A Gyermelyi Vállalatcsoport neve mára összefonódott a magyar élelmiszeriparral, különösen a tésztagyártással, ahol több mint két évtizede piacvezető szerepet tölt be. Bár a tésztagyártás csak 1971-ben indult el, a cégcsoport története egészen az ötvenes évekig nyúlik vissza, és számos mérföldkő jellemzi fejlődését. Az alapanyag termeléstől kezdve a végtermékek értékesítéséig szinte mindent maga végez, amely ebben a formában példa nélkül álló Európában. Ez a komplex, teljes vertikális integráció teszi egyedivé a Gyermelyit, ahol a vetőmag nemesítéstől, a takarmánygyártáson és naposcsibe nevelésén át a tésztagyártásig minden egy kézben összpontosul.
A Kezdetek és a Szövetkezeti Gyökerek (1953-1960-as évek)
A Gyermelyi cégcsoport történetének gyökerei egészen 1953-ig nyúlnak vissza, amikor 12 gazda megalapította a Petőfi Szövetkezetet. Ez a kezdeti, laza szövetkezés azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc szele által feloszlott. Néhány évvel később, 1959-ben azonban 120 taggal újraalakult a szövetkezet, ezzel megvetve a vállalat folyamatos működésének alapjait. Az elődök a kezdeti időszakban nem a különböző ágazatok erősségét igyekeztek felmérni, hanem a közös gazdálkodásba próbáltak beszokni. Sok mindennel kísérleteztek, melyek közül a szántóföldi növénytermesztés járható útnak bizonyult. Persze zsákutcákba is belefutottak, ilyen volt például a bolgárkertészet.Tudták, hogy állattenyésztéssel is érdemes foglalkozni. Próbálkoztak pulyka, sertés, marha és igásló tenyésztésével, aztán hosszú évtizedek után alakult ki, hogy csak a baromfi maradt meg, azon belül is a tojótyúk, később pedig a brojlercsirke hizlalása is bekerült a portfólióba, ám ez utóbbi nem volt járható út. Az 1960-as években lassú professzionalizálódás ment végbe a termelés alegységeiben. A földterületek táblásításának, a gépesítésnek, a műtrágya és növényvédő szerek bevezetésének köszönhetően növekedtek a gabonafélék termésátlagai. A nyolcvanas évek közepére már négy község határában gazdálkodott a szövetkezet, s a gazdasági lehetőségeket kihasználva az ipari háttér bővítésébe kezdett a közös gazdaság.
A Gyermelyi Tésztagyár Megszületése és Piacvezető Szerepe (1970-es évektől)
A vállalat történetében kulcsfontosságú év volt 1970, amikor az akkori kormány egy magyarországi tésztagyár építéséről határozott, melyhez helyszínt kerestek. Gyermely jó hírű szövetkezete vállalkozott a feladatra, és megkapta a lehetőséget. A tésztagyártás 1971-ben - pontosabban 1971. szeptember 29-én - közös vállalati formában indult el, megalapítva a Gyermelyi Tésztagyárat. A tésztagyár születését a cég a mai napig korszakhatárként jelöli meg, utalva a 40. és az 50. születésnapokra, melyek a gyár indulásától számítva kerültek megünneplésre.
A kezdeti időszakban a gyár 3-4 000 tonna tésztát gyártott évente. A tésztához alapvetően liszt és tojás szükséges. Ez utóbbit a szövetkezet saját tojótyúkjai biztosították, a liszt esetében pedig nem volt választási lehetőségük, hogy honnan vásárolják. Akkoriban a Malomipari Tröszt irányította a megyei malomipari vállalatokat. A Gyermelyi leadta a havi igényt, és a tröszt diszponálta a szállításokat Komáromból, Kisbérről, ritkábban Tátról is, de természetesen más megyékből is érkeztek szállítmányok. Jöttek a vagonok, 50 kilogrammos vászonzsákban, Tokodra vagy Herceghalomra érkezett a liszt, onnan szállították Gyermelyre. Ez jó üzlet volt a malomipari cégeknek, hiszen a megyei vállalatok harcoltak azért a trösztnél, hogy ők is kapjanak a gyermelyi megrendelésből, mert a tésztalisztnek magasabb volt az ára, mint a BL55-ös finomlisztnek. Ugyanakkor nem is volt egységes a minőség, ahány malom, annyiféle volt az alapanyag.
Kezdetben csak négytojásos, félkilós csomagolású tésztát gyártottak. Nagyon rövid idő alatt az apróáru és a szálasáru - spagetti, hosszú metélt, szarvacska, kiskocka, nagykocka - is megjelent, 11-12 fajta formátumban gyártottak. Egy-két termékből nagy kiszerelésben is szállítottak a nagykonyhák részére. Összesen nem volt több 20-25 féle variációnál. Ma a Gyermelyi tészta több mint két évtizede piacvezető Magyarországon. A tésztagyár forgalmának legnagyobb részét a négy- és nyolctojásos Gyermelyi márkanevű tészták teszik ki, de egyre nagyobb az érdeklődés a Vita Pasta durum tészták iránt is. A szortimentben helyet kaptak az igényes kézműves termékek, mint például az óriáskagyló, lasagne, lebbencs, mely tésztákat hagyományos szárítással, kézi csomagolással állítják elő. A Gyermelyi összesen 40 fajta formátumot kínál, ugyanakkor tojástartalom és csomagolás változatok alapján termékeinek száma több százra tehető.
A magyar piac fő jellegzetessége, hogy a fogyasztók továbbra is a tojásos tésztákat részesítik előnyben, ezek piacrészesedése meghaladja a 75%-ot is. A tojásnélküli szegmens felét a durum, felét pedig a lágybúzából készült termékek adják. A gazdasági válságban előtérbe kerültek az olcsóbb tészták is. A Gyermelyi Zrt. erre az igényre reagálva jelent meg a piacon Donna Pasta márkanevű, kimagasló ár-érték arányú egytojásos tésztáival, valamint tojás nélküli termékeivel. A termékfejlesztésnek soha nincs vége, és mindig újabb igények merülnek fel. Ennek jegyében a Gyermelyi friss tésztákkal is megjelenik a piacon, amelynek lényege, hogy a gyártás követően a terméket nem szárítják vissza, így az a maga teljességében megőrzi az alapanyagok ízét, összetevőinek értékét. A Gyermelyi elsőként töltött változatokkal, derelyével és raviolival jelenik meg a piacon. A hűtött termékek védőgázas, dobozos formában kerülnek majd a boltok polcaira.
A Példa Nélküli Vertikális Integráció Részletei
A teljes egészében magyar magántulajdonban lévő Gyermelyi Vállalatcsoport 2010-ben a gazdasági válság ellenére is eredményesen zárta az esztendőt. Konszolidált árbevétele a 2010-es évben 15,9 Mrd forint volt, amely 13%-kal haladta meg előző éves árbevételét. A vállalat hitvallása, hogy jó minőségű terméket csakis jó minőségű alapanyagokból lehet előállítani. Ennek tükrében a vertikális integráció jegyében folyamatos beruházásokkal és termékfejlesztésekkel őrzi piacvezető pozícióját a magyar élelmiszeripar egyik büszkesége.A Gyermelyi Vállalatcsoport az alapanyag termeléstől kezdve a végtermékek értékesítéséig szinte mindent maga végez, amely ebben a formában példa nélkül álló Európában. Az elmúlt ötven év hozadéka, hogy mára négy fő üzletáguk maradt: a szántóföldi növénytermesztés, a tojótyúkok nevelése, a tésztagyártás és a malmászat.
Növénytermesztés: A Búza Útja a Vetőmagtól a Földig
A Gyermelyi sikerének egyik alappillére a szántóföldi növénytermesztés, amely mintegy ezer hektáron kezdődött, mára ez a terület 8500-9500 hektárra növekedett. A vállalat több község határában, Gyermelyen, Szomoron, Budajenőn, Telkiben, Tökön, nagyjából összefüggő területen gazdálkodik. Földjeiken a legjobb magyar nemesítésű, magas termőképességű búzafajtákat termesztik. A kiváló minőségű lisztet a vetőmagtól kezdve felügyelik. A nemesítést a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézete végzi a Gyermelyi által megfogalmazott paraméterek szerint. Az így előállított magyar vetőmagot a Gyermelyi Vállalatcsoport az első évben saját területén szaporítja, majd a vetőmagüzemében történt feldolgozást és előkészítést követően veti el részben a saját területen, részben kihelyezi egy hazai integrációba, ahonnan a következő évben már kiváló minőségű étkezési búzaként kerül a Gyermelyi malomba.
A terméshozam mellett a minőség is sokat fejlődött. A 70-es években, amikor viszonylag magasak voltak a termésátlagok, a búza esetében kifejezetten ezek növelése volt a cél, a minőségre kevésbé ügyeltek. A 90-es években kezdtek megjelenni a jó minőségre nemesített magyar fajták - többek között a Gyermelyi kezdeményezésére is -, és 2000-től kezdve nincs is problémájuk, mert rendelkezésre állnak olyan fajták, amelyek jó minőséget teremnek, ha megfelelő agrotechnikával gondozzák őket. Most a cél az, hogy a jó minőség megmaradjon, a mennyiségi potenciál pedig évente egyre magasabb legyen. A durum nemesítés is nagyon sokat fejlődött, már vannak jó fajták, jó a télállóságuk, a sárga pigment, az acélosság, a durumdara kihozatal. A termésátlag nem mindig a legjobb, érzékenyebb egy kicsit, mint az aestivum. A Gyermelyi termeszti a durumot, a vetőmagot is szaporítja, és az abból termesztett búzát veszi vissza a gazdáktól. A növénytermesztés 2016-ban egy modern, az ágazat hosszú távú igényeit lefedő mezőgazdasági központtal bővült. A művelt területek középpontjában lévő 7,2 hektáros somodorpusztai telephely lehetővé teszi a precíziós gazdálkodásra alkalmas gépek megfelelő karbantartását, szakszerű tárolását.
Malomipar: A Lisztminőség Garantálása
Belátták, hogy az egyenletesebb alapanyag-ellátáshoz saját malomra van szüksége a tésztagyárnak. 1989-ben készült a napi 120 tonna felöntésű üzem, ezzel egy újabb iparágat honosítottak meg. Akkoriban ez a kapacitás optimális méretnek számított. Ezt később bővíteniük kellett, először 150, majd 300 tonnásra. A 2013-ban átadott új malom a lágybúza mellett, durumbúza őrlésére is alkalmas, ezzel az utolsó fontos tésztagyári alapanyag előállítása is cégen belülre került. Immáron három malom őröl Gyermelyen, és a harmadik malom építésének alapkövét is letették. A vállalat malomipari kapacitásait az új malommal tovább bővítik, így az őrlési kapacitás napi 300 tonnáról napi 500 tonnára fog emelkedni. Ezzel a beruházással évi 90 000 tonnával emelkedik a vállalat őrlési kapacitása, mely lehetővé teszi a növekvő kereskedelmi igények biztos kiszolgálását és az expanzió folytatását.
Az első malomban 2002-ben cserélték le az ÉLGÉP technológiát a svájci-német Bühler cég gyártmányaira, melyek a legkorszerűbbnek számítanak ebben az iparágban. A második malom olyan, ami aestivumot, azaz közönséges kenyérbúzát is tud őrölni, de nagyon rövid idő alatt át lehet állítani durumbúza őrlésére. Már akkor látták, hogy az exportot úgy tudják növelni, ha versenyképes áron tudnak durumterméket is előállítani, ugyanis az export nagyobb részét ez teszi ki. A malom-2 ma 200 tonnát tud naponta őrölni aestivumból, és 150 tonnát durumbúzából. A készülő malom-3 kapacitása 300 tonna/24 óra lesz. Óriási a különbség az őrlés területén is a múlt és a jelen között. Kezdetben tésztalisztet, BL55-ös és BL80-as lisztet, valamint korpát állítottak elő. A tervezők javaslatára BL-112-esnek (félbarna liszt) is építettek egy vonalat, így ötféle terméket tudtak előállítani.A termékpaletta folyamatosan bővült az igényekhez igazodva. Megjelent az igény a korpa kettéválasztására takarmánylisztre és klasszikus korpára, majd a rétesliszt, búzadara és búzacsíra is bekerült a kínálatba. Később Graham-liszt és étkezési korpa is készült, így már tizenegy termékük volt. Most éppen arról beszélgetnek, hogy igény támadt a BL65-ös lisztre is. Minden új termékhez külön tartályrendszer és külön gyűjtőcsiga kell. Először csak zsákosan és ömlesztve szállítottak, aztán jött az igény, hogy kis kiszerelésben, 1-2 kilós liszteket is szállítsanak a kiskereskedelembe. Ott is mindig jönnek elő újabb igények, például pizza-lisztet és durumdarát is kellene kilós kiszerelésben előállítaniuk. A megnövekedett őrlési kapacitás biztonságos kiszolgálásának érdekében bővülő búzatároló kapacitásra is szükség van. Egy 12 000 tonnás búzatároló épült, felkészülve a kapacitás további bővülésére, valamint közel 100 000 tonna búza tisztítására, tárolására alkalmas modern tárolókapacitás épül ki a központi telephelyen.
Tojástermelés: Friss Alapanyag a Tésztához
A friss tojás az ország legnagyobb tojástermelőjének számító Gyermelyi Vállalatcsoport farmjairól kerül a tésztagyártásba. A tojótyúk tartásban is ugyanúgy fejlődött a technológia, mint minden másnál. Először mélyalmos volt: tojófészekbe tojtak a tyúkok, és kézzel gyűjtötték a tojást. A következő időszakban már ketrecben voltak, és kigurult a ketrec szélére a tojás, kézzel gyűjtötték tálcára. Most szalagra gurul ki a tojás, bemegy egy gyűjtő pályára, és az beviszi egy osztályozó épületbe. Ott egy gép tálcára rakja, hatot egymásra, innentől kezdve ma is kézzel történik a munka: raklapokra helyezik a tálcákat. A következő feladat az, hogy ezt a műveletet is meg kellene oldani robotokkal. Van már rá technológia, de úgy látják, még korai lenne ez a lépés. Ahhoz, hogy egy ilyen korszerű robotot kihasználjanak, a termelés volumenét is meg kell emelni.
Tojótyúkból is - jelenleg mintegy 540 000 állatuk van - tízszeres mennyiséget nevelnek a kezdeti időkhöz képest. A 2012-ben megtörtént a tojástermelési ágazat teljes technológiai megújítása és bővítése. A három tojófarmon a legkorszerűbb, higiénikus termelési rendszerben, minden állatjóléti kívánalmat kielégítő módon történik a termelés. Szükségük van még egy 140 000 ezer férőhelyes ólra, ez a beruházás már a tervezési szakasz végén jár. Máriahalmon épült meg Magyarország legnagyobb tojóistállója, 140 000 tojótyúk férőhellyel. Ezzel a beruházással a Gyermelyi Tojás Kft. 660 000 tojótyúk tartására alkalmas kapacitással rendelkezik. Az új istálló megfelel a legszigorúbb állategészségügyi előírásoknak. A megtermelt tojások kétharmadát a tésztagyár használja fel, a maradékot, heti mintegy egymillió darabot pedig a kiskereskedelemben értékesítik. A tojás termelést egy új 300 ezer tojótyúk férőhelyes, alternatív tartástechnológiával felszerelt farm fogja támogatni. A megnövekedett kapacitás biztonságos és gyors felhasználását egy új tojás feldolgozó üzem fogja segíteni.
Takarmánygyártás: A Zárt Élelmiszerlánc Kulcsa
A nagyobb létszámú állattartás maga után vonta, hogy takarmányt is kellett gyártani. Már a 70-es években is gyártottak takarmányt, de akkor még Környéről és Tátról vásároltak komplett premixet, amiben benne voltak a vitaminok, az enzimek, a szójadara, és hozzádarálták a kukoricát, búzát, árpát, majd összekeverték. Most csak az alapanyag körülbelül 0,5%-át - alap premixeket - vásárolják, és a vitaminokat, enzimeket, fehérjehordozókat maguk keverik hozzá. A farmon nevelt csirkéket és tojótyúkokat pedig a saját gyártású és termesztésű alapanyagokból kevert takarmánnyal etetik.
A rendszerváltáskor rövidesen új takarmányüzem állt a baromfitenyésztés szolgálatába. Létesítettek egy új, korszerű takarmánygyárat, és a legkisebb optimális méret nagyobb annál, mint amennyit az állattenyésztésük igényel. Két éve, a gyár területén épült, és 1 000 tonnát tudnak előállítani hetente. Ennek 40-50%-át maguk használják fel, a többit értékesítik. 50-55 000 tonnát gyártanak egy évben. Ez az üzem is nagyon korszerű, sok állatfajnak tud eledelt gyártani. A 2017-es évben elkészült egy nagyteljesítményű, modern takarmánygyár a baromfitartás későbbi fejlesztésének alapjaként. 2018-ban két üzemegység is munkába állt Gyermelyen: egy modern takarmánygyár és egy új tésztagyár. A 60 000 tonna/év kapacitású takarmánygyár elindulásával lehetővé vált a saját állatállomány ellátása mellett a külső partnerek kiszolgálása is, amivel tovább növekedett az ágazat mérete. Takarmánygyáruk jelentősen növelte értékesítését az egyre bővülő, elégedett partnerkörben.
Technológiai Fejlődés és Automatizáció
A Gyermelyi történetét a folyamatos technológiai fejlődés és az automatizáció iránti elkötelezettség jellemzi. Üzemükben egymással kommunikáló, automatizált rendszerekkel dolgoznak. Az alapanyagok zárt csővezetéken keresztül jutnak a számítógép vezérelt tésztagyártó gépsorokra, ahol az elkészült tésztát automata csomagológépek rakják kartonba, majd raklapra, és szintén gépesített útvonalon juttatják el az automatizált magasraktárba.
A kezdetben kézzel pakolt liszteszsákoknak már nyoma sincs, saját malmaikból csővezetéken fújják át a lisztet a gyártósorra. Nem ér hozzá ember, de még csak keréken sem kell vinni. Amikor jutavászonban jött, voltak a lisztfelöntők, akik kibontották az 50 kilós zsákot, vállukra vették, és felöntötték a garatra. Ez nagyon kemény férfimunka volt. Ez a poszt megszűnt mára, akár a gyúróasszonyoké. Akkoriban minden gépsornál szükség volt egy-egy asszony munkájára. Általában 300 kg/óra tésztát tudott előállítani egy gépsor, most ennek 11-12-szeresét, és nem kell gyúró. Számítógép figyeli azokat a folyamatokat, amit egy-egy asszony felügyelt. Most mindössze egy, mérnöki szintű szakember irányítja az összes gépsort.
A csomagolás területén is hosszú utat tettek meg. Már kezdetben is gép töltötte, és hegesztette a félkilós zacskókat, negyvenet egy perc alatt. Akkoriban volt egy fizikai korlát, hiszen innentől kezdve minden kézzel történt: felállították a kartont, ragasztották, és tették bele a csomagokat. Utána következett egy még nehezebb fizikai művelet, a kész kartont ugyanis raklapra pakolták, majd a targoncás vitte a raklapokat a raktárba. Ma percenként 100 tasakot tölt egy-egy gép. A tasakok áthaladnak egy súlyellenőrző mérlegen és egy fém detektoron, így jutnak az automata kartonozóba, majd a tésztával töltött kartonokat robot rakja palettára, és sztreccs-fóliával rögzíti. A kész raklapra egy automata címkéző raklap-azonosítót nyomtat, melyet egy detektor leolvas, miközben az automata magasraktárba kerül az áru. A számítógép nyilvántartja, hol, miből, mennyi van, mikor gyártották, mikor jár le a szavatossága. Innentől kezdve a kitárolás megint automatikusan történik. A teljes gépesítés 35 év alatt zajlott le. Mindig azokat a pontokat próbálták meg automatizálni, amelyeket a legkönnyebben lehetett, illetve ahol legnehezebb volt a fizikai munka.Teljesen átalakult tehát a gyártás élőmunkaerő-igénye. Régen minden műszakba kellett a hét gépsorra hét gyúróasszony a 12 000 tonnához, most kell két programozó a 42 000 tonnához. A hatékonyság lényegesen nagyobb lett, de ugyanúgy szükség van élő munkaerőre, hiszen a gépeket takarítani, javítani, karbantartani is kell. Minden egyre bonyolultabb, energiatakarékosabb, de egyre több a szonda a berendezésekben, és ebből a sok mérőműszerből mindig meghibásodik egy-egy. Közben tartani kell a kapcsolatot a gépgyártóval is, programot kell csinálni a rendszeres karbantartáshoz, azt rögzíteni kell - mikor mit végeztünk el, mikor mi fog következni -, és tervezni a gyártást, a leállásokat, a tervszerű karbantartásokat. Nem egyszerűbb a feladat, de most szebb csomagolású termékeket is kevesebb emberrel állítanak elő, mint annak idején. Viszont akkor elég volt egy diszpécser, aki diszponált az áruelosztó FŰSZÉRT felé, most pedig közel 30 fős kereskedelmi csapat menedzseli az értékesítést.2020-ban folytatódott a tészta termékpálya fejlesztése. Új csomagolósorokat helyeztek üzembe, melynek köszönhetően piacra kerültek a modern, visszazárható blokktasakos termékek, továbbá korszerűsödött a magasraktári árubetárolás rendszere.
Beruházások és a Fenntartható Jövő
A Gyermelyi Zrt. vezetése célul tűzte ki, hogy a vállalat hosszú távú fejlődése érdekében, minden általa végzett tevékenységben európai szinten is hatékony méretgazdaságot, valamint a legkorszerűbb, leghatékonyabb technológiáját kell működtetnie. Ennek fényében az elmúlt 10 év során a Gyermelyi Zrt. minden évben minimum 1 Mrd forint értékben eszközölt beruházásokat. Az elmúlt 10 évben a vállalatcsoport több mint 20 milliárd forintot fordított beruházásokra. A 2017-es év egy mérföldkő volt, mert a beruházások nagyságrendje a naptári évben a 10 milliárd forintot is meghaladta.A közelmúltban 8 Mrd forintos beruházásból épült fel a teljesen automatizált tésztagyár, amely így Európa egyik legkorszerűbb tésztagyártó üzeme lett. Az elmúlt években a vállalat megújította a növénytermesztés eszközparkját, megépítette Magyarország legnagyobb, uniós normáknak is megfelelő tojótelepét, a tésztagyárat kibővítette egy új, korszerű tojástörő üzemmel.„Az idei évben fejeződik be az új magasraktár építése, ahol az őrleményeket illetve magas rakatolású tésztákat tároljuk majd. Ehhez kapcsolódóan megépítésre kerül egy új komissiózó raktár is, illetve egy új regionális raktár is Polgáron. Jövő évben a vállalat malomipari kapacitásait bővítjük majd egy új malommal, így az őrlési kapacitás napi 300 tonnáról napi 500 tonnára fog emelkedni” - mondta Káhn Norbert, kereskedelmi igazgató. 2025-ben rakták le az alapkövét egy új, immár 4. magasraktárnak. 2017-ben elkészült a harmadik magasraktár további 10 000 rakatférőhellyel, ahová a be- és kitárolást már önjáró, automata rakodóeszközök végzik.A vállalatvezetés egy komplex beruházási program megvalósítása mellett döntött. A több éves beruházási terv részeként a Gyermelyi központi telephelye egy 2,5 MW kapacitású napelempark épült, ezzel jelentősen növelve a zöldenergia felhasználását.
A cég folyamatosan arra törekedett, és törekszik ma is, hogy minden ágazat közel azonos technológiai, műszaki színvonalon legyen, és egyik se maradjon le. Ezt a négy ágazatot saját forrásból tudják úgy fejleszteni, hogy ne csak a műszaki-technológiai színvonal érje el a kívánatos szintet, hanem az üzemméret is, mert az is nagyon fontos. Beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez nagyon hosszú ideig szinte semmilyen támogatást sem kaptak, mert nagyvállalatnak számítottak, és az EU-s forrásokból a hozzájuk hasonlóknak semmi nem jutott. Amikor elindult a nagyvállalat támogatási program - ami magyar forrás, és a pénzügyminisztérium kezeli -, minden lényegesebb beruházásnál indultak, és mindig nyertek is, közel 30-33% mértéket. Ami azt jelenti, hogy amit meg tudtak volna csinálni 5 év alatt, azt most sikerül 3,5 év alatt. Ez nagyon nagy segítség, és nem azt jelenti, hogy több osztalék landol a tulajdonosok zsebében, hanem hogy dinamikusabban fejlődhet a cég. A megtermelt jövedelemnek egy része természetesen megilleti a tulajdonosokat. Ők nagyon szerények, és megelégszenek 15-20%-kal, jó évben kicsit kevesebbel is, és akkor több marad a fejlesztésre.
A Gyermelyi Márka a Piacon
A teljes egészében magyar magántulajdonban lévő Gyermelyi Vállalatcsoport a hazai piacon kivételes ismertséggel rendelkezik. "Nincs ember Magyarországon, aki ne ismerné a gyermelyi tésztát. Ha spagettire, kockatésztára, finommetéltre, vagy egyéb finomságra vágyunk, nagy eséllyel az ő gyártmányaik közül teszünk valamit a kosarunkba." Ez a mondat is jól illusztrálja a márka mély gyökereit és elterjedtségét a magyar háztartásokban.A vállalat jelenleg évi 42 000 tonna fölött állít elő tésztát, melynek 35%-át exportálja, ezzel jelezve nemzetközi jelenlétét és versenyképességét. A fennmaradó nagyobb rész, a hazai értékesítés révén a Gyermelyi tészta továbbra is piacvezető Magyarországon.
A száraztészta piacot az elmúlt években a stagnálás jellemezte. A fogyasztók anyagi helyzete miatt a kereslet csökkent, az alap- és csomagolóanyagok árának drasztikus növekedése pedig komoly kihívás elé állította a gyártókat. A piac mennyiségben megtartotta bázisát, a száraztészta továbbra is népszerű kategóriának számít. A magyar piac fő jellegzetessége, hogy a fogyasztók továbbra is a tojásos tésztákat részesítik előnyben, ezek piacrészesedése meghaladja a 75%-ot is. A gazdasági környezet és a kereskedelmi árképzés kismértékben növelte az alacsonyabb árú kereskedelmi márkák piacát, valamint a kevésbé igényes alapanyag-összetételű termékek körét. Ugyanakkor továbbra is meghatározó a jó minőségű termékek iránti kereslet, ami jó hír a piacvezető Gyermelyi számára. A cég belevágott a kereskedelmi márkák gyártásába is, ami megint csak a számot növeli. Ha nem lenne a modern számítástechnika, ezt kockás füzetben nem lehetne számon tartani, sem pedig a gyártást tervezni.