A modern háztartásokban egyre inkább alapvető fogyasztói igény, hogy az úgynevezett „földesáruk” - azok a zöldségek, amelyeknek a föld alatti részeit fogyasztjuk, mint például a sárgarépa, petrezselyemgyökér, burgonya vagy zeller - megmosva kerüljenek a boltok polcaira. Ezzel párhuzamosan azonban egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát- és perkloráttartalom a zöldségekben, ami arra utalhat, hogy a termékeket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel.

A klorátok és perklorátok leginkább a klórtartalmú fertőtlenítőszerek bomlástermékeként kerülhetnek be az élelmiszerekbe. Fontos tudni, hogy a klorátok az emberi szervezetbe kerülve károsítják a vér hemoglobinját és vesebántalmakat is okozhatnak, a perklorátok pedig akadályozzák a jód felvételét, így megzavarják a pajzsmirigy működését. Bár az élelmiszerek előállítása során elengedhetetlen a higiénia, különösen járványidőszakban, a zöldségek direkt fertőtlenítése nem ajánlott. A helyes eljárás az árufeldolgozás környezetének és eszközeinek tisztántartása, nem pedig magának az élelmiszernek a vegyszeres kezelése.
Higiénia és fertőtlenítés a konyhában
A fertőtlenítés kapcsán a legfontosabb alapszabály: a takarításnak mindig meg kell előznie a fertőtlenítést. A kórokozók nagy részét a tisztítási eljárással - mosogatószer, súrolószer, zsíroldó és a fizikai dörzsölés alkalmazásával - el lehet távolítani. Ha minden tiszta, akkor jöhet a konkrét fertőtlenítés.
Általános takarításhoz jól bevált szerek a szódabikarbóna, az ecet és a citromlé. Kevésbé ismert, de kiváló fertőtlenítőszer a 3%-os hidrogén-peroxid, amely teljesen biztonságos, használata után öblítést sem igényel. A fa vágódeszkák tisztítására a besózás javasolt: hagyjuk a sót állni a deszkán, majd dörzsöljük le. Ez különösen fontos nyers hús szeletelése után, mivel a deszka klóros fertőtlenítővel semmiképp nem érintkezhet. Fertőtlenítőszer használatakor a felületet legalább 3-5 percig hagyjuk hatni, majd szükség szerint öblítsük le, a gyártói utasításokat követve.

A hőkezelés is hatékony fertőtlenítő módszer; 75 fok feletti vízben való áztatás például az evőeszközök esetén is hatásos. A konyharuhákat ajánlott 90 fokon mosni, de a legjobb a papírtörlő használata, mivel a textíliák könnyen elszaporítják a baktériumokat. A szemetest és a konyhai gépek fogantyúit is érdemes rendszeresen tisztítani, a személyes higiénia, azaz az alapos kézmosás fontosságát pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni.
A makrobiotikus szemléletmód az étkezésben
„A makrobiotikus szemlélet szerint a végtelen világegyetem a forrása minden jelenségnek, így az egészség és a betegség is a világegyetem rendjének megjelenési formái.” A betegség a kínai és a japán nyelvben értelmi és érzelmi egyensúlyvesztést jelent. Abból állunk, amit megeszünk; az élhet boldogan, aki természetesen és a normális emberi egyensúly megtartásával táplálkozik.
A makrobiotika az energia szempontjából is középpontos ételeket ajánlja. A gabonák a legmegfelelőbbek az ember számára, különösen a barnarizs, amelyben megvan a savasság és lúgosság legmegfelelőbb 5:1 aránya. A szélsőségesen jang ételek (só, tojás, vörös húsok) rendszeresen eltúlzott fogyasztása merevséget, szűkületeket, ízületi problémákat és nyugtalanságot okozhat, míg a szélsőségesen jin ételek (cukor, alkohol, vegyi anyagok) gyengeséget, szétszórtságot és depressziót válthatnak ki.
A makrobiotikus étrendben a mérsékelt éghajlati övben fő szerepet játszanak az egész gabonák, a zöldségek, a hüvelyesek, a természetes szójababtermékek, a magvak, a diófélék és a tengeri füvek. A főzéshez használjunk gáztűzhelyet, kerüljük a mikrohullámú sütőket és a teflon edényeket. A nehéz zománcos öntöttvas lábasok kiválóak a belső részek megerősítésére, míg a rozsdamentes acél lábosok a zöldségek blansírozására alkalmasabbak.
Az elhízás és a táplálkozás összefüggései
Az elhízás napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája, amely nem csupán kalória matematika. Hátterében a mozgásszegény életmód, valamint a feldolgozott, ízfokozókkal, sok zsírral és cukorral készített modern luxus ételek eltúlzott mennyiségű fogyasztása áll. A zsírszövet az evolúció során a tápanyaghiányos időszakok túlélését szolgálta, de a túlzott mértékű felhalmozódás, különösen a zsigeri zsír esetében, súlyos gyulladásos folyamatokat indíthat el.

Az étkezés nem luxus, hanem szükséglet. Az indiai filozófia a főzést egyfajta jógának, istenkeresésnek tekinti. A szakács tudata, jókedve és tisztasága közvetlenül hat az étel minőségére. A "szattvikus" (jóság minőségű) ételek - mint a tej, füge, banán vagy datolya - könnyen emészthetőek, tisztítják az elmét és a testet. Az étrend megváltoztatását fokozatosan, a kamra és a hűtőszekrény tartalmának makrobiotikus alapanyagokra cserélésével érdemes elkezdeni.
Az egészség megőrzése érdekében ügyelnünk kell a nyomelemekre, például a vörösréz bevitelére is. A vörösréz edények kiváló hővezető képességgel rendelkeznek, így a profi konyhákban előszeretettel használják őket, bár a savas ételekkel való reakciójukra vigyázni kell. A természetes egyensúlyhoz való visszatérés folyamata nem csupán fizikai, hanem spirituális út is, amely során a test, mint templom, újra megtalálja a harmóniát a világegyetem rendjével.
tags: #foldes #etel #a #fozessel #fertotlenito