Bevezetés
A Goldmann Tamás cukrászattal kapcsolatos információk széles spektrumát ölelik fel, a cukrászat történetétől és fejlődésétől kezdve a modernkori képzéseken át, egészen a magyarországi zsidóság gazdasági szerepéig, különös tekintettel Gyöngyösre. Az alábbi cikk részletesen bemutatja a cukrászszakma különböző aspektusait, kiegészítve történeti kitekintésekkel és releváns társadalmi kontextussal.
A Leveskocka - Egy Kocka, Ami Történelmet Írt
A cukrászati világba való bevezetésként érdemes kitekinteni egy elsőre távolinak tűnő, mégis szimbolikusan összekapcsolódó termék, a leveskocka történetére. A leveskocka, melyet az Alakváltók (Transformers) szerint az idő kezdete előtt csak a Kocka létezett, és amely világokat teremtett és életet lehelt beléjük, valóban egy évszázados munka eredménye. Maggi Gyula (Julius Maggi) és konkurenseinek 19. század végi csatározásai után vált egyre népszerűbbé.
Az amerikanizált Berlin amerikai ízű színdarabjai közül való volt a szezon egyik első premierje, Julius Berstl „hosszú” című darabja, - mert a hosszú címek most divatosak, - „Scribby levesei a legjobbak”. A főszereplő ebben a komédiában részben a leveskockák, részben Curt Bois, a berliniek kedvenc színésze. Curt Bois tehetségét mi sem mutatja jobban, mint hogy rá két évre, hatévesen a filmvilág egyik legelső gyermekszínésze lett. Hét esztendős, amikor a Nagymező utcai Orfeum (ma: Budapesti Operettszínház) színpadán artista produkciót ad elő, a nővérével együtt. Nyolcvannyolc filmben, köztük a Kertész Mihály rendezte Casablanca című moziban szerepelt.
A legelső hazai leveskockagyártó cég 1911. szeptember 1-jén indult „Express Leveskonzerv Vállalat” néven, magyar konkurenst adva a Maggi és Graf cégeknek, melyek hazánkban tekintélyes forgalmat csináltak az úgynevezett „leveskocka” készítményeikkel. A leveskockák „Big Bang”-je az első világháború közepére esett, amitől kezdődően a piac tágulása folyamatosan gyorsult. A vásárlók racionális része persze már kezdetektől tudta, hogy a filléres „húsleveskockák” körül nincsenek csodák. A leveskockák súlyának fele vagy háromnegyedrésze konyhasó, és téves az a közkeletű vélemény, hogy a leveskocka besűrített marhahús, vagy húskivonat volna. Miközben a hús nélküli húsleveskockák hallatán már a dédszüleink sem rándultak össze, a pozsonyi „Glória Művek” „Éden kóser” leveskockájával valóban sikerült meglepni az Osztrák-Magyar Monarchia közönségét. A gyár közölte, hogy gyártmányuk, éppúgy, mint a többi külföldi leveskocka, hús nélkül készül, de megfelel az 1876. évi XIV. t.c. 14. §-ában foglaltaknak.
A harmincas évek legelején, a hazai piacon új szereplők és termékek tűnnek fel. „Indul hódító útjára a magyar gyáripar legnagyobb újdonsága a «Váncza levesek»”. A Dr. Esterházy Pál herceg Kapuvári Húsárugyár Vánczával egy időben dobta piacra a Yestor „ételízesítő húskivonatot” és leveskockát. Ezzel pedig a hercegi családról elnevezett gulyás, rostélyos, torta mellé egy új étel került a köztudatba: „a Yestor húsleveskockákból készült Esterházy húsleves”. A Yestor túlélte a világháborút, és ellátási zavarokkal ugyan, de nagyjából a hatvanas évek végéig állt a szocializmust építő munkásnők rendelkezésére, más, hasonló termékekkel (Rekord) együtt.
Egy ma kapható csirkehúsleves kockában 0,1% körüli mennyiségben fordul elő bármi, amit a gyártó húsnak tart. Az élelmiszeripari lobbi és a hivatalok jókedvű tréfája, hogy ennek ellenére „csirkehúsleves” kocka néven kerülhetnek forgalomba olyan leveskockák, amelyekben, jó esetben is alig két és fél hajszál súlyú (10 mg), húsnak nevezett valami fordul elő. A helyzet a marhahúsleves kockák esetében sem jobb.
A Cukrászszakma Fejlődése és a Fiatal Tehetségek Támogatása
A cukrászat, bár eltér a leveskockák gyártásától, a minőség és innováció iránti elkötelezettségben hasonló utat jár be. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete pályázati támogatással elindította első továbbképzését. A projektben való részvételre azokat a 30 év alatti fiatal cukrászokat keresték, akik legalább egy éve a szakmában dolgoznak, már jelentős eredményeket értek el, és elkötelezettek a szakmai ismereteik további bővítésére. A tapasztalatok szerint a napi rutin, monotonitás enerválttá teszi őket, a kezdeti lelkesedést elkoptatja.
A „sweeTEN” egy példa nélküli projekt a cukrászszakmában. A tehetséges fiatalok együttmunkálkodása által kialakul az új generációnak egy olyan csoportja, amely a modernizáció, megújulás lehetőségét adja. A cél, hogy a résztvevők jelentős kapcsolati és érzelmi fejlődésen menjenek keresztül, hiszen a csapatban dolgozás erőt ad. A szervezet elkötelezett és tevékeny résztvevője a minőségi cukrászképzéseknek, nagy figyelmet fordít a szakmában dolgozók továbbképzésére, ezen belül is a pályakezdő fiatalok korszerű tudásbővítésére. A projekt segíti a tehetségek vállalkozói szemléletének átformálását, az innovációs lehetőségek világának felfedezését.
A műhelynapokon minden alkalommal más-más lesz a kiemelt vezetője a csoportnak, így a gyakorlatban ismerhetik meg a feladatokat. A műhelymunkára való felkészülés, az önálló szerepvállalás, a csoport vezetői szerepvállalása (egy alkalommal) arra ad lehetőséget, hogy a támogatott felmérje a vállalt feladat és a tudása, kreativitása határait.
A francia mesterek, a Relais Desserts tagjai, a világ legjobbjai közé tartoznak. A szervezet olyan a cukrászszakmában, mint a divatban az Haute couture, vagyis a trendek meghatározói. A náluk végzett szakmai gyakorlat éppúgy, mint a tanfolyam lehetőséget ad arra, hogy megismerkedjenek az új alapanyagokkal, az innovatív technológiával, know-how-val.
Három nap intenzív, gyakorlattal egybekötött tanulás várja a résztvevőket, mely a szakmai kihívásokra keresi a választ. Ezek közé tartoznak: trendek a cukrászatban, innovatív technológia, tradíció és fejlődés szimbiózisa, ár-érték arány, ételintoleranciában szenvedők igényeinek kielégítése, stb.
Goldmann Tamás és a Magyar Cukrászat
Bár közvetlen információ nem áll rendelkezésre Goldmann Tamás cukrász tevékenységéről, a Gyöngyös zsidóságával kapcsolatos részletes adatok betekintést engednek a magyar cukrászszakma történetébe és a zsidó közösség részvételébe. A 19. század végén Gyöngyösön a cukrász szakmába is belekóstolt Brückner Anna, Gosztonyi Samu és özv. Schmidt Viktorné. Ez is mutatja, hogy a cukrászat már akkoriban is vonzó szakma volt, és számos család, köztük zsidó családok is részt vettek benne.
A Gyöngyösi Zsidóság Gazdasági és Kulturális Szerepe
Gyöngyös város Heves megyében, a Gyöngyösi járás székhelye. A Mátra és az Alföld találkozásánál elterülő város fekvése folytán kereskedelme jelentős volt. Ebből is adódott, hogy Gyöngyös zsidósága az egyik legrégibb alföldi zsidó hitközséget alkotta. Az első adatok a közösségről a 15. századból származnak. A török hódoltság korában is folyamatosan éltek itt zsidók, a 17. században a hódító török hadsereggel szefárd zsidók is érkeztek.
A törökellenes háborúk során a város többször is gazdát cserélt, végül teljesen leégett. Az elvonuló törökökkel a zsidók is elhagyták a várost. A 18. század elején telepedtek le a városban újra, a helyi földesúr külön engedélyével - és a keresztény lakosság legnagyobb elkeseredésére. A Chevra Kadisa 1795-ben alakult, a temetőt 1803-ban jelölték ki, az első zsinagóga 1816-ban épült Rabl Károly tervei alapján. Az épület a mai napig áll, jelenleg a Gyöngyösi Városi TV székháza, igaz már csak nyomokban emlékeztet a régi képére, jórészt átépítették a második világháború után.
Elemi iskolájukat, amely a megyében az első volt, 1839-ben nyitották meg. 1835-ben már 595 zsidó élt itt; 1848-ban az összeírt 224 családfőből 110 volt kereskedő, 50 iparos. A gyöngyösi zsidóság tevékenyen részt vett a szabadságharcban, és úgy segítette Kossuthot, ahogyan csak tudta. A Bach-korszakban a hitközség elveszítette önállóságát, élére császári megbízottat ültettek, és a hitközséget kemény pénzbüntetésre ítélték. Ez végül is nem volt haszon nélküli, ugyanis akkor a helyi keresztény lakosságban a zsidók iránt rokonszenv alakult ki, amely egészen az első világháború utánig kitartott. 1858-ban zsidó kórház, 1859-ben héder (zsidó elemi iskola) és Talmud-tóra alakult. 1869-ben status quo ante hitközséget alakítottak, majd 1880-ban a közösség mintegy negyede kivált, és megalakította az ortodox hitközséget. Ellentéteik miatt az elemi iskolát megszüntették, s ettől kezdve a zsidó gyerekek a városi elemi iskolába jártak, illetve igen nagy számban a helyi ferencesek gimnáziumába. 1872-ben felépült az új status quo zsinagóga, amelyet 1897-ben tovább bővítettek.
Ismert rabbik voltak: Dániel rabbi (1795), Stein Fülöp (1823), Lippe Wolf (1848), Feigl L. A vármegyében a legnagyobb gazdasági súllyal a zsidók itt rendelkeztek. A képviselőtestület virilis tagjai 1872-től kezdve a zsidótörvényekig nagyrészt közülük kerültek ki. A helyi zsidók kitűntek a szőlőművelésben és a borászatban is. Császári engedéllyel adó- és vámmentesen kereskedhettek borukkal, tőkeerős társaik komoly szerepet vállaltak a 19. század végén a filoxéra miatt kipusztult szőlők újjátelepítésében.
1892-ben az iparosok közül zsidó volt az ácsmester Feumann Mátyás, az alkusz Grosz Arnold, az összes borkereskedő: Binetter Dávid, Grosz Simon, Háberfeld Jakab, Izael Jakab, Kohn Urbán, Kulcsár Sámuel, Morvai Jakab, Preissz Soma, Stern Márton és Strasser Ignác, ahogyan az összes gabonakereskedő: Binetter Dávid, Gyémánt Ignácz, Krausz Bernát, Krausz Ignácz. Michelstädter Adolf, Michelstädter Klári, özv. Pick Rozália, Schvartz Henrik. Spitzer Ármin, Steiner Áron, Stern Márton és Zilberman Mór. Az ingatlanügynök Schneller Jakab volt. A két arany- és ezüstműves Grosz Andor és Röszler Mór volt. Meglepő módon zsidó volt az összes bádogos: Fischer Ferencz, Fischer János, Franki Márton, Fränkl József, Frankel Sándor, Klein Salamon, Reiner Ábrahám, Schvartz Miksa. A borkereskedők öt ember kivételével: Blumenthal Mór, Braun Samu, Deuch József, Kinderfatter Jakab, Kulcsár Sámuel, Ormodi Adolf, Pollák Dávid, Reiner Mátyás, Richter Ignácz, Sándor István, Schwartz Sámuel, Silberfond Benő, Stern Lázár, Szilber- feld Izrael, Fischer Adolf, Veinstok Bernát, Visontai Henrik, Weiner Károly. A bőrkereskedők mind: Boxhorn Márk, Braun Miksa, Haas Ignácz, ifj. Kohn Antal, Rosenfeld Ede, Veiner Salamon. A konyakgyáros Schönfeld Lázár fia volt. A cselédszerző Zeidner L. Jakab, a három cséplőgéptulajdonosból kettő: Bauer Alajos és Deutsch Ignác. A cipész szakmát is kitanulta Felzenstein Adolf, Klein Samu, Kornstein Mór, Lichenstern Adolf, Veisz Henrik és Weisz Fülöp. A cukrász szakmába is belekóstolt Brückner Anna, Gosztonyi Samu és özv. Schmidt Viktorné. A divatárukereskedéshez jól értett Deuch József, Galamb János, Jelitz Soma és Östreichter Dániel, valamint a hölgyek közül: Bonhorn Sarolta és Jelinek Katalin. Ecetgyáros volt Berkovics Soma, Brak Áron és Brak Mór. Építési vállalkozó volt Barna Ignác és vasúti talpfa készítő Ungár Manó. A fakereskedés is igazi zsidó szakma volt: Barna Sándor, Blumenthal Mór, Guitmann Lázár, Herman Zsigmond, ifj. Kohn Móricz, Mandl Jakab. Műfestő volt Schwartz Adolf, szobafestő Brandl Antal és Brandl Jakab. Fürdőbérlő volt Schveitzer Albert. Fűszer- és gyarmatárukereskedők között is szép számmal jeleskedett Braun Benő, Csillag Márton, Deutsch Salamon, Hoffer Sámuel, Hirschl Adolf, Hofman Henrik, Herédy Joachim, Horn Sándor, Hoffer Mór, Khon Adolf, Keller Antal, Kesztenbaum Dávid, Klein Ferencz, Klein Miklós M., Klein Miksa és Perlusz Illés. A gabonakereskedésből is kivették a részüket: Barna Jakab, Daniberg Jakab, Engl Adolf, Fehér Jakab, Grünfeld Mór, Hirscbler Áron, Hirschl Salamon, Levi István, Oesztreicher Márton, Shönfeld Bernát, Spitzer László, Szepesy Jakab, Wáhl Adolf, Várady Mór, özv. Weisz Betti, Weisz Dávid Ármin, Weisz Lipót, Weisskopf Henrik. Voltak még gombkötők és paszományosok is: Fuchs Sámuelné, Seiler Károly, Szeiler Márk. Kalappal Schönberg Jakab kereskedett, és kárpitos volt Máber Miksa. Kávéháza volt Brenner Mórnak és Steiner Mártonnak. Kefekötő volt Neumann Dávid. A korcsmárosok közül Feiner Miksa, Klein Mihály, Lővy Márkus volt biztosan zsidó. A vendéglősök és szállodások is szinte mind zsidók voltak: Bálint Miksa, Barna Károly, Bruckner Jakab, Egerland László, Herzfelder Mór, Kiss Bernát, Mátrai Mór, özv. Michelstätter Rozália, Rozenbaum Adolf és Winkler Lőrinc, akárcsak a könyvkereskedők: Adler Zsigmond. Dományi Ármin, Fridmann József, Kohn József. Még a kosárfonást is kitanulta Guttmann Mór és a műlakatosságot Schlesinger Gyula. A lisztkereskedésben is élen jártak: Braun Gábor, Daniberg Jakab, Grün Zsigmond, Schneer Dávid, Schönwald László, Steiner Alajos, Weisz Márkus. Marhakereskedő volt Zeidner Mór. A mészáros szakma sem állt távol tőlük: özv. Blummenthal Dánielné, Blumenthal Dávid, Kiéger Bertalan, Kohn Ignácz, Sándor István, Veiss Mór. Műmalma volt Schweitzer Albertnek. A vízi, száraz és szélmalmokkal felerészben voltak: Birnbaum Sándor, özv. Birnbaum Antalné és János, Niderland Mátyás, Robel Mihály, Schweitzer Albert és Urbán Adolfné. Mosóintézete egyedül Schvarcz Vilmos volt, műszerészként Varga Manó. A könyvnyomdák Braun Bertalan, Herzog Ernő Ármin, Kohn Lajos és Kohn Mór kezében voltak. Pálinkát is szeretett mérni Haas Fülöp, Langsfeld Dávid, Schvarcz Adolf, Römer Adolf, Ungerleider Gábor és Zeidner Jakab. Papír- és porcelánkereskedőként és regálebérlőként egyedül volt Adler Zsigmond, Lőwy Mór és Hoffer Mór. Még a pék szakmát is szerették: Haas Fülöp, Langsfeld Dávid, Schvarcz Adolf, Römer Adolf, Ungerleider Gábor, Zeidner Jakab. Fried Lipót rézműves volt, Heimann Adolf rézöntő. Még a ronggyal is kereskedett a két Sámuel: Maller és Sveiczer. A rőfösséget is nagyon szerették: Braun Gáspár, Breuer Jeremiás, özv. Ekstein Mária, Fischer Adolf, Grünwald József, Guth Ignác, Kohn Károly, özv. Krausz Jakabné, Liszer Sámuel., Nelken Ignác, Östreicher Dávid, özv. Roth Katalin, Rusz Adolf, Schénber Adolf, ifj. Strasser Mór, Verlusz Dániel, özv. Veiser Francziska és Waldner Mihály. Rövidáruval is kereskedtek: Galamb János, Irelitz Soma, özv. Schwarz Paula, Weiszberger Izráel, meg persze ruhával is: Fleischer Adolf, Goldner Dávid, Kohn Vilmos, Szobi Sámuel, Weisz Adorján, Zahler Ármin. A ruhákat megtisztította Hirschler Sámuel. Néha a ruhához sapka is kellett Braun Mórtól és Keller Manótól. A sóval Schwarcz Adolf kereskedett. A férfi szabóság sem teljesen idegen nekik: Förster Illés, Frisch Nándor, Kohn Ignácz, Kohn Jakab. Szappanos és gyertyamártó volt Klein Márton, Schönfeld Fülöp, Wahl Antal. Vérbeli szatócsok voltak: Batist József, Birnbaum János, özv. Braun Borbála, Braun Jakab. özv. Buttenmann Manóné, Dancziger József, Fadgyas Sámuel, Fischer Adolf, ifj. Fischer Adolf, Fischer Márton, Glück Henrik, Goldmann Károly, Goldstein Jakab, Grünbaum Ignácz, Hirschl Mór, Horovitz József, özv. Keller Bernátné, Laukonidesz István, Lichtenstern József, Márton Mór, Mihelstädter József, Oesztreicher Márton, Pollák Dávid, özv. Pollák Jakabné, Reiner József, Rusz Ábrahám, Schneller Márk, Schmer János, özv. Schveitzer Teréz, Silbermann Fülöp, Steiner Ignácz, Trepper Jakab, Weinberg Nátán, Weisz Ábrahám, Weiszer Lajos, Zinner Zsigmond, Zonechsein Emil. A szénnel Guttmann Lázár kereskedett. A szeszt Bogdán Jónás gyártotta és Brak Mór, Deutsch Adolf, özv. Herzfelder Róza, Schönfeld Miksa, id. Schweitzer Ignácz, Tévén Zsigmond kereskedett vele. A szikvizet gyártották hozzá és raktározták is Jelinek József, Löwy Mór, Mandl Rudolf és Schönberg Adolf. Graumann Lipót takarmánnyal, Braun Gyula, Hirschl Móricz, Steiner Ignácz, Weinberger Albert és fia terményekkel kereskedtek. Spitzer László tégla- és cserépgyáros volt. Tímárok voltak Boschorn Márkus, Horovitz Lipót, Künstler Lázár, Lázár Bernát, Pollatsek Dávid, Rosenfeld Ede és Stern Sándor. Üvegeztek Kohn Adolf, Mandl Ignác, Mandl Mánó, Mátrai Jakab kereskedtek vele Lax Márton és Messinger Manó. Vassal Braun József, Frank Henrik és Goldstein Henrik kereskedett. Vattát készített és ezt raktározta is Rosenzweig Márton. A vegyeskereskedők vegyesen voltak zsidók: Berger Mór, Berger Salamon, özv. Deutsch Sál. Domány Júlia, Fried Mór, Gyémánt Pál, Herczfelder József, Silbermann Károly, Weisz József.
A bankok vezetésében, a helyi értelmiségiek között, a helyi sajtó szerkesztői, munkatársai és kiadói sorában a szerepük domináns volt. Mátrafüred kiépítésében és így az idegenforgalom fellendítésében is fontos szerepet vállaltak. A legjelentősebbek a Hirschl, a Grüsner, a Polgár, a Rusz, a Rosenfeld és a Büchler családok voltak. Gyöngyösről származott lovag Schweitzer Ede tábornok, Décsey Zsigmond kúriai tanácselnök, Visontai Soma parlamenti képviselő, kúriai tag és udvari tanácsos és Kaszab Aladár, a Pesti Izraelita Hitközség elnöke.
Gyöngyös ortodox anyahitközség 1906 óta állt fenn. A Jesiva, a Talmud Tora és az önképzőkör tartotta fenn. Rituális fürdője saját házában volt, ugyanott van az iskola és a tisztviselők lakása. Az 1913-ban épült templomot a nagy tűzvész megkímélte, mégis rövidesen lebontásra került, mert a város kisajátította a helyet az építendő új városháza részére. Díszelnöke: Berkovics Soma, elnöke: Hermann Miksa, alelnöke: Kálmán Mihály. Hermann Miksa fakereskedő 1892-ben Gyöngyösön született. Iskoláit helyben, a középiskolát Pozsonyban végezte. Külföldi tanulmányútjáról visszatérve a kereskedelmi pályára lépett. 1920-ban átvette atyja üzletének vezetését, amelyet ládagyárral és fűrészüzemmel bővített ki. A városi képviselőtestület tagja, az Orth. izr. hitközség elnöke. A Mátrahegyaljai szőlőtelep ig. tagja, a kereskedelmi csarnok igazgató tagja stb. Jakabovits Salamon bornagykereskedő 1869-ben Anarcson született. A kereskedelmi pályára képezte ki magát. 40 évvel ezelőtt önállósította magát Gyöngyösön. Bornagykereskedését 1928-ig vezette önállóan, majd Nándor fia vette át a vezetést. 25 évig az Orth.
Több nagy tűzeset után, a tűzvész 1917-ben a város jelentős részét, köztük a zsinagógákat, a hitközségek épületeit és a zsidók házait és boltjait is elpusztította. Az első világháború harcaiban 34 gyöngyösi zsidó halt hősi halált. A vörös- és a fehérterror egyaránt szedett áldozatokat a városban élő zsidó közösségből. A vörösök kivégezték Welt Ignác kereskedősegédet, a fehérterror két gyöngyösi zsidó életét követelte. Az első világháború elvesztése, a forradalmak és Trianon a helybeli zsidóság életében más területeken is jelentős változást hoztak. Piacaik beszűkültek, és a helyi antiszemitizmus fellángolásával helyzetük megnehezedett. A vármegyében az egyetlen pogrom is itt ment végbe, 1920 januárjában, a nemzetgyűlési választások kampánya alatt. A városi értelmiség körében az antiszemita elemek jelentős súlyt képviseltek, s a fajvédő szervezetek helyi csoportjai is hamar megalakultak.
1924-ben az orvosok közül Barok József, Hirschl Hermann, Lintner Kálmán, Weisz István, Weisz Miksa voltak zsidók. Az ügyvédek közül Blau Bertalan, Blau Izsák, Diamant Ignác, Ehrlich Mihály, Fuchs József, Glück Ignác Ernő, Hakker Béla, Havas Ignác, Horovicz Alfréd, Illés Ernő, Klein Ferenc, Kornstein Zoltán, Rozett Miksa Vajda Ármin.
Bejegyzett cég volt Adler Ármin kereskedelmi ügynöksége és bizományi raktára -1913; Ascher Sándor Hungária Nagyszálloda Étterem vendéglői iparüzlet tulajdonos - 1923; Barna Gábor és Löffler Béla borügynökség, bank, tőzsde és borbizományi ügyletekkel foglalkozó kereskedők - 1922; Barna Gábor és Szántó Zsigmond értékpapírral készpénzfizetés mellett kereskedők - 1923; Barna Gábor fiai Rt. Gőzmalom; Barna Károly bútorkereskedő; Barna Lipót bankbizományos - 1905; Binéter Jenő borügynök és bizományos - 1921; Blau Lajos borügynök - 1921; Blumenthal Dániel borügynök - 1921; Brak Mór és fia Brak Dezső szesz- és borkereskedők - 1917; Braun Gábor borügynök - 1921; Bruckner Izidor borkereskedő és horügynök - 1921; Brüll Soma sörnagykereskedő - 1921; Czukermandl Ignác borbizományos - 1921; Deutsch özvegye és Fiai Rt. szesz- és bornagykereskedés - 1923; Deutsch Salamon és Fia Rt. fűszer-, gyarmat- és rövidáru-nagykereskedés - 1912; Diamant Béla és Lajos borkereskedés és borpréselés - 1921; Diamant és társai (Diamant Ármin, Löffler Béla) bankház betéti társaság - 1923; Diamant Jenő borkereskedő - 1921; Első Gyöngyösvisontai Borpárlat Finomítógyár Diamant Jenő - 1922; Engel Herman és Társai tőzsdebizományosok, biztosítási főügynökség, bor, gazdasági termények és eszközök, haszon háziállatok közvetítésével foglalkozó kereskedők -1922; Fischer Adolf és fia Fischer Samu rőfös kereskedés - 1922; Frank Henrik és fia Frank Jenő vaskereskedése - 1922; Gelbmann Manó borügynökség - 1922; Genuth Salamon borkereskedés - 1922; Grósz Albert és Grósz Miksa ékszerész - 1909; Grünbaum Zseni borügynökség - 1921; Grünfeld Benő borkereskedés - 1921; Grünfeld Nándor borkereskedés - 1921; Hahn Mór bor, mezőgazdasági és kereskedelmi ügynökség - 1921; Héber Jakab kereskedőbizomány - 1913; Héber Jenő borkereskedés, borpréselés, borbizomány - 1921; Héber Mór borkereskedés - 1921; Herskovics Lajos borszőlő-ügynökség - 1922; Holländer Dávid bor és építési anyag kereskedés és bizomány - 1922; ifj. Keller Antal adásvétel közvetítő ügynökség - 1922; Keller Sámuel borügynökség - 1921; ifj. Keller Soma rőfösügynökség - 1921; Gyöngyösi Divatcsarnok Klein Márton rövid, női és férfi divatáru kereskedés - 1922; Kohn Urbán kereskedelmi közvetítő - 1921; „Pikkoló Pótkávégyár” Krausz József - 1922; Lázár Bernát borügynökség - 1921; Löffler Béla. Gyöngyös. Löffler Béla bor, gazdasági termény, fűszer és csemege cikkek adásvételét közv… 1911.
A Keresztény-Zsidó Társaság Tevékenysége és Céljai
A Keresztény-Zsidó Társaság (KZST) egy vallási jellegű, vallásközi társadalmi szervezet, melynek célja a tudományos tevékenység, kutatás, nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, valamint az emberi és állampolgári jogok védelme. Alapítására 1991-ben került sor, és 2017-ben ünnepelte 26. évfordulóját. Adószámuk: 19672964-1-41. A tagsági díjat elektronikus úton, átutalással vagy csekken lehet befizetni. Az évi tagdíj összege 6000 Ft, nyugdíjasoké 2000 Ft.
A ZSIKIVE a KZST-vel organikus egységet alkot mind szervezeti, mind gazdasági tekintetben. Mindenben követi a KZST céljait, feladatit, a KZST Alapszabályát. A ZSIKIVE hat részből álló előadássorozatot szervezett 2004. szeptember 1. és 2007. november 30. között. A tanítás hetente körülbelül 3-3 óra délutáni vagy esti órákban, egy félév körülbelül 72 óra, ebből körülbelül heti 3 elméleti, és a 2-6. részekben a szent könyvek folyamatos olvasása 5 részen át tart. Az órák a Hauer Cukrászda Különtermében (Budapest, VII. Rákóczi út 47-49.) zajlottak. Jelentkezés 10 000 Ft befizetésével a Keresztény-Zsidó Társaság csekkjén.
Az I. szemeszter előadói anyaga a következőket foglalta magában: Történelem és nyelvi bevezetés. Honfoglalás. A bírák kora, Saul királysága. Dávid és Salamon uralkodása. Izrael (Somron) története i.e. 722-ig, Júda királysága az Első Szentély pusztulásáig. Babilóniai fogság, visszatérés, perzsa és görög uralom. A Hasmoneusok és Heródes királysága. Júdea római uralom alatt: a nagy zsidó háború és a Bár-Kochbá felkelés. A diaszpóra kezdetei, a talmudi korszak (i.sz. 600-ig). Az arab hódítás, zsidók az arab birodalomban (i.sz. 900-ig). Az arab-zsidó fénykor Spanyolországban, zsidók Nyugat- és Dél-Európában. Zsidók a keresztény Spanyolországban, a kiűzetés. A török birodalom zsidósága. A Cári Birodalom zsidóságának kialakulása. A hászkálá mozgalom, a zsidók emancipációja Nyugat- és Közép-Európában 1850-ig. Az orosz birodalom zsidóságának története és alternatívái. A cionista mozgalom létrejötte és első praktikus lépései. A zsidóság története a XX. század első felében, a soá. Fejezetek a magyarországi zsidóság történetéből a kezdetektől 1945-ig. A zsidó világ 1945 után. A harmadik zsidó állam születése és első 50 esztendeje.
Az iszlám vallási előzményei és keletkezése. Mohamed élete. A korai iszlám és a nagy hódítások korszaka. A kalifátus kialakulása. A vallási törvény és a jogtudomány fejlődése. Az omajjádák uralma (660-750). Az abbászida kalifátus. A fátimidák uralma. A keresztes hadjáratok és az ajjúbidák birodalma. A mamlúk szultánok hatalma. Az iszlám Nyugaton. Andalúzia és a mórok. Az arab kelet és az oszmán birodalom (1517-1800). Egyiptom a XIX. században. Az iszlám országok a XX. században. Izrael állama és az iszlám világ. A modern reiszlamizáció és az iszlám európai elterjedése.
A Keresztény-Zsidó Társaság számos előadást és rendezvényt szervezett, melyek a vallásközi párbeszéd és az ismeretterjesztés fontosságát hangsúlyozták. XVI. Benedek pápa is kiemelte, hogy „A XXI. sz. két fontos teológiai kérdése közül az egyik a vallásközi párbeszéd!”. Az előadások gyakran zajlottak a Nagymező utca és a Király utca sarkán lévő helyszíneken, valamint a Deák téri Evangélikus Templom Nagytermében.
A KZST új könyvkiadása: „A holocaust nem teológiai véletlen” - a keresztény-zsidó kapcsolatok néhány dokumentuma, mely szerkesztésében számos fontos dokumentumot tartalmaz, mint például a „Nostra aetate” * II. János Pál pápa beszéde a magyarországi zsidó közösség képviselőihez* Kereszténység és politika - a Zsinati Kör Állásfoglalása*A Zsidó-Keresztény Párbeszéd Kör Nyilatkozata * A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériumának Határozata * A Magyar Keresztény-Zsidó Tanács és a Keresztény-Zsidó Társaság Nyilatkozata *Szilárd Gyula: Egy holocaust-túlélő az egyházakhoz *Paskai László bíboros pásztorlevele a fővárosi holocaust ötvenedik évfordulójáraA Magyar Katolikus Püspöki Kar Nyilatkozta az antiszemitizmus és a faji megkülönböztetés ellenA Kálvin János Kör NyilatkozataA Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsának NyilatkoztaA Magyarországi Evangélikus Egyház Nyilatkozata*A Magyar Katolikus Püspöki Kar Karácsonyi Nyilatkozata *A Magyarországi Metodista Egyház NyilatkozataSzécsi József: Tizenegy nyilatkozatSzécsi József: A zsidóság ábrázolásának szempontjai a keresztény hitoktatásbanA Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Közös Nyilatkozata a Holocaust ötvenedik évfordulója alkalmábólA kereszténység és a vallások - A Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumentumaA katolikus egyház katekizmusábólEmlékezzünk: Megfontolások a SoárólAz egyház és a múlt bűnei - Nemzetközi Teológiai BizottságII. János Pál pápa homiliája 2000. nagyböjtjének első vasárnapjának szentmiséjén. A könyv jelenleg kapható a Füst Milán Antikváriumban és az Írók Boltjában.
A Rozsmann Cukrászat
A Rozsmann cukrászat 1996-ban kezdte meg működését Budapesten. A kisvállalkozás akkor - még csak néhány alkalmazottal - alig több mint pár tucat kiskereskedőt szolgált ki. Jelenleg a korszerű, 240 m2 alapterületű, HACCP előírások szerint működő termelőüzem naponta több, mint száz megrendelést teljesít, a kis cukrászdáktól a büféken, közétkeztetésen, céges-, családi-, intézményes rendezvényeken keresztül, a szupermarket-hálózatokig. A Rozsmann cukrászat a kezdetektől fogva hagyományos cukrászati receptekkel dolgozik, a tartósítószer hozzáadása nélkül készült sütemények így igen sok fogyasztónak hamar a kedvenceivé váltak. A cég több, mint három éve foglalkozik rendezvényszervezéssel. Tortakészítő részlegük a jelen piaci igényekhez igazodva, bármilyen formájú és méretű tortát elkészít, ehhez elég egy ötlet, hozott rajz vagy fénykép.
A Színház és az Emberi Lélek - Hamlet
A cukrászat és a társadalmi kérdések mellett fontos szerepet kap a művészet, különösen a színház. A történet középpontjában Hamlet áll, aki apja halála után rádöbben, hogy a királyt meggyilkolták. Hamlet tudja az igazságot. A darab a felismerés és a cselekvés közötti feszültséget követi végig. Mit jelent embernek lenni? Ez az előadás egyszerre filozófiai mélységű vallomás az emberi lélekről és feszült, érzelmekkel teli színpadi történet. A Hamlet sokak számára ismerős cím, mégis minden előadás új találkozás. A színpadon a történet nem elmondva van, hanem megtörténik. A Magyar Színház előadásában a Hamlet nem távolságot tart, hanem közel enged. A darab két felvonásban, egy szünettel látható. Ez a szerkezet teret ad arra, hogy a történet kibontakozzon, a feszültség felépüljön, és a néző valóban belehelyezkedjen a szereplők világába.