A megváltozott munkaképességű személyek számára az orvosi bizottsági vizsgálat egy összetett, jogszabályi keretek közé szorított folyamat. Az eljárás célja, hogy a hatóság objektív képet kapjon az igénylő egészségi állapotáról, rehabilitációs lehetőségeiről és szociális helyzetéről. A megfelelő felkészülés nemcsak a stressz csökkentése miatt fontos, hanem azért is, mert a döntés alapját az átadott dokumentáció és a személyes interjú során elhangzottak képezik.
Felkészülés a vizsgálatra és a dokumentáció fontossága
Nagyon lényeges, hogy a komplex minősítést megelőzően a megfelelő szakrendeléseken a panaszait kivizsgáltassa, az eredményekről az orvosi papírokat (leleteket, ambuláns kezelőlapokat) időben beszerezze. Az orvosi dokumentumok áttekintése után kerül sor az orvosi vizsgálatra, mely során az aktuális állapotot mérik fel. Míg az orvosi papírokból a betegségek pontosan kiolvashatók, addig a tünetekről és a panaszokról csak a beteg tud beszámolni, ami fontos információ lehet az orvosszakértő számára.
Személyazonosság igazolására alkalmas fényképes igazolvány hiányában a vizsgálat lefolytatására nem kerül sor. Amennyiben az idéző végzésen jelzett időpontban a vizsgálaton való megjelenésének valamilyen akadálya lenne (pl. kórházi kezelés, utazás stb.), igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ha a szakértői bizottság előtt történő megjelenéshez utazási költségtérítést igényel, úgy vizsgálaton történő megjelenést megelőzően jelezze ezen igényét a háziorvosának, aki az „utazási utalvány” nyomtatványt kiállítja és átadja Önnek további felhasználásra. Az utazási utalványon a vizsgáló orvosszakértő igazolja a szakértői bizottság előtt történt megjelenést.
A komplex bizottsági vizsgálat menete
A komplex bizottsági vizsgálat három részből áll. A komplex bizottsági vizsgálatra előre tervezett módon, időpontra rendelik be a betegeket. Habár nagyon figyelnek az ütemezett behívásokra, mégis előfordulhatnak olyan csúszások, ami miatt hosszabb időt kell várakoznia. A komplex bizottsági vizsgálat hossza kb. egy meghatározott időkeret, amelyet a bizottság az interjúk és a vizsgálatok elvégzésére fordít.
Néhány esetben a várakozás közben ki kell töltenie - amennyiben nincs a benyújtott dokumentumai között - a Nyilatkozat a szakértői minősítéshez nyomtatványt, mely a további szakértői vizsgálat alapja. A komplex minősítés során általában mindkét szakértőhöz menni kell, ez jogszabályi kötelezettség, nem kerülhető el. Ha mégsem kell a szakértőkhöz menni, akkor ezt az orvosszakértő megmondja. Ennek okait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.
Szakértői típusok és a vizsgálati szempontok
Az egészségkárosodást egy nemzetközileg elfogadott sztenderd alapján minősítik. Ezek a táblázatok tartalmazzák a betegségek okozta károsodások különböző mértékeihez tartozó százalékos értékeket. Az értékelő táblázatokat és az össz-szervezeti egészségkárosodás kiszámításának módját a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 29.) NEFMI rendelet határozza meg.
A foglalkozási rehabilitációs szakértő az igénylő foglalkoztatás szempontú minősítését, míg a szociális szakértő a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát végzi. A személyes interjú megkezdése előtt a foglalkozási rehabilitációs szakértő és a szociális szakértő felkészül a beszélgetésre. A felkészülés után név szerint szólítják a beteget. Vannak olyan rehabilitációs hatóságok, ahol a foglalkozási rehabilitációs szakértő és a szociális szakértő egy szobában ül és együttesen készítik el az interjút, de vannak olyanok is, ahol a foglalkozási rehabilitációs és a szociális szakértők külön irodában dolgoznak. Egy-egy szakértői beszélgetés kb. meghatározott ideig tart, mely során a szakértői interjúk témakörét és a témák tartalmát jogszabályi előírások szabályozzák.
A döntés előkészítése és az eredmények közlése
A döntés előkészítésként minden szakértő külön-külön készíti el a rész-szakvéleményét, amelyből végül egy komplex döntés születik. Az orvosszakértő betegségcsoportonként meghatározza a rész-egészségkárosodásokat, majd ebből megállapítja az össz-szervezeti egészségkárosodást, valamint az egészségi állapot mértékét, javaslatot tesz az orvosi rehabilitációra, illetve felülvizsgálati időt állapít meg.
A foglalkozási rehabilitációs szakértő a foglalkozási rehabilitációra tesz javaslatot, meghatározza a rehabilitációs szükségleteket, a rehabilitáció irányát, valamint a foglalkozási rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A komplex bizottsági vizsgálatról végül megszületik a döntés, és elkészül a Komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság összefoglaló véleménye.
Az összefoglaló véleményt a rehabilitációs hatóság a hatósági eljárás lefolytatása után, az eljárást lezáró döntéssel együtt fogja postai úton megküldeni az igénylőnek. A hatósági döntés tartalmazni fogja a komplex minősítés főbb tartalmi elemeit, de a szenzitív adatokat (pl.: a betegségeire vonatkozókat) nem, ezért a hatósági döntést célszerű használni a megváltozott munkaképesség igazolására. A bizottsági rendszer célja, hogy egységes és méltányos elbírálást biztosítson minden állampolgár számára, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat és a munkaképesség változásának fokozatait.
