Húsvét ünnepe a görögkatolikus hagyományokban elválaszthatatlan a pászkától, ettől a különleges, díszes kalácstól, amely nem csupán egy étel, hanem mély szakrális jelentéssel bíró jelkép. A pászka, a megszentelt ünnepi kalács gazdag szakrális telítettsége miatt mintegy az ünnep jelképévé vált. Ez a szakrális telítettség az oka annak, hogy a pászka számos szokásszerű cselekvést, vallásos képzetet vonzott magához. A népi szemlélet amellett, hogy szentelményként tiszteli a pászkát, a megszentelt kalácsot az eucharisztiához közelállónak tekinti és gyakran Krisztus testének jelképét látja benne. A görögkatolikusok húsvéti pászkát búzalisztből gyúrt, kelt tésztából készítik. Az Ószövetségben elrendelt kovásztalan kenyér jelképéül szolgáló lepény, Krisztus szenvedéseire emlékeztet.
A hajdúdorogi görögkatolikus pászka elkészítése egy igazi rituálé, amely odafigyelést és precizitást igényel, de az eredmény magáért beszél: egy gyönyörű, ízletes kalács, amely a húsvéti asztal éke és a hit mély üzenetének hordozója. Az alábbiakban bemutatjuk ennek a hagyományos finomságnak a receptjét és az elkészítéséhez fűződő szimbolikát, ahogyan azt a hajdúdorogi asszonyok és Kocsis Fülöp hajdúdorogi egyházmegye érseke is átadja.
A Pászka Szimbolikus Jelentősége
A pászka kalács elkészítése során minden apró részlet szimbolizál valamit, és a tésztából formált elemek Jézus szenvedéstörténetét idézik fel. Ez a gyönyörűen, ételen ábrázolt jelentés teszi a pászkát sokkal többé egy egyszerű kalácsnál.
Krisztus Teste és a Központi Cipó
A pászkakalács elkészítésekor a tepsi közepére egy cipó nagyságú tésztát helyezünk. Ez a középső rész jelképezi Jézus testét, amely a húsvéti ünnep központi üzenete. A „Bedagasztottuk a kalácsot, majd pihentetés után a tepsi közepére egy cipó nagyságú tésztát tettünk - ez jelképezte Jézus testét” mondat rávilágít erre a fundamentalitásra. Az, hogy a tészta ezen része a középpontban van, kiemeli Krisztus áldozatának központi szerepét a keresztény hitben.
A Töviskoszorú és a Fonott Gyűrű
A cipó köré egy 2-3 cm vastagságú, gömbölyű csíkból formált, kétágú fonatot helyezünk, amelyet kör alakúra összefonunk. Ez a fonat jelképezi a töviskoszorút, amit Jézus a keresztre feszítése előtt viselt. „A nyújtótáblán a tésztából 2-3 cm vastagságú gömbölyű csíkot sodrunk. Két ilyen csíkot összefonunk, két végét összeragasztva kört formálunk, amit ráteszünk a testre. Ez jelképezi a töviskoszorút.” - mutat rá a recept. Más források szerint „Második lépésként Krisztus teste köré kétfonatú tésztát helyeztünk körbe - ez jelképezte a töviskoszorút.” Ez az elem emlékeztet Jézus megaláztatására és szenvedéseire.
A Keresztfa és a Négyágú Fonatok
Az előzőekhez hasonlóan újabb kétágú fonatot készítünk, majd ebből kettőt összefonunk, így egy négyágú fonat keletkezik. Ebből a négyágú fonatból két darabot készítünk, és keresztalakban helyezzük a testre és a koronára. „Ezután az előzőekhez hasonlóan újabb kétágú fonatot készítünk, ebből kettőt összefonunk, így négyágú lesz. Ebből a négyágúból két darabot készítünk, amit keresztalakba ráhelyezzük a testre és a koronára. Ez jelképezi a keresztfát.” Ez az elem a keresztfát szimbolizálja, amelyen Jézus életét adta a bűneinkért. Egy másik leírás szerint „Majd kétszer hármas fonatot készítve, keresztbe ráhelyeztük a testre - ez jelképezte a keresztfát.”
Az Ostor és a Körbefonás
Ezután egy hosszabb és vastagabb kétágú fonást készítünk, amellyel körülvesszük, illetve leszegjük a tésztát a tepsi oldalán, eligazítva, hogy szép formás legyen a pászka. „Ezután egy hosszabb és vastagabb kétágú fonást készítünk, és körülvesszük, illetve leszegjük vele a tésztát. A tepsü oldalán ledugdossuk, eligazítjuk, hogy szép formás legyen a pászka. Ez jelképezi az ostort.” Ez a fonat az ostort jelképezi, amellyel Jézust megkorbácsolták.
Jézus Öt Sebe és a Rózsaformák
A pászkatésztájából egy keveset liszttel jól keményre gyúrunk, majd kinyújtjuk 3-4 mm vastagra. Öt darab 20 cm hosszú, 4-5 cm széles csíkokat vágunk, és az egyik oldalát kb. fél cm szélességű, 2-3 cm mélyen bevagdossuk. Ezután körben összetekerjük, hogy egy rózsára hasonlítson. Ezeket a rózsákat a kereszt négy sarkába és a közepébe helyezzük. „Ez jelképezi Jézus öt sebét.” - ez a motívum utal a keresztre feszítés során szerzett sebekre. Egy részlet tovább pontosítja, hogy „Öt rózsája közül a középső a szív, a négy szélső pedig a többi négy sebet jelzi.”
A Lándzsa vagy Tőr és a Hosszabb Szirom
A kereszt közepében elhelyezett rózsának egy szirmát hosszabbra hagyjuk, mert ez jelképezi a tőrt vagy lándzsát, amellyel Jézus oldalát átszúrták. „A kereszt közepében a rózsának egy szirmát hosszabbra hagyjuk, mert ez jelképezi a tőrt vagy lándzsát.” Egy másik receptben „Van még valami olyan „szabály”, hogy a középső rózsa egyik szirmát hosszúra kell hagyni, ami majd a lándzsát jelképezi.” Ez a finom részlet a szenvedés és áldozat teljességét emeli ki.
Hajdúdorogi Pászka Receptje
A következő recept az igazi hajdúdorogi görögkatolikus pászka elkészítésének lépéseit részletezi, maximálisan kihasználva a rendelkezésre álló információkat.
Hozzávalók a Tésztához
- 1 dl tej
- 200 dkg liszt
- 4 evőkanál vaj
- 2 evőkanál margarin
- 5 dkg élesztő
- 1 evőkanál cukor (az élesztő felfuttatásához)
- Többi cukor a tésztához (mennyisége változhat, de általában további 2-3 evőkanál)
- 1 teáskanál só
- Reszelt citromhéj
- Tojássárgája (2-3 db)
- Mazsola (ízlés szerint)
- Langyos víz (szükség szerint)
A Tészta Elkészítése
- Élesztő Felfuttatása: „A tejet meglangyosítjuk, majd egy decinyi langyos tejbe egy kávéskanál cukorral az élesztőt felfuttatjuk”. Vagy „Az élesztőt és 1 evőkanál cukrot feloldottuk 1 dl tejben és hagytuk felfutni.” Szintén lehetséges: „Kovászt készítünk először. Langyos tejben felfuttatjuk az élesztőt, amire kevés cukrot szórunk.”
- Alapanyagok Összekeverése: „A lisztet dagasztó tálba szitáljuk, aminek a közepébe mélyedést készítünk. Ebbe a mélyedésbe öntjük a kevés tejben felfuttatott élesztőt, majd némi lisztet belőle ráhintve pihenni hagyjuk. A kovász pihenés közben megerjed.” Ezután „a liszthez öntjük a többi hozzávalóval együtt a vaj kivételével.” Más forrás szerint „A lisztet egy nagy keverőtálba öntöttük, hozzáadtuk a reszelt citromhéjat, a tojássárgáját, a felfuttatott élesztőt és a cukros langyos tej kb. 2/3-át.” A maradék langyos tejet közben elkeverjük a tojássárgájával és az olvasztott, de langyosra hűtött vajjal. Ezt a tejes-tojásos keveréket és a kovászt összekeverjük a teljes lisztmennyiséggel. Hozzáadjuk a megáztatott mazsolát is.
- Dagasztás és Vaj Hozzáadása: „Majd jól kidolgozzuk a tésztát, hogy jó sima legyen.” „Apránként hozzáadjuk az olvasztott vajat, és újból simára dolgozzuk (ettől lesz foszlós a tészta).” Fontos a „hosszú ideig, folyamatosan mozgásban tartva a masszát, “míg nem csepegett már az eresz is”” dagasztás. Ha margarint is használunk, akkor „Mikor kidagasztjuk a tésztát, belekeverjük a megolvasztott margarint, a mazsolát és a reszelt citromhéjat.” Robotgép is használható a dagasztáshoz a munka könnyítésére.
- Kelesztés: „Tetejét meglisztezzük, és meleg helyen megkelesztjük duplájára.” Ez körülbelül 1 órát vesz igénybe.
A Pászka Formázása és Díszítése
A formázás jelentősége a szakrális tartalom miatt kiemelkedő, precizitást és figyelmet igényel, de nem ördöngösség.
- Előkészítés: „Ha a tészta jól megkelt, elővesszük az előre elkészített, kizsírozott vagy kivajazott pászkatepsüt.” „A sütőformát kikenjük alaposan vajjal.”
- Központi Cipó: „A tepsü közepére egy cipónagyságú tésztát teszünk, ez jelképezi Jézus testét.” vagy „Vettünk egy kerek, cakkos szélű kalácsformát, kivajaztuk, és a közepére tettünk egy cipó nagyságú tésztát (ez jelképezi Krisztus testét).”
- Töviskoszorú: „A nyújtótáblán a tésztából 2-3 cm vastagságú gömbölyű csíkot sodrunk. Két ilyen csíkot összefonunk, két végét összeragasztva kört formálunk, amit ráteszünk a testre. Ez jelképezi a töviskoszorút.”
- Keresztfa: „Ezután az előzőekhez hasonlóan újabb kétágú fonatot készítünk, ebből kettőt összefonunk, így négyágú lesz. Ebből a négyágúból két darabot készítünk, amit keresztalakba ráhelyezzük a testre és a koronára. Ez jelképezi a keresztfát.”
- Ostor: „Ezután egy hosszabb és vastagabb kétágú fonást készítünk, és körülvesszük, illetve leszegjük vele a tésztát. A tepsü oldalán ledugdossuk, eligazítjuk, hogy szép formás legyen a pászka. Ez jelképezi az ostort.”
- Jézus Öt Sebe (Rózsák): „Ezután a pászkatésztájából egy keveset liszttel jó keményre gyúrunk, majd kinyújtjuk 3-4 mm vastagra. 5 darab 20 cm hosszú, 4-5 cm széles csíkokat vágunk, és az egyik oldalát kb. fél cm szélességű 2-3 cm mélyen bevagdossuk, majd körben összetekerjük. Úgy néz ki, mint egy rózsa. A kereszt négy sarkába és közepébe helyezzük. Ez jelképezi Jézus öt sebét.”
- Lándzsa vagy Tőr: „A kereszt közepében a rózsának egy szirmát hosszabbra hagyjuk, mert ez jelképezi a tőrt vagy lándzsát.”
A formázás sorrendje is megismételhető a következőképpen:
- Középre kerül a legnagyobb tésztagombóc a formába helyezve.
- Köré egy egyenes szálakból tekert hosszú szál (ez lesz az ostor).
- Felül keresztbe kerül két darab két szálból csavart és összekapcsolt szál, ezek jelzik a keresztet.
- Ezt kívülről körbefonja egy két szálas csavarás, mint a tövis koszorú.
- A maradék öt, vékonyra nyújtott tésztadarabból készítjük bevagdosva és feltekerve a sebeket jelképező rózsákat.
Sütés és Befejezés
- Újrakelesztés: „Ezután a pászkát újra kelesztjük”. Az imígyen mintegy 2,5 óra alatt elkészült művet újra kelesztjük.
- Tojással Kenés: „És jó habosra vert tojással megkenjük”. vagy „Majd jól felvert tojással megkenjük”. A tetejét felvert tojással lekenjük, és megszórhatjuk színes cukorral.
- Sütés: „És megsütjük.” „180°C-ra előmelegített sütőben kb. 70 percig sütjük.” Egy másik recept szerint „Előmelegített sütőben, közepes lángon megsütjük.” Vagy „(175-180 C fokon, kb. 70-80 percig).” „Az igazi para a sütése. A mienk is egy hangyányit túlpirult, de ez van, ahhoz képest, hogy ez életem első pászkája, szerintem egész jó lett (na jó, nem egyedül készítettem, de akkor is).”
- Fényesítés (opcionális): „Ha kész, a tetejét cukros vízzel lekenjük és olvasztott vajjal meglocsoljuk, hogy szép fényes legyen.”
A Pászkaszentelés Húsvéti Hagyományai Hajdúdorogon
A húsvéti pászka készítése nem csupán egy kulináris folyamat, hanem egy mélyen gyökerező vallásos és közösségi hagyomány része, különösen Hajdúdorogon. Húsvét vasárnap elmaradhatatlan program a pászkaszentelés. Ilyenkor a város nagy része telepakolja a kosarát pászkával, sonkával, tojással, sárgatúróval, tetszés szerinti ehető dolgokkal, ami még fér a kosárba, meg visz bort is butellában, és családostól elmegy a 9 órási húsvéti nagymisére. A hallgatóság jó része nem fér a templomba, úgyhogy a templomkertben gyülekezik, ahol a mise végén megszentelik a felsorakoztatott pászkákat. Majd mindenki irány haza és jöhet a reggeli (ekkor járnak úgy fél 12 körül).
A pászka, mint díszes kalács, ahol minden apró részlet szimbolizál valamit, a görögkatolikus szokás szerint készült húsvéti pászkáról szóló történetek és receptek generációról generációra szállnak. A "Húsvét nincsen kalács nélkül! Én is minden évben sütök, általában hagyományosan hat szálból fonom a tésztát. Néha mazsolával, néha szeletelt mandulával gazdagítom." mondatok rávilágítanak arra, hogy bár a kalács maga is elengedhetetlen, a pászka különleges jelentéssel bír. A hagyományőrzők, mint például Kiss Ferenc, „ogregg” névvel a www.kemencebence.hu oldalon osztotta meg a pászka készítés lépéseinek egyes fázisait az olvasókkal, ezzel is hozzájárulva ezen értékek megőrzéséhez. Az igazi felüdülést és elmélyülést jelentő pászka kalács készítése tehát nem csupán egy recept követése, hanem egy élő hagyomány ápolása és továbbadása.
tags: #hajdudorogi #paszka #recept