A városok utcanevei nem csupán címkék, hanem a történelem, a kultúra és a társadalmi változások lenyomatai is egyben. Gyula városának utcanevei, ahogyan azt dr. Szabó Ferenc "Gyula város utcanevei (1851-2005)" című, az önkormányzat kiadásában megjelent kötete is bemutatja, gazdag és sokszínű képet festenek a település múltjáról. A könyvbemutató, melyet Czeglédi Imre vezetett, és amelyen a jeles helynévkutató, Hajdú Mihály professzor is elismerő sorait osztotta meg, rávilágított az utcanévadás fontosságára és a névváltások mögött rejlő történelmi folyamatokra.
Az utcanévadás kezdetei és a Bach-korszak hatása
A magyar helynévkutatás egyik kiemelkedő alakja, Hajdú Mihály professzor méltatta a Gyula város utcanevei című kötetet, hangsúlyozva, hogy az a hazai műfaji hagyományokat követi. A kötet egyik fő érdeme, hogy bemutatja a szabadságharc utáni időszak, az úgynevezett Bach-korszak adminisztrációs reformjait. Ebben az időszakban, az adóztatás pontosításának részeként, elrendelték az utcanevek összeírását. 1851-ben Gyulán 105 utcanevet vettek jegyzékbe, melyek közül azóta a legtöbbet megváltoztatták. Ez a folyamat jól tükrözi a társadalmi és politikai változások hatását a város fejlődésére és az identitásképzésre.
A belváros és a periféria utcaneveinek eltérései
A belvárosban a 32 utca közül mindössze három, a Megyeház, a Városház és a Dob utca őrzi régi nevét. Ezzel szemben a Nagyrománváros, valószínűleg periférikus fekvése miatt, kevésbé vált a város elöljáróinak figyelmének középpontjává. Ezt tanúsítják az olyan elnevezések ebben a városrészben, mint a Kétmalom, a Sittye, a Hajós, a Görbe, a Szélső, a Galamb és még számos más utca. Ez az eltérés rávilágít arra, hogyan befolyásolta a városközponttól való távolság az utcanevek kialakulását és megmaradását.
A "köznép" által adott nevek és a hivatalos elnevezések
Az 1870-es évekig az utcaneveket a köznép "ragasztotta" az utcákra. Ezek a nevek gyakran a város történelmének alakulását őrizték, és talán hangulatosabbak voltak, mint azokat, amelyekről a képviselő-testület döntött. Utóbbiak többnyire jeles személyek emlékét hivatottak megőrizni. Az 1857-es jegyzékből mára csupán 37 név maradt meg, ami sajnálatra ad okot, különösen olyan változtatások esetében, mint a Hétvezér utca, amely az 1788-ban már ott működő posta után kapta a Régiposta utca nevet. Így tűntek el olyan, intézményekre utaló ragadványnevek is, mint az Aranykorona vendégfogadó, a Nap kocsma vagy a Pálinkaház. A kötet lapozgatása során a mai olvasó is felfedezheti a régi nevekhez kapcsolódó történeteket és azonosíthatja a mai utcanevek eredetét.
Politikai rendszerek változásai és az átmeneti elnevezések
A politikai rendszerek változásai számos átmeneti elnevezést eredményeztek Gyula utcaneveiben. A mai Scherer utca például egykor a Németváros Főutcája volt, de viselte Wenckheim Frigyes, Szabó Dezső és Kun Béla nevét is. Különösen a fontosabb utcák sorsa volt hányatott. Ki emlékszik ma már arra, hogy a Béke sugárutat Sztálinról, a Megyeház utcát pedig Vilmos császárról nevezték el? Ezek a névváltozások jól illusztrálják, hogyan próbálták az éppen hatalmon lévő politikai erők a saját ideológiájukat és emlékezetpolitikájukat az utcaképbe is beépíteni.
A kötet átfogó jellege: nem csupán utcanevek
A hároméves munkával készült kötet, alcímének megfelelően, nem csupán az utcanevek, hanem a többi közterület, mint például folyóvizek, holtmedrek, tavak, hidak, temetők és városrészek nevének történetét is bemutatja. Ezáltal egy átfogó és olvasmányos képet ad Gyula földrajzi és történelmi örökségéről. Az ilyen típusú gyűjtőmunka rendkívül fontos a helyi identitás megőrzése és a jövő generációk számára történelmi tudás átadása szempontjából.
Gyula város történelmi és földrajzi adatai
Gyula Békés megye egyik jelentős városa. A város történelme egészen az ősi magyar településekig nyúlik vissza, vára jelentős szerepet játszott a térség védelmében. A XV. század második felében szabad királyi várossá vált. 1403-ban a Gyulai uradalom központjaként szerepel, és 1435-re felépült kővára is. A XV. században a vármegye főispánja is ide tette át székhelyét, és itt tartották a vármegyei közgyűléseket. A törökök 1566-ban foglalták el a várat, és a környező településeket, mint Ajtóst, elpusztították. A város 1694. december 24-én szabadult fel. A XIX. században a város két részből, Gyula Germanicusból (Német Gyula) és Gyula Hungaricusból (Magyar Gyula) állt, ami a lakosság nemzetiségi összetételét tükrözte. A város 1862-ben már rendezett tanáccsal ellátott mezőváros volt. Később, 1977-ben Gyulavári is hozzá csatlakozott, és 1891-ig a város neve Békés-Gyula volt.
A Kisökörjárási erdő rejtélyei: Dínó Park Gyulán
A történelmi és utcanevek mellett Gyula ma már egy egészen másfajta kalandot is kínál a látogatóknak: a Kisökörjárási erdőben dinoszauruszok vertek tanyát. A Dínó Park nem csupán egy egyszerű kiállítás, hanem egy interaktív élménytér, ahol a látogatók testközelből ismerkedhetnek meg a régi idők "sárkányaival". A "50 Életnagyságú Szörnyeteg" kiállítás brutális részletességgel mutatja be a dinoszauruszokat, míg a "Hűsítő Dzsungel-élmény" a város forróságából nyújt felfrissülést. A parkban található Dínó-Fitt Játéktér ingyenesen használható, és a belépőjegy egész napos "all-access" pass-t biztosít, így a látogatók akár ebéd után vagy a szomszédos Gyulai Várfürdőben való csobbanás után is visszatérhetnek.
A Dínó Park különlegességei és a "profi tudás"
A Dínó Park büszkélkedhet azzal, hogy az ország dínó-szakértőinek számítanak. A 4 alkalmas belépőjegy, amely 7 különböző dínópark közül választható, személyenként és alkalmanként mindössze 2490 Ft-os áron kínál hatalmas kalandot. A parkban a dinoszauruszok nem csupán statikus szobrok, hanem mozgó, hangot adó elemekkel is rendelkeznek, így a látogatók valósághű élményt kaphatnak. A dínókaland után számos szabadtéri játék, mint a vízi dodgem, a csontkereső ásatás és a berg gokartok gondoskodnak a további szórakozásról. A park bejárata a Tiborc utca 51-es számánál található, de a városban több helyszínen is találhatók utalások a parkra, mint például a Szent István utca, Városház utca, Október 6. utca, Béke sgt., Corvin utca, Budapest krt. és Kossuth Lajos utca.
Gyula város gazdasági és társadalmi élete a múltban
A korábbiakban említett utcanevek és a Dínó Park mellett Gyula gazdasági és társadalmi élete is gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A városban számos hatósági szerv működött, mint például a Honvéd Gyalogság, a Városi Közkórház, az Állami Gyermekmenhely, a Gazdasági Felügyelőség, a Folyammérnöki Hivatal, az Államépítészeti Hivatal, a Pénzügyigazgatóság és a Nevelési Tanfelügyelőség. A gazdasági szervek között szerepelt a Gyulai kolbász és Hentesárugyár, a Városi fürdő, az Alsófehérkőrösi Ármentesítő és Belvízszabályzó Társulat, a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, a Békésmegyei Villamossági Rt. telepe, különféle gyárak, malmok és takarékpénztárak. Ezen kívül számos társadalmi, érdekképviseleti és egyházi szerv is működött a városban, mint például a Kerületi Munkásbiztosító Pénztár, a Békés-Vármegyei Közművelődési Egyesület, a Wenckheim Árvaház, a Gyulai Szeretetház, a Vármegyei Múzeum és a Rkat. püspöki Főgimnázium. Ezek az intézmények mind hozzájárultak a város fejlődéséhez és gazdag kulturális életéhez.