Füstölt házi kolbász fogyasztása terhesség alatt: Tények és tévhitek

A várandósság időszaka rengeteg új kérdést vet fel a kismamákban, különösen az étrenddel kapcsolatban. Az internet, a könyvek és a jóindulatú tanácsok között könnyű elveszni, ezért fontos a hiteles forrásokra támaszkodni. Antal Zsófia védőnő segítségével most tisztázzuk a babavárás alatti táplálkozással és egyéb témákkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket és a valóságot.

A táplálkozás alapjai a várandósság alatt: Mit ehetünk és mit kerüljünk?

A kismamák számára alapvető fontosságú a kiegyensúlyozott és tápanyagokban gazdag étrend, amely hozzájárul a magzat egészséges fejlődéséhez és az anya jóllétéhez. Azonban számos élelmiszerrel kapcsolatban élnek tévhitek, amelyek felesleges aggodalmat okozhatnak.

Nyers és feldolgozott húsok, sajtok és tenger gyümölcsei: A legfontosabb tudnivalók

A várandósság alatt a fogyasztható ételek és italok listáját már a terhesség korai szakaszában érdemes ellenőrizni. A szakember szerint a szabály sokkal egyszerűbb, mint ahogy azt az interneten keringő tiltólisták sugallják. A tiltólistás alapanyagok közé tartozik a nyers hús, a nyers tojás, valamint az érlelt sajtok, mint a camembert és a brie. A halat és a májat is csak heti egyszer javasolt fogyasztani.

• Füstölt és szárított termékek: Tévhit az is, hogy a kolbász, a szalámi vagy az érlelt sonka sem szerepelhet a babát várók étrendjében. A szárított vagy füstölt ételek feldolgozott élelmiszereknek minősülnek, melyek nyugodtan fogyaszthatók, csak a házi készítésű formáktól érdemes óvakodni. Ezt támasztja alá az a meggyőződés is, hogy nemzedékek során át, ha volt egyáltalán húsféle, az füstöléssel volt hosszabb időre tartósítva, nem voltak felvágottak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a hőkezelésen át nem esett felvágottak, sonkafélék fogyasztása nem javasolt. A szalonna és a füstölt kolbász tilalma azon alapulhat, hogy egy részük higanyt tartalmazhat. Ezt azonban nem könnyű megmondani, melyik fajta mennyit, ezért inkább az irányelvekre kell figyelni, például kistestű halakat választani, amelyekben kevesebb méreganyag halmozódhat fel.
• Nyers hús és belsőségek: A Listeria monocytogenes nevű baktérium, amely elsősorban a nyers húsokban, a tenger gyümölcseiben, szennyezett zöldségeken, gyümölcsökön és pasztörizálatlan tejtermékekben fordulhat elő, komoly veszélyt jelenthet a várandós nők számára, mivel vetélést, koraszülést, az újszülöttnél légzési elégtelenséget is okozhat. Ezért kerülni kell a nyers húst, mint például a tatárbifszteket, carpaccio-t, és az angolosan elkészített húsokat. Minden húsfélét gondosan süssünk át, a legkisebb részük se maradjon nyers. A májat és a vesét, valamint a belőlük készült pástétomokat, hurkákat is lehetőleg el kell hagyni az étrendből, mivel kiválasztószervekként méreganyagokat szűrnek ki, és magas A-vitamin tartalmuk is káros lehet a magzatra.
• Nyers hal és tenger gyümölcsei: A nyers hal, mint a szusi, füstölt lazac, szintén tiltólistás. Ha már halat fogyasztunk, válasszunk kistestűeket, amikben kevesebb méreganyag halmozódhat fel, különösen a higany. A heti két adag olajos hal, mint a makréla, lazac és szardínia, nagyszerű fehérje- és omega-3 zsírsavforrás lehet, amennyiben jól átsütve fogyasztjuk. A cápa, a királymakréla, a kardhal és a nagy szemű tonhal magas higanytartalmuk miatt kerülendők.
• Tojás: A nyers tojás is kerülendő a szalmonella baktérium kockázata miatt, amely növeli a vetélés kockázatát. Ezért a lágy tojás, a házi majonéz, a tiramisu és a mousse-ok sem javasoltak. A tojást jól átsütve fogyasszuk.
• Tejtermékek: A pasztörizálatlan tejtermékek, a penészes vagy puhára érlelt sajtok (mint a camembert és a brie) szintén veszélyesek lehetnek a listeria baktérium miatt. A kemény sajtok, mint a trappista, és a pasztörizált tejtermékek azonban nyugodtan fogyaszthatók, sőt, kiváló kalcium-, foszfor-, B-vitamin-, magnézium- és cinkforrások. A parmezán sajt pasztörizálatlan tejből készül, de nagyon alacsony a szennyeződés kockázata.

Zöldségek és gyümölcsök: A változatos étrend alappillérei

A várandósság alatt kiemelten fontos a rengeteg zöldség és gyümölcs fogyasztása a változatos táplálkozás részeként. Mindössze két kivétel van: a nyers sárgarépa és a nyers cékla, amelyek magas nitrit tartalommal bírnak. Feldolgozott állapotban azonban ezek is nyugodtan jöhetnek.

• Alapos mosás: A zöldségeket és gyümölcsöket alaposan meg kell mosni, hogy a rajtuk lévő baktériumokat, kórokozókat, például a toxoplazmózist okozó parazitákat eltávolítsuk. Akár egy evőkanál ecetet is tehetünk a lemosóvízbe a biztonság kedvéért.
• Édesburgonya: Az édesburgonya egy csoda növény, gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, mint a béta-karotin (A-vitaminná alakul), C-, B2-, B6-, E-vitamin, kálium, réz és mangán. Alacsony a zsír- és koleszterintartalma, és cukorbetegek is fogyaszthatják, javítja a vércukorszint szabályozását.
• Bogyós gyümölcsök: Tele vannak vízzel, egészséges szénhidráttal, C-vitaminnal, rostokkal és antioxidánsokkal. Alacsony glikémiás indexűek, így nem okoznak jelentős vércukorszint-emelkedést. Kiváló nassolnivalók.
• Sötétzöld zöldségek: A brokkoli, kelkáposzta és spenót rengeteg tápanyagot tartalmaznak, mint a rost, C-, K-, A-vitamin, kalcium, vas, folsav és kálium. Ügyesen becsempészve az étrendünkbe (például turmixok formájában) nagyszerű alapanyagok.
• Aszalt gyümölcsök: Bőséges vitamin-, rost- és ásványianyag-tartalmuk mellett nagy mennyiségű természetes cukrot is tartalmaznak, ezért nem ajánlott egyszerre több adag fogyasztása. A kandírozott fajtákat mindenképpen érdemes elkerülni. Egy adag szárított gyümölcs azonban számos vitamin és ásványi anyag, köztük a folsav, a vas és a kálium ajánlott bevitelének nagy százalékát biztosíthatja.

Gabonafélék és hüvelyesek: Esszenciális tápanyagforrások

• Teljes kiőrlésű gabonák: A finomított társaikkal ellentétben a teljes kiőrlésű gabonák, mint a zab, a quinoa és a barna rizs, tele vannak rostokkal, vitaminokkal és növényi vegyületekkel. Energiaforrásként elsősorban a szénhidrátok szolgálnak, melyek napi bevitele 320-380 g között ajánlott.
• Hüvelyesek: A lencse, a borsó, a bab, a csicseriborsó, a szójabab és a földimogyoró mind nagyszerű növényi eredetű rost-, fehérje-, vas-, folsav- és kalciumforrások - csupa olyan, amire a szervezetnek nagy szüksége van a terhesség alatt.

Különleges élelmiszerek és kiegészítők

• Avokádó: Sok rostot, B-vitamint (különösen folsavat), K-vitamint, káliumot, rezet, E-vitamint és C-vitamint is tartalmaz. Egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag. Magas egészséges zsír-, folsav- és káliumtartalma miatt remek választás terhesség alatt. Az egészséges zsírok elősegítik a kicsi bőrének, agyának és szöveteinek felépítését, a folsav pedig segíthet megelőzni bizonyos fejlődési rendellenességeket.
• Halmáj olaj: Gazdag EPA és DHA omega-3 zsírsavakban, amelyek nélkülözhetetlenek a magzati agy és szem fejlődéséhez, segíthet megelőzni a koraszülést. Különösen hasznos lehet azok számára, akik nem esznek rendszeresen tenger gyümölcseit, vagy nem pótolják kívülről az omega-3 és D-vitamint.
• Étrend-kiegészítők: Bármennyire is igyekszünk vitaminban gazdag egészséges ételeket fogyasztani, nem képes minden fontos anyagot olyan mennyiségben a szervezetbe vinni, hogy az a baba szükségleteit is fedezze. Ezért a nőknek még teherbeesés előtt étrend-kiegészítők fogyasztása, ezeken belül is leginkább a folsav és a vas pótlása ajánlott. A folsav a fejlődési rendellenességek, elsősorban a gerinc-, ajak- és szájpadhasadék kialakulásának, valamint némely szív és húgyúti rendellenesség megelőzésében játszik szerepet. Kiegészítőként szedése legalább a terhesség 12. hetéig ajánlott. A vashiány vérszegénységben nyilvánul meg, amely viszont növeli a korai szülés illetve a baba elhalálozásának kockázatát. Terhesség alatt javasolt a D-vitamin, kalcium és esszenciális zsírsavakban gazdag élelmiszerek fogyasztásának a növelése.

Gyakori tévhitek a várandósságról és a valóság

A táplálkozáson kívül számos egyéb tévhit is kering a várandóssággal kapcsolatban, amelyek megzavarhatják a kismamákat. Fontos, hogy ezeket is tisztán lássuk.

1. Tévhit: Terhességi cukra csak annak lehet, aki sok cukrot eszik

A tudatos kismamák a kezdetektől odafigyelnek a kiegyensúlyozott táplálkozásra, hogy elkerüljék a gesztációs diabéteszt. Vannak, akik azonban nem csökkentik a szénhidrátfogyasztást a terhesség időszakában, pedig a hormonháztartás felborulása miatt kortól és súlytól függetlenül még azoknál is kialakulhat a terhességi cukorbetegség, akik egyébként kevés szénhidráttartalmú ételt esznek.

Éppen ezért előírás a terhességi protokoll szerint a várandósság 24-28. hetében az általános diabétesz szűrés. Sokan nem tudják, hogy ennek mekkora jelentősége van, hiszen a várandósság során kialakuló cukorbetegség nemcsak az anya szervezetére, de a magzat fejlődésére, idegrendszerére, illetve súlynövekedésére és későbbi hormonháztartási zavaraira is hatással van.

2. Tévhit: Az eddig megszokott mosószer megfelelő az újszülött bőrének

Számos családban tévesen gondolják azt, hogy a kisbabák bőre ugyanolyan kezelést, és így ugyanolyan mosószert is kíván, mint, amit a család többi tagjánál megszokhattak. Pedig nemcsak azok az anyagok károsíthatják a babák bőrét, melyek közvetlenül érintkeznek a testükkel. Ugyanígy irritációt okozhatnak a rosszul megválasztott mosószerek is, ezért a mosásnál kerülnünk kell a felesleges adalékanyagokat és illatanyagokat tartalmazó mosóporokat.

3. Tévhit: A várandósság alatti felkészülésben csak a nőgyógyász ad szakmai segítséget

Az első gyermeküket váró kismamák részéről számos szakmai kérdés merül fel, és sokan úgy tudják, hogy ezeket csak a szülész-nőgyógyász szakorvosnak tudják feltenni. Pedig 2014 óta él az a szabály, amely szerint a terhesség 9 hónapját a védőnők is nyomon követik és havi rendszerességgel találkoznak a kismamákkal. Ők azok, akik holisztikusan látják a terhesség minden mozzanatát és bátran tehetnek fel nekik a kismamák kérdéseket. Az pedig csak a hab a tortán, hogy ők a baba születése után is a család közelében maradnak, hiszen a kicsi első éveit is segítik tanácsaikkal.

4. Tévhit: A toxoplazmózist csak a macskák terjesztik

A toxoplazmózis nevű betegségnek a várandósság során magzatkárosító hatása lehet, sőt, akár vetélést is okozhat. Mivel ezt a betegséget elsősorban macskák terjeszthetik, azoknak, akik macskát tartanak, figyelni kell arra, hogy ne érintkezzenek a macskaalommal. Az azonban tévhit, hogy a macskától is távol kell tartani magát a kismamáknak, hiszen a cica nem, csak az ürüléke fertőzhet. A toxoplazmózis betegség okozója egy parazita (Toxoplasma gondii), amely képes megfertőzni embereket, emlősöket és madarakat is. A felnőtt, egészséges ember immunrendszere gyorsan leküzdi a fertőzést, ám a várandós kismama szervezetében a méhlepényen átjuthat a kórokozó, a magzat pedig - fejletlen immunrendszere miatt - védtelen a betegséggel szemben.

Persze a toxoplazmózist nemcsak közvetlenül a macskaürüléktől lehet elkapni, de a földben termett zöldségektől és gyümölcsöktől is, így elengedhetetlen azok alapos mosása. Ráadásul a nyers hús is fertőzött lehet, ezért fontos, hogy mindent jól átsüssenek azok, akik babát várnak. És azért azt sem árt mérlegelni, hogy akinél van már gyerek, az akár a homokozóban is találkozhat ezekkel a kórokozókkal, de akár a cipő talpán is be lehet vinni a lakásba. A kóbor macskák mindenhol otthagyják a „nyomukat”, gyakorlatilag az összes termőföld toxoplazmával szennyezett. Ezért fertőzés forrása lehet egy nem elég alaposan megmosott burgonya vagy egy csak úgy bekapott eperszem. Nagyon fontos tehát, hogy minden zöldséget és gyümölcsöt olyan gondosan megmossunk, hogy ne maradhasson rajtuk semmilyen piszok vagy földes folt.

A macskatulajdonosoknak nem kell megszabadulniuk kedvencüktől, de néhány óvintézkedéssel minimalizálhatják a fertőzés veszélyét. A fertőzött macskaürülékben 3-4 nap után jelennek meg a betegséget terjesztő spórák - tehát ha mindennap cseréljük a macskaalmot, gyakorlatilag lenullázzuk az elsődleges kockázatot. Fontos tudni, hogy azok, akik korábban már átestek a fertőzésen, nem kaphatják el újra, és így a baba sem kerül veszélybe.

5. Tévhit: Minden kismamánál alap a kívánósság

Talán sokaknak meglepő, de a várandósság nem minden eleme olyan, mint a filmekben, ez pedig igaz azokra a jelenetekre is, amikor a kismama uborkát eszik csokival és utána még bevág egy hamburgert is. A valóságban sok esetben pontosan ugyanazokat az ételeket kívánják a kismamák, mint várandósságuk előtt, és nyoma sincs az őrült sóvárgásnak. Mindez teljesen egyénfüggő és valójában a hormonháztartásunk változása alapján alakul ki az ízlésünk, ami van, akinél ugyanaz marad, van, akinél pedig teljesen megváltozik.

6. Tévhit: Kettő helyett enni terhesség alatt

A „kettő helyett enni” nézet mára már elavult. A mennyiség helyett a minőségre kell összpontosítani. A magzat egészséges fejlődéséhez fontos, hogy a kismama tápláléka megfelelő összetételű és vitaminokban, valamint ásványi anyagokban gazdag legyen. A helytelen táplálkozás, az egyes tápanyagok egyenletlen pótlása kedvezőtlen hatással lehet a baba és a mama egészségi állapotára. Terhesség során nő a fehérjeszükséglet, az érett magzat számára az anyai szervezet kb. 630 g fehérjét biztosít. Az ajánlott napi fehérjebevitel terhesség alatt 90 g (ami a napi kalória bevitel 15-20%-át képviseli). Szénhidrátokban gazdagok a teljeskiörlésű termékek, gabonafélék, tej vagy cukor. A várandós anyukák ajánlott napi zsír bevétele 70-80 g. Az esszenciális zsírsavak fogyasztása a baba idegrendszerének megfelelő fejlődése érdekében szükséges.

Egyéb fontos szempontok a várandósság alatt

Koffein és alkohol

A terhesség alatti magas koffeinbevitel összefüggésben van az alacsony születési súllyal és a vetéléssel. Az a legjobb, ha a terhesség alatti, napi koffeinbevitele nem haladja meg a 200 mg-ot. Ez két bögre instant kávénak vagy teának, illetve egy nagy bögre friss kávénak felel meg. Margit Slimáková, közismert cseh egészségmegőrzési és táplálkozási szakértő, a kávéfogyasztás csökkentését javasolja, és inkább koffeinmentes cikória vagy rozs kávéval való helyettesítését.

Az alkohol fogyasztása terhesség alatt teljesen kerülendő. Az alkohol ugyanis a méhlepényen át eljut a kisbabához, és negatívan befolyásolja az agyfejlődést, valamint a sejtképződést. A Murdoch Gyermek Kutatóintézet vizsgálatai kimutatták, hogy már a kis mennyiségű alkoholfogyasztás is befolyással van a magzat arcfejlődésére.

Mesterséges édesítők és adalékanyagok

Kerülni kell a mesterséges édesítőket (amelyek leggyakrabban a light vagy kalóriamentes termékek összetevőinek egyikéhez tartoznak), valamint a fölösleges adalékanyagokat.

Csípős ételek

A kismamák kerüljék a csípős ételeket, mert a terhesség utolsó hónapjaiban nehezebben emészthetőek.

Gyógynövények

A gyógynövények külön kategóriát képeznek a várandós anyukák étrendjében. Fogyasztásuknál legyen elővigyázatos, hiszen némelyek a méh összehúzódását és a szülés folyamatának felgyorsítását válthatják ki, ami a terhesség első időszakában nem kívánatos. Sőt az általuk előidézett medence tájék vérallátásának növelése vetéléshez is vezethet. Ezért használatuk előtt mindig kérje ki az orvos vagy a gyógyszerész véleményét. Teljes biztonsággal fogyaszthat kismamáknak szánt teakeveréket. Terhesség alatt nem ajánlott viszont a majoránna, petrezselyem, zsálya, fehér üröm vagy gyömbér. A terhesség 26. hetétől bánjon óvatosan a bazsalikommal, fahéjjal, szegfűszeggel, kardamommal és oregánóval. A fahéj, szegfűszeg és gyömbér ugyan méhösszehúzódásokat idézhetnek elő, de kis mennyiségben pozitív hatással vannak a terhességi rosszullét kezelésénél.

Folyadékbevitel

Szakemberek véleménye szerint a terhesség alatti magasabb folyadékbevitel kedvező hatással van a magzat fejlődésére és születési súlyára. A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel jelentősége a terhességi rosszullétek során is nő. Folyadékforrásként első helyen a tiszta víz álljon, alkalmasak az alacsonyan vagy közepesen mineralizált természetes ásványvizek, gyümölcs- és zöldséglevek vagy dzsúszok, nektárok 1:1 arányban vízzel hígítva. Amennyiben táplálék kiegészítőket szed, korlátozza az ásványvizek fogyasztását ezzel elkerülve a vesék túlterhelését. Az ásványvizek a napi folyadékbevitel maximum egy ötödét képezzék. Teljesen alkalmatlan a terhesség alatt a kinintartalmú italok (tonikok), koffeintartalmú italok valamint a korábban említett kockázatos kategóriába tartozó gyógynövények fogyasztása. Az anyai szervezetbe bejutott folyadékmennyiség egyénileg eltér és nagy mértékben függ az étrend összetételétől és a szezontól (hiszen meleg időszakban több folyadékot fogyasztunk).

Vegetáriánus és vegán étrend terhesség alatt

A vegetáriánus és vegán étrendet mítoszok övezik a terhesség alatt. A vegetáriánus kismamák számára azonos általános szabályok érvényesek, mint a többi nő számára, akik szintén a növényi táplálkozás hívei. Ügyelni kell a megfelelő vas-, kalcium-, fehérje- és B12-vitamin-bevitelre. Ez utóbbit idővel minden vegetáriánusnak ajánlott pótolni. A terhesség raw étrenden is sikeres és problémamentes lehet. Ennek élő példája Zuzana Lužná, a Love of Raw cseh honlap bloggerje, aki a terhessége első három hónapjában leveles zöldségeket és salátákat fogyasztott, más nem is igen ment le a torkán. Tányérján akkoriban sok macskagyökér, rukkola, olívaolaj, citrom és rengeteg gyümölcsöt találtunk. A harmadik hónap elteltével Zuzana elutazott Balira, ahol korlátlan mennyiségű friss élelmiszert ehetett. Csehországba visszatérve elérkezett a csicseriborsó, hüvelyesek, tengeri algák és avokádó időszaka. A terhesség hetedik és nyolcadik hónapjában Zuzana a növényi lúgosító erőlevesekből származó természetes zsírok és energia pótlására összpontosított. Az utolsó hónapban minden zöldet imádott. A növényi fehérjéket a raw étrend híve spirulina algából nyerte, a helyes emésztést a chia magvak segítették elő.

A várandósság alatti odafigyelés és a hiteles információk keresése elengedhetetlen a mama és a baba egészsége érdekében. A fenti tanácsok és tévhitek tisztázása segítséget nyújthat a kismamáknak a tudatos döntések meghozatalában.

tags: #fustolt #hazikolbaszt #ehet #egy #kismama