Gluténmentes Diéta és Meddőség: Az Összefüggések Feltárása
A meddőség egyre növekvő problémát jelent sok pár számára, és a kiváltó okok felderítése gyakran hosszú és frusztráló utat jár. Régebben kizárólag női problémának tekintették, mára azonban tudjuk, hogy az okok egyharmada a nőhöz, egyharmada a férfihoz köthető, míg a fennmaradó egyharmadban mindkét fél vagy ismeretlen tényezők játszanak szerepet. Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a cöliákia, vagyis a lisztérzékenység és a meddőség közötti lehetséges kapcsolat. Számos kutatás vizsgálta ezt az összefüggést, melyek eredményei arra utalnak, hogy a kezeletlen lisztérzékenység jelentős mértékben befolyásolhatja a fogamzóképességet, növelve a vetélések számát, alacsonyabb születési súlyt eredményezve, és szoptatási nehézségeket okozva az édesanyáknál.
Mi az a glutén és miért okozhat érzékenységet?
A glutén, más néven sikér, egy olyan fehérje, amely a búza, árpa és rozs kalászos gabonafélékben található meg. A búzamag fehérjetartalmának körülbelül 85-90%-át teszi ki, és főként gliadin és glutenin nevű fehérjéket tartalmaz. A glutén emészthetetlen, vagyis a szervezet nem képes ezeket a fehérjéket teljesen lebontani. Azoknál az embereknél, akik gluténérzékenységgel vagy cöliákiával küzdenek, a szervezet immunrendszere tévedésből betolakodóként azonosítja a glutént, és elpusztítja az önmaga glutén feldolgozásáért felelős részét, ami a vékonybél bolyhainak károsodásához vezet. Ez a károsodás pedig akadályozza a tápanyagok megfelelő felszívódását.
A glutén véletlenül is bekerülhet az élelmiszerekbe, különösen akkor, ha az adott termék olyan üzemben készül, ahol gluténtartalmú alapanyagokat is feldolgoznak. Mivel vannak olyan állapotok, amelyekben még kis mennyiségű glutén is súlyos tüneteket okozhat, a termékeken kötelező feltüntetni, ha ilyen helyen állították elő őket.
A cöliákia: autoimmun betegség és a glutén szerepe
A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia, egy krónikus autoimmun betegség. Ebben az esetben a szervezet az élelmiszerben előforduló glutén hatására a bélbolyhokat megtámadó és károsító ellenanyagot termel. A cöliákia bármely életkorban kialakulhat és diagnosztizálható, bár jellemzően gyermekkorban, 1 és 5 éves kor között jelentkezik. Azonban ma már a diagnosztizált esetek nagyobb hányada felnőttkorban, sőt időskorban történik.
A cöliákia tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és sokféleképpen jelentkezhetnek. Jellemzőek az emésztőrendszert érintő, különböző súlyosságú panaszok, de előfordulhat az is, hogy csupán általános tünetek figyelmeztetnek a betegség fennállására.
Az emésztőrendszeri panaszok leggyakrabban az alábbi formákban jelentkeznek:
- Hasmenés
- Székrekedés
- Puffadás, szélgörcs
- Zsíros vagy bűzös széklet
- Hasi fájdalom, diszkomfortérzet
A vékonybél nyálkahártyájának károsodása miatt a betegség következtében zavart szenved a tápanyagok felszívódása, ami különböző hiánybetegségek kialakulásához vezethet. Ezek tünetei lehetnek:
- Akaratlan súlyvesztés, mely változatlan étrend mellett jelentkezik
- Gyengeség, fáradtság
- Vérszegénység, vashiány
- Bőrön erősen viszkető kiütés (dermatitis herpetiformis)
- Csontritkulás
- Izommerevség
- Mozgáskoordináció zavarai
- Véralvadási problémák
- Menstruációs zavarok
- Meddőség
A meddőség és a cöliákia közötti összefüggés
Számos tanulmány vizsgálta a lisztérzékenység és a meddőség kapcsolatát. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a kezeletlen lisztérzékenység rövidebb fogamzóképességet és hamarabb jelentkező menopauzát okozhat. Olaszországi kutatások azt sugallják, hogy a cöliákia 3-4 százalékkal magasabb azoknál a nőknél, akik ismeretlen eredetű meddőséggel küzdenek. Ezek a kutatások továbbá arra is rámutatnak, hogy a lisztérzékenység felelős lehet a gyakoribb vetélésekért, az alacsonyabb születési súlyért és az anyák szoptatási nehézségeiért.
Filadelfiai kutatók négyszer gyakoribbnak találták a vetélések számát a lisztérzékenyek körében, ami miatt ma már rutinszerűen szűrik lisztérzékenységre azokat a nőket, akiknél spontán vetélés fordult elő. Finn kutatók megállapították, hogy a meddő nőknél a lisztérzékenység előfordulása 4,1%.
A cöliákia következtében létrejött rossz tápanyag-felszívódás és a méhlepényt károsító antitestek jelenléte miatt az esetek 4-8 százalékában jelentkezik meddőség.
A diagnózis felállítása: hogyan derülhet ki, hogy gluténérzékeny vagyok?
Az első és legfontosabb lépés a diagnózis felállításához, hogy fel kell keresni egy gasztroenterológust. A lisztérzékenység diagnózisa többféle vizsgálat együttes eredményén alapul.
A javasolt vizsgálatok sora a laborvizsgálattal kezdődik. A vérvétel során ELISA (Enzyme-Linked Immunosorbent Assay) módszert alkalmaznak, hogy kimutathatók legyenek a cöliákiára jellemző kóros antitestek, mint a szöveti transzglutamináz ellenes antitest (tTG), az anti-endomízium antitest (EMA), vagy a deamidált gliadin peptid (DGP) ellen termelődött ellenanyag. A cöliákia ezekkel a specifikus ellenanyagokkal jellemezhető.
A diagnózis másik alappillére az endoszkópos mintavételt követő szövettani vizsgálat. Ez a módszer akkor is képes kimutatni a cöliákiát, ha a laborvizsgálatok negatív eredményt mutatnak.
Fontos megjegyezni, hogy a cöliákia családi halmozódást mutat, a betegek családtagjainál 10%-ban kimutatható a betegség. A HLA-teszt eredménye is segíthet a diagnózisban, különösen, ha bizonytalan a cöliákia diagnózisa.
A gluténmentes diéta megkezdése előtt
A gluténmentes diétát tartó betegeknél nehezebben kimutatható, igazolható a cöliákia. A diéta hatására a bélnyálkahártya regenerálódik, csökken a vérvizsgálattal kimutatható, diagnosztikus értékű antitestek szintje. Éppen ezért, ha felmerül a cöliákia gyanúja, csak a korrekt kivizsgálást követően kezdhető el a gluténmentes diéta. A vizsgálat előtt újra be kell vezetni a glutént az étrendbe. Az öndiagnózis veszélyes, hiszen a tünetek nem csak a cöliákiára jellemzőek, így más betegség felfedezetlen, így kezeletlen maradhat.
A gluténmentes diéta: mit ehetünk és mit kerüljünk?
Ha valakinél cöliákiát diagnosztizálnak, akkor tilos a búza, a rozs, az árpa és ezek feldolgozásával, keresztezésével előállított gabonafélék, és ezen gabonákból készült termékek fogyasztása. A glutén igen kis mennyisége is fenntarthatja a tüneteket, a speciális étrendnek napi 10 mg-nál mindenképpen kevesebbet kell tartalmaznia szemben egy átlagos normál étrend 10.000 mg feletti gluténtartalmával.
Gluténmentes élelmiszerek
Gluténmentes a quinoa, a köles, a hajdina és az amaránt. Ezek mellett párolt káposzta, saláta is természetesen fogyasztható, gluténmentes fűszerekkel készítve. A kukorica és a rizs is gluténmentes alapanyag.
A zabot sok cöliákiás jól tolerálja, és számos kedvező tulajdonsága miatt javasolt lehet kis mennyiségben bevezetni az étrendbe. A gluténmentes étkezés gyakran rostszegény, ha csak a hagyományos gluténmentes liszteket (kukorica, rizs, burgonyakeményítő) használjuk, ezért előnyös lehet a magasabb rosttartalmú zab rendszeres fogyasztása. Fontos azonban, hogy garantáltan gluténmentes zabot, zablisztet vagy zabpelyhet vásároljunk, hiszen a zab esetében minden normál terméknél fennáll a keresztszennyeződés lehetősége.
Kerülendő élelmiszerek
Tilos a gluténtartalmú gabonafélékből készült termékek fogyasztása, mert az emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Emiatt kell a lisztérzékeny fogyasztóknak odafigyelni arra, hogy mit esznek. Mielőtt megvásárolnák az élelmiszereket, meg kell nézni, hogy azok milyen allergénanyagokat tartalmaznak.
Kerülendő a búza minden formája, beleértve az ősgabonákat, a tönkölybúzát és a durumot, valamint a teljes kiőrlésű változatokat is. Ami búza, árpa vagy rozs, az egyértelműen tiltólistás összetevő. Kerülendő továbbá az árpagyöngy (gersli), a bulgur (török rizs néven is találkozhatunk vele), és a durum búzából készült kuszkusz is.
Számos meglepő élelmiszer összetevői közt is előfordulhat glutén: felvágottak, májkrémek, ízesített joghurtok és fagyasztott burgonya is tartalmazhat. Ezért mindig fontos átolvasni az összetevőket, mielőtt egy terméket megvásárolunk. Rutinból se vegyünk meg semmit, mert az élelmiszerek összetevői időnként változhatnak.
Gluténmentes jelölések és a biztonság
Egy termék akkor gluténmentes, ha gluténmentes alapanyagokból készült, és ki van zárva a gyártás során előforduló szennyeződés lehetősége is. A gluténmentesség igazolásához hiteles bizonyítéknak számít az akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredmény. Mind a laboratóriumra, mind a mérési módszerre ki kell terjedjen az akkreditáció.
Ha a gluténmentesség mérés által igazolva van, és a termék be van jelentve különleges táplálkozási célú élelmiszerként az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) - nél, akkor viselheti a „gluténmentes” jelzőt. A legismertebb embléma egy áthúzott búzakalász. A jelölés azt jelenti, hogy a glutén mennyisége nem haladja meg a 20 mg/kg-os határértéket.
A legmegbízhatóbb, folyamatosan ellenőrzött termékeken az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetségének (Association of European Coeliac Societies, AOECS) a logója található meg, és ez csak a nevezett szövetség engedélyével használható. Az AOECS logóját használó gyártók rendelkeznek üzemszámmal is, amelyet általában a csomagoláson a szimbólum alatt jelölnek is, amelyből az első 2 karakter az országkódot jelöli.
A „nagyon alacsony gluténtartalmú” jelölést kapott élelmiszerek is jó választás lehetnek azok számára, akik nagyon alacsony mennyiségben képesek károsodások és tünetek nélkül fogyasztani ezt a fehérjét (ezek legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmaznak).
Gluténmentes diéta: életmódváltás, nem fogyókúra
Fontos tudni, hogy a diéta nem fogyókúrát jelent, hanem életmódváltást. Általában arra asszociálunk, hogy súlyvesztés célja miatt kevesebbet és mást esznek az emberek, ha diétáznak. Ezért is gondolják a legtöbben, hogy fogynak, ha gluténmentes diétát folytatnak. Pedig sokszor még több kalóriát és ráadásul kevesebb rostot tartalmaznak a gluténmentes termékek.
Mi a nagy ügy a gluténnel? - William D. Chey
A gluténmentes étrend követése komoly odafigyelést igényel, még ma is, amikor már rengeteg alternatíva áll rendelkezésre azok számára, akik cöliákiában vagy nem cöliákiás gluténszenzitivitásban szenvednek. A kiegyensúlyozott és természetes étrendnek a glutén is szerves részét képezi, ám orvosilag csakis glutén-intolerancia vagy cöliákia esetén indokolt a gluténmentes étrend folytatása.
Fontos tudnivalók és tanácsok
- Ne kezdjen el azonnal gluténmentesen étkezni, ha felmerül a gyanú! Előbb forduljon szakorvoshoz (gyermek- vagy felnőtt gasztroenterológus!), és csak a pontos diagnózis után döntsenek a speciális diétáról!
- A gluténmentes diéta nem jelent gabonamentességet. Számos gabonaféle, mint a kukorica, rizs, hajdina, köles, amaránt, quinoa, cirok, teff, alkalmas a mindennapi táplálkozás részét képezni.
- Figyeljen a keresztszennyeződésre! Különösen fontos ez a zab esetében, és otthoni tárolás és főzés során is oda kell figyelni, hogy a gluténmentes és gluténtartalmú ételek ne szennyezzék egymást.
- Olvassa el figyelmesen az összetevőket! Soha ne vegyen meg semmit rutinból, mert az élelmiszerek összetevői időnként változhatnak.
- A gluténmentes étrend követése életmódváltás. Nem szabad fogyókúraként tekinteni rá, és törekedni kell a kiegyensúlyozott táplálkozásra.
A lisztérzékenység és a meddőség közötti kapcsolat megértése kulcsfontosságú lehet azoknak a pároknak, akik gyermekvállalási nehézségekkel küzdenek. A korai diagnózis és a megfelelő, orvos által javasolt gluténmentes diéta jelentősen javíthatja az életminőséget és növelheti a fogamzóképességet.
tags: #glutenmentes #dieta #meddoseg