Sokak számára ismerős érzés a hideg, amely nemcsak a téli hónapokban, hanem akár melegebb időben, sőt otthon, a fűtött lakásban is jelentkezhet. Amikor a többiek arról beszélnek, hogy megsülnek, mi mégis dideregve ülünk, vastag pulóverben és pléddel betakarózva. Bár a hidegrekordok sorra dőlnek, és a réteges öltözködés elengedhetetlen a betegségek elkerüléséhez, a tartós fázékonyság mégis önvizsgálatra adhat okot. Sokan csupán alkati sajátosságnak fogják fel a csökkent hidegtűrést, és belenyugszanak, hogy számukra a tél kész szenvedés. Pedig a fázékonyság számos okból eredhet, és nem feltétlenül a gyümölcsök és zöldségek hiányában keresendő, hiába játszanak ezek fontos szerepet az egészség megőrzésében.
A testtömeg és az izomtömeg szerepe a hőháztartásban
A fázékonyság egyik gyakori oka az alacsony testsúly és az izomtömeg hiánya. Ha valakinek a testtömegindexe (BMI) 18,5 alatt van, akkor nem csoda, ha fázik. Ilyenkor nyilván nincs meg a megfelelő testzsír szigetelése. A vékonyabb emberek általában fázósabbak, mivel kevesebb zsírt raktároz a szervezetük, ezért nem nagyon van, ami szigetelje őket. Az alacsony BMI megtartása érdekében sokan nem esznek eleget. A kevés kalória lelassítja a metabolizmust, s így nem termelődik elég testhő - ezért gyakran jelentkezhet hidegrázás.
A kisebb izomtömeg szintén felelős lehet a didergésért, hiszen az izmok fontos szerepet játszanak a test hőtermelésében. Az izom hőtermeléssel segít fenntartani a testhőmérsékletet, azaz, ha nincs elég izomtónus, az hozzájárul a hidegérzéshez. A nagyobb izomtömeg ösztönzi az anyagcserét, amely ellene hat a fagyos érzésnek. Az edzőteremben olyan gyakorlatokat érdemes végezni, amelyek nagyobb súlyok mozgatásával segítik az izmok felépülését. A testmozgás hiánya is hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki jobban fázik. Ez nem véletlen, hiszen a sport serkenti a vérkeringést, felmelegíti a testet, és mivel több oxigén és tápanyag jut a szövetekhez, ezért az anyagcserét is fokozza. A rendszeres testmozgás serkentőleg hat a vérkeringésre, a szív munkájára, és könnyen lehet, a fázásos panaszok is a múlté lesznek.
Hormonális egyensúlyzavarok: a pajzsmirigy alulműködése
A pajzsmirigy megfelelő működése rendkívül fontos a hormonális egyensúly fenntartásához, és ha valaki állandóan fázik, feltétlenül érdemes a pajzsmirigy-alulműködésére is gondolni. A pajzsmirigy a nyak alsó részén található apró, pillangó alakú mirigy, amely létfontosságú szerepet játszik az anyagcsere szabályozásában. Ha nem termelődik elég pajzsmirigyhormon, akkor lelassul az anyagcsere, s ez megakadályozza, hogy a szervezet elég hőt termeljen. A pajzsmirigy alulműködés igen sok embert érint, és sajnos nagy számban vannak azok is, akiknél bár fennáll a hormonzavar, nem tudnak betegségükről. Ennek oka, hogy legtöbbször a fellépő tünetek igen általánosak, így például jelentkezhet túlsúly, menstruációs zavar, hajhullás, depresszió, fáradékonyság, székrekedés. Érdemes tudni, hogy ez az állapot olykor csökkent hidegtűréssel is jár. A hypothyreosis egyéb jelei a ritkuló haj, a száraz bőr és a fáradtság. A problémát gyakran jódhiány okozza.
A pajzsmirigy ugyanis részt vesz a test hőszabályozásában, hiszen a szerv elsődlegesen az anyagcsere folyamatokért felelős, márpedig a lebontó folyamatok hőt termelnek. Ha lassul az anyagcsere, kevesebb hőt termel a szervezet, emiatt fordul elő az, hogy csökken a testhőmérséklet, és főleg a kézben és a lábban alakul ki hidegérzet, még akár meleg időben is. A pajzsmirigy-alulműködés kezelése nagy jelentőséggel bír, hiszen az anyagcsere-folyamatok befolyásolása révén kellemetlen tüneteket és komoly szövődményeket is okozhat (pl. meddőség, vetélés). A pajzsmirigy alulműködésre szedett gyógyszert este is be lehet venni, de fontos, hogy a gyógyszer bevétel éhgyomorra történjen, tehát bevétele előtt több órán át nem étkezhet.
Keringési problémák és vérszegénység
Ha a kéz és a láb mindig hideg, mint a jég, de a szervezet egésze a komfortzónán belül van, akkor valószínűleg keringési probléma miatt nem áramlik elég vér a végtagokba. Ennek a szív- és érrendszer betegsége lehet egyik oka. Ha a szív nem pumpál vért hatékonyan, vagy elzáródnak az artériák, az megakadályozza a vér eljutását a kéz- és lábujjakba. A dohányzás szintén a probléma forrása lehet, mivel a vérereket összeszűkíti. Egy másik ok a Raynaud-kór lehet, amelyben hideg hatására hirtelen összeszűkülnek az erek, és kipréselik a vért főleg a kéz, de néha a láb ujjaiból. Az alacsony vérnyomás miatt a keringés sem megfelelő, ami a testhőmérséklet csökkenéséhez vezet, ennek következtében sokkal gyakrabban fázhatunk.
Az alacsony vasszint az egyik leggyakoribb oka a krónikus fázásnak. A vas kulcsfontosságú ásványi anyag, amely a vörösvérsejteknek segít elszállítani az oxigént a test minden részébe, így befolyásolja a sejtek hőtermelő képességét is. Elegendő vas nélkül a vörösvértestek nem tudják hatékonyan elvégezni a feladatukat, és reszketni kezdünk. A vérszegénység, vagyis az anémia, akkor jelentkezik, ha a szervezet nem termel elegendő egészséges vörösvértestet ahhoz, hogy a szövetek megfelelő oxigénellátást kapjanak. Mivel az oxigénszállítás kulcsfontosságú az anyagcsere-folyamatokhoz, a sejtek kevesebb energiát tudnak előállítani, így a test hőtermelése is csökken. Ennek eredményeként gyakran állandó hidegérzet jelentkezik, különösen a kézben és a lábban. A vérszegénység gyakran jár együtt fáradékonysággal, sápadtsággal és gyors szívveréssel is, hiszen a szervezet így próbálja pótolni a csökkent oxigénszintet. Ugyan étrend-kiegészítő formájában is pótolható a vas, de a megfelelő alapanyagok fogyasztásával természetes forrásból is bejuttatható a szervezetbe. Ez elengedhetetlen vérszegénység esetén.
Vashiány és anaemia - négy fő oka és kórélettana 1/2
B12-vitamin hiány és hidratáltság
A szervezetnek a vörösvértestek előállításához van szüksége a B12-vitaminra, amelynek szintje befolyásolja az oxigénszállítás hatékonyságát a testben. A B12-hiány vérszegénység, alacsony vörösvértestszám kialakulásához vezethet, ami krónikus fázást indukálhat. A B12-hiány oka valószínűleg a rossz táplálkozásban keresendő. Minél több sovány húst, halat, tejterméket kell a megszüntetése érdekében fogyasztani. Az állati eredetű élelmiszerekben található B12-vitamin hiánya különösen veszélyezteti a vegetáriánus vagy vegán étrendet követőket. Felszívódási zavar esetén, például lisztérzékenység vagy Crohn-betegség mellett, a hiány akkor is kialakulhat, ha valaki fogyaszt B12-ben gazdag ételeket. Az alacsony vitaminszintet néha felszívódási probléma okozza.
A felnőtt emberi test akár 60 százaléknyi vizet is tartalmazhat. A víz pedig segít a testhőmérséklet szabályozásában. A megfelelően hidratált szervezetben a víz csapdába ejti a hőt, és csak lassan engedi el, miközben a test hőmérséklete egy kényelmes zónában marad. Kevesebb víztartalom mellett a test sokkal érzékenyebb a szélsőséges hőmérsékletekre. A víznek a zavartalan anyagcserében is szerepe van, ami szintén hozzájárul a kiegyensúlyozott hőháztartáshoz.
Alváshiány és cukorbetegség
Az alváshiány pusztítást okoz az idegrendszerben, így hatással van azokra a szabályozó mechanizmusokra az agyban, amelyek befolyásolják a testhőmérsékletet. Ha túl keveset alszunk, akkor a szervezetünk nem képes elég hatékonyan szabályozni a test hőmérsékletet, de az alváshiány a stresszre adott válaszreakcióinkat, a vérkeringést és az anyagcserét is befolyásolja, ezek pedig szintén növelhetik a hidegre való érzékenységünket.
A cukorbetegség súlyos formájában elvezethet a perifériás neuropátiához, ami állandó támadást jelent az idegek ellen, s a kéz és a láb érzékenységét is előidézi. Ha kialakul ez az állapot, az a végtagokban zsibbadást és néha fájdalmat kelt, s az agyba olyan üzenetek is érkeznek, hogy fázik a kéz és a láb. Diabéteszes neuropátia fokozatosan alakul ki, ezért előfordulhat, hogy nem is tűnik fel a megjelenése. A cukorbetegség szövődményei közé tartozik a vesekárosodás és az idegek működési zavara, amelyek szintén befolyásolhatják a test hőháztartását. A diabéteszes nefropátia - a vesék károsodása - következtében a szervezet nehezebben tartja fenn a normális vérkeringést, ami hidegérzetet okozhat. Ezzel együtt jelentkezhet étvágytalanság, hányinger, viszketés, fáradtság, duzzanat az arcon vagy a végtagokon, illetve légszomj is. A cukorbetegség megfelelő kezelése, a vércukorszint ellenőrzése és a vesék védelme kulcsfontosságú a tünetek enyhítésében. Egyébként pedig érdemes tisztában lenni azzal, hogy a cukorbetegség kialakulásának hátterében gyakran a súlyfelesleg áll.
Női fázékonyság és terhesség alatti hidegérzet
A fázás ugyanis valójában egy nemtől függő állapot. Igaz, hogy a nők jobban fáznak? Igen, a fázékonyság különösen a nőkre jellemző, részben fiziológiai okoknál fogva, de még inkább a megfázáshoz vezető behatásokra való nagyobb érzékenység, fogékonyság miatt. Habár a nők szervezete általában jobban megőrzi a hőt, mint a férfiaké, de úgy vannak programozva, hogy a vér áramlása a létfontosságú szervek (főleg az agy és a szív) felé irányuljon, a periférikus szervek - mint a kezek és a lábak - viszont gyengébb vérellátást kapnak. A University of Utah tanulmány megállapította, hogy bár a nőknek kissé magasabb a belső testhőmérsékletük, mint a férfiaknak, de a kezüket átlagosan 2,8 fokkal hidegebb. A női anyagcsere általában lassabb, így a test kevesebb hőt termel. Emellett az ösztrogén hormon csökkenti a testhőmérsékletet, és mérsékli a végtagok vérellátását, ami tovább fokozza a hidegérzetet.
A várandósság során a legtöbb nő inkább melegnek érzi magát, mivel a keringés fokozódik és a testhőmérséklet kissé megemelkedik. Ha valaki mégis fázós, az gyakran annak jele, hogy nem jut elegendő tápanyaghoz vagy kalóriához. A terhesség második harmadában napi 340, a harmadikban akár 450 extra kalóriára is szüksége van a szervezetnek. A terhesség alatti hidegérzet hátterében állhat reggeli rosszullét, vérszegénység, pajzsmirigy-alulműködés, B12-vitamin-hiány vagy akár cukorbetegség is. Gyakran pszichés eredetű, és a test stresszre adott reakciója: a szervezet „készenléti állapotba” kapcsol, ami egyszerre vált ki hidegérzetet és izzadást. Ugyanakkor a tünet utalhat fertőzésre, lázra, hőkimerülésre, hormonális egyensúlyzavarra vagy súlyos betegségekre is, mint a rák vagy a HIV. Ha a hideg verejtékezést mellkasi fájdalom, hányinger, ájulás vagy légszomj kíséri, az akár szívroham jele is lehet, ezért azonnali orvosi ellátás szükséges.
A gyümölcs- és zöldségfogyasztás fontossága és korlátai
Táplálkozástudományi szakemberek ajánlása szerint egészségünk védelme érdekében együnk naponta ötször gyümölcsöt és zöldséget. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a fogyasztott zöldségek és gyümölcsök lehetőleg minél többféle színűek és frissek legyenek. Az egészséges táplálkozás sosem lehet egyoldalú, hiszen szervezetünknek minden fontos tápanyagra szüksége van ahhoz, hogy egészséges maradjon. A kiegyensúlyozott, változatos étrendben kiemelt helyet kapnak a zöldségek és a gyümölcsök is, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és fitonutrienst tartalmaznak, amelyek mind fontos szerepet töltenek be szervezetünkben. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás élettani előnyei nem kérdésesek. A növényekben természetes módon megtalálható bioaktív anyagok, azaz a már említett fitonutriensek különböző típusai eltérő mennyiségben és összetételben vannak jelen a különféle zöldségekben és gyümölcsökben, és más-más hatással rendelkeznek: vannak köztük pl. antioxidáns, gyulladáscsökkentő és antimikrobiális tulajdonsággal rendelkezők is.
Az antioxidánsok megkötik a szabad gyököket, ezáltal védik a sejteket azok károsító hatásaitól, és így lassíthatják az öregedési folyamatokat, valamint a DNS-károsodások csökkentése révén a rákos megbetegedések kockázatát is mérsékelhetik. A zöldségek és gyümölcsök a bennük található tápanyagok révén mérsékelhetik a koleszterinszintet, a vérnyomást, javíthatják az erek és az immunrendszer működését. Annak érdekében, hogy valamennyi előnyhöz hozzájussunk, érdemes szín tekintetében minél változatosabban összeállítani az étrendünket. Lehetőleg együnk minél több zöld, vörös, narancs, sárga, kék, bíbor és fehér színű zöldséget, illetve gyümölcsöt is. A legjobb lehetőség szerint mindent a szezonjában vásárolni.
Vashiány és anaemia - négy fő oka és kórélettana 1/2
A szívünknek is kedvez. Az Európai Rák- és Táplálkozási Vizsgálat keretében több mint 300 000 ember adatait elemezték 6 európai országból. A 40-85 év közötti résztvevőket átlagosan 8,5 évig követték nyomon. A tanulmány eredményei szerint azoknak, akik legalább napi nyolc adag zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak, 22 százalékkal csökkent az esélyük arra, hogy ischémiás szívbetegségben haljanak meg, azokhoz képest, akiknek háromnál kevesebb alkalommal került a tányérjukra ezekből az élelmiszerekből. Az ischémiás szívbetegségben szenvedők vérkeringése leromlik a szívben, ami angina pectorist (mellkasi fájdalom) és szívinfarktust okozhat. Egy adag mennyiségét 80 grammban állapították meg, mely megfelel egy kisebb banánnak, egy közepes almának vagy egy kis darab répának. Két adag felett minden további adag egyenként 4 százalékkal csökkentette a betegség esélyét. Itt meg kell jegyeznünk, hogy természetesen a mennyiség nem fokozható a végtelenségig, hiszen a zöldségek és gyümölcsök szénhidráttartalmával is számolni kell és nem javasolt a napi ajánlott kalóriabevitel túllépése, hiszen az túlsúlyhoz, elhízáshoz vezethet.
Az elemzés fő üzenete az, hogy több zöldség és gyümölcs fogyasztásával csökken az ischémiás szívbetegség miatti halálesetek kockázata. Az eredmények értékelése terén azonban nem árt az óvatosság, mivel az még nem biztos, hogy esetleg nem az életmód más komponense áll az összefüggés mögött - jegyezte meg a vezető szerző, Francesca Crowe az Oxfordi Egyetem Rákepidemiológiai Egységéből. Aki egészségesebben étkezik, az ugyanis nagyobb valószínűséggel figyel oda az egészséges életmód más komponenseire is, úgymint a rendszeres testmozgásra és a stresszkezelésre, így - mint sok más betegség megelőzése terén - itt is az egészséges életmódon van a hangsúly, mindenképpen megéri erre törekedni, aminek természetesen az egészséges étrend is része.
A daganatos betegségek megelőzésében is lehet szerepe. Az Imperial College London kutatása szerint a zöldségek és gyümölcsök kis mennyisége is előnyösen hat az egészségre, de még jobb, ha többet fogyaszt belőlük az ember. A kalkulációikat 95 korábbi, egymástól független tanulmány eredményeire alapozták, ezekben mintegy kétmillió ember étkezési szokásait vizsgálták. A legerősebb bizonyíték a száj, nyelőcső, gyomor, vastagbél, mell és tüdő daganatos megbetegedése kapcsán áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a gyümölcsök, zöldségek fogyasztása mérsékelné ezek kockázatát.
A magyar lakosság körében az elhízás az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világviszonylatban is. Már csak azzal, ha valaki visszatér a normál testtömeg tartományba, számos későbbi betegséget megelőzhet. Ebben segíthetnek a gyümölcsök, zöldségek: rengetegféle formában fogyaszthatók, nassolnivalóként is kiválóak, segíthetnek a fogyásban. A zöldségek, gyümölcsök nagy százaléka ugyanis víz, és általánosságban sok emészthetetlen rostot is tartalmaznak. Az éhségérzetet tehát csökkentik, de nem hízlalnak. Az egészségügyi szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás útján a legtöbb vitamin, ásványi anyag, nyomelem bevihető a szervezetbe. Ráadásul a gyümölcsökben, zöldségekben már ott van minden olyan más segédanyag, amely a felszívódást segítheti. Így ahelyett, hogy marékszám szednénk az étrend-kiegészítőket, fogyasszunk minél több friss zöldséget, gyümölcsöt.
Felmerülhet a kérdés, hogy túlzásba lehet-e vinni a zöldség/gyümölcs fogyasztást. Természetesen, mint mindent, ezt is túlzásba lehet vinni, azonban ahhoz, hogy ennek negatív hatásai legyenek, akkora mennyiséget kell hosszú időn át fogyasztani, ami nem életszerű. Elméletben, ha valaki túlzásba esik, puffadás, hasmenés, székrekedés jelentkezhet. A magas cukortartalmú gyümölcsök esetében lehetséges hízás is, ha valaki tényleg sokat fogyaszt belőlük. Főként csecsemőkkel eshet meg, hogy bizonyos erőteljes színű zöldségek fogyasztásakor a bőrük elszíneződik a túlzott fogyasztás esetén, mint a sárgarépánál. Bizonyos zöldségek, gyümölcsök fogyasztása nyersen okozhat egészségügyi panaszokat. Ezért egyes esetekben érdemes párolni, főzni, grillezni. Általánosságban azonban elmondható, hogy nem nagyon lehet a gyümölcsökből, zöldségekből akkora mennyiséget enni, hogy komoly baja legyen tőle egy egyébként egészséges embernek.
Mit tehetünk a fázékonyság ellen?
A tartós fázékonyság mögött legtöbbször kezelhető ok húzódik meg, ezért fontos a tudatosság és a rendszeres orvosi ellenőrzés. Ha valaki úgy érzi, gyakran fázik még meleg környezetben is, érdemes vérvizsgálattal kizárni a vashiányt, a pajzsmirigybetegséget és a vitaminhiányokat. Az egészséges étrend, a megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres mozgás és a dohányzás elhagyása mind segíthetnek a keringés javításában és a hőérzet normalizálásában. Amennyiben a háttérben krónikus betegség áll, annak célzott kezelése hozhat valódi javulást.
A hideg hónapokban érdemes minél több forró italt és ételt fogyasztani, amelyek hamar felmelegítik a szervezetünket. Emellett fontos a rendszeres testmozgás, ami lehet akár egyszerű séta is. Ha ülőmunkát végzünk, álljunk fel gyakran, mozgassuk át a végtagjainkat, ezzel felpezsdíthetjük a vérkeringésünket. Egy másik cikkünkben pedig arról is írtunk, hogy alacsony vérnyomás esetén az egyik legjobb fűszer a rozmaring, illóolaj formájában. Az ánizs és a gyömbér ugyanilyen vérnyomás emelő hatású, teaként fogyasztva, illetve az ételekhez, limonádéhoz adva mindkettő kellemes aromát biztosít.
A hidegben nagyon jól tud esni egy bögre meleg tea vagy forró csoki, egy finom húsleves vagy krémleves is, azonban, ahogyan arról korábban írtuk, vannak olyan élelmiszerek, amelyek a kínai orvoslás szerint, hidegen fogyasztva is felmelegítik a szervezetünket.
