Ahogy a géntechnológiával módosított (GM) élelmiszerek kezdenek behatolni étrendünkbe, aggályok merültek fel a biztonságukkal kapcsolatban. Az emberiség valójában már évezredek óta végez genetikai módosítást a szelekció és a keresztezések révén, melynek során a számunkra kedvező tulajdonságokra szelektálva új fajtákat hozott létre. Alig másfél évszázaddal az öröklődés alapvető összefüggéseinek felismerését követően a genetikailag módosított (GM) termékek a modern mezőgazdaság alapanyagaivá váltak. A génsebészet alkalmazásával lehetővé vált egy élő szervezet kiválasztott génjeinek, illetve génszakaszainak átültetése egy másik élő szervezetbe, akár nem rokon fajok esetében is. A géntechnológia a hagyományos nemesítési eljárásokkal szemben sokkal nagyobb variációs lehetőséget ad, és rövid idő alatt teszi lehetővé a célzott tulajdonságokkal bíró mezőgazdasági alapanyagok kialakítását.
Napjainkban számos szakember vitázik azon, hogy a genetikailag módosított élelmiszereknek milyen hatásai lehetnek az emberi szervezetre. A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti az esetleges egészségkárosító hatásukat és olyan is, ami szerint nem kell számolni ilyen jellegű veszéllyel. Fontos kérdés az is, hogy az emberi szervezetre milyen hatásai lehetnek a genetikailag módosított élelmiszereknek. Bemutatjuk ezeket az aggályokat, valamint a biztonságuk értékelése során követett eljárások korlátait. Mindent egybevetve kijelenthető, hogy a GM-élelmiszerekről nehéz általánosságban beszélni. A genetikai módosítás menete és a konkrét módosított gén ismeretében lehet csak a veszélyekről értekezni.
Mi is az a genetikailag módosított élelmiszer?
A genetikailag módosított élelmiszernek minősül minden olyan termék, amely bármilyen formában tartalmaz genetikailag módosított szervezetet. Az eljárás során megváltoztathatják a növény vagy állat saját génállományát, vagy idegen szervezettől is kaphat új géneket (transzgenikus egyed). Géntechnológiával módosított minden olyan szervezet, amelynek genetikai összetételét szándékosan megváltoztatták. A DNS-módosítás folyamata szervezetenként változik.
Az eljáráshoz néhány, ma már rutinszerűen elvégezhető lépésre van csak szükség: örökítőanyagot kell nyerni a mintákból, majd a kiválasztott gént izolálni. Ezt követően az adott gént klónozzák, azaz megsokszorozzák, további nukleotid-szakaszokat csatolnak hozzá, majd a növényi sejtekbe bejuttatva a kromoszómákba illesztik. A klónozáshoz és a gének elkészítéséhez más organizmusokat is felhasználnak, továbbá az elkészített gének bejuttatásához is alkalmazhatnak baktériumokat (pl. Agrobacterium), vírusokat, de ma már más lehetőségek is léteznek erre (pl. az ún. génpisztoly).
Transzgenikus növények generációi
A transzgenikus növények két nagy csoportba sorolhatók:
Első generációs GM-növények: Ezen növényeknél a cégek stratégiája a mezőgazdasági termelés segítése volt. A módosítások célja a vírus-, gomba-, baktérium-, vagy rovarrezisztencia, és abiotikus (herbicid, hő, fagy, szárazság, só, nehézfém, stb.) rezisztencia kialakítása. A rovarrezisztens és a herbicidrezisztens, szárazság- és hidegtűrő növényeket termesztik a legnagyobb területen a világon. Az első generációs GM-növények létrehozásának célja a mezőgazdasági termelés segítése, a hozam növekedésének, valamint a gyomirtókkal és a kártevőkkel szembeni ellenálló-képesség kialakulásának érdekében. Ilyen például az olyan kukoricafajták előállítása, amelyekben nem tesz kárt a kukoricamoly. A BacyllusThuringiensys (Bt) nevű talajlakó baktérium génjét építik be, ennek hatására a kukorica is olyan méreg-előanyagokat termel, mint a baktérium. Hasonlóképpen, a génmódosított olajrepcébe olyan baktériumgént juttattak, ami a repcét gyomirtó tűrővé teszi.
Második generációs GM-növények: Ebben az esetben a stratégiát a speciális anyagok előállítása jelenti, gyógyszeripari, élelmiszeripari, műanyagipari felhasználásra. A cégek figyelme ezért a második generációs GM-növények felé fordult, amelyek termelésének célja speciális alapanyagok előállítása főleg ipari felhasználásra. Ez a technológia növények anyagcseréjét és fejlődését változtatja meg. A géntechnológiai stratégiák lehetőségei a második generációs GM-növények vonatkozásában széleskörűek. Például a zsírsav-anyagcsere módosítására vonatkozó géntechnológiai stratégiák a szénlánc hosszúságát és telítetlenségét meghatározó enzimekre alapozhatók. A kutatók előállítottak már olyan repcét, melynek zsírsavai 50%-ban olajsav helyett laurinsavat termelnek. A laurinsav a kozmetika ipar számára fontos alapanyag. Egy enzim génjével transzformált repce pedig képes a telítetlen sztearinsav termelésére, így olyan zsírsavakat termel, mellyel felválthatja a kókuszpálma és olajpálma használatát. Az anyagcsere-módosítás további lehetőségét a keményítő és cukortartalom növelése jelenti, valamint új fehérjék termeltetése és fehérjék túltermeltetése is lehetséges. A növényi fehérjék egy-két esszenciális aminosavban hiányosak, inkomplettek. Ezzel a technológiával sikerülne olyan GM-növényeket a termesztésbe vonni, amelyek az átlagosnál sokkal több létfontosságú, esszenciális aminosavat - például lizint, triptofánt - építenének be a saját fehérjéikbe, így a növények is komplett fehérjeforrást alkotnának.
A GM-élelmiszerek előnyei
A genetikailag módosított élelmiszereknek számos előnye van, amelyek mind a fogyasztók, mind a termesztők számára jelentősek lehetnek.
Ellenállóképesség és hozamnövelés
A génmódosított növények ellenállóbbak lehetnek a gyomokkal, rovarokkal és növényi betegségekkel szemben, ami jobb termőterület-kihasználtságot és a gyom-, illetve rovarirtószerek használatának csökkentését teheti lehetővé a termesztésük során. Emellett kedvezőtlen összetételű (pl. szikes) talajokon is biztosítható a termeszthetőség és javítható a szárazságtűrés is. A géntechnológiával módosított növények kifejlesztésének elsődleges motivációja a kártevőkkel és gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló képességük növelése, valamint az eltarthatóságuk javítása. Ezek a jellemzők elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gyorsan változó éghajlati viszonyokkal és a nyolcmilliárdot meghaladó népességgel szembenéző világban elegendő élelmiszertermelést lehessen fenntartani.
GM növények | Genetika | Biológia | FuseSchool
Táplálkozási érték és élelmezésbiztonság javítása
A GM-en alapuló élelmiszerek segíthetnek a túlnépesedés jelentette kihívások, a harmadik világot sújtó éhínség, valamint az alultápláltság elleni küzdelemben. Nehéz megítélni, hogy mekkora szükség van a GM-növények által biztosított magasabb termésátlagokra, de be kell látni, hogy ma több milliárd ember fogyaszt GM-élelmiszereket, és egyes becslések szerint ha ez a terméskülönbség nem lenne, 1-1,5 milliárd ember egészsége kerülne veszélybe az éhezés miatt, gyakorlatilag azonnal. Mivel a Föld lakossága növekszik, jelenleg nem áll rendelkezésre más technológia, amivel javítható lenne a növekvő népességű országok élelmezés-biztonsága.
Kiváló példa erre az ún. „golden rice”, ami egy béta-karotinban gazdag GM-rizs. Az egyetlen különbség a hagyományos rizzsel szemben az, hogy a genetikai módosítás eredményeképp a rizsnek jelentős lesz a bétakarotin-tartalma, ami sárgás színét adja. Egyes ázsiai országokban, ahol a rizs a fő táplálékforrás, az A-vitamin-hiány következtében évente több tízezer gyermek veszíti el a látását, amit egy ilyen típusú, módosított rizsfajta termesztésével ki lehetne küszöbölni. A sárga színű béta-karotin az emberi szervezetben A-vitaminná alakul, mely több funkcióhoz, többek között a látáshoz nélkülözhetetlen. Délkelet-Ázsiában - ahol az emberek amúgy is szinte kizárólag rizst fogyasztanak - a többféle elővitamint is tartalmazó GM-rizs tehetné lehetővé a vitaminhiányos gyermekek megfelelő vitaminpótlását.
Speciális tulajdonságok és ipari felhasználás
A növények fejlődésében az érés módosítását elsőként az USA-ban alkalmazták, az első piacra dobott termék a Flawr Savr későn puhuló paradicsom volt, egy év múlva a későn érő paradicsom követte. Ez a paradicsom hónapokig szobahőmérsékleten is tárolható volt, anélkül, hogy beérett volna. Az érésben módosított paradicsomok etilén gázban tartva érnek be. Hazánkban az alma módosítására végeztek hasonló kísérleteket. Az úgynevezett "Arctic apple" olyan alma, amely felvágás után nem barnul be, így nagy előnye, hogy használatával jelentősen csökkenthető az élelmiszer-pazarlás.
A GM növények „bioreaktorként” is betölthetik szerepüket új fehérjék termelésével és túltermelésével. Vakcinákat termelhetnek gyümölcsökben, amik a fejletlen és fertőző országok lakossága immunizálható a legveszélyesebb fertőző betegségekkel szemben, továbbá antitestek is termeltethetők a növényekkel.
A laurinsav a kozmetika ipar számára fontos alapanyag. Egy enzim génjével transzformált repce pedig képes a telítetlen sztearinsav termelésére, így olyan zsírsavakat termel, mellyel felválthatja a kókuszpálma és olajpálma használatát.
A GM-élelmiszerek hátrányai és kockázatai
Az ígéretesnek tűnő alkalmazási lehetőségek ellenére a kutatók is elismerik, hogy kevés a rendelkezésre álló információ, számos megválaszolatlan kérdés merül fel a GM-növények hatását illetően.
Környezeti kockázatok
Termesztésük során nagy terhet rónak a környezetre, nem csökken a vegyszerfelhasználás, valamint a kártevőkben is kialakulhat a rezisztencia. Problémát jelent az is, hogy, bár elvileg a genetikai módosítás akár csökkenő növényvédőszer-felhasználást is eredményezhetne, a gyakorlatban jelenleg sok helyen több vegyszert használnak fel a GM-növények termesztésekor. A génmódosított növényre nem hat az alkalmazott vegyszer, csak a környezetében lévő gyomokra vagy más károsító tényezőkre, ezek azonban néhány generáció után ellenállóvá válhatnak rá. A gazdáknak ilyenkor nincs más választása, mint hogy sokkal nagyobb mennyiségben és sűrűbben permetezzenek, illetve, hogy más, még drasztikusabb gyomirtókkal próbálkozzanak.
Az ökológiai kockázatot jelenthet például, ha az olajrepce gyomirtó tűrő génállományát a vadrepcének is átadja. Egyes zöldszervezetek ennek kapcsán beszélnek a „szuper gyom” kialakulásáról, bár a vadnövények gyomirtó rezisztenciája spontán módon is kialakulhat. A GM növények egész rovarfajokat pusztíthatnak ki, veszélyeztetve ezzel a táplálékláncot.
Csökken a biodiverzitás, a genetikailag módosított organizmusok bekerülnek a természetes környezetbe. A génmódosított lazacok összekerülnek a természetben élőkkel, így megváltoztatják az egész faj tulajdonságait. A genetikai módosítás az állattenyésztésre is kiterjed, pl. a tenyésztett lazacokat azért vetik alá GM-eljárásnak, hogy a növekedésüket felgyorsítsák, így néhány hónap alatt hatalmasra nőnek, ezáltal a profitszerzés időszaka megrövidül.
Egészségügyi kockázatok
A génmódosított élelmiszerekkel végzett legtöbb vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy okozhatnak néhány gyakori toxikus hatást, például máj-, hasnyálmirigy-, vese- vagy reproduktív hatásokat, és megváltoztathatják a hematológiai, biokémiai és immunológiai paramétereket. Ehhez az értékeléshez azonban sok éves állatkísérletekre és klinikai vizsgálatokra van szükség. Dona és Arvanitoyannis (2009) tanulmánya szerint bizonyos génmódosított élelmiszerekkel végzett állati toxicitási vizsgálatok kimutatták, hogy azok több szervre és rendszerre toxikus hatással lehetnek. Ezeknek a vizsgálatoknak az áttekintését nem szabad minden GM élelmiszerre külön-külön elvégezni, de az egyes szervekre kifejtett hatások alapján segíthet abban, hogy jobb képet alkossunk az emberre gyakorolt lehetséges egészségügyi hatásokról.
GM növények | Genetika | Biológia | FuseSchool
A genetikai módosítás az utóbbi időben egyre több kételyt szül szakemberben és fogyasztóban egyaránt. Nem is alaptalanul, hiszen a korábban riogatásnak tartott borúlátó vélekedések egyre inkább igazolódni látszódnak napjainkban. A génmódosítás során az örökítő anyag (DNS) szerkezetének megváltoztatásával hoznak létre új tulajdonságú élőlényt. Az ilyen módon létrejött szervezet a természetben nem található meg. Az új tulajdonság tovább öröklődik az utódokra is, így az „ember alkotta” élőlény sajátos jellegét sokszorosítja a természetben, kihatva ezzel szinte mindenre önmaga körül.
Az egészségügyi kockázat főleg a kukorica és szója kapcsán váltott ki nagy vitákat. Tény, hogy egyes időjárási viszonyok mellett a kukorica méreganyag tartalma a szokásos mennyiség több ezerszerese is lehet. Szója esetében úgy találták, hogy a génmódosított szója elterjedésével párhuzamosan megnőtt a szójaallergiások száma is. A termesztők körében a pollenérzékenység emelkedett.
A kockázatok az emberi szervezetet sem kerülik el. A vírusgének túlzott használata ismét nagy világjárványokhoz vezethet. A természetbe kiszabadult DNS-molekulák nagy szaporodó képességű fertőző vírusokat eredményezhetnek. Az idegen gének az emberi száj- és bélflórának is átadódhatnak, sőt a bélhámsejtek osztódási sebességét is befolyásolhatják. Terhesség esetén a magzat bizonyos sejteibe (pl. agysejtek) is bejuthatnak. Emellett az emberi DNS-ben lévő ún. nyugvó vírusgéneket és alvó tumorsejteket is aktiválhatják, így beláthatatlan folyamatokat indíthatnak el. A génmódosított élelmiszerek fogyasztása egyesek szerint az allergiák, a pollenérzékenység, és egyes bélbetegségek számát is növelheti.
Hosszú távú hatások és kutatási hiányosságok
Sajnos annak megítéléséhez, hogy a hosszú távú fogyasztásnak van-e más biológiai hatása, több évtizedes epidemiológiai vizsgálatokra volna szükség, ennyi idő pedig még nem telt el az eljárás bevezetése óta. A globális felhasználás mértékéhez képest csak csekély számban publikáltak a hosszú távú biológiai hatást vizsgáló kutatásokat, és további gond a kutatások finanszírozásának alulreprezentáltsága az esetleges negatív hatások tisztázására végzett vizsgálatok terén. Természetesen számos kutatást végeztek már a GM-növények fogyasztásának veszélyeivel kapcsolatban, és az ezidáig egyetlen igazoltan káros humán vonatkozás az, hogy az arra érzékeny embereknél allergia alakulhat ki egyes GM-élelmiszerek bizonyos összetevőire. Azonban a géntechnológiával módosított növények genetikai anyaga semmilyen módon nem tud beépülni az emberi DNS-be. Az elv ugyanaz, akár genetikailag módosított egy növény, akár nem, a DNS-e ugyanúgy viselkedik.
A biodiverzitás csökkenése és a hagyományos gazdálkodás veszélyei
Egy másik veszély, amit a GM-növények termesztése magában rejt, a biodiverzitás csökkenése. A GM-növények elterjedése háttérbe szorítja a hagyományos gazdálkodást és a biogazdálkodás megszűnéséhez vezet. A génmódosított növények elszabadulása komoly veszélyt jelentene a biogazdálkodók számára. A "bio", azaz "ökológiai termék" jelölés uniós feltételei között nemcsak az szerepel, hogy tilos kémiai úton előállított növényvédő szereket és műtrágyákat alkalmazni, de genetikailag módosított szervezeteket sem szabad használni. A GMO-kat tartalmazó termékeket nem lehet "ökológiai" címkével ellátni, kivéve, ha azok véletlenül kerültek a termékbe, és az összetevők GMO-aránya nem haladja meg a 0,9%-ot.
Szabályozás és fogyasztói tudatosság
Világviszonylatban a mezőgazdasági terület 90%-a génmódosítás-mentes. A GM-élelmiszerek felhasználásának és előállításának egyik legjelentősebb szereplője az Amerikai Egyesült Államok. Az USA kormányának hivatalos álláspontja szerint a GM-élelmiszerek biztonságosak, és nélkülözhetetlenek az éhezés elleni küzdelemben. Az EU ezzel szemben elzárkózik a GM-élelmiszerek előállításától, és azon az állásponton van, hogy a kockázat az emberi egészségre és a környezetre nézve nagyobb mértékű, mint amekkora előnyt jelenthetne a felhasználásuk.
Amerikában már 1994-ben megjelentek a GM-növények, azonban egyes európai országok kezdetektől fogva tiltották a GM-növények termesztését, valamint nagyobb óvatosságot tanúsítottak a tudományos és technológiai fejlődés ezen irányával szemben. Az Európai Unió 25 tagállamában végzett Eurobarometer-felmérés szerint az európaiak 62%-a ellenérzést, jelentős aggodalmat táplál a genetikailag módosított termékekkel szemben. Az európai polgárok többször is kinyilvánították, hogy - többek között a hosszú távú következmények ismeretének hiánya miatt - GMO-mentes mezőgazdaság hívei. Ennek ellenére az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is.
Jelenleg nem engedélyezett Magyarországon genetikailag módosított növények termesztése, és ilyen élelmiszerek előállítása sem folyik, azonban egyre több híresztelést hallunk, miszerint különböző génmódosított (GMO) élelmiszerek lépik át a magyar határt és kerülnek az asztalunkra. Kötelező jelölni a génmódosítás tényét minden olyan élelmiszeren, amelyben 0,9%-nál nagyobb mértékben található GM összetevő. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban a jogszabályok előírják, hogy minden terméken egyértelműen fel kell tüntetni a GMO-t tartalmat: „E termék géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmaz.” Ha GMO-ból származó összetevőket használnak, azt is fel kell tüntetni a termék összetevői közt.
A leggyakoribb GM-élelmiszerek a szója, a kukorica és a paradicsom, illetve az ezekből előállított termékek. Ezen nyersanyagokból rengeteg élelmiszeripari összetevőt állítanak elő. A felvágottak, az ostyák, a kekszek és a csokoládék nagy részben tartalmazhatnak GM alapanyagot vagy adalékot. Általánosan egyébként a szója, a paradicsom, a repce és a kukorica esetében lehet génmódosításra gyanakodni, bár a törvények előírják a jelölési kötelezettséget. A jövőben a hazai termékek komolyabb bevizsgálásra kerülnek.
Ahol engedélyezve vannak, ott az előrecsomagolt élelmiszereknek átlagosan 70%-a tartalmaz GM-összetevőket anélkül, hogy a fogyasztó tudna erről és választhatna, ami komoly etikai dilemmát jelent ezen nyersanyagok felhasználása kapcsán.
A szakemberek szerint a GM élelmiszerek jövőjét a vásárlói vélemények fogják eldönteni. Nem mindegy tehát, hogy milyen véleményen van a fogyasztó. Ettől függ ugyanis, hogy a jövő élelmiszerei között lesznek-e a génmódosított élelmiszerek.
tags: #genmodositott #zoldseg #hatasa