A cukkini, mely a tökfélék családjába tartozik (Cucurbita pepo var. giromontiina), az elmúlt évtized egyik legnépszerűbb zöldségfajtájává vált Magyarországon és világszerte egyaránt. Ez a sokoldalú és tápláló zöldség könnyen termeszthető, ami kiváló választássá teszi a kertészkedésbe csak belekóstolóknak és a tapasztalt kertészeknek egyaránt. A cukkini ültetése nem csupán gazdag és ízletes termést biztosít, hanem egy olyan tevékenység is, amely örömöt és elégedettséget hoz a kertészkedés minden szakaszában. Ezenkívül hálás növény, mert kis odafigyeléssel a legtöbb kertben megtermeszthető, és lédús, kellemes ízű termése nagyon sok módon elkészíthető.
A cukkini népszerűsége és előnyei miatt egyre többen próbálkoznak a cukkini termesztésével saját kertjükben. Az egészséges és ízletes zöldség könnyű termesztése jó lehetőséget kínál mind a kezdő, mind a tapasztalt kertészek számára. A sikeres cukkini termesztés első lépése a megfelelő fajta kiválasztása.
Cukkini termesztése: A vetéstől a bőséges szüretig! 🥒🚀
A cukkini típusai és jellemzői
Bár a zöldséges standokról leginkább a mélyzöld, hengeres változata ismert, a cukkini ennél sokkal izgalmasabb! A cukkini típusai között megtalálhatóak a hagyományos zöld fajták, valamint a sárga és a püspöksüveg alakú változatok is. Sárga, fehér, csíkos színváltozataival feldobhatjuk salátáinkat, de létezik belőle pici, dinnye alakú, kiválóan tölthető, gömbölyded változat is. A zöld termésű cukkinifajták a legkeresettebbek. Ismert fajta például a 'Striato di Napoli' vagy a 'Striato di Italia', melyek korán termőre forduló változatok. A ‘Gold Rush‘ F1 hibridnek aranyosan csillogó termései vannak.
A cukkini gyors növekedésű, rövid tenyészidejű növény. Palántázását követően már 5-6 hét, magvetést követően 7-8 hét után már szedhető terméseket fejleszt, és ha gondozzuk, folyamatosan öntözzük, fejtrágyázzuk és időnként megpermetezzük, egészen az őszi fagyokig tud teremni. Lombozata dús, az uborkához hasonlóan karéjozott levelei tüskések, a levélnyél szegletes, erősen bordázott. Vastag, erős elfekvő szárat fejleszt. Mélyre hatoló, orsószerű gyökerei szükség esetén a talaj mélyebb rétegeiből is képesek a nedvességet és a tápanyagokat felvenni. Kabaktermése hosszú, hengeres, a virágzást követően igen gyorsan, néhány nap után kifejlődik szedhető nagyságúra. Héja lehet sárga, csíkozott vagy sötétzöld. Magja nagy, lapított, tojás alakú, vége kihegyesedő, termésenként 5-6 darab, ezermagtömege 150-250 g, csírázóképességét 6-8 évig is megtartja.
Helyszín és talaj előkészítése
A cukkini sikeres termesztésének alapja a megfelelő helyszín és a talaj gondos előkészítése. Az ideális helyszín kiválasztása és a talaj megfelelő előkészítése növeli a terméshozamot és a növények egészségét. A termesztés helyének és időzítésének megválasztása fontos szerepet játszik a termés mennyiségében és minőségében.
Napfény: A cukkini napimádó növény, tehát olyan helyszínt válasszunk, ahol naponta legalább 6-8 óra közvetlen napfény éri. Meleget és napot kedvelő növény, napos helyre tervezzük az ültetését!
Vízelvezetés: Fontos, hogy jól szellőző, jó vízelvezetésű helyet válasszunk, mivel a cukkini nem tűri a pangó vizet, ami gyökérrothadáshoz vezethet.
Talajigény: A cukkini talajigénye nem túl nagy, azonban előnyben részesíti a jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajt. Levegős gyökérközeget igényel, a középkötött és homokos vályogtalajokat kedveli. Ettől eltérő homok- és tömör talajok nagy adagú (5-10 kg/m²) szerves trágyával javíthatók a cukkini számára. A cukkini szereti a könnyen melegedő, jó vízáteresztő képességű 6,5-7,5 pH-jú talajokat. A talaj szempontjából nem különösebben igényes, az enyhén savanyú pH 5,5-6,5 kémhatású talajt kedveli. Mivel tápanyagigénye nagy, ezért humuszban gazdag talajba vessük.
Talajvizsgálat és -javítás: Végezzünk talajvizsgálatot, hogy megismerjük a talaj pH-értékét és tápanyag-tartalmát. Ha szükséges, javítsuk a talaj szerkezetét és tápanyag-tartalmát. A komposzt vagy érett trágya hozzáadása javítja a talaj szerkezetét, növeli a víztartó képességét, és biztosítja a növények számára a szükséges tápanyagokat. Tápanyagban gazdag marhatrágyával vagy komposzttal keverjük el a földjét. A cukkini termesztése szerves anyagokban gazdag talajt igényel, ezért földjét ültetés előtt érett trágyával, komposzttal kell gazdagítani; és minden évben más helyre ültetni.
Tápanyagok: A cukkini táplálóanyag-igényes növény, különösen nitrogénben és káliumban. Tápanyagok közül - más zöldségfajokhoz képest - sok nitrogént igényel, valamivel kevesebb foszfort és káliumot. Ha műtrágyát használnánk, akkor leginkább az NPK jelzést kellene figyelnünk, ami nitrogén, foszfor és káliumszintet takar. NPK ideális aránya cukkini esetén 6:3:12, azaz kálium túlsúlyos tápra van szüksége, amelyet könnyedén pótolhatunk saját készítésű levekkel vagy bio vegyszer- és műtrágyamentes tápoldatokkal. A kálium a virágképződést serkenti, így több termésre számíthatunk.
A helyszín gondos kiválasztása, a talaj alapos előkészítése, és a megfelelő tápanyagellátás mind hozzájárul a cukkini sikeres termesztéséhez.
Időzítés és ültetési módok
A cukkini ültetésének időzítése kulcsfontosságú a sikeres termesztés szempontjából. Ez a zöldség melegkedvelő növény, amely nem tűri a fagyot, ezért fontos, hogy a kinti ültetést a helyi fagyveszély elmúltával tervezzük meg. Talajmenti fagyok idején nem érdemes még a cukkinit elvetnünk. A cukkini magvetése során, inkább várjuk meg a 10 °C feletti minimum hőmérsékletet, hiszen kb. ilyen hőmérséklet szükséges ahhoz, hogy ki tudjon csírázni a talajban! A cukkini érzékeny mind a tavaszi, mind az őszi fagyokra. A tökfélék, akárcsak az uborka vagy a dinnye, rosszul viselik a cidrit, így csak a tavasz második felében költözhetnek ágyásainkba.
A cukkini termesztésének két fő módja a vetőmagokból való nevelés és a palánták kihelyezése.
Vetőmagok elvetése
Választék: Széles választékban kaphatóak cukkini vetőmagok, beleértve a különböző színű, méretű és ízű fajtákat. Magja nagy, lapított, tojás alakú, vége kihegyesedő, termésenként 5-6 darab, ezermagtömege 150-250 g, csírázóképességét 6-8 évig is megtartja.
Vetés időpontja: A cukkini magok szabadföldi vetése általában május második felétől június közepéig történik. A cukkinit közvetlenül a szabadföldbe az utolsó tavaszi fagyot követő 1-2 héttel lehet ültetni, amikor a talaj már kellően felmelegedett. A cukkini optimális növekedéséhez a talaj hőmérséklete legalább 16°C körüli vagy afölötti kell, hogy legyen. Májusnál előbb nem érdemes szabadföldbe vetni a cukkinit, talajmenti fagyoknál elpusztulhat a növényünk. Azonban választhatunk korán termőre forduló fajtákat.
Vetés mélysége és távolsága: A vetőmagokat körülbelül 2-3 cm mélyre kell elvetni. Szokás úgynevezett fészekvetést alkalmazni, 2-3 magot egy helyre vetni, és kelés után, ha szükséges, a javasolt növénysűrűségre ritkítani. A klasszikus sorban történő elrendezés helyett a cukkini esetében inkább egy kis fészket alakítsunk ki a palántáknak. Egy kis földből halmozzunk egy dombot, amibe készítsünk egy mélyedést - ebbe ültessük bele a palántákat vagy a magokat. A kialakított mélyedésben jobb a talaj vízelvezetése, vagyis több nedvességet tud felvenni a növény gyökere. Arra figyeljünk, hogy a kis cukkinifészkek egymástól legalább egy méter távolságra helyezkedjenek el, és legfeljebb három palántát tegyünk egymás mellé.Szabadföldbe vetésnél négyzetméterenként ássunk egy-egy fészket, amibe egy lapátnyi marhatrágyát vagy komposztot szórjunk és keverjünk el benne. 3-5 cm mélyen vessünk bele 2-3 magot! Takarjuk be a magokat földdel, majd öntözzük be jó alaposan a fészket.Mivel a cukkini erőteljes növekedése a megfelelő hőmérsékleten múlik - és ez legkorábban május, június hónapban jön el -, szinte felesleges is a palántaneveléssel vesződnünk. A magokat májusban vessük el cserépbe, körülbelül 2cm mélyre. Az általános virágföldre vagy vetőföldre tegyünk fél centiméter vastag homokréteget. A csírázás körülbelül 8-15 napig tart.
Palántanevelés és kiültetés
Előnevelés: Cukkini palántákat beltéren is elő lehet nevelni, különösen hűvösebb éghajlaton, ahol rövidebb a növekedési időszak. Korábban fogunk tudni szüretelni, ha nem szabadföldbe vetünk, hanem cserépbe vagy fóliasátorba. A palántanevelés ideje április. Április közepén kezdhetjük el a magvetést. A kis cserepünket töltsük meg háromnegyedig jó minőségű termőfölddel vagy virágfölddel, majd tegyünk bele 2-3 magot, hogy később kiszelektálhassuk a gyengébb növekedésűeket. A magokat 24 órára áztasd vízbe, majd ültesd egyenként kis cserepekbe, a cserepek aljára tegyél egy réteg agyag golyót a jó vízelvezetés érdekében. A magokat 1-2 cm mélyre ültesd a talajba, és tartsd nedvesen! Miután elvetettük, takarjuk be 3-5 cm földréteggel és locsoljuk meg! Tegyük egy napfényes ablakba és várjunk! Néhány nap után megjelennek a kis növénycsírák. Tartsd 20 °C körüli vagy ennél melegebb helyen, nedvesen. A magok gyorsan kicsíráznak, a kiültetésig továbbra is tartsd 20 °C körüli hőmérsékleten, olyan helyen, ahol sok fény éri őket, a földjük pedig legyen mindig kicsit nedves. Ha a palánták elkezdik váltani leveleiket, ültessük át őket másik cserépbe úgy, hogy a sziklevelek éppen kilátszanak a földből. Az öntözéshez használjunk langyos vizet, ez a növény ugyanis nem szereti a hideg zuhanyt.
Kihelyezés: A palántákat az utolsó fagyok elmúltával és a talaj megfelelő felmelegedése után lehet kiültetni. Májusban, a tavaszi fagyok elmúltával, a 3-5 lombleveles palántákat 4-5 napon keresztül szoktasd a külső környezethez, minden nap hosszabb időre vidd ki a növényeket a szabadba, majd ültesd ki őket. 2-3 leveles állapotban érdemes kiültetni szabadföldbe. Az átültetés a kertbe május végén vagy június elején történhet, amikor már elmúltak a fagyok veszélye. A cukkini magokat ha időben, április közepén elvetettük, akkor május közepére már 2-3 leveles állapotban bekerülhet a palánta az állandó helyére. Az elmúlt évek kiszámíthatatlan tavaszi időjárása sok kezdő kertészt arra ösztönöz, hogy már korán, akár áprilisban kiültessék a palántákat, ha hirtelen beáll a meleg, de ez ne tévesszen meg senkit! Mielőtt kiültetjük a tűző napra a cukkinit, érdemes kivinni a kertbe és árnyékos, félárnyékos helyen tartani egy-két hétig a palántákat, hogy a fényerőhöz hozzászokhassanak a levelek.Érdemes a palánták egy részét meghagynod, és csak május legvégén kiültetned, ha esetleg még éjszakai fagyok érkeznének, és elfagynának a földbe került palánták, tudd pótolni őket. Palántákat a piacokon is vásárolhatsz, ha nem szeretnél, vagy nem tudsz a magok ültetésével foglalkozni. Válaszd az erős, élénkzöld növényeket, hogy a cukkini termesztése eredményes legyen!
Helyigény: A cukkini helyigényes növény, a tövek közötti távolság 1 méter legyen, míg a sorok között 90-120 cm. A cukkini vetésekor fontos szem előtt tartanunk, hogy igen terebélyes zöldségfélénk: 1 négyzetméterre 1-2 tő tervezhető. A spárgatökhöz hasonló méretű tenyészterületet igényel, ezért 100x100 cm-nél sűrűbbre, azaz négyzetméterenként egy növénynél többet ne vessük, ne ültessük. A kerti változata bokros növekedésű, indái nincsenek, mérete elérheti az 50 x 50 cm-es nagyságot. A többi tökfélével szemben bokros növekedésű, így támrendszert nem igényel.
Konténeres termesztés
Azért, mert nincs kerted, még nem kell lemondanod a saját termesztésű cukkiniről. Tölts meg egy minimum 10 literes cserepet vagy vödröt kerti- vagy virágfölddel és ebbe ültesd a palántákat, vagy a magokat, az eljárás teljesen megegyezik a szabadföldivel. A cukkini termesztése nagyon egyszerű, és kert sem kell hozzá, balkonon egy nagy cserépbe, vagy vödörbe ültetve is terem. Érdemes legalább 1-2 tővel a kertben vagy az erkélyen tartani belőle. Cserépben, ládában és dézsában is tartható. Az így tartott növényeket sűrűbben kell öntöznöd, amire használhatod a tojás főzővizét (só nélküli), vagy más zöldségek mosóvizét. Júniusban ládába vagy dézsába ültetve tegyük ki a növényt a szabadba. Terjedelmes gyökérzete meglehetősen nagy helyet igényel.
Gondozás és tápanyag-utánpótlás
A cukkini a többi tökféléhez hasonlóan fény-, víz- és tápanyagigényes növény, amire már a magok elvetésekor is gondolnunk kell. Folyamatos gondozást igényel, ami rendszeres öntözésből és fejtrágyázásból áll.
Öntözés: A cukkini termesztése során az öntözés kiemelt jelentőségű. A megfelelő öntözési gyakoriság és mennyiség biztosítása elengedhetetlen a növények egészségéhez és a bőséges terméshez. A cukkini gyökérzónájában tartsd folyamatosan nedvesen a talajt, de kerüld a pangó vizet, amely gyökérrothadást okozhat. A folyamatos és bőséges vízellátás teszi lehetővé a folyamatos szedését. Noha erős gyökérzete van, amely képes több köbméternyi talajt is átszőni, nálunk csak öntözött körülmények között javasolt a termesztése. A fiatal növények, palánták kezdetben vízigényesek, nehezen viselik a szárazságot, de később kevesebb öntözést igényelnek. Rendszeres öntözést igényel, heti két-három alkalommal 10-15 mm-es (10-15 liter/m²) vízadagot juttassunk ki, nagy melegben szükséges a napi párásítás, 1-2 mm vízmennyiséggel. A cserépben tartott cukkinit rendszeresen öntözzük, de ügyeljünk rá, hogy a leveleket ne érje hideg víz. Júniusban ládába vagy dézsába ültetve tegyük ki a növényt a szabadba. A kálium a virágképződést serkenti, így több termésre számíthatunk. Emiatt azonban könnyebben ki is szárad a talaja, több öntözést igényel.
Mulcsozás: A növény körül érdemes mulcsozni a talajt, pl. a fűnyírást követően a frissen vágott nyesedéket a töve köré halmozni. Mulcsolj, takard a talajt fakéreggel, fűnyesedékkel, hogy megőrizze nedvességtartalmát és kevesebbszer kelljen locsolnod! Ezzel nemcsak a gyors kiszáradástól óvjuk, de segítünk a nitrogén-utánpótlásban is.
Tápanyag-utánpótlás: A növény tápanyagigényének kielégítése szintén fontos tényező a sikeres cukkini termesztés során. A növekedési időszak alatt használhatunk tápoldatot, hogy támogassuk a növények egészséges fejlődését és a bőséges termést. A növekedési időszakban érdemes komplett ásványi műtrágyát alkalmazni, amely megfelelő mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot biztosít a növény számára. Főleg jelentős nitrogénigénye miatt kell kéthetente 5 g/m² hatóanyagnak megfelelő mennyiségű nitrogénműtrágyával (34 %-os ammóniumnitrátból 1,5 dkg/m²-nek felel meg) fejtrágyázni. Tápoldatozással jobban, gyorsabban hasznosulnak a tápanyagok, és kisebb a levelek perzselődésének a veszélye, mint a szilárd formában történő trágyakijuttatás esetén. A virágzás időszakában hetente egyszer adjunk egy adag tápoldatot az öntözővízhez. A zsenge növények az ültetés után is igénylik a törődést, ezért nem csak ültetéskor, hanem a cukkini gondozása során is fontos odafigyelni az elegendő tápanyag biztosítására. A bőséges termés biztosításához időnként szórjunk a növényre trágyát vagy komposztot, de az üzletekben kifejezetten a cukkininek való tápoldatot is kaphatunk.
Kártevők és betegségek elleni védekezés
A cukkini termesztése során számos kártevő és betegség jelentkezhet, amelyek károsíthatják a növényeket és csökkenthetik a terméshozamot. A kártevők és betegségek megelőzése és kezelése kulcsfontosságú a cukkini sikeres termesztésében. A cukkini ellenállóbb zöldségnövényünk, mint a vele rokonságban álló uborka, ugyanakkor néhány jellemző kártevőjére érdemes felkészülnünk.
Levéltetvek: A levéltetvek kiszívják a növényi nedveket, ami gyengíti a növényt és vírusos betegségek terjesztéséhez vezethet. Meglehetősen szeretik a levéltetvek, illetve az üvegházi molytetű, és mivel ezek vírushordozó kártevők is, a leggyakoribb betegségét, a vírusfertőzést ezek szállítják.
Pókatkák: Ezek a kis pókszerű élőlények a levelek alján élnek és szívogatják a növényi nedveket, sárgulást és levélhullást okozva.
Uborkabogár: Az uborkabogár megjelenése ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha nem neveljük a cukkinit az uborka (és egyéb tökféle) közelében.
Lisztharmat: Ez egy gombás betegség, amely fehér, poros bevonatot képez a leveleken. A gombás fertőzések közül lisztharmatos megbetegedésre hajlamos, amely a termés rothadását is előidézheti. Ha felfedezzük a fehér foltokat a leveleken, mielőbb lépjünk közbe: távolítsuk el a beteg részeket, a rothadásnak indult terméseket, és permetezzük be alaposan a növényt szódabikarbónás lemosóval!
Peronoszpóra: Másik gyakori gombás betegség, mely a leveleken sárga foltokat, majd barnulást okoz.
Gyökérrothadás: Túlöntözés vagy rossz vízelvezetés esetén alakulhat ki, és a növény gyökérzetének rothadásához vezet. A megelőzés érdekében biztosítsunk megfelelő vízelvezetést, és kerüljük a túlöntözést.
Bakteriális üszög: Sötét, nedves foltok megjelenését okozza a leveleken és a terméseken.
Vírusfertőzés: A levél elszíneződése, deformálódása sárga mozaik vírusra utalhat.
Fontos megjegyezni, hogy a cukkini levelének foltosodása nem minden esetben jelent lisztharmatot! Vannak olyan fajták, amelyeknek az egészséges levelei fehér mintázatúak. Előfordul, hogy egy-egy termés betegséget mutat, szedés vagy ápolás alkalmával megsérül. Ezeket feltétlenül távolítsuk el, mert visszafogják a növényt, lassul vagy le is állhat a hajtásképzés.
Beporzás és terméshozam fokozása
A cukkini virágai váltivarúak, ugyanazon a növényen külön nyílnak a női és hím ivarú virágok, amit a méhek poroznak be. A cukkini egyivarú növény, azaz hím- és nőivarú virágokat egyaránt nevel. A hímivarú virágzat pollenjeit beporzóink juttatják el a nőivarú virágokra, hogy azok termést érleljenek nekünk.
Beporzás segítése: Termést csak a cukkini nőivarú virágai hoznak - ezeken kis cukkinikezdemény van a szirmok alatt a száron, innen lehet felismerni -, ám gyakran megesik, hogy az összes bokron csak hímivarú virág van. Persze idővel megjelennek majd a nőivarú virágok is, a hímivarúak pedig addigra a bokrokhoz vonzzák a beporzókat, de mi is segíthetjük a folyamatot azzal, hogy virágokat, például körömvirágot, büdöskét ültetünk a cukkinik közelébe. Ültess virágokat a cukkinitövek köré és a méhek könnyebben rátalálnak a cukkinivirágokra is! Támogasd a méheket, alakíts ki beporzóbarát kertet!
Terméshozam növelése: Ne lepődjünk meg, ha az egészséges, fiatal cukkininövényünk a virágzás kezdetén nem fordul azonnal termőre! Ha gondozzuk, folyamatosan öntözzük, fejtrágyázzuk és időnként megpermetezzük, egészen az őszi fagyokig tud teremni. A cukkini megfelelő gondoskodás mellett akár 2 hónap alatt termőre fordul, és gazdagon ontja magából a tököcskéket, a rendszeres szürettel pedig csak fokozhatjuk ezt! Amennyiben még ősszel is élveznénk a zsenge terméseket, vessük szakaszosan ezt a zöldséget! Az április végi, május eleji vetést ismételhetjük havonta egészen július végéig.
Betakarítás és felhasználás
A cukkini betakarítása akkor kezdődik, amikor a termés eléri a kívánt méretet, általában 15-25 cm hosszúságot. A betakarítást rendszeresen végezd, hogy folyamatosan biztosítsd a friss termést és serkentsd a növény további termésképződését. A jellegzetesen semleges ízű zöldség igazi jolly joker a konyhában!
Betakarítási méretek: Különböző nagyságban takarítható be. Van, ahol korán, még virággal együtt, 10-15 cm-es hosszúságban, 50-100 g súllyal szedik, és megsütik, esetleg az uborkához hasonló módon savanyítva fogyasztják. Nálunk inkább a középméretűeket (15-20 cm, 100-200 gramm tömeg) és a nagyobb terméseket szedik (20-30 cm, 250-400 g), az ennél nagyobb cukkini a főzőtökhöz hasonlóan gyalulható, és főzeléknek is kiváló, gyorsan elkészíthető. A házi tököcskénk élvezeti értékét a zsengesége fokozza, ez esetben a 20-25 centis termések szőröstül-bőröstül elfogyaszthatók, de akár több kilósra is hizlalhatjuk őket. A zsenge, 15-20 cm hosszú terméseket szedd le, mielőtt még a magok megérnének. Az egészen apró terméseket nyersen, fejes salátával vagy paradicsommal fogyaszthatjuk, a nagyobbaktól pedig egytálételeket készíthetünk. A legnagyobb, érett terméseket felhasználás előtt hámozzuk meg.
Tárolás és tartósítás: Egy négytagú családnak 3-4 tő cukkini elég, ami nyár közepétől a fagyokig terem. Ha nem fogyna el az összes termés, a cukkinit üvegben egyszerűen lehet tartósítani, így a tél folyamán is lesz a kamrában ropogós cukkini. A tökfélék családjába tartozó cukkini az egyik legkedveltebb nyári zöldség, sokféleképpen elkészíthető és télire is tartósíthatsz belőle!
Felhasználási módok: A cukkini tápértéke és egészségügyi előnyei miatt érdemes minél változatosabban használni a konyhában. Gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, alacsony kalóriatartalma pedig ideális alapanyaga a diétás ételeknek. Igaz táplálkozási értéke (vitamintartalma), mint a családhoz tartozó többi zöldségfajnak, alacsony, ugyanakkor kedvező étrendi hatása és alacsony kalóriaértéke miatt ott a helye az étrendünkben. Fogyasztása és felhasználhatósága nagyon változatos, az olaszok egészen zsenge állapotban, még a virággal együtt megsütik, mások a húshoz hasonlóan panírozzák és kirántják, vannak, akik savanyítva üvegbe rakják, de ismert a főzőtökhöz hasonló főzeléknek való elkészítése is. Ismert a cukkiniből készült hagymás krém és a vegyes savanyúság is. A termés húsa sok B- és C-vitamint tartalmaz. Fogyasztható nyersen, sütve vagy grillezve, bárhogy is: remekül illik a könnyű, késő tavaszi, nyári fogások közé. A cukkini használata étrendkiegészítőként és gyógyhatású növényként is egyre népszerűbb.
A cukkini története és elterjedése
A cukkini az amerikai kontinensen őshonos kultúrnövény Olaszországból indult európai hódítóútjára. A mai változatokat ott nemesítették: a zucchino névre keresztelt zöldségféle magyarul annyit tesz, hogy ’tököcske’. A kicsinyítőképző nem véletlen, hiszen a cukkinitermés elsősorban zsenge, fiatal állapotában kerül az asztalunkra.
A „tököcske” magyarországi megjelenése Bálint gazdának köszönhető, na meg egy szerencsétlen esetnek. Ahogy saját blogján is beszámolt erről: egy termelőszövetkezeti gyűlésre volt hivatalos Nocera Inferiore városába, ám az esemény alatt az autójának lába kélt. Így zsebében az útlevelével nyakába vette a várost, és egy helyi kertészetbe betérve megpillantotta az akkor még számára is ismeretlen cukkininövényt. Magában tűnődve arra jutott, ez nálunk is megteremne, így vásárolt egy kiló magot, majd hazatérve szétosztotta 20 barátja között.
A cukkini az egyik legsokoldalúbb zöldség: könnyen felhasználható, mindenféle finomság készülhet belőle. A németek ennek megfelelően a „kisméretű tökféle” elnevezést használják. A tökfélék minden valószínűség szerint Amerika trópusi vidékeiről származnak. Vadon növő változatuk nem ismert. Nálunk a töknek két formáját termesztik: egy indás és egy bokros növekedésűt.
A cukkini az elmúlt évtized egyik sikerzöldségnövénye. Sokszor elhangzott vélemény a hazai zöldségfogyasztásról, hogy nagyon egyoldalú, az egy főre eső éves mennyiség (110-115 kg/fő, gyümölccsel együtt ~200kg/fő) 90%-a mindössze 9-10 növényfajból tevődik össze. Elmozdulás látszik ezen a téren. Piacokon, zöldségboltokban, de a házikerteket is járva megállapítható, hogy színesebb a kínálat, korábban alig ismert levélzöldségek vásárolhatók, nagyobb a választék a paradicsomfajtákból (fürtös, koktél, szilva alakú, sárga bogyójú fajták stb.) és a hagyományos kúp alakú fehér (TV), valamint a hegyes zöld fajták mellett megnövekedett az érdeklődés a színes paprikák iránt is. Elmondható, hogy a lakosság megkedvelte a kabakosok (tökfélék) családjába tartozó cukkinit, miután sokféle elkészítését átvették az éttermek és háztartások azoktól az országoktól, így az olaszoktól, spanyoloktól és a franciáktól, ahol évtizedek óta jelentős mennyiségben fogyasztják.
tags: #hogy #keszult #az #eletem #cukkinikent