Az európai uniós csatlakozás óta a kertészeti szektorban, különösen az almatermesztésben, jelentősen élesedett a versenyhelyzet. A hosszú távon fennmaradni szándékozó almatermesztő vállalkozásoknak évről évre egyre többet kell teljesíteniük ugyanazért az eredményért és a szinten maradásért. Ennek a kihívásnak a kezelésére az egyik lehetséges megoldás a szuperintenzív almaültetvények létesítése, amelyek bár magasabb kezdeti tőkebefektetést igényelnek, hosszú távon jelentősebb hozamot és magasabb árbevételt biztosíthatnak.
A szuperintenzív almaültetvények telepítési költségei
A szuperintenzív almaültetvények létesítése mintegy kétszer nagyobb tőkét igényel az intenzív ültetvényekhez képest. A magasabb telepítési költségnek több fő oka van, amelyek mind a speciális technológiai és infrastrukturális igényekből adódnak. Ezek az okok a következők:
Területegyengetés és melioráció
A jéghálós ültetvényekben különös gondot kell fordítani a területegyengetésre és meliorációra. Ez azért kiemelten fontos, mert a jégháló rendszerek stabilitásához és hatékony működéséhez egyenletes talajfelszín szükséges, ami optimalizálja a vízlevezetést és minimalizálja a talajeróziót.
Jégháló rendszer
A jégháló tartására alkalmas, nagy terhelést is bíró, 4,5 méter hosszú betonoszlopok, maga a háló, valamint a jéghálórendszer egyéb kellékei közel 3,0 millió forint pluszköltséget jelentenek hektáronként egy normál támrendszerhez képest. A jégháló rendszer elengedhetetlen a termésvédelem szempontjából, hiszen megóvja a gyümölcsöket a jégeső okozta károktól, ami egyre gyakoribbá váló jelenség a klímaváltozás hatására.
Ültetési anyag: Knipp-fák
A Knipp-fák ára 4,0-5,0 €/db (átlagosan 4,5 €/db), ami hektáronként 3077 fa esetén 4,0-4,2 millió forint beszerzési költséget jelent. Ugyanez 2500 darab suháng esetén legfeljebb 1,5-1,8 millió forint (600-700 Ft/db). Az ültetés egyéb költségeiben számottevő eltérés nincs. A Knipp-fák alkalmazása lehetővé teszi a korábbi termőre fordulást és magasabb kezdeti hozamot biztosít.
Öntözőberendezés és egyéb munkák
Az öntözőberendezés létesítése és egyéb munkák költsége kisebb eltéréseket mutat, de ezeknél jelentős költségtöbblet nem keletkezik. Azonban az öntözőrendszer elengedhetetlen a magasabb tőszámú és intenzívebben termő ültetvények vízellátásának biztosításához, különösen a vízhiányos időszakokban.
Így kell visszavágni a gyümölcsfákat ültetés előtt / kert TV
Az ápolási költségek és a termőre fordulás
A szuperintenzív ültetvények 100-120%-kal magasabb telepítési költsége mellett az első három év ápolási költsége is mintegy kétszeres eltérést mutat az intenzívhez képest. Ennek oka, hogy Knipp-fa esetében már a második évben 20 tonna/hektár, a harmadikban pedig 40-45 tonna/hektár termés érhető el. Így az alkalmazott technológia már a második évben is közel áll a termőévekéhez, a harmadik évtől pedig már a ráfordítások nagyságrendje is megközelíti a teljes termőévek költségét.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a Knipp-fákkal a termőre fordulás időszakában elérhető 60 tonna/hektár körüli össztermés révén 3,5 millió forint körüli árbevétel realizálható már a beruházási időszakban is. A suhánggal létesített ültetvények termőre fordulás alatti bevétele ennek mindössze harmada körül van. Ez a korábbi bevételszerzési lehetőség részben kompenzálja a magasabb kezdeti költségeket.
A fentiek következményeként a termőre fordulási időszak végére egy szuperintenzív ültetvényben 9,0 millió forinthoz közelítő, míg az intenzívben 4,5 millió forintos tiszta beruházási költséggel állunk szemben. Ezeket azonosan 12 termőévre amortizálva, azt kapjuk, hogy a szuperintenzív ültetvények termőévekben elszámolandó éves amortizációs költsége az intenzívének duplája lesz.
Termeléstechnológiai ráfordítások és betakarítási költségek
A szuperintenzív almaültetvényekben a termesztéstechnológiai ráfordítások szintje 1,0 millió forint körüli nagyságrendet képvisel. A betakarítás költsége a nagy terméshozamok, és a 3,5 méter körüli famagasság miatt (600 Ft/óra munkabér mellett) megközelíti a fél millió forintot. Nagyon nagy tételt jelent az ültetvény (beleértve a jégháló-rendszert is) amortizációs költsége. Mindezekkel együtt a hektáronkénti közvetlen termelési költség 2,2-2,3 millió forint között van (posztharveszt költségek nélkül), mely az általános költségekkel kiegészülve 2,5 millió forint/hektár összes termelési költséget eredményez. A kg-onkénti önköltségben számottevő eltérés így nincs, vagy egyes esetekben a szuperintenzívben valamivel alacsonyabb is lehet.
Hozam és árbevétel a szuperintenzív ültetvényekben
Azonos étkezési alma kihozatal és értékesítési árak mellett a szuperintenzív ültetvényben - a másfélszeres terméshozamnak köszönhetően - mintegy 1,0-1,2 millió forinttal, azaz 50%-kal magasabb árbevétel érhető el. A szuperintenzív ültetvényben elérhető, 20 tonna/hektárral, azaz 50%-kal magasabb hektáronkénti terméshozamot alapvetően a következő főbb tényezőknek tulajdonítjuk:
Jégháró rendszer előnyei
A jéghálós ültetvényben nem keletkezik jégkár, ami 12-18%-os jégeső valószínűség mellett 5-10 tonna/hektár terméstöbbletet jelenthet önmagában. Ez a termésbiztonság jelentős mértékben hozzájárul a magasabb átlaghozamokhoz és a stabilabb bevételhez.
Magasabb tőszám
A szuperintenzív ültetvényben alkalmazott 500-600 fával, azaz 20-25%-kal magasabb hektáronkénti tőszám ugyanazon fajlagos terméshozam mellett (20 kg/fa) 10-12 tonnával nagyobb hektáronkénti termést eredményez. A magasabb tőszám a rendelkezésre álló terület hatékonyabb kihasználását jelenti.
Stabil támrendszer és famagasság
A stabilabb támrendszer miatt megengedhető, valamivel nagyobb famagasság néhány tonna plusztermést eredményezhet. Ez a konstrukció optimalizálja a napfény hasznosítását és a levegő áramlását az ültetvényben.
Knipp-fák és koronaalakítás
A Knipp-fáról „indított” ültetvény első 3-4 éves nevelésének, nevelhetőségének és a koronakialakításnak a módja a későbbiekben is egy stabilabb termőegyensúlyt biztosíthat. Ez a kezdeti befektetés hosszú távon kifizetődő, mivel megalapozza a fa optimális termőképességét.
Jövedelem és jövedelmezőség
Az eddigi árbevétel- és költségadatok összegzésével a jövedelem és jövedelmezőség tekintetében a következő főbb következtetéseket vonhatjuk le:
Számviteli nyereség
Az elérhető hektáronkénti számviteli - adózás előtti - nyereség (fedezeti összeg, nettó jövedelem) a szuperintenzív ültetvényekben 35-50%-kal magasabb. Ez a magasabb nyereség a hatékonyabb termelésnek és a nagyobb hozamoknak köszönhető.
Pénzforgalmi eredmény (cash flow)
Hasonló mondható el a pénzforgalmi eredményről (cash flow) is, ami azt fejezi ki, hogy a mintegy kétszer magasabb kezdeti tőkebefektetéssel (telepítési, beruházási költség) a termőévekben mintegy 1,6-1,7-szer magasabb tiszta nyereség érhető el. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb kezdeti beruházás ellenére a szuperintenzív ültetvények gyorsabban képesek megtérülni és profitot termelni.
Költségarányos jövedelmezőség
A költségarányos jövedelmezőség ugyanakkor nem magasabb a szuperintenzívben, vagy akár valamivel szerényebb is, mert a nyereség növekedése valamivel kisebb mértékű, mint a termelés tőke- és költségigényének emelkedése. A nyereség növelése az intenzitás növelésével általában a tőkearányos jövedelmezőség romlása mellett vitelezhető ki.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a szuperintenzív ültetvényekben potenciálisan sokkal magasabb nyereség érhető el a termőévekben, de ennek az „ára” az, hogy kezdetben kétszer annyi tőke álljon rendelkezésre. Ez a megállapítás rávilágít a beruházási döntések komplexitására és a tőkeigény alapos mérlegelésének fontosságára.
A termelés gazdaságossága a teljes ültetvény-élettartam alatt
A kumulált jövedelmek alakulása és a főbb gazdaságossági mutatók elemzése elengedhetetlen a hosszú távú tervezéshez. A szuperintenzív ültetvények kumulált jövedelme a kétszer nagyobb kezdeti, beruházási kiadás után az 1,6-1,7-szer magasabb pénzforgalmi nyereségeknek köszönhetően jóval meredekebben emelkedik. Az ültetvény-élettartam végére ennek értéke mintegy 20%-kal lesz magasabb, mint az intenzívé.
Megtérülési idő
A megtérülés valamivel később következik be (a 11. év helyett a 12. évben), mert a jóval nagyobb éves nyereségek sem képesek kompenzálni a hatalmas kezdeti tőkeigényét. Látható a teljes ültetvény-élettartamra levetített mutatókon is az - a jövedelmezőséggel kapcsolatban az előbbiekben feszegetett összefüggés -, hogy az élettartam alatti nagyobb kumulált nyereség rosszabb tőkearányos jövedelmezőséggel jár együtt.
Határtermés és jövedelmezőség
A 3. ábra adatai rávilágítanak arra, hogy ekkora tőkeigényű ültetvényekben még a - szinte elérhetetlen - 70 tonna/hektár átlagtermés is csak a 9. évben biztosítja a megtérülést, igaz ez esetben már 12,6%-os tőkearányos jövedelmezőség és az élettartam végén 6,3 millió forint/hektár - a lekötött tőke kamatigényével csökkentett - kumulált nyereség mellett. A termőévek 50 tonna/hektár átlagos hozama - 60 Ft/kg étkezési alma átlagár mellett - már nem biztosítja a megtérülést, pontosabban: a termőévek átlagában elég nagy nyereség realizálható (kb. 1,0-1,2 millió Ft/ha cash flow, 300-400 ezer Ft/ha nettó jövedelem), de ez már akkora hasznot sem jelent, mintha bankba fektetnénk a pénzünket. Ez az elemzés kiemeli a hozamok és az értékesítési árak kritikus szerepét a szuperintenzív ültetvények gazdaságosságában.
Így kell visszavágni a gyümölcsfákat ültetés előtt / kert TV
Beruházási támogatás hatása
Egy 50%-os beruházási támogatás nagyon nagy hatással van a gazdaságosságra, az ültetvény ilyen esetben 50 tonna/hektár terméshozamok mellett is megtérül kb. 8. évben, és 60 tonna/hektár hozam esetén a kb. 7. évben. Ez azt jelenti, hogy a támogatások jelentősen csökkenthetik a kockázatot és felgyorsíthatják a megtérülést, ezáltal vonzóbbá téve a szuperintenzív technológiát a gazdálkodók számára.
Következtetések és javaslatok a szuperintenzív ültetvényekhez
A szuperintenzív ültetvények létesítésével kapcsolatban az alábbi főbb következtetések és javaslatok fogalmazhatók meg:
Termésbiztonság és veszteségek elkerülése
A termőévek átlagában vett 60 tonna/hektáros termés is elég késői megtérülést biztosít, tehát egy ilyen nagy tőkeigényű ültetvényben nem nagyon engedhető meg semmilyen termésveszteség. A nem vagy csak korlátozottan elkerülhető termésveszteségek mellett (fagykár, terméskötődési probléma, stb.) a jó évjáratokban akár 65-70 tonna/hektár termést is el kellene érni, hogy többéves átlagban 60 tonna/hektáros hozamot produkáljunk. Ebbe viszont nem „férnek bele” a termesztéstechnológiai hibák miatti terméskiesések. Ez a tényező hangsúlyozza a precíz és szakszerű termesztéstechnológia fontosságát.
Szaktudás és ráfordítások optimalizálása
A ráfordításokat és a szaktudást tehát „csúcsra kell járatni” a gazdaságos termelést biztosító terméshozamok eléréséhez. Biztosabb megtérülést beruházási támogatással érhetünk el, tisztán saját forrásból létesített szuperintenzív ültetvény megtérülése hazai piaci viszonyok, értékesítési árak mellett kockázatos lehet, a megtérülés erősen bizonytalan. Az oktatás és a szaktanácsadás elengedhetetlen a sikeres szuperintenzív almatermesztéshez.
tags: #gyumolcsos #allomanysuruseg #szamitas