
A paprika termesztése világszerte dinamikusan fejlődik, éves szinten átlagosan 3-5%-kal, és a globális termés már meghaladja a 25 millió tonnát. Ennek több mint fele Kínában terem és fogy el. Európában évente 3,8-4 millió tonna paprikát termelnek, ami a világtermelés 15-16%-a. A legnagyobb európai termelők Törökország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia és Románia (bár utóbbinál nincsenek megbízható adatok). Európa a frisspiaci paprika fogyasztása tekintetében nettó importőr, jelentős mennyiségű friss áru érkezik a kontinensre, különösen a december és április közötti téli időszakban. Ezen importban kiemelkedő szerepet játszanak Marokkó, Jordánia, Törökország, Izrael, és újabban Egyiptom. A tavasz-nyár-őszi szezonban pedig az Európai Unió tagállamai között is nagy mennyiségű áru cserél gazdát.
Magyarországon az éves frisspiaci paprikatermelés (a fűszerpaprika kivételével) körülbelül 200 ezer tonna, melynek 180-185 ezer tonnája zárt téri, a többi szabadföldi termesztésből származik. Bár a hazai TV (tölteni való, fehér édes) paprika forgalma tavaly jelentősen megugrott, érezhetően növekszik a kereslet a nagy méretű, színes és édes - kaliforniai, vagy pritamin - paprikák iránt is. Hazánk a paprika tekintetében szinte teljesen önellátó, sőt, exportra is jut a megtermelt mennyiségből. A hajtatott zöldségek - mint a paradicsom és a paprika - egész évben megtalálhatók a boltok polcain, április közepétől pedig az ágazat nemcsak a hazai, hanem az exportpiacokat is friss, egészséges áruval látja el. A hazai hajtatott zöldségek legnagyobb előnye, hogy a szedéstől számított egy napon belül már az áruházak polcain vannak, szemben az import áruk akár egy hetes szállítási idejével. Emellett a hazai növényházak 80-90 százalékában biológiai növényvédelmet alkalmaznak, ami vitaminban gazdag, egészséges zöldségeket garantál.
Globális piaci trendek és regionális kihívások
A globális kaliforniai paprika piacot jelenleg az időjárás okozta zavarok és a főbb régiókban tapasztalható hektikus ellátás befolyásolja. Az egyes országokban a korlátozott kínálat továbbra is nyomást gyakorol az árakra.
Hollandia és Belgium: Kismértékben csökkent a paprika termesztési területe, és a szezon elején az import paprika mennyisége is csökkent. A termesztés hagyományosan márciusban kezdődik, elsősorban megvilágítás nélküli hajtatásra vonatkozik, bár az ágazat keresi a lehetőségeket a termesztés korábbi megkezdésére, megvilágítás mellett. Egyre gyakrabban az első termések betakarítása a 13. héten megkezdődik. Hollandiában a termőterületet 1500-1600 hektárra becsülik. Belgiumban a termőterület kisebb, ami idén a BelOrta becslései alapján 5%-kal csökkent, nem csak a kaliforniai paprikát, hanem más paprikatípusokat is érintett. A termelők a talajból fertőző kórokozók kártételének megelőzésére koncentrálnak, szerves szubsztrátok, kőzetgyapot-termesztési ismeretek és alanyok használatával. Tavaly magasabbak voltak a hozamok az alanyon termesztett paprikák esetében. A 2025-ös évben a 8,5%-os termőterület-növekedés és a négyzetméterenkénti, mintegy 3%-kal magasabb hozamok alapján a holland össztermelés körülbelül 12%-kal meghaladta a 2024-es szintet. Ugyanakkor a holland paprika ára a szezonban körülbelül 25%-kal csökkent. A Rabobank számításai szerint a kínálat 1%-os növekedése körülbelül 2%-os árcsökkenést eredményezett. A magas termelési szintek miatt a holland paprikatermelők nettó működési eredménye negatív volt 2025-ben.
Olaszország: A kedvezőtlen időjárás okozta veszteségek miatt a szicíliai szezon korán véget ér, ami magas árszintet eredményezett. A téli esőzések korlátozták a késői termésfejlődését, így április elején befejezték a termelést, holott az általában májusig tart. A szezon kezdete nehéz volt, főként a szélsőséges időjárási események miatt. Október és január között fellendülés volt tapasztalható, a minőség jelentősen javult, az árak pedig emelkedtek. Az átlagos termelői ár 1-1,3 €/kg között mozgott, a legmagasabb (1,6-1,8 €/kg) december és január között volt. A spanyol termelés csökkenése is hatással volt a szicíliai termékek árnövekedésére. Március végén a szicíliai paprika nagykereskedelmi ára 3,50 €/kg volt, miután a januári kedvezőtlen időjárás károsította a termőterületeket, és a szokásos termésmennyiség több mint 50%-a hiányzott.
Franciaország: A kínálat hektikus és a kereslet stabil volt. Március végén a francia paprikapiacot az észak-európai export felé történő fokozatos átmenet jellemzi. Spanyolország továbbra is a meghatározó beszállító, míg Hollandia és Belgium esetében megkezdődött a termelés növekedése. Ez a helyzet ingadozó ellátást eredményez, ugyanis a dél-európai időjárási viszonyoktól függően változik az import termékek mennyisége. Ennek ellenére a piac nem nyomott, az általános kínálat elegendő volt a kereslet kielégítéséhez. Az árak viszonylag magasak maradtak, bár a hónap végén enyhe csökkenést figyeltek meg.
Spanyolország: A téli alacsony hozamok után továbbra is magasak az árak. Almeriában a paprikák ára az ősz és a tél nagy részében magas szinten maradt, ami a szokásosnál hidegebb és csapadékosabb időjárás miatti alacsonyabb terméshozammal, valamint a Thrips parvispinus károsításával magyarázható. Murciában a betakarítás március elején kezdődött, de a szokásosnál hűvösebb időjárás egy-két héttel késleltette a paprikák színeződését, és csak a 14. héten érte el a termelés a teljes kapacitást. A paprikatermesztés területe a Murcia régióban változatlan maradt, a termelők jó minőségről számoltak be. A szezon elején az árak átlagosan 2 € felett voltak kilogrammonként az aukciókon.
Észak-Amerika: Mexikóban és Floridában az időjárási problémák szűkítik a kínálatot, de a szezon későbbi szakaszában javulás várható. Mexikóban a szokásosnál melegebb tél fokozta a terméshozamot, de növelte a betegségek terjedésének kockázatát. Floridát január végén és február elején súlyos fagyok sújtották. Az amerikai dollár gyenge árfolyama miatt számos terméket a mexikói belföldi piacon értékesítettek, amelyet az Amerikai Egyesült Államokba exportáltak volna. Feltehetően rövid idő alatt helyreáll a kínálat. Florida után Georgiát is fagykár érte. A kaliforniai Coachella-ban májusban kezdődő betakarításig nem várható javulás az ellátásban.
Dél-Afrika: A hosszan tartó esőzések befolyásolták a termés mennyiségét és minőségét. A szezon az őszi átmeneti időszakban jár. Tavaly év vége óta tartó folyamatos esőzés és a napsütéses órák alacsony száma lassította a növekedést és a színeződést, ami a sárga és a piros paprika árnövekedésében jelentős szerepet játszott. A közelmúltban a csapadékmentes időjárás lehetővé tette a limpopói és mpumalangai gazdáknak, hogy paprikát szállítsanak a piacra, ami átmenetileg túlkínálatot okozott. Ez várhatóan enyhülni fog a húsvéti megnövekedő kereslet révén. A zöld kaliforniai paprika ára kismértékben csökkent, az átlagár kilogrammonként 0,36-0,45 €.
Marokkó: A viharkárok szűkítették a paprikakínálatot. A termelés az egész szezonban nyomás alatt állt a kedvezőtlen időjárási események - köztük a hőhullámok, a hideg periódusok és viharok - miatt. A február végi vihar sújtotta leginkább a Souss-Massa régiót és Chtouka környékét, ahol a szél károkat okozott a termesztőberendezésekben. A helyreállítását a műanyag- és a munkaerőhiány is nehezítette. A termelők még 4 héttel a vihar után is az üvegházak újjáépítésén dolgoztak. Emellett az ágazat a szezon kezdete óta a tripszek nyomása miatt növény-egészségügyi problémákkal is küzd. A marokkói termelés visszaesése kedvezően hatott az egyiptomi exportra.
Paprikatermesztési technológiák és a hozamra ható tényezők

A piacképes áruminőség és az elvárt termésmennyiség előállításához fontos technológiai elemmé vált a támrendszer alkalmazása a paprika hajtatásában. A folyton növő fajták lehetővé tették a hosszúkultúrás hajtatást (ez akár 10 hónap is lehet) és a folyamatos szedést, amivel azonos minőségű, darabosabb termést lehet előállítani. Ezekbe a fajtákba, a nemesítés során, sikerült több betegséggel szembeni rezisztenciát is bevinni.
A támrendszeres termesztésnek több változatát alkalmazzák. Kései ültetésnél, vészfűtés szinten üzemeltetett és fűtetlen fóliák alatt, rövid ideig történő termesztés esetén használják az úgynevezett kordonos kialakítási módot, amelynek során a növényeket vízszintesen vezetett zsinórok közé szorítják. Körülbelül 2 méterenként levert 0,8-1 méter magas karókon műanyag zsinórpárok vannak kifeszítve, ezek tartják a növényeket.
A hajtató kertészek körében gyakran hallható vélemény, hogy a paprika védett termesztéséhez a fóliasátras hajtatás a legalkalmasabb technológia. Az üvegházi és a fóliasátras paprikahajtatás összehasonlítása során a vizsgált rendszerek közös jellemzője a termesztőközeg alkalmazása, valamint az automatizált öntözés- és klímaszabályozás. A berendezések termálenergiával fűtöttek, az üvegház melegen tartásához elsődleges termálvizet használnak, míg a fóliasátrakat az üvegházban már 40 °C körüli hőmérsékletűre hűlt, másodlagos termálvízzel fűtik. A vizsgált fóliasátor viszonylag nagy légterű, a palántákat januárban ültetik és a termesztési időszak decemberig tart.
Költségszerkezet és hozamok összehasonlítása
Az alkalmazott technológiák hasonlósága ellenére jelentősen eltér a munkaműveletenként részletezett költségszerkezet. A legnagyobb különbség az ültetéshez kapcsolódó költségben van: a fóliasátras hajtatásban egy négyzetméterre vetítve csaknem kétszer annyit költenek a palánták kihelyezésére, mint az üvegházban, mert az ültetési időpontoktól függően nagyban különbözik a palánta ára.
Az egy négyzetméterre vetített hozamban elenyésző a különbség. A fajlagos hozam mindkét termelési rendszerben négyzetméterenként mintegy 18 kilogramm. Ez alapján azt mondhatnánk, hogy a vizsgált rendszerekkel nagyságrendileg ugyanakkora eredmény érhető el. Ez a megállapítás azonban helytelen lenne annak tükrében, hogy a frisspiacra szánt paprika termelése során a bevétel nagyságát a hozamon túl nagyban befolyásolja a minőség, valamint a termésmennyiség időbeli alakulása.
Mindkét technológia alkalmazásával képesek a termelők döntően első osztályú (4/7-es, vagy nagyobb méretű) paprikát termeszteni, de ezen túlmenően fontos kitérni a hozam időbeli alakulására is. Az értékesítési árak az év során számottevően eltérnek egymástól, és a bemutatott technológiákkal a hozamok időbeli alakulása is nagymértékben különbözik.
Az üvegházi termesztésben a hozam zöme azokban az időszakokban keletkezik, amikor az értékesítési ár minőségi kategóriától függetlenül viszonylag magas, mert a szabadföldi termelésből származó áru nincs a piacon. Ezzel szemben a fóliasátras technológiában a decembertől februárig tartó időszakban egyáltalán nincs hozam, ráadásul a bogyók többsége azokban a nyári hónapokban (június, július) válik eladhatóvá, amikor az értékesítési ár közelíti az éven belüli legalacsonyabb árszínvonalat.
Az üvegházi termelésben tehát a magasabb közvetlen költséggel négyzetméterenként csaknem 1000 forinttal magasabb termelési érték képződik nagyságrendileg azonos hozamok mellett. Ennek köszönhetően az üvegházi hajtatás ágazati eredménye (fedezeti összege) több mint 300 forinttal magasabb négyzetméterenként, mint a fóliasátrak esetén. A fóliás hajtatásban tehát az üvegházhoz viszonyítva alacsonyabb beruházási és termelési költséggel nagyságrendileg azonos fajlagos hozam érhető el, viszont a termés időbeli alakulása miatt az árbevétel és ezen keresztül a termelési érték, valamint a fedezeti összeg is kedvezőtlenebb.
A két termesztőberendezés és a hozzá kapcsolódó technológiai elemek beruházási költsége nagyban különbözik. A fűtött fóliasátor bekerülési értéke négyzetméterenként 13 000, míg az üvegházé 23 000 forint. A nettó jelenérték azt mutatja meg, hogy az egyes beruházások a kalkulációkban alkalmazott 5,5 százalékos kalkulatív kamatlábon felül mennyi többletprofitot hoznak a hasznos élettartam (15 év) alatt. Látható, hogy a két technológia hosszú időtávon nagyságrendileg ugyanakkora jövedelem termelésére képes, ez egyben azt is kifejezi, hogy mindkét vizsgált beruházás megtérül a hasznos élettartam alatt. A dinamikus megtérülési idő (DPP) mutató számított értékéből kiderül, hogy a fóliasátras hajtatás beruházási költsége a nyolcadik, míg az üvegházé a tizedik évben térül meg.
Összefoglalva, az üvegházi termelés mintegy 650 forinttal magasabb négyzetméterenkénti teljes termelési költségéhez azonos területre 950 forinttal magasabb termelési érték társul, aminek eredőjeként a fedezeti összeg mintegy 300 forinttal, vagyis 21 százalékkal magasabb a fóliasátras hajtatáshoz viszonyítva. Átlagos év költség-haszon elemzése alapján az üvegházi termelés kedvezőbb jövedelemtermelő képességet és 11 százalékkal magasabb jövedelmezőséget mutat. Emellett a dinamikus beruházás-gazdaságossági mutatók mindegyike azt bizonyítja, hogy hosszú távon, és a lekötött tőke kamatigényével számolva gazdaságosabb a fóliás hajtatás. Ennek alapvetően az az oka, hogy az üvegház a működés éveiben a 26 százalékkal magasabb fedezeti összeget, a 47 százalékkal magasabb cash-flowt és a 10 százalékkal kedvezőbb jövedelmezőséget 77 százalékkal magasabb beruházási költséggel éri el.
Paprika palánták gondozása
Magyarországi hajtatásos paprikatermesztés - 2019-es év tapasztalatai
2019-ben a bruttó 1500-1550 hektár összfelületű hajtatóberendezésből 185 ezer tonna termést takarítottak be a termelők. Ez 12 kg/m2 (bruttó) - 16,0 kg/m2 (nettó) hozamnak felel meg. A rendkívül heterogén termesztéstechnikai, -technológiai színvonal miatt nagy eltérések vannak a hozamban (10-25 kg/m2). A hozamot a tenyészidő hossza (5-10 hónap), a fajtatípus (TV, He, kápia) és a termelés módja (talajos vagy talajnélküli) befolyásolja. Nagyon fontos, hogy a termelő tisztában legyen azzal, hogy az ő esetében az adott termelési körülményeket figyelembe véve hány kg/m2 hozamot kell elérnie ahhoz, hogy gazdaságos legyen a termelés.
Örvendetes, hogy tovább nőtt azon felületek nagysága, ahol integrált biológiai növényvédelmet használnak, országosan közelíti a 70%-ot. Erre az ad lehetőséget, hogy évről évre nő a technikai, technológiai színvonal, ami megkönnyíti a biztonságos biológiai növényvédelem bevezetését. Egyre több rezisztens fajta áll rendelkezésre a termelők részére, egyre többen törekednek a komplex-integrált termesztés megvalósítására. 2019-ben a legtöbb termelőnél növekedni kezdtek a hozamok és javult a minőség is.
A klímaváltozás a paprikahajtatásra is sok esetben negatív hatással van, új kártevők jelennek meg, a régiek drasztikusan felszaporodnak. A január-február-március az átlagosnál enyhébb volt, a fényviszonyok is jók voltak. Ezért az üvegházakból több és jobb minőségű áru jelentkezett az év első három hónapjában. Március közepén-végén a hideg a fűtött berendezésekben az időjárás nem hátráltatta a növények fejlődését. Április közepétől május végéig hűvös, csapadékos, fényszegény időszak jelentkezett. Ez negatívan hatott a fűtött berendezésekben a kötődésre, kisebb hozamokat eredményezve. A hűvös április végi és májusi időszak az április elején kiültetett paprikaállományokra rendkívül kedvezőtlenül hatott a hidegfóliában. A termesztőközegek (paplanok) „túlhűltek”, ezért felborult a tápanyagfelvétel egyensúlya. Ennek következtében sok mag nélküli termés keletkezett, és a rossz foszfor felvétel miatt a gyökérképződés sem lett tökéletes. Ez leginkább a talajnélküli kápia ültetvényeket érintette negatívan.
A júniustól augusztusig tartó időszakban átlagos volt az időjárás, igaz, több hőhullám is nehezítette a növények fejlődését. Augusztusban és szeptemberben a tartós hőhullámnak köszönhetően kötődési és minőségi romlás jelentkezett. Októberben és november elején kedvezően alakultak a körülmények, ennek köszönhetően a hidegfóliás szezon meghosszabbodott. A hűvös májusnak köszönhetően a hasznos rovarok nehezen érték el a kívánt mennyiséget, lassan szaporodtak a populációk, különösen a hidegfóliás állományokban. Ezért több „rátelepítést” kellett végezni, ami jelentősen növelte a védekezési költségeket. Az ősz folyamán sok gondot okoztak a lényegesen korábban megjelenő poloskák (márványospoloska, zöld vándorpoloska), mint egy évvel korábban. Szeptemberben sok termelőnél olyan mértékben jelentkeztek kártételek (elsősorban kápia paprikánál), hogy szükségessé vált a kémiai növényvédőszeres beavatkozás.
2019-ben a szeptember közepe-október közepe időszakot leszámítva kedvező volt mindhárom paprika fajtatípus piaci lehetősége. Június közepén-végén, a hidegfóliás TV paprika tömeges szedéskezdetén sem alakult ki piaci túlkínálat. Ez a hideg április-májusnak köszönhető, mert az eltérő technikai színvonalon termelőknél a szedések a szokásos 2-3 hét helyett 5-6 hétre széthúzódtak. A termelői ár lényegesen jobb volt, mint az elmúlt 5 év átlaga, és jobb volt, mint a 2018-as ár. A kereslet a bel- és külföldi piacokon is növekedett. Az export mennyisége (frisspiaci) 2018-as 23 ezer tonnáról, 2019-ben közel 16 ezer tonnára csökkent. A zöldséghajtatásban termelt áru 20-25%-a a nyári hónapokban (július-szeptember) a feldolgozóipar részére került értékesítésre. Összefoglalva a 2019-es év a paprikahajtató kertészek számára, ha az eredményességet nézzük, akkor kimondottan jónak volt mondható.

Fűszerpaprika és Jalapeño termesztés Magyarországon
A Jalapeño paprika termesztése Magyarországon nagy lehetőséggel kecsegtet, a feldolgozók nem tudnak annyit vásárolni, amennyit szeretnének. Mint oly sok más ágazat, a fűszerpaprika-termesztés is átalakulóban van a Duna-Tisza közén. Új, nagyobb terméshozamokat garantáló fajták jelentek meg a termesztésben, a klímaváltozás és a hatékonysági elvárások miatt előtérbe kerül az intenzív termesztés, nem beszélve a kereslet változásának meghatározó tényezőjéről.
Fűszerpaprika vs. Jalapeño paprika
A főbb különbségek a fűszerpaprika és a Jalapeño között a következők:
- Fűszerpaprika: főként őrlemény céljára nemesítették vagy szelektálták. Jellemzői a magas ASTA érték, vagy szín, jó stabil színezés, relatíve vékony hús (a könnyű száradás miatt), szintúgy relatíve kicsi magház és magléc, valamint kevés mag. Egy intenzív hibrid fűszerpaprika jó esetben 25 tonnás hektáronkénti eredményt tud hozni, az átlag 27 t/ha volt 2019-ben, de 35 t/ha körül is hozott.
- Jalapeño: vastag hús, magas víztartalom, nagy termésméret és -átlag jellemzi. Akár 55 t/ha termésmennyiségre is képes, 2019-ben 45 t/ha körüli érték volt a jellemző.
Ha a gazdaságosságot nézzük, akkor egyértelműen az utóbbi a nyertes. A Jalapeño termesztését a B.W.A. Kft. honosította meg Hajós térségében a Duna-Tisza közén kizárólag szósz és pép gyártásra. A fűszerpaprika-őrlemény előállításának mennyisége jelentősen csökkent az utóbbi években, míg a szószok egyre népszerűbbek. A Jalapeño magasabb termésátlaga is hatással van erre a változásra. A körülbelül 1200 hektárnyi fűszerpaprika 70%-át édes őrleménynek termelik, a maradék csípőset pedig a B.W.A. Kft. és az Univer számára.
A hazai fűszerpaprika és Jalapeño termesztésével kapcsolatban nagyon jók a kilátások. A technológiai fejlesztéseknek hála, van létjogosultsága a hazai fűszerpaprika és Jalapeño termesztésnek. A gépi és kézi betakarítás kombinálása növeli a versenyképességet, a keresleti tényezők pedig szintén nagyon jól alakulnak. A Duna-Tisza közi termesztés helyzetével kapcsolatban a legfontosabb kiemelni, hogy a feldolgozók és a termelők közötti távolság ne legyen több 80, de inkább 50 km-nél.
Munkaerőhiány és klímaváltozás hatása
Az egyik legnagyobb kihívás a munkaerőhiány, pontosabban a munkára való hajlandóság hiánya. Szintén kihívást jelent, hogy a felvásárlók tudnak-e megfelelő árat ajánlani a termelőknek, és hogy ezt a későbbiekben képesek-e a saját termékeikben érvényesíteni. A B.W.A. Kft. idén kezdett foglalkozni a gépi betakarítással, erre szeretnék építeni a jövőt. Jövőre 50 hektáron, későbbiekben akár 500 hektáron is dolgoznának gépi betakarítással.
A klímaváltozás hatására az extenzív termelés csökkent, a csepegtetőszalagnak és takarófóliának, valamint a technológiai fejlődésnek köszönhetően az intenzív termelés nőtt. Utóbbinál a szárazabb, melegebb nyarak még előnyt is jelenthetnek, viszont öntözés nélkül már nagyon kockázatos termeszteni, így ez az egyik fontos fejlesztésre szoruló terület. A kiszámíthatatlan, szeszélyes időjárás és a kevés csapadék komoly nehézségeket okoz az ágazatnak. Ezeket leginkább intenzív technológiai fejlesztésekkel lehet áthidalni.
Szintén gondot jelent, hogy sok új kórokozó jelenik meg, de ezek természetes ellenségei nem ugyanolyan ütemben jelennek meg. Ezt nehezíti továbbá a hatásos növényvédő szerek forgalomból való kivonása. A nehézségek leküzdéséhez a biológiai védekezés különböző módszerei jelenthetik a megoldást, ezek azonban jelenleg nem eléggé hatékonyak. Az elkövetkező 5-10 év ilyen szempontból "kínlódás" lesz.
Paprikafajták a hazai termesztésben
- Intenzív termesztésben alkalmazott édes fűszerpaprika fajták: Palotás, Fonó hibridek. Hajtatásban Boleró F1 az egyik leggyakoribb fajta.
- Csípős, intenzíven termeszthető fajták: Hetényi parázs F1, Jubileum F1, Hetényi Triász F1. Ezeknek a fajtáknak a termésátlaga hektáronként 25-30 tonna, de természetesen ez sok mindentől függ.
- Félintenzív és hagyományos termesztésben: Szegedi 80, Kárminvörös, Kaldóm, Kalorez, Mihálytelki, Meteorit, Napfény op. fajták jellemzőek, a csípősek közül pedig a Szegedi 178, Unihot, Unikal. Ezek termésátlaga 10 és 20 tonna körül alakul hektáronként.
- Jalapeño fajták: A B.W.A. Kft. a legmeghatározóbb felvásárló, a Rioverde, Fundador a meglévő bizonyított fajták a termesztésben, de számos új, ígéretes fajta áll még fejlesztés alatt.
A 2019-es év a fűszerpaprikának
Ez az év közepesnek, jónak mondható. Terméseredmények: az intenzív, hibrid fűszerpaprika 35t/ha körül is hozott, de az átlag 27 t/ha volt. A Jalapeño esetében 45 t/ha körüli érték a jellemző. A vetett fűszerpaprika 14 t/ha körül alakult. A hideg és csapadékos tavasz késleltette az állományok fejlődését, majd hatalmas aszály következett egyes térségekben, de ennek ellenére szépek voltak az állományok. Szerencsére az idei nyáron nem volt heves zivatar, ami rontott volna a paprika minőségén. Nem voltak komolyabb fagyok, viszonylag gondtalanul zajlott a betakarítás is.
Miért éri meg termeszteni fűszerpaprikát?
A felvásárlók és a termelők szerződéses árban egyeznek meg, így könnyű előre tervezni a költségeket és a bevételeket. Sok fajta megtalálható, melyek között egyre több a betegség-rezisztens (főként baktérium-rezisztencia), ezáltal biztonságosabb a termesztés. A zöldségekre és a hungarikumnak számító fűszerpaprikára az állam számos extra támogatást nyújt. A nagyobb termelőket nagyobb mértékben befolyásolja a szerződéses ár, valamint az állami támogatások, mint a kistermelőket, de összességében nem kizárólag emiatt termelnek. A legnagyobb költség a termesztés során a szedés munkabére, de így is maradhat kb. 1-2 millió forint hektáronként. Intenzív ültetvény esetén a bekerülési költség kb. 3 millió Ft (szedéssel együtt), ami 30 tonnás hektáronkénti eredmény esetén, 200 forintos felvásárlói árral számolva 6 millió forint bevételt jelenthet hektáronként. A kistermelők általában maguk állítják elő a fűszerpaprika-őrleményt, amelyet kézműves termékként tudnak értékesíteni.
A jövő évre nézve az input agyagok árai jelentősen emelkednek, valamint a munkaerő hiánya és minősége miatt visszaesés várható a termőfelületben. Versenyképességének megőrzése érdekében a B.W.A. Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. évek óta igyekszik élen járni a K+F+I (kutatási-fejlesztési-innovációs) tevékenységekben, a termékek alapanyagául szolgáló növények magtermesztésétől kezdve, a gyártási folyamatokon át egészen a késztermékek értékesítéséig.
Fogyasztói szokások és piaci kereslet
A fogyasztói szokásokra nagy hatással voltak a koronavírus-járvány alatti korlátozások. A vendéglátóhelyek forgalma jelentősen csökkent, az emberek otthon kezdtek el főzni. Ennek hatására a háztartások oldaláról megnőtt - majdnem megduplázódott - a kereslet. Emiatt mind munkaerő, mind alapanyag szempontjából nehézségei adódtak a cégnek.
A szűk keresztmetszetet nem az eladás, hanem sokkal inkább a paprikatermesztés jelenti. "Jelenleg szezonról szezonra élünk, az egy szezon alatt megtermelt mennyiség nagy része adott éven belül eladásra kerül, emiatt egy rossz szezon komoly kockázattal járhat a vállalat számára" - mondja Anton Weij, a B.W.A. Kft. ügyvezetője. A szeszélyes időjárás, a hatékony növényvédő szerek forgalomból történő kivonása tovább növeli ezeket a kockázatokat, ezek áthidalásához technológiai fejlesztésekre van szükség.
A paprika rendkívül gazdag fajtatípusokban, fajtákban. Így a világ minden részén a fogyasztási szokásokhoz alkalmazandó fajtatípusok, fajták állnak rendelkezésre. A globalizált nemesítő cégek folyamatosan jelennek meg kedvezőbb tulajdonságokat hordozó korszerű betegségellenálló fajtákkal. A széleskörű idegenforgalomnak is nagy hatása van a paprika fogyasztására. Általános tendencia, hogy világviszonylatban előtérbe helyezik a biológiailag érett (színes) termések fogyasztását. Nálunk legnagyobb mennyiségben még továbbra is a hagyományos „magyar paprika” fogyasztását (TV paprika) részesítik előnyben, de folyamatosan nő a pirosra érő kaliforniai és kápia típusú paprikák iránti igény. Ez leginkább a megnövekedett idegenforgalomnak, és a fiatalok étkezési szokásainak megváltozásának köszönhető. A világon sok országban hagyománya van a csípős (erős) típusok és fajták használatának is. E típusokat lehet frissen fogyasztva vagy ételízesítőként használni. Újra kezdi reneszánszát élni a különböző formában tartósított paprikafélék fogyasztása is. Főleg előre elkészített, szendvicsek stb. ételeknél használják nagy gyakorisággal a paprikaféléket, frissen vagy feldolgozva. Az ételízesítésre feldolgozott húskészítmények elengedhetetlen része a fűszerpaprika.
Paprikatermesztés: Alapvető tápanyagellátás és gondozás

Az étkezési paprika termesztés Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A hajtatott paprika általános technológiája a legelterjedtebb fehér, kissé generatív fajták tápanyagellátását tartalmazza. A fehér étkezési paprika termesztés nagy fényigénye miatt egész évben nem hajtatható eredményesen. Magas vízigényét csak szakszerű, folyamatos öntözés elégíti ki, mert a gyökérzete túlöntözésre érzékeny.
A hajtatott paprika fajták termés és vegetatív tömegének aránya 1:1 körül van, azaz minden kg növény 1 kg termés tömeget nevel, természetesen a különböző növekedési típusoknál eltérő az arány. Egyik meghatározó termesztési probléma a kalcium hiány megjelenése. Ha hirtelen jön a jó idő, vagy a szellőztetés hiánya miatt is megjelennek a Ca hiánytünetei, mert a borús idő alatt a Ca felvétel, illetve szállítás gyakorlatilag áll, és nem képes a hirtelen jelentkező nagyobb igény ellátására. A tápanyagigényt több szakirodalmi anyag alapján tervezhetjük, ellenőrizhetjük. Induláskor a jó foszfor és nitrogén ellátás a gyökeresedést, a virágképződést, a megfelelő növekedést és a korai virágzást biztosítja. Az első bogyók kötése utáni jó ellátással a túlterhelést előzzük meg.
A tápanyagellátásban a növekedésben eltérő típusú fajtákat kell különbözőképpen kezelnünk. A vegetatív típusok a nitrogén túladagolására és a túlöntözésre érzékenyebbek. A vegetatív túlsúly minden esetben nagy terméskieséssel, minőségromlással, növényvédelmi problémákkal jár ezeknél a fajtáknál. A generatív típusok a túlterhelésre, magas EC-re és az elégtelen öntözésre érzékenyebbek. A termesztésben lévő fajtáknál nagyon eltérő igényűek lehetnek. Ezért a rutinszerű ellátás kellemetlen következményekkel járhat.
A kalcium ellátás a paprikatermesztésben napjaink leggyakrabban előforduló problémája. A kalcium elsősorban a levélben felhalmozódó elem, de hiánya a bogyó csúcsrothadását - csúcsszáradását okozza. A növényekben legnehezebben mozgó elem, ugyanakkor nem mobilizálható, hiányának hatása gyorsan jelentkezik. Tüneteit gyakran erősítik a tápanyag ellátás és az öntözés hibái, így kalciumhiány kialakulásának okai a termesztés során elkövetett technológiai hibákra vezethető vissza. A növényeknél már a kiültetéstől elszenvedett stressz, szellőztetési, túlöntözési, tápanyag ellátási hiba a gyökérműködés és tápanyag forgalom gátlását okozza, ami segíti a hiánybetegség kialakulását. A csúcsszáradás tünete mindig a bogyó bibe felőli végén már az egészen kisméretű bogyón jelentkezhet. A kalciumhiány megelőzésében kiemelkedő szerepe van tehát a megfelelő öntözésnek, szellőztetésnek, a jó Ca ellátásnak. A paprika a gyökeresedés végétől az első néhány kötés megjelenéséig legérzékenyebb a kalciumhiányra. A jelentős terméskiesés megelőzésének sikere csak a termesztő közeg, termesztési körülmények tulajdonságainak beállításával, és a jó ellátás együttes alkalmazásával érhető el.
Alaptrágyázás és tápoldatozás
- Alaptrágyázás: Fehér fajták számára alaptrágyázáskor, szerves trágyázott talajon az EC 1,5-1,8 értékig felel meg, hegyes erős fajták esetén, főleg kötöttebb talajon az EC 1,8-2,0 értékig megfelelő. Különösen homok és tőzeggel javított talajon az EC 0,3-0,5 mS/cm, ami intenzív tápoldatozáshoz megfelelő. Általában jellemző, hogy a fehér paprikák sóérzékenysége nagyobb a hegyes erős fajtákénál, de ezt a különbséget a gyakorlatban nem vesszük figyelembe. Az alaptrágyázási adagoknál az alacsony sótartalmú, 0,5-0,7 EC és szerves anyagban ellátott talajokon a nagyobb Rosafert adagok, 15-20 dkg/m2 jobb eredményt adhatnak.
- Tápoldatozás: Az állomány tápoldatozása az ültetés beöntözésével kezdődjön. Kiültetés után a kiültetés foszfor gazdag beöntözése segíti a gyökeresedést, virágképződést. Virágzásig a koraiságot meghatározó jó N ellátást, és kell biztosítani. Megfelelő alaptrágyázás esetén az a Rosasol 15-30-15 kezelés javasolt. Termésképzés idején: a vegetatív-generatív egyensúly biztosítása a feladat, megfelelő tápelem arányokkal. A legtöbb tápanyagot ebben a fejlődési időszakban igénylik a növények. A tenyészidőszak végén csökken a tápanyagigény és a tápoldatozást a felszámolás, az utolsó szedés előtt általában 2 héttel befejezhetjük. Az A és B tápoldatot váltakozva, vagy kettős adagolással folyamatosan juttatjuk ki. A tápoldat értékeit a naptári időszakhoz is állítani kell a besugárzás értékeinek jelentős különbsége miatt.
- Lombtrágyázás: Az intenzív termesztés során gyakran előforduló tápanyagellátási zavarok megelőzésére, kezelésére a komplett lombtrágyázás kiválóan alkalmas.
Paprika terméshozamának optimalizálása a konyhakertben
A paprika az egyik legtápanyagigényesebb zöldség a konyhakertben. A talaj és a tápanyag szoros kapcsolatban áll. A paprika termesztésének egy sarkalatos pontja a folyamatos és bőséges vízellátás. Az egyenletesség nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű bogyókat neveljen ki a tő. A hőmérséklet több okból is fontos. A paprika melegigényes, így akár egy hirtelen lehűlés gondot okozhat, de a túl meleg is probléma, nagyobb kánikulában a növény hirtelen nagy mennyiségű vizet veszít, a túl meleg talajhőmérsékleten pedig a tápanyagok felszívódása lesz elégtelen.
Konyhakerti körülmények között nem szükséges a paprika metszése. Azonban nem hagyhatjuk magára teljesen a paprikánkat, mert ha túl sűrűre nő, az kedvezőtlenül hat a termésfejlődésre. Nagyobb lesz a lomb és kevesebb a termés, illetve a termések mérete sem lesz megfelelő. Gyakoribbak lehetnek a túl sűrű állományban a betegségek is. Ezért legalább a kacsozást el kell végeznünk, valamint a lombot néhány hajtás kitörésével tudjuk kordában tartani.
A paprika terméshozam sajnos az időjárás függvénye is. Amíg az előző feltételek szinte kivétel nélkül rajtunk múlnak, az időjárásba nincs beleszólásunk. Ha túl hűvös, csapadékos a nyár, akkor számíthatunk arra, hogy a paprikánk kevésbé fog fejlődni. Ha túlságosan meleg, akkor pedig nagy erőkkel kell segítenünk. Ha az időjárás szélsőséges, hol hűvös, hol meleg, akkor pedig a kórokozók, például a gombák jelenlétével számolhatunk és a növények gyengülésével.
Érzékenysége miatt nagyon változó lehet a paprika terméshozam, de átlagosan elmondhatjuk, hogy étkezési paprikából tövenként kb. 1kg termésre számíthatunk. Azaz tövenként a paprika termésátlag kb. 10 db. Fűszerpaprika és chili esetén a paprika termésátlaga más, ugyanis itt jóval több termés kötődik, de a termések kicsik.
Ha azt vesszük alapul, hogy rendkívül kedveljük ezt a zöldségfélét, akkor elmondhatjuk, hogy egy évben akár több kilót is fogyasztunk belőle. Egy zöldségtermesztéssel kapcsolatos könyv szerint étkezési paprikából egy fő nagyjából 12 kg paprikát fogyaszt, fűszerpaprikából pedig fél kg-ot. Vagyis két tagú család esetén 24kg étkezési paprikát (kb. 24 tő), négy fő esetén ennek dupláját kell alapul vennünk - a fent számolt paprika terméshozama mellett. Fűszerpaprika esetén két főre 1 kg (kb. 20 tő) elegendő.