A Gitár Húrok és Anyagok Világa: Részletes Útmutató

A gitár, mint hangszer, mélyen gyökerezik a tudományban, mind az építési folyamatában, mind a hangzásában. A hang különböző anyagokon eltérően halad át, például faanyagban közel tizenháromszor gyorsabban, mint a levegőben. Ez a tulajdonság ideális a hangszerek számára, ahol kulcsfontosságú a fa érzékenysége. Mivel a hanghullámok vákuumban nem tudnak terjedni, az első hangszerkészítők a fát választották a legjobb anyagként, mely képes hatékonyan továbbítani a hangot. A fa típusától függően a hangzásbeli tulajdonságok is különböznek. Egyes típusok világosabb hangokat produkálnak, míg mások melegebb, mélyebb felhangokat hoznak létre, amit a gitár zsargonban hangfának neveznek.

Fontos megjegyezni, hogy bizonyos faanyagok elérhetősége közvetlen hatással van a gitár árára. Minél ritkább vagy veszélyeztetettebb a fa, annál költségesebb a hangszer. A választás során érdemes a fa-anyag sajátosságaira támaszkodni, hogy megtaláljuk az igényeinknek leginkább megfelelőt. Egy másik szempont a fa szerkezeti értéke, hiszen a gitárnak össze kell tartania magát, miközben nagy hangot produkál, képes fenntartani a feszültséget, ami néhányszáz fontba kerülhet.

Gyakori Hangfák és Tulajdonságaik

• Kőrisfa: Közönséges, fényes hangzású fa, amely kiválóan képes akkordok és hangok fenntartására. Az egyik legerősebb és leggazdagabb gerinces fa.
• Égerfa: Európában is megtalálható, alacsony súlyáról és kiegyensúlyozott, gazdag hangzásáról ismert, mind a magas, mind a közepes és alacsony frekvenciákon. A blues és rock stílusok kedvelt típusa.
• Hárs: Az amerikai kontinensen őshonos, az egyik leglágyabb hangszínű fa. Hangszínének kiegyensúlyozottságát és enyhén melegebb hangminőségét használják ki.
• Mahagóni: Rendkívül rezonáns keményfa, amely kedveli a melegebb hangokat. Erős, de formázható, így világszerte a hangszerkészítők kedvence. Kedvelt a tartósság szempontjából, vörös színe és gazdag, de kettős hangzása miatt.
• Juharfa: Elsősorban a nyak és a fogólap számára használatos, rendkívül éles hangot ad keménységének köszönhetően. Főként Észak-Amerikában található. A juhar jól rezonál és határozott, harapós hangokat produkál.
• Rózsafa: Nehéz és vizuálisan lenyűgöző tónusfa, leggyakrabban a fogólapra kerül beépítésre. Gazdag, hangos és bársonyos hangot produkál, mégis igen költséges ritkasága miatt.

A Hangfa Szerepe Akusztikus és Elektromos Gitárokon

Az akusztikus gitár kialakításánál a hangfa fontosságát nem lehet alábecsülni. Kérdés, hogy ugyanolyan hatást gyakorol-e az elektromos gitárra? Bár ez a mai napig lelkesen vitatott és erős konfliktus a mindennapokban. Az elektromos gitárok mágneseket és elektronikus áramköröket használnak, hogy a vibráló hangokat átvigyük egy erősítőbe. Ellentétben egy akusztikus gitárral, amely a fát a hang erősítésére használja, egy elektromos gitár nem támaszkodik annyira a fára.

Az akusztikus gitárok alapvető előfeltétele, hogy a hangszer természetes hangját át tudja adni a gitár testének. Az üreg rezonancia-kamrát működtet, ahol a hangokból származó hanghullámok a gitár fa elemeit vibrálják. A kamrában lévő levegő torzítja és kompressziós hullámokat hoz létre, amelyeket ezután erősítenek. A hátlapon és a frontlapon használt fa általában különböző frekvenciákon működik. Az elülső rész általában a magasabb frekvenciákat támogatja, míg a hátsó rezgés általában alacsonyabb frekvenciákkal érintkezik. A két lemez kiegyensúlyozza ezt a két frekvenciatartományt, egységes hangzássá alakítva. A lemezek kölcsönhatását a húrok vibrációjával rezonáns mintáknak nevezzük. Más szavakkal, a hanghullámok a fa mintáját hozzák létre.

A vélemények és az ítéletek az egyetlen valós dolgok, és ezek nem számszerűsíthetők. Egyszerűen nem fordítható le egyenletre. Ezeket szem előtt tartva és az akusztikus gitár alapkövetelményein túlmenően, minden fogyasztónak meg kell határoznia, hogy mi az, ami a legjobban hangzik.

Gitár Húrok: Típusok, Anyagok és Kiválasztásuk

A professzionális gitárhúrokat gyártó cégek általában a következő típusokra osztják a gitárhúrokat: akusztikus gitár húrok, klasszikus gitárhúrok, elektromos gitárhúrok, elektromos basszus húr és egyéb vonósok (beleértve az ukulelét, mandolint, bendzsót, lantot és a világ más nemzeti hangszereit). A jó gitárhúrok nemcsak jól érzik magukat, hanem nagy hatással vannak a gitár hangjára is. Jelenleg olyan sok gitárhúr márka van a piacon, amelyekhez különféle vastagsági szabványok és anyagok társulnak, hogy ez még zavaróbb lehet. Fontos, hogy megtaláljuk a hozzánk illő párost.

A Gitár Húrok Vastagsága és Feszessége

Legyen szó elektromos gitárról vagy akusztikus gitárról, húrjaik különböző méretűek és különböző típusúak. Minél vékonyabb a gitárhúr, annál kisebb a feszültség. Minél vastagabb a gitárhúr, annál nagyobb a feszültség. A különböző vastagságú húrok hatással lesznek a gitárra, a hangszín, az érzés és a teljesítmény mind-mind más-más hatással bír.

Általában a húrgyártók olyan szavakat használnak, mint "extra light" és "heavy" a húrok vastagságának leírására. Érdekes, hogy a legtöbb fémhúros akusztikus gitárt .011 vagy .012, a legtöbb elektromos gitárt pedig .008 vagy .009 húrral szerelik fel a gyártók. Az általános vélemény szerint viszont kezdéshez .010 méretű húrkészletet érdemes raknunk a gitárunkra. Főleg kezdőknél jelenthet problémát mind a túl vastag, mind a túl vékony húr. Egy extra heavey 12-es, 13-as húrkészletet nem is igazán lenne célszerű hagyományos hangolással használni, annyira feszes lenne.

Elektromos gitároknál a húr hangja sokkal kevésbé akusztikus, mint inkább elektromos rezgések által formálódik (természetesen a tömör test és nyak, mint rezonáló rendszer mindenképpen hatással van a hangszínre és hangkitartásra, azzal, hogy bizonyos frekvenciatartományokra jobban, másokra kevésbé rezonál, de a hangerőre már alig hat), ezért több fokozattal vékonyabb húrokat is használnak, mint akusztikuson.

A Gitár Húrok Anyagválasztása

Az akusztikus gitárok első és második húrja lágyabb, mint a többi húr, fő anyaguk a magas széntartalmú acél. Magas széntartalmú acélból acélhuzalt készítenek, majd az acélhuzal külső felületére egy másik fémréteget vonnak be. A többi húr eltér az első és a második húrtól. A többi húr belseje szintén magas széntartalmú acél, de a magas széntartalmú acél stílus nem hengeres, mint az első és a második húr, hanem prizmás. Majd tekercselnek egy réteg fémhuzalt a prizmára. A külső réteghez sokféle fémhuzal anyag létezik. Általában az általunk vásárolt húrok külső csomagolásán találjuk. A csomagoláson ez lesz: "80/20 Brass", "80/20 Bronze" és egyéb jelek. Ezek a jelek a húr külső anyagára utalnak.

Húranyagok részletesen:

• 80/20 Bronz: "Bronz" húr, réz és ón ötvözete, 80/20 a réz és az ón aránya. Ez a legelterjedtebb húrfajtánk, hangja élénk és ropogós, némi fémszínnel. Hátránya, hogy könnyen oxidálódik. Használható éneklésre vagy flamenco pengetésre, illetve ujjstílusra is.
• 80/20 Sárgaréz: "Sárgaréz" húr, ez egy rézből és cinkből álló ötvözet, 80/20 a réz és a cink aránya. Minél magasabb a cinktartalom, annál világosabb a hangzás. A rézfúvók meleg hangzásúak, nagyon élénk fémes tónusúak, hosszú tartásúak, alkalmasak népdalok lejátszására.
• Kupronikkel: "Kupronikkel" húrok. Ez egy réz és nikkel ötvözete. Ennek a húrnak a hangja világosabb és élesebb.
• Foszforbronz: A Phosphor Bronze húrok bronz alapúak, kis mennyiségű (5%) foszforral keverve foszforbronz szintetizálására. Különböző alapanyagai és eljárásai miatt a foszforbronz gitárhúrok általában drágábbak. Ez a fajta húr keményebbnek érződik, hangja melegebb és halványabb, mint a bronzé, de így is nagyon törékeny, és a foszfor is meghosszabbíthatja az élettartamát. A fingerstyle-t kedvelő barátok kipróbálhatják.
• Rozsdamentes acél: Erős korrózióállósága és fényesebb hangzása miatt a rozsdamentes acél húrok népszerűek a rock, metal és fúziós zenészek körében. A piacon kapható sok színes húr is rozsdamentes acélból készül.
• Kompozit (selyem & acél): "Selyem acél" húrok, acél húrok belül nejlon húrokkal, kívül ezüstözött bronz húrok. Kicsi a feszesség, ezért nagyon könnyű megnyomni. A húrok nagyon lágyak, és a hangja meglehetősen lágy. A klasszikus gitárok is ilyen húrokat használnak. Az újoncok is telepíthetnek ilyen húrokat, hogy elkerüljék, hogy a fémhúrok károsítsák ujjaikat. Hátránya, hogy az akusztikus gitár tartása rövidül, a felhang csökken, a hangszín kissé megváltozik.

Összefoglalva, próbáld ki a sárgaréz és a foszforbronz a leggyakoribb és legnépszerűbb. "Igen erőteljesen szólnak, valamelyest nagyobb feszítésűek, és gömbölydeden koppanós a tranziensük, egyik-másik változat fényesebben szól, mint az átlátszó nylon."

A Húrok Felépítése és Története

Az 1700-as évek elején-közepén, mielőtt az acélhúr elkezdett terjedni, elég nagy problémát jelentett - eleinte persze a zongorán - a mély húrok előállítása. A mély hangokhoz nagyobb tömeg kell, de ha sima húrt készítettek a megfelelő vastagsággal és tömeggel, az már olyan rideg és feszes volt, hogy a megszólaltatást szinte ellehetetlenítette. Nem sokkal azután, hogy az acélhúr először megjelent, másfajta technológia kezdett terjedni: a húr aránylag vékonyabb közepére, mely akkor még bélhúr volt (ez másnéven a mag) feltekercseltek egy vékony huzalt. A dolog annyira sikeres volt, hogy a legforradalmibb változást jelentette a húrgyártásban és egész napjainkig ugyanígy készülnek a húrok. A mag anyaga sokféle lehet, használnak selyem, nylon, kevlár, perlon, acél és bélhúr anyagot is, formája legtöbbször hatszög, esetleg kör keresztmetszetű.

Tekercselési módok:

• Sík felületű, vékony, szalagszerű huzaltekercselés (Flat Wound): A klasszikus, meleg, lágy hangzás leginkább erre jellemző. Fogása sima, kellemes, csúsztatásnál nem „csikorog”. Hangja ugyanakkor kicsit „visszafogott”, finom, sötét tónusú, rövidebb hangkitartással. Elsősorban elektromos gitárra használják, bár néhány speciális fajta akad akusztikusra is, inkább csak olyan stúdiófelvételekhez, ahol el akarják kerülni az ujjak csikordulását a húron.
• Körkeresztmetszetű profillal körbetekert mag (Round Wound): Mostanában leginkább ezek a húrok vannak divatban. A hangzása csengő, fényes, erőteljes, hosszabb hangkitartással, mint a lapos tekercses.
• Félkör keresztmetszetű huzal (Half Round/Ground Wound): Természetesen megjelent az igény, hogy a két előző fajta előnyeit egyesítsék. Háromféle stílusban ismert, az elsőnél egyszerűen félkör keresztmetszetű a huzal, ez kívülről teljesen összetéveszthető a Flat Wound húrral, de belül már ugyanúgy érintkezik a maggal, mint a körprofilos. A második fajtája a mindkét oldalán enyhén csonkolt körprofil, itt nem teljesen sima a felület, de kevésbé érdes, mint a Round wound esetén, ugyanakkor a belső érintkezés sokkal inkább a Flat Wound húrra hajaz. Ez a legsötétebb hangú variáns ebben a technológiában.

A legnagyobb különbség az akusztikus és elektromos gitárok húrjai közt az anyaguk. Az elektromosra készülő húrok anyaga többnyire nikkelbevonatú acél, tiszta nikkel, tiszta acél, de újabban kobaltötvözettel is trükköznek (Ernie Ball Slinky Cobalt), mely állítólag jobb mágneses tulajdonságokat ad neki. Az akusztikus gitárok fémhúrjainál egyik leggyakoribb anyag a bronz. Ez a 80/20 bronznak is nevezett ötvözet alapvetően kb. nyolcvan százalék rezet és húsz százalék ónt tartalmaz, némi cinkkel vegyítve.

Gitár Húrok Nevei és Sorrendje: Alapok Kezdőknek

Amikor először veszed a kezedbe a hangszert, minden olyan idegennek tűnik. A fa illata, a fém húrok hűvös érintése és az a rejtélyes, néha bosszantó zűrzavar, amit hangolásnak hívunk, azonnal próbára teszi a kezdő zenész türelmét. Az első és legfontosabb lépés a magabiztos játék felé az abszolút alapoknál kezdődik: tudd pontosan, mit is pengetsz meg, amikor megszólaltatsz egy hangot. A gitár húrok neve nem csupán száraz elméleti tudás, amit be kell magolni egy vizsgára; ez a gitárosok közös nyelve. Ez az az alapvető kódrendszer, amivel megértetjük magunkat a zenésztársainkkal, vagy amivel képesek vagyunk megfelelően használni egy digitális hangolót.

Sokan beleesnek abba a csapdába az elején, hogy csak számokként (első, második, egészen a hatodikig) gondolnak a húrokra. Ez azonban olyan, mintha a barátaidat csak a magasságuk alapján azonosítanád - praktikusnak tűnhet, de a lényeg elvész. Ha tisztában vagy vele, mi a gitár húrok neve, kinyílik előtted a zeneelmélet és a tudatos játék kapuja. Nem fogsz többé értetlenül nézni az oktatókra, amikor azt mondják: „indítsd a pengetést az A-húrról”.

A standard hangolású gitáron (ami a világ dalainak 95%-ához elegendő) a húrok nevei a legvastagabbtól a legvékonyabb felé haladva a következők: E, A, D, G, B, E. Itt érdemes megjegyezni egy fontos apróságot: két E-húrunk is van. A legvastagabb az úgynevezett „mély E”, a legvékonyabb pedig a „magas e”. Bár a nevük ugyanaz, két oktávnyi különbség van közöttük, ami megadja a gitár hatalmas hangterjedelmét. A gitár húrok neve tehát nemcsak az azonosításra szolgál, hanem a hangszer dinamikai tartományát is kijelöli.

Fentről lefelé vagy lentről felfelé?

Gyakori zavart okoz a kezdők körében a „fent” és a „lent” fogalma a gitár nyakán. Ha tartod a gitárt, a legvastagabb húr van fizikailag a legközelebb az arcodhoz (fent), míg a legvékonyabb van a legközelebb a padlóhoz (lent). Azonban zenei értelemben pont fordítva beszélünk róluk. A gitár húrok neve és a hozzájuk tartozó magasság alapján a legvékonyabb húrt hívjuk „felső” húrnak, mert ez adja ki a legmagasabb frekvenciát.

Ez a kettősség sokszor vezet félreértésekhez. Amikor egy kottában vagy tabulatúrában azt látod, hogy a legfelső vonalra írtak egy számot, az a legvékonyabb (magas e) húrt jelenti. Ha ezt megérted, a gitár húrok neve hirtelen logikussá válik. A hangolásnál is fontos ez a tájolás: a mély E-től indulunk lefelé a magas e felé. Ez a „lefelé” irány a hangmagasság növekedését jelenti, ami elsőre paradoxonnak tűnhet, de a gitáros szlengben ez a sztenderd.

Memóriajavító trükkök és mondókák:

A E-A-D-G-B-E sorozatot elsőre nem a legkönnyebb megjegyezni. Szerencsére a gitáros közösség az évtizedek alatt rengeteg vicces és néha furcsa mondókát talált ki, hogy a gitár húrok neve örökre beégjen a memóriába. Magyarul és angolul is léteznek remek példák, amik életmentőek lehetnek a kezdeti időkben.

A legnépszerűbb magyar mondóka talán az: „Egy Állat De Gonosz Befal Engem”. Ha végignézed a kezdőbetűket (E, Á, D, G, B, E), pontosan megkapod a húrok sorrendjét a legvastagabbtól a legvékonyabbig. Ha inkább az angol nyelvű világ felé kacsintgatsz, mert mondjuk külföldi oktatókat nézel, akkor az „Eat All Day Get Big Easy” vagy az ikonikus „Eddy Ate Dynamite Good Bye Eddy” lesz a te embered.

A digitális hangolás világa és a "B" és "H" húr esete:

A modern technika korában már senkinek nem kell abszolút hallással rendelkeznie ahhoz, hogy ne hangoljon mellé. A különféle applikációk és csiptetős hangolók azonban könyörtelenek: ők csak betűket mutatnak. Ha nem tudod, hogy a gitár húrok neve mit takar a nemzetközi jelölésben, akkor bajban leszel. A legtöbb hangoló az angolszász rendszert használja, ahol az „A” hang az alap.

Itt van egy fontos csapda, amire minden magyar gitárosnak figyelnie kell: a „H” és a „B” húr esete. A magyar (és német) zenei hagyományban a G és az E közötti húrt „H”-nak hívjuk. Azonban az angol nyelvű világban és szinte az összes digitális eszközön ez a húr „B” jelzést kap. Tehát amikor a hangolód azt írja, hogy „B”, ne keresd a H betűt, mert ugyanarról a húrról van szó! A gitár húrok neve tehát néha nyelvi környezettől is függ, de ha megszokod a nemzetközi „B” jelölést, sokkal könnyebb dolgod lesz a netes oktatóanyagokkal.

Különböző Húrszámú Gitárok

A gitároknál alapvetően három típusú húr létezik, acél húr nikkel bevonattal vagy a nélkül, bronz vagy réz bevonatú, illetve nylon húrok.

Héthúros gitár:

Néha "orosznak" vagy "cigánynak" hívják. Ezt a nevet arról kapta, hogy a 18. század elején a héthúros gitárt románcok vagy orosz népdalok előadóinak kíséretére használták. Az ilyen típusú gitár húrjai közötti különbség a klasszikus hathúrostól az, hogy a gyártásukhoz eltérő kaliberű fémet használnak. Héthúros elektromos gitárok a hathúrosokhoz képest abban különböznek, hogy szélesebb hangterjedelmük és erejük van.

Nyolchúros gitár:

Sokkal ritkábban használják, mint a hat- vagy héthúros gitárokat. Széles választékkal rendelkeznek, és olyan zenei stílusok lejátszására használhatók, mint a jazz, a klasszikus vagy a metál. Hangzásuk egy zongora hangjához hasonlítható.

Kilenc- és tízhúros gitár:

A legritkább típus, amelyet csak egy tapasztalt zenész tud elsajátítani, a kilenchúros gitár. Három további elemmel nem szabványos zenéket vagy kísérleteket készíthet. A sor az alsó húrtól az élesig kezdődik, és a B és E hangokkal ér véget. Ezek a gitárok kétféle ízben kaphatók: ikerhúros gitárok és kiterjesztett hatótávolságú gitárok. Az első típus viszont több típusra oszlik, a párosított elemek helyétől függően - három vékony vagy három basszus. Tízhúros gitár vagy dekachord: négy további húrral a hangszer mélyebb basszushangokat produkál, amivel gazdagabb hangzást lehet újra létrehozni. Jelenleg a hatnál több húrú gitárok hatalmas népszerűségnek örvendenek.

Hogyan válasszunk gitárhúrokat?

A választott húrtípus a gitártól függ. A klasszikus gitáron nylonhúrokat használnak, amelyek jellemzője, hogy lágyabbak, és pengető nélkül is használhatók. Mivel kényelmesebb tapintásúak és alkalmazkodóképesek, kezdőknek is kiválóan alkalmasak.

Az akusztikus gitárhúrok egy kicsit mások. Az akusztikus gitárokon fémhúrok találhatóak, amelyek élesebbek. Az ujjakkal való játék nehezebb. Ezért fontos, hogy vásárolj mellé pengetőt is, amely megkönnyíti és élvezetesebbé teszi az egész zenélést.

Valószínűleg tudod, hogy milyen húrokat használsz a gitáron, mert rendszeresen játszol rajta. De kezdőknek jó, ha elmondjuk, hogy egy klasszikus gitárra nem lehet fémhúrokat tenni. Ha így teszel, a gitár meggörbülhet, vagy eltörheted a nyakát. Ez fordítva is igaz, de ha nejlonhúrokat használsz egy akusztikus gitáron, nyilván nem törnéd el. Egyszerűen csak nem működne úgy, ahogyan kellene. A fémhúros akusztikus gitárra normál hangolásban felhangolt húrkészlet kb. 3-4-szer nagyobb erővel húz, mint a klasszikus gitárokhoz tervezett nylon húrkészlet.

Megfelelő keménység:

A gitárhúrok kiválasztásának egyik legfontosabb paramétere a keménységük. Mind a fém-, mind a nylonhúroknak többféle fokozatuk van, amelyek szerint fel vannak osztva.

• Nylon gitárhúrok: normal tension (lágy feszítésű) és hard tension (kemény feszítésű). A normal tension egy kifejezetten kezdők számára kifejlesztett változat. Könnyű vele zenélni, és nem dörzsöli ki az ujjbegyeket - alkalmas azoknak, akik csak keveset szoktak gitározni. A hard tension a gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező emberek számára alkalmas.
• Fém gitárhúrok: Számos keménységi kategóriával találkozhatunk, amelyeket számokkal 9-től 13-ig jelölhetünk meg.
  • 9 - 10-es kategória: pengető nélküli játékra alkalmas. Különösen az akusztikus gitárok fognak itt érvényesülni. Elektromos gitár szerelmesei a 9-10-es kategóriájú fémhúrokat használják a pop vagy a soul hangszerekhez. Rockhoz vagy heavy metalhoz biztosan nem nagyon alkalmasak, mert hajlékonyak, és keményebb játéknál könnyen elhangolódhatnak.
  • 10-es kategória: ez az arany középút, ezek a húrok elég puhának mondhatók. A rock és a heavy metal kivételével minden műfajhoz alkalmasak.
  • 11-es kategória: kompromisszumot jelent a kemény és a lágy húrok között. Sok zenész körében népszerű, akik sokoldalú lehetőséget keresnek. Még erősebb játéknál sem hangolódnak el, és a durva bánásmód sem zavarja őket.
  • 12 - 13-as kategória: amennyiben a keményebb zene kedvelői közé tartozol, mint pl. a rock vagy heavy metal, akkor jó ötlet az utóbbi kategóriákból származó húrokhoz nyúlni. Használatuk során nem hiányozhat a pengető.

Anyag:

Az anyagról már beszéltünk egy kicsit. A kezdőknek általában elég, ha ismerik a nejlon és a fém felosztást. Ennek megfelelően folytathatják a vásárlást. A haladó felhasználók azonban minden bizonnyal részletesebb alosztályok után fognak nézni. Ennek oka az, hogy minden anyag más tulajdonságot és hangzást ad.

• Fém húrok: három alaptípusra oszthatók:

  • Acél (steel): Jellemző rájuk a fémes és magas hangzás. Nagyon könnyű velük dolgozni, és tartósak, így még az durva bánásmódot is kibírják.
  • Nikkel (nickel): Ezek arról ismertek, hogy kissé melegebb és kerekebb hangzást biztosítanak.
  • Nikkelezett acél (nickel wound): Ez a két anyag tökéletes kombinációja. A húrok egyfajta arany középutat képviselnek. Ők képviselik magukat legjobban a piacon.

• Nylonhúrok: vásárlása kicsit egyszerűbb, mivel leggyakrabban 80/20 bronze anyaggal találkozhatsz. Ez az anyag a réz és a cink kombinációja, amely nagyon szép hangot ad. Amikor játszol, élvezheted a tisztaságot és a világos hangzást. E húrok kisebb hátránya, hogy gyorsan korrodálódnak. Ha el szeretnéd ezt kerülni, válassz egy foszforral kevert húrkialakítást.

Darabszám és ár:

A gitárhúrokat többféle változatban választhatod. A profik és a tapasztalt zenészek mindig több darabot tartanak a készletünkben. Így szükség esetén azonnal le tudják cserélni őket. A húrok egyesével történő megvásárlása nem kifizetődő, különösen akkor, ha rendszeresen zenélsz, és bármikor elszakadhat egy húr.

Nem ajánlott spórolnunk a húrokkal. Ez a gitárnak azon része, amelyet rendszeresen használsz. Hangot adsz velük. A húrok minősége aztán abban is tükröződik, ami a hangszerből kijön. Az olcsó gitárhúrokat folyamatosan cserélni kell, mert elpattannak vagy más módon, manuális módon tönkremennek.

A kiváló minőségű húrok általában speciális bevonattal rendelkeznek, amely megakadályozza, hogy a húrok elszakadjanak, még akkor is, ha nem megfelelően kezelik őket. Végső áruk ezért valamivel magasabb. De a gitárhúrokon ennek ellenére pénzt takaríthatsz meg. Csak a nagyobb csomagokat kell vásárolnod, amelyek hatékonyan csökkentik a húronkénti árat. Követheted az akciókat is, és vásárolhatsz például akkor, ha egy termék akciós.

Pickupok és Elektronika az Elektromos Gitárban

Ha elektromos gitárt vásárolsz, figyelj a pickupokra. A nem erősített hangok akusztikus rezgése meglehetősen csendes, így csak alacsony hangerővel szólhat. A pickupok minősége közvetlenül összefügg az előállított hangok tulajdonságaival. Ezt szem előtt tartva világos, hogy hatalmas hatással vannak a gitár által előállított hangra. A pickup elhelyezése a húrhoz képest, nagy hatással van a hangra. Hasonlóképpen a pickupok száma is. Két pickup egyesíti az azonos húr rezgés vibrációit két különálló pozícióban az egységes hang létrehozásához.

Single coil (egy tekercses) pickup:

A klasszikus hangszedő, amelynek élénk tulajdonságai vannak. Meghatározza a világhírű gitárok és művészek gitár-hangját. Az 1930-as években a hangszerkészítők különböző módokon kísérletezetek a zenei hangjegyek megragadására és elektromos jelekké alakítására, amelyeket ezután fel lehet erősíteni. A húrok természetes ingadozása a mágneses tér „áramlásában” változásokat hoz létre. Bár egy sokoldalú pickup, de az egy tekercs elektromágneses szennyezéssel rendelkezik. A James Maxwell elektromágneses elméletében rejlik, hogy a mágnes és az elektromosság használata minden esetben a hangot áthatoló, nemkívánatos maradék mágneses hullámokat eredményez.

Humbucker pickup:

Amint azt a név is sugallja, a humbucker a megoldás az egytekercses felvétel zavaró zümmögésére. Bár a technikák különböznek a gyártók körében, az alapelv az, hogy két tekercset tartalmaz, amelyek ellentétes mágneses pólusokkal és vezetékekkel rendelkeznek. A humbuckerek ezért kedvezőbbek a tisztább hangzásért, bár a létrehozott hangot gyakran melegebbé, sűrűbbé és nehezebbé teszik, mint az egytekercses hangszedők.

Az alapelektronika állandó, állandó jelzést igényel az áramkör hatékonyságának maximalizálása érdekében. Az elektromos gitár áramellátásához szükséges viszonylag alacsony feszültségnek köszönhetően a használt vezeték minősége nincs hatással a gitárra. A komponensek alapján a gombok, a kapcsolók és a szelektorok, amelyek vezérlik az egyes pickupokat, amelyek lehetővé teszik a játékos számára, hogy beállítsa a hangot és a hangerőt. Számos alacsonyabb árú gitár márka csupán alapelemeket kínál ezeknek az összetevőknek, amelyek hajlamosak a hibás működésre. A leváló csatlakozók, a jelet érintő, laza helyzetben lévő jack bemenetek és a pickupok bekapcsolását mellőző nem válaszoló kapcsolók gyakoriak. Közvetlen kapcsolat van a gitár költsége és a kábelezés / komponensek minősége között.

Gitár Hardver és Működése

A gitár hardvert lazán definiálják, mint bármely más elemet, mint a belső vezetékek, alkatrészek és fa. Ez magában foglalja a gépfejeket, a hidat és a nyergeket. A különböző típusú hardverek különböző funkciókat tartalmaznak. Korreláció van az árcédula és a minőség között. A hardver tehát egy megbízható gitár az gitárok általános minőségét is meghatározza.

Hangoló kulcsok:

Szintén létfontosságú mechanizmusok alapjában határozzák meg a gitár hangzását. A fejre szerelve szilárdan rögzítik a húrokat egy kiálló fémorsó segítségével. A forgatógombbal ezután a játékos megváltoztathatja a hangolást az egyes húrok feszességének megváltoztatásával. A nagyobb feszültség egyenlő egy magasabb hanggal és kevesebb feszültséggel pedig alacsonyabb.

Híd:

A gitár alsó részén található híd célja, hogy stabilizálja a húrokat a nyaklemez fölött. A húrok vagy a hídra vannak rögzítve, vagy csak áthaladnak rajta és valamilyen végződéssel vannak lefogatva. A hidak fontos szerepet játszanak a gitár intonációjának beállításában is. Az intonálás alapvetően megtalálja az optimális pozíciót minden egyes húrral, hogy a hangok összhangban legyenek egymással, függetlenül attól, hogy milyen pozícióban vannak. Az intonáció természetesen az idő múlásával eltolódik a fafeszítés miatt. Általában fémből vagy kompozit anyagból készült elektromos gitár hídja csavarokkal állítható, akár alacsonyabbra, akár magasabbra emelve.

Nyereg:

A nyereg ugyanúgy működik, mint egy elektromos-gitár híd, amely rögzíti a húrokat egy kívánt magasságban a fogólap felett. A nyergek múltban elefántcsontból vagy csontból készültek. A legfrissebb modellek műanyagot tartalmaznak az alacsonyabb gyártási költség miatt. Az akusztikus gitárok túlnyomó többségénél a híd magassága nem változtatható meg. A szálak kívánt magasságát a gyártási folyamat során határozzák meg. A változásokat azonban a nyereg vékony szeletének reszelésével lehet végrehajtani. A húrok és a fogólap közötti tér beállítása. A kisebb rés lehetővé teszi a játékos számára, hogy könnyebben nyomja le a húrokat. Ez a gitározás alapvető elve, és az egyik legfontosabb kapcsolódási pont az eszközzel. Számos fejlett technika függ a megfelelő beállításról. Ha a rés túl nagy, akkor a játékos több időt tölt a húr lenyomásával és emellett nagyobb nyomást gyakorol. Mindig ellenőrizd ezeket, amikor új gitárt keresel. Játssz és kísérletezz a fogólap teljes hosszában.

Gitár Nyak Rögzítése és Felületkezelése

Nyak rögzítése:

• Nyak befogása (Set-neck): A nyakat határozottan a gitár testére erősen és tartósan ráragasztják. Az akusztikus gitárok túlnyomó többsége így épül fel és sok elektromos gitár is.
• Egybe-nyak gitárok (Neck-through): A nyakpántos gitároknál a nyak és a test ugyanabból a fából készülnek. Nem használnak, nem kell ragasztót vagy csavarokat alkalmazni.
• Bolt-on nyak: Amint a neve is sugallja, a nyakat csavarok, vagy süllyesztett tiplik segítségével a gitár testének végén van rögzítve. Viszonylag olcsó a gyártás és nagyon könnyű javítani.

Felületkezelés:

A klasszikus gitáron a sok fa természetes és akkor tetszik, ha érintetlenül gyönyörű, másoknak a kopottas tetszik. A borítás védőburkolatként is szolgál a fa számára. A fa különösen érzékeny a nedvességre, ha a páratartalom túl magas vagy alacsony. Egyesek azzal érvelnek, hogy a hangot is befolyásolja ez. Széles körben elfogadott, hogy a lakkok és pácok túlzott használata akadályozhatja a fa vibrációját egy akusztikus gitáron.

• Sellak (French polish): Eredetileg a francia bútorgyártók által kifejlesztett technika hírhedten időigényes és komplex mesterség. Árkategóriája rendkívül magas. Végeredményben egyedülálló ragyogást, textúrát és részleteket tartalmaz a fa számára.
• Poliuretán: Könnyen alkalmazható, tartós, olcsó és könnyen hozzáférhető, a poliuretán a nagy gitárgyártók számára előnyös. Ragyogó minőséget ad, a fa szinte műanyag megjelenésűvé válik. Egy klasszikus befejező technika, amelynek nagy a tartóssága és könnyen egyedi megjelenésű gitárokat hozhatnak létre. A felület fényes és jó.

Motiváció és Gitárválasztás

A fent említett pontokból nyilvánvaló, hogy számos tényező befolyásolja a minőséget, de ami még fontosabb a gitár játszhatósága. Fontos, hogy olyan gitárt válasszunk, ami motiválja a játékost, ezzel akár időt takarítson meg. A motiváció tudománya kapcsolódik a dopamin felszabadulásához az agyban. Ha felszedsz egy olyan eszközt, amire büszke vagy, akkor mindig jó érzés lesz a kezedbe fogni. Minél több érzelmi kötődés van az eszközhöz, annál több motivációra van szükségük ahhoz, hogy felvegyük és játsszunk rajta.

tags: #gitar #hurjainak #neve