A fűzfa (Salix) egy rendkívül sokoldalú növény, melyet méltán tartanak számon mind díszkerti, mind gyógyászati szempontból. Bár a köznyelv gyakran „szomorú növényként” említi, ez a megnevezés távol áll a valóságtól. A fűzfa csüngő ágai játékosságot, egyediséget tükröznek, leomló lombozata pedig dús hatást, intim atmoszférát teremt, semmiféle szomorúságot nem sugároz. Dekoratív értékét földig érő ágai mellett vesszőinek sárga színezete és leveleinek jellegzetes hosszúkás, vékony alakja is növeli. A fűzfát bármilyen stílusú és típusú kertbe ültethetjük, a szokványostól eltérő megjelenése mindig esztétikus lesz, harmonikusan illeszkedik a kert világába, vagy éppen kontrasztos, feltűnő hatást kelt.
A fűzfafélék családja és elterjedése
A füzek (Salix) családjába körülbelül 500 önálló fajta tartozik, melyek rendkívül változatos formákban léteznek. Az árterületeken magas fákká nőnek, míg a hegyoldalakon kúszó bokrocskák vagy cserjék formájában fordulnak elő. Botanikai neve (Salix) a kelta „sal” (=közel) és „lis” (=víz) szavakból származtatható, ami jól utal a fajok vízközeli élőhelyeire. A legtöbb fűzfaj jól bírja a vizet és tűri az állandó talajvíz ingadozásokat is. Azonban az állítás, miszerint a nedves talajt szereti, túlzás, mivel ez az egyik legjobban alkalmazkodó fafajta.
Különleges fűzfafajták díszkerti alkalmazásra
A fűzfák között számos olyan fajta található, melyek díszítőértékük miatt különösen népszerűek a kertészek körében.
Szomorú barkafa (Salix caprea ’Pendula’)
Magas törzsbe oltva forgalmazzák a „szomorú barkafa” néven elterjedt csüngő ágú kecskefüzet (Salix caprea ’Pendula’). Ez az a fűzfaj, amit virágkötészeti szempontból is érdemes megemlíteni nagy, ezüstös barkái miatt. Tavasszal a faiskolák egyik legnépszerűbb növénye. Ha elvirágzás után a hosszú hajtásait egyharmadukra visszavágjuk, akkor szép dús, elágazó ágrendszerű fácskánk lesz néhány év alatt.
Tarka levelű rekettyefűz (Salix cinerea ’Tricolor’)
Díszkertészeti szempontból említésre méltó fajta még a tarka levelű rekettyefűz, a Salix cinerea ’Tricolor’, mely általában alacsony törzsre oltva kapható. Különleges levélmintázata egyedi megjelenést kölcsönöz a kertnek.
Japán tarkafűz (Salix integra ’Hakuro Nishiki’)
Meglepő színű leveleivel lett népszerű a japán tarkafűz (Salix integra ’Hakuro Nishiki’), melyet nem csak magas törzsre oltva, hanem bokorként nevelve is megvásárolhatunk. Lombja távolról fehérnek tűnik, de közelebbről nézve rózsaszínes zöldes árnyalatokban foltosak a levelek. Hajlamos a visszazöldülésre, ezeket a hajtásokat tőből el kell távolítani a díszítőérték megőrzése érdekében.
Uráli csigolyafűz (Salix purpurea Gracilis)
Az uráli csigolyafűz (Salix purpurea Gracilis) díszítő értékét a vöröses vesszői adják, melyeken az apró barkák nagyon szép kontrasztot alkotnak. Mindössze legfeljebb másfél méterre növő cserje. Vékony vesszői kezdetben felfelé nőnek, és miután elérte az adott magasságot, gömbformát vesz fel. Levelei keskenyek, ezüstös szürkék.
Törpe kúszó fűz (Salix repens ’Iona’)
A törpe kúszó füzet (Salix repens ’Iona’) kifejezetten alacsony, maximum 50 cm-es törzsmagasságra oltják. Apró, fényes levelei a vékony vesszőin széles sugárban nőnek oldalirányba, rendkívül elegáns megjelenést kölcsönözve neki.
A fehér fűz (Salix alba) és gyógyászati felhasználása
A fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó, közismert fa a fehér fűz (Salix alba). Lecsüngő ágú változatát, a szomorúfüzet, díszkertekbe is ültetik. Kétlaki lombhullató fa, 10-25 méter magasságra is megnő. Vízparton, nedves helyeken található. Törzsén a kéreg repedezett, esetleg odvas. Fiatal hajtásai hajlékonyak, kosárfonásra is használják. Levelei lándzsa alakúak és fogazottak, tapintásuk selymes. Virágai barkaszerű virágzatot alkotnak. A fehér fűz leveleinek színi oldala fényes zöld, fonákja pedig ezüstfehér és selymesen szőrös. Innen ered a fajta elnevezése is, mert a többi fűzfajta (körülbelül 400-féle) szőrei sötétebbek. A tavasz és a megújulás jelképeként is ismert, mivel a legkorábban virágzó növények közé tartozik.
A leggyorsabb fájdalomcsillapítás a vadonban! ~ Hogyan készítsünk és használjunk fűzfakéreg teát
A kínai orvosok a fűzfa kérgének gyógyító hatásait már több ezer éve ismerik és alkalmazzák. Fűzfakérget tartalmazó receptúrákat már az ókori egyiptomiak, az ókori görögök (Hippokratész) és a rómaiak (Galénosz) is készítettek. Az aszpirint eredetileg az ebben a növényben található szalicilsavból vonták ki 1838-ban Németországban. Vegyészek (a Bayer cég kémikusai) 1899-ben megváltoztatták a molekula szerkezetét a nem kívánt mellékhatások miatt, mivel kiderült, hogy a szalicilsav túlzott szedése károsítja a gyomor nyálkahártyáját, fájdalmat, gyomorfekélyt és erős vérzést okoz. Így született meg az acetil-szalicilsav, valamint az aszpirin. Ám az acetil-szalicilsav hosszú távú fogyasztása sem javasolt. Az orvosok napjainkra bebizonyították, hogy a fehér fűzfa kérgéből származó kivonat (a szalicil és egyéb anyagok természetes keveréke) sokkal hatékonyabb, mint a szintetikusan előállított aszpirin, és a hosszú távú alkalmazása során sem okoz problémákat. Gyógyászati célokra a kéreg begyűjthető kosárfonó üzemekben is, de csak ott, ahol forró vízzel nem kezelik.
A fehér fűz sokoldalú alkalmazása a népi gyógyászatban
A fehér fűz a fejünk búbjától a talpunkig segít. Enyhíti az ízületi gyulladás (artritisz) okozta panaszokat. A fűzfa kérgét láz és influenzás tünetek esetén, valamint fejfájás és egyéb fájdalom, illetve reumás panaszok esetén fájdalomcsillapításra használják. A virágja méhösszehúzódásokra és álmatlanságra is használatos. Külsőleg a virágot fagyásra, sebekre és fekélyek kezelésére alkalmazzák. Gyakran használják más gyulladásgátló hatású gyógynövényekkel együtt (például homoki szalmagyopár, fekete ribizli). Az aszpirinhez hasonló vérhígító hatása van, így használatos a különböző szívbetegségek kezelésében (ilyen célú alkalmazása esetén azonban orvosi konzultáció szükséges). Teáját belsőleg vérzések ellen, bélhurutra, reumára, ízületi bántalmakra, gyomorhurutra, hólyaggyulladásra és láz ellen használják. Külsőleg a fagyott testrészek és aranyeres bántalmak kezelésére szolgál. A fűzfalevél főzetét láz és reumás fájdalmak csillapítására használják.
Fontos figyelmeztetések és mellékhatások
Dr. James A. Duke amerikai gyógynövényszakértő szerint a fűzfakéreg és az aszpirinhez hasonló gyógynövények elsősorban megelőzésre alkalmazhatók. Mivel erős véralvadásgátlók, ezért növelhetik a vérzés, így az agyvérzés kockázatát. Ezért aszpirin tartalmú szerek szedése előtt célszerű konzultálni orvosával vagy gyógyszerészével! Kerülje az aszpirin vagy aszpirin-tartalmú gyógynövények (például fűzfa-fajok) szedését, ha allergiás rá! Nagy adagban a fűzfa kérge egyes tanulmányok szerint hasmenést és hányingert okozhat. Nem alkalmazható asztmások, valamint gyomor- és nyombélfekélyben szenvedők esetén, illetve szalicil érzékenyeknél. A benne található csersav gyomor- és bélbántalmakat idézhet elő.
A fűzfafajok sokfélesége és jogszabályi védelme
Vigyázat! Sokfajta fűz-féle (Salix) ismeretes. Így az amerikai vagy kanadai fűzön (Salix cordata) kívül a fehér fűz (Salix alba), a boroszlánlevelű fűz (Salix daphoides), csörege fűz (Salix fragilis), csigolya fűz (Salix purpurea), kenderfűz (Salix viminalis), babiloni fűz (Salix babylonica), dárdás fűz (Salix hastata), füles fűz (Salix aurita), rekettyefűz (Salix cinerea), mandzsu fűzfa (Salix pseudo-matsudana), mandulalevelű fűz (Salix triandra) is ide tartozik.
A legközismertebb gyógyhatás szempontjából a fehér fűz (Salix alba), az amerikai fűz (Salix cordata) kosárfonáshoz, a kenderfűz (Salix viminalis) pedig inkább bútorkészítéshez használatos. Dr. James A. Duke amerikai gyógynövény szakértő azonban valamennyi fűzfa fajt nagyra értékeli a gyógyhatása miatt. A fehér fűz (Salix alba) a leginkább használatos gyógynövény a népi gyógyászat szerint.
Hazánkban egyes fűzfa fajok - így a füles fűz (Salix aurita), a parti fűz (Salix elaeagnos), a feketéllő fűz (Salix myrsinifolia), a babérfűz (Salix pentandra) - jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védettek.
Tudományos háttér és hivatkozások
A fűzfa gyógyászati felhasználásával kapcsolatban számos tudományos munka és népi gyógyászati forrás áll rendelkezésre.Latin név: Salix alba, Salix alba var. vitellina (L.) Stokes, Salix alba vitellina (L.) Stokes., Salix alba var.Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 154.Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0Stefan Chmelik: A kínai gyógynövények titkai; Illia & Co.A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft.Flora Danica Hft. 48, Tab. 2854, Prof. Dr.