A „TÚLÉLÉS” egy hétbetűs fogalom, melynek kifejtése nem egyszerű feladat. Alapjában véve a túlélés a közvetlen veszély alóli kikerülést jelenti. Ez a fogalom több kategóriából tevődik össze, amelyek elsajátítása, valamint a különböző mozgásmódok elsajátítása elengedhetetlen a sikerhez. Az arányukat mindig a körülmények szabják meg, de a pozitív irányba való mozgatásának alapvető feltétele a felkészítésben rejlik.
Gyakran hallott kifejezés a nukleáris túlélés. E téma iránti érdeklődés egyrészt a változatos tartalom, másrészt a fokozódó globális kihívások miatt erősödött. A túlélésnek szubjektív feltételei is vannak, és a sikeres végrehajtásának valószínűsége nagymértékben megnő, ha ezekre megfelelően felkészülünk.
A Túlélés Fő Kategóriái és Területei
A túlélés három fő területet foglal magába. Ezek a technikai ismeretek, mint például a tűzgyújtás vagy szállásépítés; az önellátás, amely a természet adta élelemforrások kihasználására koncentrál; és a fogolytáborból való kitörés módszerei. Jelen cikk elsősorban a technikai ismeretekkel és az önellátással foglalkozik, utóbbit részben a második és harmadik fejezet, valamint a negyedik fejezet második felében találhatjuk meg. Az alapvető elsősegélynyújtás helyett bizonyos speciális esetekkel és néhány természet nyújtotta gyógyszer ismertetésével foglalkozunk. Összességében a túlélés kategóriájának körülbelül 50%-át dolgoztam fel.
Tanulj meg 10 kezdő bozótmunkát és túlélési készséget!
A felderítőnek kiemelt jelentősége van a túlélési szituációkban. A korszerű harc egyik jellemzője, a helyzetek gyors változtatása, ezért a felderítők gyakran kerülhetnek az ellenség hátába, akár jelentősebb távolságra is. Elsőrendű feladatuk a visszatérés, ami túlélési ismereteket is feltételez. Ezt sem lehet elhanyagolni, hiszen a katonának mindenáron végre kell hajtania feladatát, és vissza kell találnia csapataihoz.
Az Ember és a Természet kapcsolata
Az ember és a természet viszonyának változása jelentősen befolyásolja a túlélési képességeket. Az ókori társadalmakban a természet ismerete elengedhetetlen volt a fennmaradáshoz. Az emberek megkeresték és kipróbálták a természet adta lehetőségeket, s közben az évszakok körforgásához igazodtak. A mezőgazdasági társadalmakban megkezdődik a természet átalakítása, kiaknázása, ami bizonyos szempontból bizonytalanná tette a túlélési képességeket. Jelen korunkban a természetismerete a minimális értékre csökkent le. Ezen nem is lehet különösebben csodálkozni, hiszen az emberek eltávolodnak a természettől, attól való függőségük lényegesen csökken. A természettel való kapcsolat nem, vagy csak ritka esetben alakul ki, és a tudás szintje is alacsony.
Ezért is rendkívül fontos, hogy a természethez való viszonyunkat magas szinten kell tartani, és a meglévő természeti kincseink megóvására is hangsúlyt fektetni. A felnövekvő nemzedékben egyre kisebb lesz az érdeklődés a természet iránt. Ennek kialakítását elsősorban a család, az óvoda és az iskola feladata. Ha a gyermekek kellő időt töltenek a természetben, feltétlenül megszeretik azt. Ha ilyen fiatalokkal szemben vonul be a túlélési kiképzés, az is könnyebb lenne.
Az Elfeledett Tudás: Vadászat és Gyűjtögetés
A „vadászat” és „gyűjtögetés” szavak már mintha ismerősek lennének. A primitív társadalmak alapja a vadászás és gyűjtögetés volt. Ők alkotották meg a túlélés ősi formáit, amelyeket az idő csiszolt és tökéletesített ki. Ezek az ismeretek segítettek fenntartani az életet, meglovagolni a természet adta lehetőségeket. A XX. században azonban ezek a tudások a felejtés homályába merültek.
Miért is merültek feledésbe ilyen rövid idő alatt? Ennek oka egyszerű. A fennmaradás egyik mozgatórugója a szegénység és a szükség volt. Az emberek kénytelenek voltak táplálkozásukat vadászott élelemmel kiegészíteni. Ahogy a társadalmak gazdagodtak, a technikai fejlődés felgyorsult, ezek az ismeretek elhalványultak. A technikai fejlődés következtében például a tűzgyújtás ma már nem az összedörzsölésen, hanem a gyufán vagy öngyújtón múlik.
Ennek ellenére a túlélési ismeretek feldolgozása részben a régi hagyományok felelevenítése is volt. Ezek a tudások nem csak a katonaság számára fontosak, hanem a mindennapi életben is hasznosak lehetnek. A természet adta lehetőségek kihasználása, az ehető növények és állatok ismerete életet menthet.
A Papság Kérdése és a Természet Kapcsolata
Az Úr Lelke rajtam, mert fölkent engem, hogy hirdessem az Evangéliumot (vö. Lk 4,18-19). Ez a bibliai idézet, amelyet Jézus idéz Izajás próféciájából, alapvetően a papságra hivatottak küldetését fejezi ki. A II. Vatikáni Zsinat utáni időszakban a papi szolgálat és a papi élet kérdései számos szinódus középpontjában álltak. Az 1990-es püspöki szinódus részletesen foglalkozott a papnevelésről a mai körülmények között című témával.
A papságra hivatottak nevelésénél figyelembe kell venni a mai világ változó körülményeit. Ezek a változások az élet előtt álló kihívások, az Isten nélküli vallások és a szekták térnyerése, az individualizmusba fulladó társadalmak, amelyek képtelenek az őszinte emberi kapcsolatokra. Ezek a tényezők a papi identitás válságát is okozhatják.
A papnevelésnek nemcsak a mai ember elvárásaira kell választ adnia, hanem értelmeznie is kell a helyzetet. Fontos a jó vetés és a konkoly közti különbségtétel, hogy a fiatalok megkülönböztessék a pozitív és a negatív hatásokat. A papoknak Krisztus-arcot kell szemlélniük, és Jézus Krisztus papságában való részesedésüket a mai körülmények között kell megélniük.
A papi szolgálat nem önmagától, hanem Jézustól ered. A papok küldetése, hogy Jézus üdvözítő küldetését az emberek javára folytassák az idők végezetéig. Ezért a papságra hivatottaknak „az Úr Lelke rajtam, mert fölkent engem” elvét kell magukévá tenniük. Ez a meghívás az életszentségre és az üdvösség Evangéliumának hirdetésére szól. A Szentlélek ad erőt és akaratot a küldetés teljesítéséhez.
A papoknak Krisztus nevében és személyében kell cselekedniük, ami pásztori szeretetben, alázatban és engedelmességben fejeződik ki. Krisztus az Egyház Feje, aki megalázta magát a halálig, hogy sokakat szolgáljon. A papoknak is „szolgálnia kell, nem uralkodni” a rábízott nyáj fölött.
Az Ehető Növények és Állatok Felfedezése
A túlélés alapja az ehető anyagok és eszközök számbavétele, valamint az élelmezési anyagok megfelelő beosztása. Nagy a valószínűsége, hogy a túlélésért nem 1-2 napig kell küzdenünk. Józanul kell a további teendőket meghatároznunk, és az élelmet minimálisan szükséges adagokra osztani. Élelem nélkül az ember kb. 2-3 hétig bírja.
Az ehető növények megkeresése és felismerése alapvető fontosságú. A "gumók és gyökerek" kifejezés gyakran félreértésekhez vezet, mivel a laikusok hajlamosak a fagyökerekre gondolni, ami azonban nevetséges. A valóságban a gumók és gyökerek, mint élelemforrások, a termesztett, kultúrnövényekhez kötődnek, mint például a burgonya, répa, vagy zeller. A vadonban fellelhető gumók és gyökerek felismeréséhez szakértelem szükséges.
A természet gazdagon borított különféle növényekkel, amelyek közül több ezer alkalmas emberi táplálkozásra. Azonban az "kóstolósdi" igen veszélyes játék lehet. Néhány növény, például a maszlag, igen erős méreganyagot hordoz magában, és a Pilisben is elég gyakori. Ennek megkóstolása, a legjobb esetben is erős mérgezéshez vezethet. Fontos, hogy ne használjuk magunkat, sem társainkat kísérleti egérnek.
Általános szabály, hogy a büdös vagy kellemetlen ízű növények mérgezőek lehetnek, míg a kellemes illatúak fogyaszthatók. Azonban ezt a szabályt is módosítani kell, mivel ez csak a gerinces állatok esetében igaz, és nem igaz a puhatestűeknél. Az állati eredetű táplálék is jelentős szerepet játszhat a túlélésben. A vadászatnak kedvezhet a növényi táplálék hiánya, így a kettő kölcsönösen kiegészítheti egymást.
Ehető Növények Csoportosítása és Felismerése
Az ehető növényeket különböző csoportokba bontottam aszerint, hogy melyik részük ehető: levél, gyöktörzs, virág, termés, gomba és szár. Fontos megjegyezni, hogy egy növény több csoportba is besorolható.
Ehető Levelek:
- Salátaboglárka: Ligeterdőkben, tápanyagban gazdag, üde talajon élő faj. Kora tavasszal (március) jelennek meg sötétzöld levelei. Virága 8 szirmú, fényes, forint nagyságú. Júniustól kezdve ne keressük, mert visszahúzódik a föld alá.
- Mocsári gólyahír: Nedves réteken jellegzetes és tömeges növény. Virágszőnyegével tűnik fel élőhelyén. Júliustól a levelek visszahúzódnak, így egész nyáron át gyűjthetők. Fontos: GYÖKÉRTÖRZS RÉSZE MÉRGEZŐ, MÁR KIS MENNYISÉGBEN IS SZÍVBÉNULÁST OKOZHAT!
- Erdei madársóska: Közönséges erdei növény hazánkban. Mohapárnákban találjuk. Virágát március-áprilisban hozza, fehér színű.
- Borzas repkény: Ártereken, gyertyánosokban gyakori, enyhén illatos, évelő növény. Levelei szív alakúak, csipkés levélszéllel. A virágok kicsik, lilás-pirosak, vagy liláskék színűek.
- Martilapu: Évelő, kb. 20 cm magas növény. Levelei szív alakúak, mélyen szíves vállúak.
- Piros árvacsalán: Kis termetű, ajakos virágú növény. Gyakori egyéves gyom. A párta piros, 1,5 cm hosszú. Levelei hegyesek, az alsó szárlevelek csipkések.
- Foltos árvacsalán: Hasonló a piros árvacsalánhoz. Virágai bíborszínűek, tömött álörvökben fejlődnek. Márciustól októberig virágzik.
- Sárga árvacsalán: Kb. 30-80 cm magas, levelei nyelesek. Virágai sárgák, álörvökben állnak. Szurdokerdők, tölgyesek lakója. Áprilistól szeptemberig megtalálható.
- Tyúkhúr: Világoszöld növény, a hótakaró alatt is megtalálható termőhelyein. Hengeres, szintén húsos szár, apró fehér virágok jellemzik. Akácosokban, kertekben közönséges, üde talajt kedvelő gyom.
- Gyermekláncfű (pitypang): Egyik legáltalánosabb ismert növényünk. Kora tavasztól nyár elejéig, sokszor tömegesen, néha ősszel is virágzik. Gyökere és levele egyaránt alkalmas a fogyasztásra.
- Szarvas pitypang: Az előző faj rokona. Száraz gyepekben fordul elő.
- Medvetalp: Díszes, kb. 1,5 m-re kifejlődő kellemetlen illatú növény. Szára serteszőrös, belül üreges. Levelei csipkések. Nagy, fehér ernyősvirágzata van.
- Közönséges orbáncfű: Felálló hajtású, fél métert is elérő növény. Szára kopasz, feltűnően áttetszően pontozott. Virágai a növény csúcsán találhatóak. Sárga színűek, tele fekete mirigyekkel.
- Közönséges cickafark: Évelő, 50 cm magas növény. Hajtásai elágaznak, sűrűn levelesek. Júniustól szeptemberig virágzik.
- Kakukkfű: Elfekvő és legyökeresedő hajtásokkal. A virágzat ibolyás. Meleg, száraz gyepekben, sziklás helyeken fordul elő.
- Mezei zsálya: Felálló szárú, gyakran meghaladja az 50 cm-t. Levelei csipkések. Hazánkban gyakori.
Állati Eredetű Táplálék és Beszerzése
A túlélés során, különösen akkor, ha minimális a rendelkezésre álló növényi táplálék, az állati eredetű táplálék megszerzése kiemelt fontosságú. A vadászat lehetőségei a természeti viszonyoktól függően változhatnak. Fontos megjegyezni, hogy az állati eredetű táplálék megszerzése alapvetően különbözik a növényi táplálék gyűjtésétől, és szélesebb ismereteket igényel. Nem elég felismerni az állatokat, hanem a szokásaikról és viselkedésükről is tudnunk kell néhány alapvető dolgot.
Vadon élő nagyvadak
Az állati eredetű táplálékok sorrendjében első helyen az emlős nagyvadak állnak. A szarvas, őz, vaddisznó szinte egész Európában megtalálhatóak.
- Szarvas: A tölgyesekben, de fenyővel vegyes erdőkben is szívesen tartózkodik. Napközben sűrűségekben vagy azok közelében található. Hajnalban és este vált ki legelni a mezőgazdasági területekre. A vemhesség kb. 34 hétig tart. A borjadzás május 15. és június 15. között zajlik. A borjú születésekor még nem tud menni, de rövidesen követi anyját. Az üzekedés szeptember elején kezdődik. Fontos felismerni a szarvas nyomait: a fekvőhely, az ürülék, a kaparás, a dörzsölés, a hántás. Szeret fürdeni, dagonyázni, és a rovarok csípése elől is szívesen fekszik tócsába.
- Őz: A legismertebb és legkecsesebb nagyvad hazánkban. A mezőgazdasági területek nyújtanak számára ideális élőhelyet. Különösen jól érzi magát a nagy kiterjedésű mezőgazdasági monokultúrákban. Szürkésbarna szőrzete van. Farán nagy fehér folt, a tükör látható. Az erdőkben inkább a peremterületeken él, ahonnan a mezőre kivált. Mozgási köre sokkal kiterjedtebb, mint a szarvasé. Válogatósabb, mint a szarvas, olyan növényeket keres fel, amelyek kielégítik sajátos tápanyagigényét, és szereti a tiszta, hűs ivóvizet. Napközben búvóhelyén tartózkodik, csak késő délután vált ki a legelőre. A búvóhelyére jól megtartja a váltóját. Az üzekedés általában hét hétig tart, július közepén következik be. Az őz 10 hónapig vemhes. Május végén, június elején gidázik. A gida születésekor fehérfoltos, később színük sárgásbarna lesz.
Vízszerzés és Higiénia
A víz létfontosságú a túléléshez. Gyakran csillapíthatják szomjukat hóval, jéggel, dérrel. Azonban fontos tudni, hogy a hó és a jég nem tartalmaz semmilyen ásványi anyagot, ezért csak minimálisan szabad fogyasztani, mivel nagyobb mennyiségben a szervezet felborulását, és akár halálban is végződhet. A realitásokon belül kell maradni, és ha ellenkező esetben van alapja a félelemnek, akkor azt figyelembe kell venni.
A higiénia fenntartása a túlélés során rendkívül nehéz, de elengedhetetlen a betegségek elkerülése érdekében. A folyamatosan mozgó vagy elrejtőző életmód csak további nehézségeket gördít. A minimális higiéniai szintet tartani kell.
Az eper (szamóca) termesztése és hasznosítása
A földi eper, más néven szamóca, az egyik legkedveltebb tavaszi gyümölcsünk, és szerencsére a termesztése sem nagy ördöngösség. Akár kiskertben, szabad földben, balkonládában vagy dézsában is nevelhető. Nagyon hálás növény, és virága is mutatós.
Ültetés ideje és módja
Általában kora tavasszal van az ültetés ideje, márciusban vagy április elején. Bírja a hideget, így nem kell tartani a tavaszi fagyoktól, és teleltetni sem kell. Nyugodtan kint hagyhatók télire akár szabad földbe ültetted, akár ládába.
A földet az ültetés előtt fontos átforgatni érett komposzttal vagy szerves trágyával, hogy laza, tápanyagdús és gyommentes legyen. Az eperpalántákat kb. 30 cm-re érdemes ültetni egymástól. A növekvő gyümölcsök védelmére száraz szalmát vagy geotextília fóliát szoktak teríteni alájuk, hogy megóvják őket a kártevőktől és a talajjal érintkezve ne rothadjanak meg. Hasznos valamilyen talajtakaró fóliára ültetni, ami lehet 100%-ban természetes anyagú agroszövet is.
Bakhátas módszer: Ha nagyobb mennyiségben gondolkodsz, érdemes átgondolni a bakhátas módszert. A bakhát egy kisebb sáncot, 30-40 cm magas dombot jelent, amire a palánták ültethetők. Ez segít a felesleges víz elvezetésében, megakadályozva a palánták rothadását.
Gondozás és Szaporítás
Az eper vízigényes növény, ezért a rendszeres locsolásról gondoskodni kell, de a pangó vizet nem szereti. A téli időszakban elbarnult, elszáradt leveleket távolítsuk el, hogy a növény szellőzni tudjon, és ne kapjon el gombás megbetegedéseket. Tápoldatozni nem igazán szükséges, inkább ősszel érdemes egy kevés szerves trágyát adni neki.
Az eper indákat növeszt augusztustól, és ha nem figyelünk, elég szapora tud lenni. Az indák végén újabb kis eperpalánták fejlődnek, és ahol földet érnek, ott hamar legyökeresednek. A folytontermő eper szaporítása ezért rendkívül egyszerű. Szeptember végére az új kis növények megerősödnek, ekkor már nyugodtan elvágható az inda, és az új növény átültethető.
Tanulj meg 10 kezdő bozótmunkát és túlélési készséget!
Eper mint ágyásszegély
Az eper kiváló ágyásszegély növény is lehet. Alacsony termete és a kedves fehér virágai miatt ajánlott a kerti virágágyások elejébe ültetni. A fehér virágok után a piros gyümölcs is díszítő értékű, ami még ehető és egészséges is.
Kerti Szerszámok és Gyomlálás
A kertészkedéshez elengedhetetlenek a megfelelő szerszámok. A komposzt kanál és a gyomláló pálca alapvető eszközök. A kapálás egyik fő célja a talaj nedvességének megőrzése, és természetesen a gyomlálás. A gyomnövények alapvető tápanyagokat és nedvességet vonnak el a növényeinktől, és további nedvességet párologtatnak el lombfelületükkel a talajból.
A gazfélék, mint a gyermekláncfű, a kúszótarack, a podagrafű, a vadsóska és a csalán kigyomlálásakor próbáljuk meg a gyökérzet lehető legnagyobb részét eltávolítani. Ezek a növények a talajban maradt gyökerükről újra kisarjadhatnak, különösen nedves talaj esetén. Ezért a kiszedett gyökereket lehetőleg ne a komposztba dobjuk.
A metszés elsőszámú célja a termőegyensúly fenntartása, meghosszabbítása és minőségének javítása. A „kevesebb néha több” elv itt is érvényesül, mivel minél kevesebb gyümölcs fejlődik egy fán, az annál nagyobb és ízletesebb lesz. Ehhez jó minőségű metszőollóra lesz szükségünk.
Az információfeldolgozás kihívásai
A mai világban az információfeldolgozás gyors és hatékony módjai rendkívül fontosak. A Mindy.hu egy hatalmas kreatív tudástár, ahol sok-sok kreatív ötletet találhatsz egy helyen, témák szerint rendszerezve, elkészítési útmutatókkal. Mivel a Mindy a világ minden tájáról igyekszik begyűjteni a jobbnál jobb kreatív útmutatókat, gyakran találkozhatunk idegen nyelvű oldalakra mutató linkekkel. Ezekhez a külső weboldalakhoz automatikus (robot) fordítást biztosítunk, amit a Google robot fordítója végez. Sajnos az automatikus robot fordító nem képes a nyelvet emberi szinten használni (és értelmezni), emiatt néha találkozhatunk butaságokkal.
Fontos, hogy a túlélési ismeretek megszerzésénél is kritikus szemmel járjunk el, és ne higgyünk el minden információt azonnal. A megalapozott tudás és a gyakorlati tapasztalat elengedhetetlen a túléléshez.
tags: #gyokereket #kaptal #gyumolcso