Gyurcsány Ferenc, egykori miniszterelnök és pártelnök, a magyar közélet egyik legmegosztóbb, mégis folyamatosan figyelem középpontjában álló alakja. Politikai pályafutását a KISZ-ben kezdte az 1980-as években, majd a 90-es években sikeres üzleti tevékenységet folytatott. A 2000-es évek elején tért vissza a politikába, és 2004-től 2009-ig miniszterelnöki pozíciót töltött be. A közelmúltban, "Gyilkos igazságok" című regényének megjelenése alkalmából adott interjút az ATV "Mérleg Rónai Egonnal" című műsorában, ahol nem csak könyvéről, hanem politikai múltjáról, visszavonulásáról és a jelenlegi közéletről is beszélt. A beszélgetés rávilágított arra, hogy Gyurcsány nem tétlenkedik, és bár az aktív politikai visszatérés esélyét alacsonynak tartja, gondolatai továbbra is erősen befolyásolják a hazai diskurzust.
A politikai pálya kezdetei és az üzleti évek
Gyurcsány Ferenc apja, id. Gyurcsány Ferenc ötévesen elvesztette szüleit, édesanyja, Varga Katalin pedig pápai munkáscsalád gyermeke volt, gyárban dolgozott. A család a fiatal Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán telepedett le egy komfort nélküli lakrészben, egy egykori gazdag kereskedő házában, amelyben velük együtt több szegény család lakott. Gyurcsány a Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003-tól Tarczy Lajos nevét viseli), ahol aktívan részt vett az iskolai életben: matematikaversenyeken, szakkörökön, sportban - elsősorban atlétikában. Hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett.
Jó tanulmányi eredményeinek köszönhetően a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban kezdte meg középfokú tanulmányait. A tanszerek és ruhák árát - magát tizenhat évesnek kiadva - a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg. A második év befejezése után Pápán folytatta a középiskolát, mivel vitája támadt a kollégium igazgatójával a második nyelv tanulásának kötelezettségéről.
1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, ahol rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988-1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) alelnöke volt, ahol a viszonylag radikálisabb reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és mintegy harminc támogatójával megalakították az Új Nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett.
1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél. A társaság kettéválása után, a nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt.-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozóként az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke volt. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt.
Miniszterelnöki időszak és a visszavonulás
A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. Bár széles körű szakmai előélettel nem rendelkezett a sport- és ifjúságpolitika területén, törekedett arra, hogy igazolja a tárca létjogosultságát. A sportági szövetségek részéről megosztott volt a megítélése: egyes vezetők határozott, rugalmas politikusként emlékeztek rá, míg mások a politikai szimpátiák alapján alakították ki álláspontjukat.
Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 29-én nevezte ki miniszterelnökké.
A 2006. április 9-én és április 23-án megtartott országgyűlési választáson az MSZP és az SZDSZ együtt többséget szerzett, így Gyurcsány Ferenc vezetésével tovább folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet országgyűlési választáson munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa - mint egyetlen jelöltet - 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta.
- március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ - ahogyan Vértest is - elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták, mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta a jelölést. Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. Április 14-én az Országgyűlés 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással elfogadta a bizalmatlansági indítványt. Utódja a miniszterelnöki pozícióban Bajnai Gordon lett. Miután tisztségeiről lemondott, az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány élére nevezték ki. A 2010-es országgyűlési választásokon pártja országos listájának 4. helyén szerepelt.
A visszavonulásával kapcsolatban határozottan cáfolta, hogy párton belüli puccs történt volna vele szemben. Elmondása szerint „Az volt a kérdés, hogy hogy lehetne ezt a gondolatot eredményesebben elvinni 2026-ig, miközben beszélgettem életem legfontosabb partnerével a magánéletünkről is - mondta a válására utalva. - Én jutottam arra a meggyőződésre - jelentette ki -, hogy az a legjobb, ha én elmegyek.” Mint mondta, egy ponton úgy látta, pártja könnyebben tud kitartani a jelenlegi politikai helyzetben, ha nem Gyurcsány Ferenc a DK elnöke. „Ráadásul volt közben egy magánéleti történet is” - tette hozzá.
Az őszödi beszéd és a politikai önreflexió
Az őszödi beszéd, amely Gyurcsány Ferenc 2006. május 26-án, zárt frakcióülésen elhangzott őszinte és vulgáris beszéde volt, elismerte, hogy a kormánya nem látta el a rábízott feladatokat. Ez a beszéd, és annak nyilvánosságra kerülése mélyen megrázta a magyar közéletet, és hosszú távú hatással volt Gyurcsány politikai megítélésére. A Rónai Egonnal folytatott beszélgetésben szóba került az is, gondolkozott-e azon, hogy mit rontott el a politikai pályája során.
A beszélgetésből kiderült, hogy bármilyen nehéznek élte is meg a politika otthagyását, lépését igazolva látja, és nem tekinti bukásnak. „Kudarc az lett volna, ha feladom azt, amiben hiszek” - jelentette ki, majd kifejtette, hogy visszavonulása nem értelmezhető bukásként, mert azzal szolgálta jobban az ügyet, a Demokratikus Koalíció könnyebben boldogul úgy, hogy már nem ő van az élén.
Gyurcsány szerint a közélet mai vitái csak a felszínt érintik, míg a mélyen fekvő lényegi kérdés, hogy lesz-e polgári társadalom Magyarországon. „Ez az ország egyelőre, azt gondolom, nem akar szembenézni azzal a felelősséggel, ami nem megkerülhető” - fogalmazta meg társadalmi diagnózisát, hozzátéve, hogy előbb-utóbb ebben is változás lesz. Később pedig azt is kijelentette, hogy amit ő politikusként képviselt, az „a holnap Magyarországa - nem ez” volt. Korát megelőző politikai munkásságától azonban - saját bevallása szerint - annyit sem vár, hogy „lábjegyzet” legyen a magyar történelemkönyvekben.
Politikusként hozott döntésein, hibáin még mindig minden nap gondolkodik, ugyanakkor ezek mibenlétéről semmi sem derült ki, mivel a Rónai által felvetett főbb kérdésekről - 2006-ról, Őszödről, a kettős állampolgárság kérdéséről - azóta sem változott Gyurcsány véleménye. „Ma is azt gondolom, hogy nekem ezekben igazam volt” - jelentette ki, hozzátéve, hogy ha neki nem volt igaza a kettős állampolgárság kérdésében, akkor Bibó Istvánnak sem volt. Őszödi beszédét pedig „hazafias nagy” beszédként jellemezte.
Irodalmi ambíciók és a jövő
„Azt hiszem, én már nem leszek politikus” - kockáztatta meg, miután a sors kiszámíthatatlanságára emlékeztetve bevallotta, hogy valójában fogalma sincs, mi lesz vele tíz év múlva. Elmondása szerint azonban a politika már messze nem foglalkoztatja annyira, mint az írás, amivel feszes napirendben foglalkozik. „Szóval vannak jó dolgok, amiket lehet csinálni. Sokat kell hozzá olvasni, sokat kell írni, veszekedni kell magaddal, és nem kell elolvasni a mindennapi politikai híreket, mert amik abban vannak, azok jelentés nélküliek” - vélekedett Gyurcsány. Rónai Egonnak arra felvetésére, hogy ezek szerint elég volt-e neki 25 évig ezt a (jelentést nélkülöző) munkát végezni, úgy felelt: nem elég, hanem sok volt. Ehhez képest többször is hangsúlyozta, hogy tiszteletreméltó hivatásnak tartja a politikát, és a nézőket is a politikusok megbecsülésére intette. „Szerintem egy ország vezetőit is meg kell becsülni” - mondta a volt miniszterelnök, majd kifejtette, hogy szerinte „dráma”, ami az országban az „elmúlt több tíz évben” történik: hogy az emberek megválasztják az ország vezetőjét, aznap este még boldogok, és mindjárt másnap már meg akarják buktatni. „Ha egy ország a saját vezetőit nem becsüli meg, végül nem becsüli meg a saját hazáját sem” - figyelmeztetett.
Politikusi eredményeinél lényegesen nagyobb lelkesedéssel beszélt Gyurcsány Ferenc "Az isteni ember" címen készülő intellektuális főművéről. „Ez egy nagy könyv lesz. Nagyabb könyv lesz, szerintem, mint amit az elmúlt 20 évben bárki írt Magyarországon” - előlegezte meg legújabb vállalkozása jelentőségét, amelynek inkább szellemi, mint irodalmi értékét hangsúlyozta. „Elkészül az európai humanista centrumnak a nagy könyve Kant után.”
A közéleti álláspont és a rendszerváltás szükségessége
Gyurcsány Ferenc úgy vélte, hogy „bárki nyer, ez az ország bajba fog kerülni”. Ez a kijelentés rávilágít arra a mélyebb problémára, amit a magyar társadalomban lát.A Demokratikus Koalíció elnökeként azonban aktívan részt vesz a párt politikai irányvonalának meghatározásában. Hangsúlyozta: szembe kell szállni azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a jelenlegi rendszer kirángassa Magyarországot az Európai Unióból. „Mert a mi ellenfeleink nem Berlinben vannak, nem Párizsban, nem Madridban és nem Lisszabonban (…). A mi ellenfeleink, a Karmelita Kolostorban ülő, az őt körülvevő, az általa épített nemzetrabló, nemzetáruló brigád. Ők az ellenfeleink, akiket ki fogunk söpörni a hatalomból”.
Gyurcsány Ferenc úgy vélte: az elmúlt több mint tíz évben a rendszer ellenzékéből, a haza reménye lett a mai ellenzék, mert az ellenzéki pártok megértették, hogy együtt kell működniük. Kijelentette: jó kézben lesz a haza sorsa jövő tavasztól. A pártelnök szerint az ellenzék végső célja, hogy hazát teremtsen az országból. „Azt szeretném, hogy itthon legyünk Magyarországon, és legyünk otthon Európában. Ez a feladata az ellenzéknek, ezért kell megküzdeni”. Kijelentette: a választásokkal kormányt fognak váltani, de rendszert váltani csak kormányzással lehet majd. Úgy vélte: az Antall Józsefet követő több mint harminc évben a következő miniszterelnöknek lesz a legnehezebb a dolga, mert itt marad majd a NER nemzetet béklyóba szorító öröksége, intézményekkel, szabályokkal, személyi függésekkel, elrabolt gazdasági szektorokkal és zsarolható szereplőkkel. „Ezt megtörni iszonytató munka lesz. Ember kell ehhez, mondhatnám egy asszony”. Hozzátette: ezt a rendszerváltást Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje fogja vezetni, mert ő az, aki képes arra, hogy egyszerre legyen kemény, miközben kompromisszumokkal összetart egy koalíciót.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje a rendezvényen arról beszélt: nem egyszerűen kormányváltásra készülnek, a tét ennél sokkal nagyobb, mert egyre közelebb van a Huxit, Magyarország kilépése az Európai Unióból. A választás tétje nemcsak az lesz, hogy igazságos és tisztességes Magyarországot akarunk-e, hanem hogy mi, illetve gyerekeink és a unokáink életében Európa felé megyünk vagy kacsingatunk egyre inkább kelet felé. A választás egyetlen céljának azt nevezte: legyőzni Orbán Viktort 2022 áprilisában, majd úgy kormányozni, hogy ez a rendszer soha többé ne épüljön vissza. Arra figyelmeztetett: az Orbán-rendszer készül arra, hogy elveszti a választásokat, megpróbálja majd az új kormány mozgásterét korlátozni, hogy a lehető leghamarabb megbuktassák, ezért ha az új kabinet nem tud majd jól kormányozni, akkor nem kell egy év sem, hogy „Orbán Viktor bosszútól szomjazva visszatérjen hatalomba”. Hozzátette: okos, gyors és a szakszerű kormányzással kell lebontani Orbán Viktor rendszerét. Úgy vélte: mivel a magyar közigazgatásra Orbán Viktor ráültette a saját mamelukjait, így a kormányváltás után egyszerre több tucat helyen kell, azonnal és szakszerűen belenyúlni az államigazgatás és közigazgatás rendszerébe. „Aki az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje akar lenni annak tudomásul kell vennie: ha mi nem számolunk le az Orbán-rendszerrel, akkor az Orbán-rendszer fog leszámolni velünk” - fogalmazott Dobrev Klára, hozzátéve, ő ezekkel nem akar kiegyezni, hanem le akarja győzni őket egyszer és mindenkorra.
Dobrev Klára a következő nyolc hónap feladatait négy pontban foglalta össze: az első az előválasztás, majd elkezdődik a választási kampány, amelyben közös arculattal, egységes kommunikációval lépnek majd fel az ellenzéki pártok. Hozzátette: a kampánnyal párhuzamosan szoros, szolidáris szövetséget kell alkotni az ellenzéki pártokból, és még idén év végéig meg kell alakítani az új „köztársasági kormányt”, illetve ki kell dolgozni a kormányprogramot. A negyedik feladatnak pedig azt nevezte: haladéktalanul nemzetközi tárgyalásokat kell kezdeni Magyarország európai és amerikai partnereivel, vissza kell vezetni Magyarországot Nyugat-Európába. „A változás elkerülhetetlen!”
Viták és állítások
Gyurcsányt nem volt egyszerű kérdezni arról, hogy milyen bizonyítékok vannak a kezében azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor zsarolható. Egy-két dolog azért kiderült: „Egy másik tévécsatornában” mutatja meg először a bizonyítékokat, de már a közeljövőben megvásárolja. Akinek most van, az nem közszereplő, és „nem cserélnek személyi igazolványt”. De az kizárható, hogy egy szélhámos. (az összeköttetése) Két külön pénzintézetről beszélünk és két külön tranzakcióról. Van, ahol Orbán Viktor a kezdeményezett. Több mint 100 millióról van szó, de kevesebb mint 1 milliárdról. Több száz milliót látott végeredményben banki kivonatokban, Orbán Viktor kezdeményezettnek lett feladva, távol-keleti és európai bankokon keresztül.
Továbbá: Nem tudja, hogy mi köze az oroszoknak ehhez a történethez, csak feltételezi. Mivel angolul beszélt valakivel, akinek orosz akcentusa volt. Külföldön élő orosz politikus. „Nem mondtam, hogy Putyin volt” - de sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja. Szóbeli tájékoztatás is oroszoktól érkezett, sok évvel korábban. Akkor ez a történet hitelesnek tűnt, mivel hiteles személy adta a tájékoztatást. Gyurcsány akkor nem gondolta, hogy egy külföldi hatalom vezetőitől kér magyarázatot - ezért nem kért kézzelfogható bizonyítékot a szóbeli tájékoztatásról. Feltételezi, hogy sok pénzt kérnek ezért a dokumentumért, és ha csak pénzről van szó, akkor az nem fogja megakadályozni Gyurcsányt, hogy megvegye, mert a hazája bármit megér számára. Soha nem mond többet annál, mint amennyit az adott helyzet megenged, ezért megérti, ha a miniszterelnök jogi útra terelné az ügyet. Gyurcsány szerint, ha a kezében lesznek a papírok, akkor azt a bankkal hitelesíttetné. A pénz feladói között nincs nemzetközileg ismert személy, legalábbis Gyurcsány nem vette észre. Ezek nem Magyarországról küldött pénzek, de ha megfordultak már Magyarországon, akkor ez már egy sokadik kör volt. Orbán bankszámlájának kivonatait látta, meg látott olyan papírokat, amelyeken a végső kedvezményezett Orbán. A bankszámla tulaja nem magyar! Nem Gyurcsányon múlik, hogy megkapja a papírokat, de bármire kész, hogy megkapja a papírokat. A közvetítőkhöz nincs kontaktja Gyurcsánynak, a közvetítők fogják keresni őt.
Magánélet és család
Gyurcsány Ferenc magánélete is gyakran a figyelem középpontjába került. Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Harmadik, jelenlegi felesége Dobrev Klára. Bognártól két fia született, Dobrevtől pedig két fia és egy lánya.
A volt miniszterelnök válásáról is szó esett az interjúban, amely a politikai visszavonulásával párhuzamosan zajlott. Gyurcsány elmondta, hogy a magánéleti történet is hozzájárult ahhoz a meggyőződéshez, hogy a távozása a legjobb döntés a párt és a család szempontjából is. A „jó bornak is sok idő kell, hogy nemes legyen - a házasság is ilyen” bölcseletet is megosztotta, utalva ezzel a személyes kapcsolatok hosszú távú elkötelezettségére.
Az életútja során Gyurcsány Ferenc számos alkalommal bizonyította, hogy nem fél a kihívásoktól és a változásoktól. A KISZ-aktivistából üzletemberré, majd miniszterelnökké váló politikus, ma íróként igyekszik befolyásolni a közgondolkodást. Vitathatatlanul egyike azoknak a személyiségeknek, akiknek a neve és a tettei mélyen beíródtak a kortárs magyar történelembe, és továbbra is aktívan formálják a politikai diskurzust.