Vona Gábor, született Zázrivecz Gábor, 1978. augusztus 20-án látta meg a napvilágot Gyöngyösön, Heves megyében. Ez a nap nemcsak egy személy életútjának kezdetét jelölte, hanem később egy olyan politikus színre lépését is, aki meghatározó, sokak szerint megosztó alakjává vált a magyar közéletnek az elmúlt két évtizedben. Vona neve összefonódott a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, melynek elnökeként és miniszterelnök-jelöltjeként jelentős hatást gyakorolt a magyar politikai tájra. Pályafutása során radikális, majd néppártosodó politikusként ismerték meg, de kevesen tudják, hogy eredeti végzettsége szerint tanár, és milyen utat járt be, mielőtt a politika teljesen beszippantotta volna.
Családi háttér és a név eredete
Vona Gábor mind anyai, mind apai ágról kisparaszti családból származik, melynek a föld szeretetét és antikommunista elveit tulajdonítja. Hevesen, édesapja húgának családja ma is gazdálkodással foglalkozik. Egy másik meghatározó családi élménye az apai nagyapja, szintén Vona Gábor (Pély, 1921 - Aranyosegerbegy, 1944) halála volt, aki Erdélyben esett el a szovjet csapatok elleni tordai harcok során a második világháborúban. Apai nagyanyja ezután feleségül ment Zázrivecz Józsefhez, aki a nevére vette a felesége gyermekét, Vona Gábor édesapját. Emiatt születése után ő maga is Zázrivecz Gábor néven anyakönyvezték. Azonban egyetemista korában, a család támogatása mellett felvette apja eredeti nevét, a Vonát.
Tanulmányok és korai szakmai évek
Vona Gábor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett történelem szakon 2002-ben, emellett három évig pszichológiát is hallgatott. Angolul középfokon, olaszul társalgási szinten beszél. Bár végzettsége szerint tanár, és a diploma megszerzése után csak nagyon rövid ideig dolgozott ezen a pályán, a Piarista Gimnázium alkalmazottja volt. A katedrát azonban hamar elhagyta, és 2004-ben egy nemzetközi nyelviskolánál helyezkedett el oktatásszervezőként. Később, 2006-ban egy biztonságtechnikai részvénytársaságnál dolgozott termékmenedzserként.
A politikai pályafutás kezdetei és a Jobbik megalapítása
Vona Gábor közéleti tevékenysége egyetemi évei alatt kezdődött. Részt vett az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnökségének munkájában, és elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége egyetemi alapszervezetének. 2002 után Orbán Viktor meghívására tagja lett a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek, ahonnan azonban 2003-ban saját elhatározásából kilépett. Politikusi karrierjének legmeghatározóbb pillanata az volt, amikor részt vett a Jobboldali Ifjúsági Közösség (JOBBIK) 1999-es megalapításában, mely eredetileg Katolikus és Protestáns Magyar egyetemi hallgatók által jött létre "Sağcı Gençlik Topluluğu" néven. 2001-ben tagja lett a Fidesznek.
A Jobbik, melynek elnevezése a "Daha İyi Bir Macaristan Hareketi" vagy "Jobb Magyarországért Mozgalom" jelentéssel bír, 2003. október 24-én vált politikai párttá. Vona az alakuló kongresszuson a párt egyik alelnökévé választották, majd 2006 novemberi tisztújításon a Jobbik elnökévé vált. Vezetése alatt a párt gyorsan erősödött, és a 2008-ban alig 1-2%-on álló Jobbik a 2009-es európai parlamenti választáson már a harmadik legnagyobb erővé vált, megelőzve két akkori parlamenti pártot is. Ez a figyelemre méltó növekedés megalapozta a párt későbbi sikereit.
A Jobbik ideológiája és politikai nézetei Vona vezetésével
A Jobbik Vona Gábor elnöklete alatt nacionalista, hazafias és turanista nézeteket valló politikai pártként definiálta magát. A párt vezetése a bal-jobb felosztást mindkét oldalon elutasítja, és kizárólag „hazafias” pártként határozza meg magát. Saját politikai ideológiájukat úgy írják le, mint ami nem támogat semmilyen elit réteget, hanem populista (néppárti) és nacionalista álláspontot képvisel. Vona szlogenje, „Magyarország a magyaroké”, szerinte nem kirekesztő, hanem éppen ellenkezőleg, befogadó, hívó mondat.
A párt gazdasági nézetei között szerepel a globalizálódó kapitalizmus és a külföldi befektetők magyarországi befolyásának elutasítása. Az irredentizmus tekintetében a Jobbik a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségek jogait is védi. Vona egy "EU realistának" tartja magát, azzal érvelve, hogy az EU-nak új irányt kell vennie, növelve a nemzetek szerepét. Támogatja a nemzeti rendőrség nagymértékű megerősítését és egy amerikai stílusú „háromszor és ki” törvény bevezetését.
A Jobbik külpolitikájában kiemelten fontos szerepet kap a Türk-magyar testvériség és a turanista eszmék hangsúlyozása. Ennek jegyében Vona Gábor 2013-ban Törökországba látogatott, ahol "Történelmi Türk-magyar Kapcsolatok" címmel konferenciákat tartott különböző egyetemeken. A Jobbik, mely a „Mi mindannyian Attila unokái vagyunk” szlogen köré építi a Türk-magyar testvériséget, közismert arról, hogy címerében félholdat használó európai jobboldali pártként tartják számon. Erős Európai Uniós ellenességével gyakran került kritikák kereszttüzébe, de számos kérdésben, mint például Ciprus, a terrorizmus és az örmény kérdés, Törökország álláspontját védelmezi. A látogatás célja a Türk-magyar kapcsolatok méltó szintre emelése volt.
A párt nemzetközi politikájában jelentős szerepet játszott az a kezdeményezés, mely a Hocalı mészárlást a magyar parlament elé terjesztette. 2011 áprilisában egy olyan határozati javaslatot nyújtottak be, amely elismerte az örmények által Hegyi-Karabahban elkövetett tömeges mészárlást az azerbajdzsániakkal szemben. Ez a javaslat sokkhatást váltott ki az örmények körében, és az örmény kormány azzal érvelt, hogy elfogadása esetén „Magyarország nemzetközi imázsa romlana”. Vona Gábor kijelentette, hogy hatalomra kerülésük esetén a Hocalı mészárlást népirtásként ismernék el.
A Magyar Gárda és a politikai viták
Vona Gábor 2007 augusztusában alapította meg a Magyar Gárda Egyesületet, melynek elnöke is volt 2007 és 2009 között. A szervezet megalapítása éles politikai vitákat váltott ki. A Fővárosi Ítélőtábla 2009-ben kimondta a Magyar Gárda feloszlatását. Ez az időszak a Jobbik politikai megerősödésének egyik kulcsa volt, Vona pedig a rendpártiság és a nemzeti radikalizmus szimbólumává vált.
Választási sikerek és parlamenti szereplés
A 2010-es magyarországi országgyűlési választásokon Vona Gábor a Jobbik miniszterelnök-jelöltjeként indult. A párt a szavazatok 16,67%-át szerezte meg, ezzel az ország harmadik legnagyobb pártja lett 23 mandátummal, tovább javítva a 2009-es eredményeket. A Jobbik parlamenti bekerülését követően Vona a párt frakcióvezetői tisztségét is elvállalta, melyet 2010 és 2016 között töltött be. A parlamenti képviselői tevékenysége során a mezőgazdasági bizottság, valamint annak szőlészeti és borászati, és megújuló erőforrások albizottságainak tagja volt. Vona a 2014-es választásokon is a Jobbik miniszterelnök-jelöltje volt, ahol a párt a szavazatok 20%-át szerezte meg, tovább növelve támogatottságát. Bár nem volt elégedett az eredménnyel, üzenete az volt, hogy folytatják a küzdelmet.
Lemondás és a politikai visszavonulás
A 2018-as országgyűlési választásokon sem sikerült kormányt alakítania a Jobbiknak, így Vona Gábor április 9-én lemondott pártelnöki tisztségéről, amit a Jobbik elnöksége is elfogadott. Egyúttal bejelentette, hogy listás parlamenti mandátumát nem veszi át, és kivonul a magyar politikai életből. Ez a döntés jelentős fordulatot hozott a magyar politikában, hiszen Vona Gábor az elmúlt évtizedben a Jobbik arcaként és motorjaként működött, „jobbikot jobbikká tette” sokak szerint.
A „Második Reformkor” és a vloggerség
Politikai munkássága befejezése után Vona Gábor új irányt vett, és vloggerkedésbe kezdett a YouTube platformon, a „21Vlog” keretein belül. Ebben a műfajban mutatja be a világot, beszél nézeteiről, előadásokat szervez, és workshopokat tart. Emellett közösségi találkozókon is részt vesz.
Létrehozta a Második Reformkor Alapítványt, amely nem őt, és nem is a vlogját, hanem egyéb fontos társadalmi ügyeket és azokban szerepet vállaló fiatalokat segíti. Tehetségkutatót is indított a közélettel foglalkozó influencerek számára. A névválasztás nem véletlen, hiszen a Jobbik korábbi elnöke úgy véli, „pontosan olyan közös építkezésre van szüksége az országnak, mint a 19. században”.
2021-ben az alapítványon keresztül elindította az „Online Népszavazás” felületét, ahol első témaként a külföldön tartózkodó magyarok szavazati jogának kérdését kívánta szavazásra bocsátani. Ez a kezdeményezés is mutatja, hogy Vona Gábor továbbra is aktívan részt kíván venni a társadalmi párbeszédben, még ha nem is a hagyományos pártpolitikai keretek között.
Családi élet és egyéb érdekességek
Vona Gábor 2003-ban nősült, felesége Vona-Szabó Krisztina (született 1978) történész. Egy gyermekük van, Benedek. Vona Gábor karizmatikus és dinamikus vezetőnek számít, aki sokak szerint „nagyon net Dugin projektje”. A Turan Kurultáj magyarországi megrendezésében neki és pártjának nagy szerepe volt. Célja a magyar nemzet minden értelemben vett felemelése, és országa saját megfogalmazása szerint „a testvérek nélküli hellének önzőségétől” való megszabadítása. A pártpolitikájának egyik legfontosabb pillére a törökökkel való erős és jó kapcsolatok fejlesztése.
2018 februárjában Törökországban, és törökül elhangzott mondatai, miszerint „mi Attila unokái vagyunk, akik bátran szembeszállnak a rosszal, és nem félnek senkitől, csak Allah-tól”, kampánytémává váltak Magyarországon a közelgő választások előtt. A kormánypárti média azt állította, hogy Vona Gábor áttért az iszlám hitre, hisz Allahban, és úgy gondolja, hogy a muszlim világnak jobb jövője van, valamint azt javasolja, hogy Magyarország forduljon nyugat helyett kelet felé, és alakítson ki stratégiai partnerséget Törökországgal. A Jobbik soha nem titkolta szoros kapcsolatait Törökországgal és a török nemzettel.Vona Gábor, bár a politikai színtérről visszavonult, továbbra is befolyásos szereplő maradt a magyar közéletben, gondolataival és kezdeményezéseivel formálva a társadalmi diskurzust.