A hagymás és gumós növények a kertek, teraszok és erkélyek igazi ékei, melyek színeikkel és illataikkal elhozzák a tavaszt, a nyarat és az őszt. Ahhoz azonban, hogy évről évre gyönyörködhessünk pompájukban, elengedhetetlen a megfelelő gondozásuk és teleltetésük. Bár sok fajta télálló, számos trópusi eredetű növényfaj igényel különleges bánásmódot a hideg hónapokban.
Az őszi előkészületek: felszedés és tárolás
A hagymák és gumók felszedésének időpontja alapvetően a virágzási időtől és az éghajlati adottságoktól függ. Általában a legideálisabb, ha egy meleg, csapadékmentes őszi napon látunk hozzá a munkához. A földből kiásott hagymákat és gumókat először alaposan letisztítjuk a földtől, majd rostára vagy szitára terítjük őket száradni. Esetleg a lombmaradványoknál fogva felakasztva is száríthatjuk a hagymákat. Fontos, hogy a szárítás során alaposan átvizsgáljuk az állományt. Amelyiken penészesedés, rothadás jeleit észleljük, vagy amelyiken folyós, ragadós, puha foltokat látunk, azt feltétlenül válogassuk ki, és dobjuk a szemetesbe. Ezzel megelőzhetjük a szürkepenész (Botrytis) kifejlődését, illetve a hagymákon és a gumókon a tárolóban elterjedő rothadást.
A teleltetésre szánt hagymákat és gumókat ezután megfelelő körülmények között kell tárolni. A fából készült rekeszek a legalkalmasabbak erre a célra - töltsünk ezekbe vékony réteg homokot, fűrészport vagy tőzeget. Erre helyezzük rá egyesével a hagymákat és a gumókat, ügyelve arra, hogy ne érintkezzenek egymással. A telelőhelynek sötétnek, száraznak és hűvösnek kell lennie: ideális a célra a 10 °C hőmérsékletű pince. A garázs többnyire azért nem felel meg, mert az túlságosan is lehűlhet, és nagy rá az esély, hogy megfáznak a hagymák, gumók. Gyakori gond, hogy a lakás és a hozzá tartozó garázs túl meleg a hagymások átteleltetéséhez, a fűtetlen kerti tároló pedig nem fagymentes. Ilyen esetben a hagymák tárolására a legmegfelelőbb hely a vízóraakna.
Az elnyílástól az őszi felszedésig
Amelyik tavaszi hagymást a virágzás után már nem akarjuk az ágyásban, illetve a cserépben vagy a balkonládában tartani, azt az elvirágzás után kell kiásni az ágyásból vagy az edényből. Ha a lombja a kiásáskor még nem száradt vissza, akkor tegyük le a növényt valahol a kertben, és takarjuk a hagymáit vékonyan földdel - így várjuk meg, amíg rendesen visszahúzódik a lomb. Fontos, hogy csak akkor vágjuk le a lombozatot, amikor már teljesen elpusztult. Erre azért kell különösen figyelni, mert ha túl korán vágjuk le a lombozatot, az megakadályozza virágok megfelelő asszimilációját, amelynek következtében a hagymák, gumók egyre kisebbek és kisebbek lesznek, végül elpusztulnak. Az nyári virágzású díszfűvek lombozatát elpusztulása után érdemes meghagyni.
Edényesek téli védelme
Cserepekbe ültetve az amúgy télálló tulipánokat, nárciszokat és jácintokat is védeni kell. Állítsuk az edényeiket szorosan egymás mellé, és keressünk nekik védett helyet a ház fala mellett vagy az erkély védett sarkában. Hőszigetelő rétegként tegyünk alájuk hungarocell-lapokat vagy fadeszkákat. A zord klímájú területeken, illetve különösen fagyos teleken érdemes zsákvászonnal vagy buborékfóliával is takarni az edényeket. Egyes fajokat nem is kimondottan a téli hidegtől, sokkal inkább a téli csapadéktól kell óvni. A különféle nősziromfajoknak, a botanikai tulipánoknak és az inkaliliomoknak ezért nagyon jó vízelvezető talajra van szükségük, vagy pedig lejtős fekvésre, ahol biztosan nem áll meg a csapadék.
Trópusi szépségek teleltetése: dáliák, kardvirágok és kannák
A trópusi vidékekről származó növények, mint a dáliák, kardvirágok és kannák, a mi szélességi fokunkon nem eléggé télállóak. Ősszel ezért ki kell ásni a gumóikat a földből, ládába pakolni, és fagymentes helyen átteleltetni őket. A késő nyári virágágyak sztárjai a dáliák, a kardvirágok és a kannák. Ha még hosszú éveken át szeretnénk gyönyörködni a virágzásuk pompájában, akkor ősszel ki kell ásnunk, és fagymentes helyen kell tárolnunk a föld alatti raktározószerveiket.
Dáliák (Dahlia-hibridek)
A dáliák eredetileg Közép-Amerikából származnak. A hosszas nemesítő munka eredményeként mára szinte megszámlálhatatlan a fajták száma: léteznek közöttük egyszerű, illetve féltelt és telt virágúak. A kéz ujjaira hasonlító koloncos gyökereket (gyökérgumókat) április közepétől - a kései fagynak kitett területeken inkább csak május közepétől - ültethetjük 7 cm mélyre, egymástól 20-40 cm távolságra. Amint hajtani kezd, adjunk a dáliának szerves trágyát.
A dáliáknak már az első éjszakai fagy is elég, hogy a leveleik üvegessé, puha latyakossá váljanak és megbarnuljanak. Ez jelzi, hogy legfőbb ideje kiásni a gumóikat a földből. A talajmaradványokat ekkor elég csak nagyjából leszedegetni róluk, a megtisztított gyökérgumókat pedig tegyük ki néhány napra meleg helyre száradni. Előtte mindenesetre vágjuk le az elhervadt szárakat - ne közvetlenül a gumónál, hanem 10-15 cm-rel feljebb, hogy még véletlenül se sértsük meg érzékeny raktározó-szerveiket. Mivel a gumóknak is nevezett koloncos gyökereket nem veszi körül védelmet adó külső burok, könnyen kiszáradnak. Tartsuk őket tehát folyamatosan enyhén nedvesen. Vannak szakemberek, akik azt javasolják, hogy a felszedés után tegyük a dáliagumókat néhány órára vízzel teli vödörbe, hogy megfelelően meg tudják magukat szívni. Ezután alaposan szárítsuk le a felszínüket, és így kerüljenek a rekeszekbe. Ha különböző virágszínű fajtáink vannak, akkor érdemes a gumókat címkékkel jelölni, és arra ráírni a fajtanevet és a színt.
Dália a kertben!🌸 Mit érdemes csinálni a dália gumókkal? Mire kell odafigyelni a gazdag virágzáshoz?
Kerti kardvirágok (Gladiolus-hibridek)
A kerti kardvirágoknak a kéken és a feketén kívül a létező összes színben nemesítettek már fajtáit. Fajtától függően 50-150 cm magasra nőnek, kedvelik a napos, meleg fekvést és a mélyrétegű, humusszal jól ellátott talajt. A kerek hagymagumóit április végétől kezdhetjük kiültetni, 10-15 cm mélyre. A frissen kihajtott lomb mindazonáltal rendkívül fagyérzékeny, ezért ha kései fagyok fenyegetnek, akkor takarjuk őket papírzacskókkal, vagy borítsunk rájuk virágcserepet. A kardvirágok hagymáival ugyanúgy járjunk el teleltetéskor, mint a dáliákkal, de előtte 5 cm magasságban vágjuk vissza a szár-, illetve levélmaradványokat.
Kannák (Canna)
A kannák gumószerű, sötétbarna rizómáit (gyöktörzseit) ugyancsak ősszel kell kiásni, majd tisztogatás után néhány napig szárítani. Ezután rétegezzük őket rekeszbe vagy kosárba, és száraz, hűvös helyet keressünk nekik télre.
Tavaszi virágok ültetése és gondozása
A tavasszal díszítő hagymás virágok ültetése nem nehéz feladat, elég pár egyszerű szabályt betartani, hogy gyönyörű tulipánok, nárciszok, jácintok díszítsék a kertünket. A hagymás tavaszi virágok szeptember elejétől egészen decemberig ültethetők. Ültetés előtt gondoljuk alaposan végig a kompozíciót! Ültethetjük a virágokat sorokba, körformába, vagy létrehozhatunk kisebb „bokrokat” is akár. Kezdő kertészek között gyakori hiba, hogy óvatlanul fejjel lefelé temetik el a hagymákat. Ha száraz az ősz, akkor szükséges megöntözni a hagymákat.
A hagymás, gumós virágok olyan növények, amelyek földalatti raktározószervvel (rizómával, hagymával, gumóval, hagymagumóval) rendelkeznek. Virágzás után lombozatuk hosszabb, rövidebb idő után elpusztul. A lombozatukban lévő tápanyagok nagy részét visszajuttatják a gumójukba. A nyugalmi (pihenési) időszakban a tápanyagokat a hagyma, gumó tartalékolja. Vásárlás előtt határozzuk meg, hogy milyen fajta növényt szeretnénk ültetni. A hagymás, gumós virágok egy része tavasszal virágzik, másik részük ősszel, és vannak nyáron virágzók is. Gondos válogatással elérhetjük, hogy mindhárom évszakban legyen virágzó növényünk. Vásárláskor ellenőrizzük a hagymákat, gumókat. Csak egészséges, kemény hagymákat, gumókat vegyünk.
Hagymás, gumós virágok ültetésével úgy érhetünk el különösen szép hatást, ha csoportosan telepítjük őket. A különféle fajtájú növényeket úgy ültessük, hogy az egyes fajták virágzási ideje megegyezzen. A hagymás, gumós növények minden jó vízelvezetésű talajban szépen fejlődnek és virágoznak. Nehéz, kötött talajokat mélyen meg kell munkálnunk, és fel kell javítanunk a szerkezetét szerves anyagokkal, például tőzeg, humusz, szerves trágya. A hagymákat, gumókat legjobb, ha kavicsból készített drénrétegre ültetjük. A nárciszok, császárkoronák ültetési mélysége 20-25 cm, a tulipánok, jácintok ültetési mélysége 10-15 cm, a kisebb méretű hagymák ültetési mélysége 10 cm. Az ültetési mélységet nagyon fontos betartani, mert ha ettől eltérünk, akkor az egyes hagymák nem fognak virágozni szabadföldben. A tavasszal virágzó hagymás növényeket kora ősszel ültessük, a nyáron, ősszel virágzókat pedig tavasszal. A tavaszi virágzású növények ültetésekor, ősszel fontos figyelni arra, hogy időben ültessük el őket, legyen idejük begyökeresedni a hideg időig. A kora ősszel beültetett növények jól begyökeresednek, ezért tavasszal szép virágzást várhatunk tőlük.
Ültetés után ne hanyagoljuk el a növényeket. Az első évben szépen virágzó növényeknek, elvirágzás után adjunk szervestápanyagot, amit a talajba bemosódva a hagymák, gumók fel tudnak venni és elraktároznak a következő évi virágzásra. Ültetés után a talajt öntözzük be. A talaj legyen mindig nedves, de ne alakuljon ki vízpangás, mert a hagymák, gumók megrothadnak. A hagymás növények sarjhagymákat fejlesztenek, amiből szaporodnak, ezeket háromévente érdemes eltávolítani.
A tavasz hírnökei: Ismertebb hagymás virágok
A bámulatos színekben tündöklő hagymás tavaszi virágok, mint például a nárcisz, tulipán, sáfrány vagy jácint, bármely kertet vagy teraszt képesek hangulatosabbá tenni. Ha azt szeretnénk, hogy a kopár téltől illatos virágtengerrel vegyünk búcsút a tavasszal, akkor érdemes időben lépni! Amennyiben azt szeretnénk, hogy az enyhülő tavaszi idő beköszöntével szemet gyönyörködtető virágtenger legyen kertünk, erkélyünk vagy ablakpárkányunk, akkor szükséges időben kiválasztani az ültetendő virágokat. A feladat azonban korántsem egyszerű, hiszen több tucat szebbnél-szebb, illatosabbnál-illatosabb növény csábítgatja az érdeklődőket.
Nárcisz (Narcissus)
A nárcisz az egyik legismertebb és legkedveltebb tavaszi virág, amely számos színárnyalatban, főként sárgában és fehérben pompázik. Érdekesség, hogy több mint tízezer nárcisz faj létezik, és a jól ismert árnyalatok mellett elérhető narancsos, sőt piros színben is.
Tulipán (Tulipa)
A tulipán sokoldalú hagymás tavaszi virág, mely több mint 100 fajt és 1000-et is meghaladó nemesített fajtát foglal magába. Szépségéről mindent elárul, hogy a 17. században Hollandiában tulipánláz tört ki, mely során a spekulánsok egymásra licitálva egyre feljebb tornázták árát, míg végül létrejött és kipukkant a világ első gazdasági buboréka.
Krókusz (Crocus) vagy sáfrány
A krókusz, vagy más néven sáfrány, színpompás virágokkal rendelkező, kisebb méretű növény, mely február és április között virágzik. A sáfrány virága általában lilás árnyalatú, azonban megjelenhet sárga-, vörös-, kék-, sőt akár fehér színekben is. Megfelelő tervezéssel, pár év alatt valódi virágszőnyeget képezhet, ezzel feldobva bármely kertet.
Jácint (Hyacinthus)
A jácint egy finom illatú hagymás tavaszi virág, amely élénk színeivel és gazdag színváltozataival bármely kert éke lehet. Gondozása egyszerű, napos vagy félárnyékos helyen humuszos, jó vízelvezetésű talajban fejlődik a legjobban, így kezdő kertészeknek is jó szívvel ajánljuk.
Hófény (Chionodoxa)
A hófény egy bámulatos szépségű, apró termetű, mediterrán térség déli területein őshonos, fagytűrő hagymás növény. Már a kora tavaszi hónapokban kibújik a földből és általában márciusban kibontja fehér közepű, kékes-lilás szélű szirmait.
Kockásliliom (Fritillaria)
Több mint 20 kockásliliom fajt különböztetünk meg. Kiemelendő a hazánkban is őshonos mocsári kockásliliom, amely egy ritka, védett növény. Különlegessége a harang alakú virága, amely egyedülálló kockás mintázattal rendelkezik. Az üstökliliom (Eucomis), az inkaliliom (Alstroemeria), illetve egyes érzékeny kockásliliom- és nőszirom-fajok alapvetően télállóak ugyan, de a különösen rideg klímájú helyeken, illetve a télen nedves fekvésben ne maradjanak kint, inkább ezeket is ássuk ki ősszel, és a házban teleltessük át.
Írisz (Iris) vagy nőszirom
Az írisz vagy más néven nőszirom több száz fajtája érhető el, melyek a fehértől, a sárgán, kéken és pirosan át, a bíborszínig számtalan árnyalatban elérhetőek. Így nem meglepő, hogy nevét a szivárvány görög istenéről, Irisről kapta. További érdekesség, hogy a magyar 20 forintos érme hátulján egy írisz növény képe látható.
Hóvirág (Galanthus)
A hóvirág a tél végét jelző apró fehér virág, amely mindig reménnyel tölti meg a kertet.
Gyöngyike (Muscari)
A gyöngyike égszínkék fürtjei tavasz végéig díszítik a pázsitot.
Hagymás virágok cserépben és hajtatva
A hagymás virágok legnagyobb része kimondottan jól érzi magát cserépben. Ugyan még messze a tavasz, de a kora tavasszal nyíló hagymások ültetése már lassan aktuális. Ki ne szeretne nárciszokkal vagy krókuszokkal borított mezőt a kertjében?
Csodás téli dekorációk, valóságos tavaszidézők a kertészeti áruházakban ékeskedő hajtatott virágok. Sokszor nem is tudunk ellenállni a kísértésnek, hogy kísérletképpen vegyünk belőlük. A hajtatott hagymások szobatartóssága sajnos rövidebb. Egy meleg szobában nyíló krókusz néhány nap alatt elvirágzik. A hagymások virágos állapotban, kivétel nélkül, közvetlen napsütéstől védett és hűvös helyen virulhatnak legtovább. Ha hirtelen a fűtött szoba melegének teszik ki a hagymát, a benne kialakult virág a hagymán belül megpróbál kinyílni, ami természetesen nem fog sikerülni. Ezért, amennyiben beférnek, nem napsütötte ablak közébe tehetők. Ilyen módon, az ablakon át nézve gyönyörködhetünk bennük. Vagy fűtetlen télikertbe helyezzük el őket. Az itteni hűvös és egyben párás légtér általában a virulási idejüket is meghosszabbítja. Épp ezért, legalább éjszakára, ablak közelébe kerüljenek át a napközben másutt, melegebb helyen tartottak. Az így előforduló, esetenként akár több fokos hőcsökkenés nem szokott ártani, még az egészen fagyponthoz közeli sem. Az esetleg még adódó erős hidegek idején, a belső ablakot résnyire nyissuk meg.
A bimbók beszínesedésének ideális hőmérséklete tulipánnál, krókusznál, nárcisznál 10-12 °C, jácintnál 14 °C. A gondos öntözésük a másik fontos feladat. Talajuk még átmenetileg sem száradhat ki. Ha ez mégis bekövetkezne, késedelem nélkül állítsuk vízbe őket. Kiszáradásukat elkerüljük, ha gyakran, ám mérsékelt adagban, langyos vízzel öntözünk. A virágok elnyílásával vízigényük tovább fokozódik. A túlöntözést azonban kerüljük, ha ez mégis megtörtént, néhány napig várjunk az öntözéssel. Napos időben nő a túlmelegedés veszélye. Ekkor szellőztessünk, és árnyékolás céljából a függönyt sem árt elhúzni. Ezzel a levegő páratartalmát is jó irányban befolyásoljuk. Időnként tápozzunk Wuxállal vagy egyéb, jól oldódó, gyors hatású N tartalmú műtrágya 0,2%-os töménységű oldatával, vagyis literenként 2 g vagy 2 ml töménységű oldattal. A kijuttatás három-hat nap múlva megismételhető.
Az átültetéseket még virágzó állapotban sem sínylik meg ezek a növények. Az eredeti cserepükből tehát akár ki is emelhetők és beültethetők díszcserépbe vagy növénytálba, esetleg másmilyen tartóedénybe, nyirkos homok, még inkább rostos tőzeg vagy esetleg moha, netán csak fűrészpor, de inkább kéregapríték közegbe.
Elvirágzás utáni teendők
Elnyílásuk után mindenekelőtt az így már díszértéküket vesztett virágaikat távolítsuk el mielőbb, az esetleg már pusztuló levélrészeikkel együtt. A még zöld virágszárat, illetve levéltelen tőkocsányt viszont, a még jól zöldellő-leveleikkel együtt, ekkor sem kell bántani. Ugyanis a földbeni tápanyag raktározó részük, vagyis a hagymájuk, hagymagumójuk, gumójuk vagy éppen rizómájuk tovább fejlődéséhez vagy csak a többé-kevésbé tökéletes megmaradásához is, egy ideig még zöldellniük kell, jó fényellátottságban, mérsékelt melegben és kiszáradás nélkül. Ezért addig folytassuk az öntözésüket is, amíg a leveleik nagyobbik fele, de legalább egy része még elevenen zöldell. A zöld részeik így tápanyagot képeznek a földbeni hagymájuk, hagymagumójuk vagy gumójuk, illetve rizómájuk számára, így hozzájárulunk ezek a megújulásához, tápanyagokkal való feltöltődésükhöz, ami a továbbélésük feltétele. Emiatt időnként tiszta víz helyett, szintén valamilyen tápsó, esetleg lombtrágya legfeljebb fél százalékos töménységű oldatával is érdemes öntözni vagy inkább lombtrágyázni őket.
Ilyen módon megkísérelhetjük még a cserépben hajtatott tulipán hagymájának a megtartását is, és nem muszáj eldobni ezt az elvirágzást követően. A jácintnak is legfeljebb a vízben virágoztatott - hajtatott - hagymája merül ki a hajtatás folyamán annyira, hogy a virágzás után tönkremegy. Többnyire azonban még ez is megelőzhető az ilyenkor a nyílás kezdetétől időszerű rendszeres tápoldatozással. A nárciszhagymák szintén csak vízben virágoztatva mehetnek tönkre. Továbbneveléskor a levelek zöldellése még tavaszig is eltarthat, és így a fagyveszélyek elmúltával sort keríthetünk a földlabdával együtt történő kiültetésre. A teljes visszahúzódásig, tavasz végéig vagy nyár elejéig, tehát kínálkozó lehetőség a szabadban tartásuk. A levelek elszáradása jelenti a földbeni tápanyag raktározó részük szokásos nyugalmi időszakának kezdetét. Ettől kezdve már nem is szabad tovább öntözni őket.
A földből kiszedve meg kell tisztítani a hagymát vagy másmilyen földbeni részt az időközben ugyancsak pusztulásnak induló gyökerektől és a levelek maradványaitól, valamint az esetleg rajtuk kifejlődött és könnyen leváló sarjaktól. Ezután kerülhet sorra a megszikkasztásuk és a némi szárításuk. Ezt követően pedig, már száraz állapotukban, szellős helyen tarthatók el, a majd csak legkorábban nyár végétől vagy ősszel időszerű újabb elültetésükig. Ez rendszerint már csak kerti virágfoltba ajánlható. Igaz, hogy így tovább nevelve, rendszerint nem fejlődnek ki az ismételt virágoztatáshoz is megfelelő nagy méretűre. Ez alól talán csak a nárciszok és esetleg még a sáfrányok kivételek, amelyek megfelelően tápoldatozva, még annyira megerősödhetnek, hogy a következő télen is újra kivirágoztathatók. Viszont még mindegyikük a kertben, a következő tavasszal, szépen viruló virágként hasznosulhat.
Hagymás gyep és korai virágzás
Kevés dolog olyan megható, mint amikor a télből ébredező kert első hírnökei kibújnak a földből. A hagymás gyep különlegessége, hogy a virágok nemcsak az ágyásokban, hanem a pázsitban és a kert félárnyékos zugaiban is színes szőnyeget alkotnak. A korai hagymások pontosan akkor nyílnak, amikor a fű még alig nő. A kisebb hagymák (hóvirág, krókusz, hófény) 5-8 cm-re, a nagyobbak (botanikai tulipán, botanikai nárcisz) pedig körülbelül 10-15 cm-re ültetendők. Gyepkezelés szempontjából fontos, hogy a virágzás után hagyjuk a leveleket teljesen elsárgulni, mielőtt lenyírnánk a füvet.
Az Anger Kertészet kínálata
Az őszi ültetésű hagymák június elejétől október végéig rendelhetők webshopunkban, szállításuk pedig rendszerint szeptember közepétől indul, az időjárás függvényében. Akár virághagymákat, akár cserepes növényeket keresel, az Anger Kertészetre számíthatsz.