaj, amely a tavaszi olvadáskor és a nagy esőzésekkor szappanosan csúszik. Nyáron a hőségben megszárad és messziről fehérlik a sziksó. A tó vize erősen lúgos kémhatású, amit a kémiai vizsgálatok is kimutattak. Magas ásványianyag tartalma miatt gyógyhatású. A különböző sók az iszapban is megtalálhatók, így az is gyógyhatással bír. Ezen gyógyhatást a térség már régóta ismeri és hasznosítja.
Hidrológiai sajátosságok és a vízjárás
A tó vízutánpótlása legnagyobb részben a légköri csapadék, valamint a Wulka és a Rákos-patak biztosítja. A Vulka (németül Wulka) az egyetlen igazi folyó, amely a Rozália-hegység és a Lajta-hegység patakocskáinak vizével gyarapodva ömlik Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen) mellett a tóba. A 10 km hosszú Rákos-patak Sopronkőhidán és Fertőrákoson keresztül szállítja a vizet a tóba. Mivel a Fertő tónak természetes lefolyása nincs, ezért vizét a fertőújlaki zsilipen keresztül vezetik le a Hanság-főcsatornába. Ez a levezető rendszer (Hansági-főcsatorna és Rábca) képezi a szomszédos osztrák és magyar oldalon hasznosított területről származó vizek és csatornák befogadóját. A Hansági-főcsatorna és Rábca vízrendszereken keresztül a Fertő-tó levezetett vizei mellett az Ikva árvizei és a rendszer mindkét oldalán lévő belvizei a Mosoni-Dunába és ezzel a Dunába kerülnek levezetésre. A természetes esés következtében a levezető rendszerben 5 m3/s-t meghaladó levezetés mellett olyan vízszint keletkezik, amely mellett a betorkolló csatornák zsilipjeit zárni kell és esetenként a belvizeket szivattyúzni kell.
A tó feneke lapos és vízszintes, csak a középső részén mélyebb. A tómeder közvetlen kapcsolatban volt a Hansággal. Árvizek idején a két terület egy vízrajzi egységet alkotott. Az 1900-as évek elején megszűnt ez a kapcsolat a fertőújlaki zsilip megépítésével. A tó vízállásai a Hansági-főcsatorna 1910. évi üzembevétele óta nem alakulnak természetes módon. 1964. év végéig a meglévő tűsgát szabályozás nélkül üzemelt. 1965 óta a vízállást bilaterális egyezmények szerint kezelik.
A Fertő tó vízszintje erősen ingadozó, mivel csak egyetlen igazi folyó táplálja, a Vulka. Állandó partvonala nincs, kiterjedése folyamatosan változik. Általában 100-120 évenként a tó vize teljesen eltűnik, kiszárad. A 19. század végén a kiszáradt medret felszántották és bevetették búzával és kukoricával. Házak és majorságok is épültek a mederben. Aztán a következő vízszintemelkedésnél a megművelt földek ismét víz alá kerültek, így a lakosság kénytelen volt elhagyni otthonát. Ha száraz a nyár, a víz 40-50%-a is elpárologhat. Minél kevesebb a tóban a víz, annál nagyobb lesz a párolgás. Ebből következik, hogy nagyobb lesz a víz sótartalma.A Fertő tó környéke Magyarország legszelesebb vidékei közé tartozik. A szél a Fertő sekély vizét északról a déli partok felé nyomja. A sekély vízállás miatt egy furcsa jelenség figyelhető meg. Ha a szél több napig egy irányba fúj, akkor amerre fújja a vizet, ott magasabb lesz a vízszint, mint amerről fújja. Ez a tó ferde vízállása, amelyet a szél okoz. Például 1888. március 29-én 81 cm-es vízszintkülönbséget mértek a tó déli partján fekvő Fertőboz és az északi partján fekvő Nezsider között. 1926 októberében az öt napig dühöngő vihar 80 km²-ről fújta el a vizet.
A Fertő tavi hidro-meteorológiai állomás projektbeli fejlesztésének köszönhetően a tájékoztató rendszer WEB oldalán a szakértői anyagokon kívül megjelennek az on-line rendszerben a tóról érkező, az állomás által gyűjtött napi meteorológiai adatok is. Ez a projekt az Ausztria-Magyarország Interreg III.A. Közösségi Kezdeményezési Program 3. prioritás 2. intézkedés támogatásával, a tavat érintő hiánypótló információs rendszerként jött létre.
A Fertő tó élővilága és ökológiai jelentősége
A Fertő tó és környezetének élővilágát mindkét országban Nemzeti Parkok részeként ismerik el. A magyarországi partvidékén a Fertő-Hanság Nemzeti Park, az ausztriain a Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Park található. A Fertő-táj és ennek részeként maga a tó is a világörökség része, kiemelkedő egyetemes értéke miatt.A Fertő tó Közép-Európa legnagyobb nádas tava. A tó magyar részen vízfelületének közel 4/5-ét, az osztrákoknál pedig 50%-át nádas fedi. A nádöv a partok mentén helyenként 6 km széles. A nád Fertőboz és Hidegség környékén a legszélesebb, Podersdorf környékén pedig egyáltalán nincs, mert itt a homokos, kavicsos part mellett nem tud gyökeret verni. A nádtelepek természetes szűrőként működnek, megtisztítják a tó vizét, megkötik a nitrogént és a foszfort. Ezzel korlátozzák a víz algásodását, így biztosítanak élőhelyet a vízi állatoknak.
A Fertő vidékének jellegzetes a növény- és az állatvilága. Európában egyedülállóak a különleges éghajlati- és talajviszonyai. A szikes talajon sókedvelő növények élnek: a kamilla, a sziki őszirózsa, a Fertő tavi mézpázsit, a sziksófű, a tengerparti kígyófű és a kisvirágú sziki pozdor. A part menti szikes gyepeken rackajuhok és szürkemarhák legelnek.A tó és közvetlen környéke Közép-Európa egyik legnagyobb madárrezervátuma és a költöző madarak vonulási fő útvonalának kedvelt pihenőhelye. Nagy számban költenek itt a vízi madarak: a nagykócsag, a nyári lúd, a vörös gém, a kanalas gém, a búbos vöcsök, a barna rétihéja és a barkós cinege. Madárvonulás idején sok énekesmadár pihen meg itt. Ilyenkor ritka madárfajok egyedeit is megfigyelhetjük: a vörösnyakú ludat, a réti sast és a vándorsólymot. A halak közül a süllő, a csuka, a garda és a nyurgaponty a jellemző. Nyaranta sok szitakötő is látható.A tó a természeti folyamatok miatt is átalakul, de az igazi veszélyt az antropogén beavatkozások jelentik. Ezek közé tartozik a nádasok pusztítása, a part menti építkezések és a vízszennyezés. Az ausztriai Fertő tó-Fertőzug Nemzeti Park (Nationalpark Neusiedler See Seewinkel) területén, a Fertőzugban számos kisebb szikes sósvízű tó található. A talajvíz csökkenése, a vízelvezetés és a mesterséges édesvíz beáramlása súlyosan károsította a Fertőzugban több tavacska sóháztartását. Öt tonna sót szórtak bele, és így szeretnék megmenteni a Fertő tó osztrák oldalán a Fertőzug veszélyben lévő egyik sós tavacskáját. Az akciótól azt várják, hogy helyreálljanak a természetes folyamatok, mondta Harald Grabenhofer, a nemzeti park kutatásokért felelős koordinátora és Bernhard Kohler, a WWF szakértője.
Kulturális értékek és turisztikai lehetőségek
A felügyelt és szigorúan védett területen számos tanösvény járható végig, miközben izgalmas tematikájú túrák keretében akár a vidék rejtett zugai is felfedezhetőek. A látogatóközpontok és túraútvonalak mellett, a tó kijelölt szakaszain fürdeni is lehet, a jól karbantartott strandok használatához azonban érdemes az osztrák oldalra átrándulni. A környék felfedezhető a jól kiépített bicikliútvonalon is, melynek mentén határtalan és páratlan élményben lehet része az utazónak, hiszen a tó teljes egészében megkerülhető. Emellett érdemes még biciklivel Fertőzug környékét is felkeresni, mely a leglátványosabban adja vissza jellegzetes lápi hangulatot és világot.
A tó környékén kirándulva számos kulturális és szabadidős tevékenységre is alkalom adódhat, amelyek többsége egyaránt alkalmas egy romantikus hétvége eltöltésére és családi programra is. A magyarországi oldalon Esterházyak kastélya, a magyar Versailles, mely egykor a család nyári rezidenciája volt, most viszont az egyik lakosztályában a családfő és ukrán származású felesége állandó jelleggel él. Fertőd kastélya, amely a Kincsem egyik forgatási helyszínéül is szolgált, vezetéssel egy óra alatt tekinthető meg, ezen túl azonban, lehetőség nyílik a csodás rózsakert felfedezésére is. A világörökség része a román kori lébényi templom, és érdemes elmenni a fertőrákosi kőfejtőbe is, ami szintén remek programlehetőség. Bár a kultúrtájnak szigorú értelemben véve nem része Sopron, mégis remek kiindulási pont a környék felfedezésére, ahonnan számos, különleges programokat kínáló falvak közt, a gyógyfürdőjéről híres Balf is felfedezhető.
A Fertő-tó Európa második legkönnyebben felmelegedő tava a Balaton után. Hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 30°C-ot.
A nád régóta a helyi lakosság életének szerves része volt. Régen is felhasználták és napjainkban is hasznosítják, amely tetőfedésre és szigetelésre is alkalmas. Egykoron nádból készítették a házak tetejét, kerítést a telek köré, nádtutajt, nádkunyhót, nádvillát (ezzel ették a tésztát), nádkést (ezzel szelték a szalonnát), nádtollat használtak és a nád bugájából készült cimberesöprűvel takarítottak a ház körül. A lápi kutat lyukas nádszálból készítették. Ezzel tudtak vizet inni a mocsárból, vagy a borospincében a lopót helyettesítette, vagy a mocsárba menekülők a víz alá bújva ezen keresztül szívták a levegőt. Az itt élő népek élelmesek voltak, mert a sziksót - a természetes szódát - összesöpörték, egy részét felhasználták, másik részét pedig jó áron eladták. A természetes szódához hamut és meszet adtak, majd lúgot főztek belőle. Ehhez keverték a birka- és marhafaggyút, így készült a hagyományos szappan.
A tó környéki dombokon szőlőművelés folyik, de gyümölcsöt is termesztenek a gazdák. A cseresznyevirágzás Weiden am See-ben a tavasz egyik legnagyobb ünnepe.
A Fertő tavi beruházás - botrányok és természetvédelem
Szállodakomplexum épül a Fertő tó partján, ami a helyi környezetvédő aktivisták mellett számos nemzetközi intézmény rosszallását is kivívta. A Fertő partján botrányoktól terhesen épülő szállodakomplexum mögött ismert hazai milliárdos cége áll. A beruházás része egy sportközpont és egy ökocentrum is. Egy százszobás szállodát, apartmanházakat, műfüves focipályát, 16 teniszpályát, és két vitorláskikötőt is terveztek 30 milliárd forint közpénzből.
A probléma az, hogy a kivitelezéssel kapcsolatban az építtető az UNESCO-val és Ausztriával is „elfelejtett” egyeztetni, pedig egy olyan Világörökségi helyszínről van szó, amely két ország területén helyezkedik el. A Ramsari Egyezmény nemzetközi titkársága már 2019-ben kifejezte a projekttel szembeni ellenérzését, de ők is csak azt a választ kapták, hogy a beruházás nem sérti a természetvédelmi területet. A tények ismeretében ellentmondásnak számít, hogy a beruházás mind a mai napig úgy hirdeti magát, mint ami a természeti értékek megóvásával valósul meg, ausztriai oldalhoz képest is jobban figyelve a környezeti értékekre.
A különböző inkorrekt megoldások között, ott van például a fotókon is megörökített tény, hogy a jogszabályok alapján tilos a tó területén motorcsónakokkal közlekedni, ennek ellenére folyamatosan robbanómotoros hajókkal vitték az anyagot az építkezéshez, melynek következményeként az olajszennyezés is már jól látható. Eltűnt egy teljes félsziget, nem beszélve a cölöpházak lebontásáról, mely a környéken olyan jellegzetes épületként voltak számontartva, mint a hortobágyi csárdák, vagy a hollókői parasztházak. A tájkép ikonikus elemei, a világörökség helyszínének alkotóelemei az utolsó darabig megsemmisítésre kerültek. Az eredetileg 52 hektárra eső beruházás megvalósítása közel 13 hektár lebetonozását, térkövezését foglalja magában. Ám a legfrissebb felmérések szerint a beruházás mértéke jóval nagyobb lehet, mint az eddig hangoztatottak: akár az eredetileg meghatározott terület másfélszerese is. Folyamatosan olyan jellegű tájátrendezés folyt, amely során szintén nem gondoltak a hosszú távú következményekre.
A helyi természetvédők, mint például a Fertő tó Barátai Egyesület, folyamatosan tiltakoztak, terepszemlére járva bizonyítékot gyűjtöttek. Ilyen volt például a motoros csónakok lefotózása, vagy a tájformáló építkezés dokumentálása. Továbbá nyílt leveleket és közleményeket tesznek elérhetővé online és offline felületeken, illetve felvették a kapcsolatot a különböző nemzetközi szervezetekkel is az elmúlt évek során. Ennek hatására a Greenpeace magyarországi képviselete mellett, az UNESCO Világörökség Központjának igazgatója, Mechtild Rössler is ellenérzését és a beruházás leállításának szükségességét jelezte a magyar kormány felé. Az UNESCO párizsi titkársága és az MTA Biológiai Tudományok osztálya is a beruházás megállítására kérte a magyar kormányt, ami nem csak természeti értékekeket, de a Fertő-Neusidlersee határon átnyúló világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékének megőrzését is veszélyezteti.
A Fertő tó Barátai Egyesület alapító tagja a Kun Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához fordult a jogszabályokba ütköző környezeti hatástanulmány miatt, amely alapján megadták az engedélyt a Fertő tavi építkezésnek. Brüsszelből megkeresték a magyar kormányt, az ügyben hivatalos vizsgálat folyik. A Fertő tó Barátai Egyesület, amely már korábban is sikert aratott a bíróságon, az EMLA segítségével és Greenpeace Egyesülettől függetlenül eljárva, bírósági keresetet adott be a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal által a Fertő tavi vizitelep úgynevezett “rekonstrukciójához” kiadott környezetvédelmi működési engedély ellen. A kormányhivatal a 2023 március 31-ei ítélet után egy egyszerű iratcsatolás keretében próbálta megoldani a környezetvédelmi hatásvizsgálatot. A Fertő tó Barátai Egyesület véleménye szerint az iratcsatolás keretében történt mindössze 3 oldalas kiegészítés nem csak szakmaiatlan, de arra sem ad lehetőséget, hogy az apartmanházak Fertő tó medrében történő építésének vízügyi hatásait megfelelően lehessen értékelni.
„A kormányrendelet, amely egy kógens, vagyis kötelező érvényű jogszabály, alapján a beruházás keretei között tervezett apartmanházak, monolit vasbeton szálloda és ökocentrum nem helyezkedhetnének el az adott ingatlanon, ami a Fertő tó medrében található. Egyesületünk kéri Lázár Jánost, hogy a 2023. június 7-ei levelében említett a Kormány által eldöntött újratervezésre tekintettel, az engedély kérelmet vonja vissza.” mondja Major Gyula, az egyesület elnöke. „A civil szervezetek, mint például szövetségünk tagja a Fertő tó Barátai Egyesület, nyitottak arra, hogy a Fertő tavi beruházás esetében a természetvédelmi érveiket és a fejlesztési lehetőséggel kapcsolatos elképzeléseiket megosszák az illetékes minisztériumokkal. Az apartmanházak számának növekedése, aminek eredményeképpen 455 méter hosszan zárnák el a hozzáférést a Fertő tó partjához, sajnos csak az egyik probléma a közpénzből tervezett beruházással." Kun Zoltán hozzátette még, hogy „Magyarország az elmúlt 300 évben vizes élőhelyeinek nagy részét elvesztette. Az emberi hatásra felgyorsult klímaváltozás következményeit, az aszályokat, a villámárvizeket, mindannyian magunkon érezzük. A meglévő vizes élőhelyeink tekintetében a magyar kormányzat részéről a felelős döntés az lenne, ha nem betonozásra, hanem a természet védelmére és helyreállítására fordítaná a meglévő pénzügyi forrásokat."
2022 azonban a fordulat éve volt: financiális problémákra, a válságra hivatkozva az állam felfüggesztette a kivitelezést. A folyamatban lévő építkezéseket nem állították le, de amiket még nem kezdtek el, azokat bizonytalan időre elhalasztották. A beruházásokhoz új tervek készülnek, erről természetesen semmilyen konkrét és értékelhető információ nincs, de ami mégis van, az inkább azt mutatja, hogy a beruházás mértékét tervezik növelni, nem pedig környezetvédelmi szempontokat újragondolva más tervet kialakítani. 2025-ben megnyitották az addig elkészült kikötőt és mólót, így a tó a nagyközönség számára ismét megközelíthető a magyar oldalon is. A tavalyi aszályos év után, idén egyre gyakrabban hallunk a villámárvizek okozta károkról. A helyzet megérett arra, hogy nagy tavainknál, mint például a Fertő tónál, a kormányzat ne erőltesse tovább a fenntarthatatlan, költséges és a természetes élőhelyek további zsugorodásához vezető fejlesztéseket.
Tegyél a tavak érdekében és legyél részese a mozgalomnak!