A mozgássimítás kikapcsolása laptopon: A "szappanopera-effektus" megszüntetése és a filmes élmény visszaállítása

Amikor először találkozunk a szappanopera-effektussal, sokan nem értik pontosan, mi is történik. Ez a vizuális anomália sok néző számára zavaró lehet, megtöri a megszokott filmes élményt, és elvonja a figyelmet a történetről. A jelenség az, amikor egy hagyományosan filmen rögzített tartalom - legyen szó egy hollywoodi kasszasikerről vagy egy minőségi televíziós drámáról - hirtelen rendkívül sima, már-már „túl valóságos” mozgással jelenik meg a képernyőn. Míg egyesek számára a simább mozgás előnyösnek tűnhet, különösen sportközvetítések vagy gyors akciójelenetek esetében, a filmek és drámák rajongói gyakran visszataszítónak találják, mivel elveszíti a tartalom a hagyományos, filmszerű esztétikáját. A szappanopera-effektus megértéséhez alaposabban bele kell merülnünk a képkockasebesség, a mozgáskompenzáció és az emberi vizuális észlelés bonyolult világába.

Mi a "szappanopera-effektus" és hogyan jön létre?

A szappanopera-effektus, vagy angolul soap opera effect (SOE), egy olyan vizuális jelenség, amely akkor fordul elő, amikor a modern televíziók és egyes laptopok úgynevezett mozgáskompenzációs (motion interpolation) funkciója be van kapcsolva. A „szappanopera” elnevezés onnan ered, hogy a jelenség által keltett kép vizuálisan hasonlít a hagyományos, olcsóbb gyártású televíziós szappanoperák és hírműsorok megjelenésére. Ezeket a műsorokat általában magasabb képkockasebességgel (pl. 25 vagy 30 képkocka/másodperc) és videós kamerákkal rögzítik, ellentétben a mozifilmekkel, amelyeket jellemzően 24 képkocka/másodperc (fps) sebességgel, filmes kamerákkal forgatnak.

A legtöbb néző számára a filmekhez és magas minőségű drámákhoz hozzátartozik a 24p-s megjelenés. Amikor ezt a megszokott esztétikát a mozgáskompenzáció megváltoztatja, az agyunk diszkrepanciát érzékel, és a látott kép mesterségesnek, furcsának, vagy éppen „túl valóságosnak” tűnik. A szappanopera-effektus megértésének kulcsa a modern televíziókban és laptopokban található videófeldolgozó egységek működésének ismerete.

Képkockasebesség és képfrissítési gyakoriság

A szappanopera-effektus megértéséhez elengedhetetlen tisztázni a képfrissítési gyakoriság (refresh rate) és a képkockasebesség (frame rate) közötti különbséget.

• Képkockasebesség (fps - frames per second): Azt jelenti, hogy másodpercenként hány egyedi képkockát rögzít vagy generál a forrás (pl. kamera, videójáték konzol, számítógép). A képkockasebesség a tartalom inherentális tulajdonsága.

  • 24 képkocka/másodperc (24 fps): Ez a szabványos képkockasebesség a legtöbb mozifilm esetében. A 24 fps adja a klasszikus „filmes megjelenést”, egy enyhe, természetes mozgáselmosódással, amely hozzájárul a cinematikus élményhez. A 24P formátumnak számos védelmezője van, akik dicsérik művészi erényét és hasonlóságát a valós világ tempójához.
  • 25/30 képkocka/másodperc (25/30 fps): Ez a szabványos képkockasebesség a televíziós adások, sportközvetítések és sok videós tartalom esetében (PAL régiókban 25 fps, NTSC régiókban 30 fps).
  • 50/60 képkocka/másodperc (50/60 fps) és afelett (HFR): A modern televíziók és egyes videójátékok képesek ilyen magas képkockasebességgel dolgozni. Ez a sebesség rendkívül sima és részletgazdag mozgást biztosít, minimális elmosódással. Ez különösen előnyös lehet gyors akciójeleneteknél, sportnál és videójátékoknál, ahol a gyors reakcióidő és a tiszta kép elengedhetetlen.

• Képfrissítési gyakoriság (Hz - Hertz): Azt jelenti, hogy másodpercenként hányszor frissíti a képet a megjelenítő eszköz (pl. televízió, monitor, laptop kijelző). A magasabb képfrissítési gyakoriság nem jelenti automatikusan, hogy a TV vagy monitor több képkockát is kap a forrásból.

  • A probléma az, hogy minden modern TV és projektor alapból 60Hz-en, vagy legalább 60 képkocka/másodpercen fut. Amikor 24P tartalmat konvertálnak 60fps-re vagy magasabbra mozgássimító algoritmusok segítségével, akkor lép életbe a rettegett (vagy szeretett, attól függően, kit kérdezünk) szappanopera-effektus. Ekkor a 24 képkocka/másodperc felgyorsul 60 képkocka/másodpercre, ami hamis megjelenést kölcsönöz a dolgoknak.

Mozgáskompenzáció (Motion Interpolation)

A mozgáskompenzáció egy olyan digitális képfeldolgozási technika, amelyet a modern televíziók és grafikus kártyák használnak a mozgás simítására. Célja, hogy csökkentse a mozgáselmosódást és a képkockák közötti rángatódzást, különösen gyors mozgású jeleneteknél. Például, ha egy 24 fps-es filmet nézünk egy 120 Hz-es frissítési gyakoriságú televízión, a mozgáskompenzáció akár 4 extra képkockát is beilleszthet minden egyes eredeti képkocka közé. Így az eredeti 24 fps helyett a televízió 120 fps-nek megfelelő mozgást jelenít meg. Ezek a beállítások általában egy skálán állíthatók, ami lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy szabályozza az interpoláció mértékét.

A szappanopera-effektus akkor jön létre, amikor a televízió vagy laptop mozgáskompenzációs funkciója mesterségesen illeszt be képkockákat az eredeti forrás képkockái közé, hogy kihasználja a kijelző magas képfrissítési gyakoriságát. Egy 24 fps-es film egy 120 Hz-es TV-n: A TV a mozgáskompenzációval (pl. TruMotion, MotionFlow) további 4 képkockát generál minden eredeti képkocka közé, így az eredeti 24 fps-ből 120 fps-nek megfelelő mozgást hoz létre a 120 Hz-es kijelzőn. Ha a mozgáskompenzáció ki van kapcsolva, a 120 Hz-es TV egyszerűen többször jeleníti meg ugyanazt a képkockát, hogy kitöltse a 120 Hz-es frissítési ciklust (pl. egy 24 fps-es képkockát 5-ször jelenít meg egymás után).

Miért zavarja a szappanopera-effektus a nézőket?

Az, hogy a szappanopera-effektus miért zavarja annyira a nézőket, mélyen gyökerezik az emberi vizuális észlelés és a médiával való interakció pszichológiájában.

Az agyunk hozzászokott a filmes esztétikához

Évtizedek óta a mozi és a televíziós drámák a 24 képkocka/másodperc (fps) szabványt alkalmazzák. Ez a sebesség egy bizonyos esztétikát, egyfajta „mágikus” vagy „álomszerű” minőséget kölcsönöz a képnek, részben a természetes mozgáselmosódásnak köszönhetően. Az agyunk hozzászokott ehhez a vizuális nyelvezethez, és tudat alatt a 24 fps-t a fikcióval, a történetmeséléssel és a művészi alkotásokkal azonosítja. Amikor egy film hirtelen 50 vagy 60 fps-nek megfelelő simasággal jelenik meg, az agyunk azonnal diszkrepanciát észlel.

Az „uncanny valley” jelenség

A szappanopera-effektus gyakran az „uncanny valley” (hátborzongató völgy) vizuális megfelelőjeként írható le. Ez a fogalom a robotika és a számítógépes grafika területéről származik, és azt írja le, amikor egy emberi alakhoz nagyon hasonló, de nem teljesen tökéletes robot vagy animáció inkább taszító, mintsem vonzó. A szappanopera-effektus esetében valami hasonló történik: a kép „túl valóságosnak” tűnik, de mégsem teljesen természetes. Elveszíti a filmes mágiát, de nem válik valósághűvé abban az értelemben, ahogyan a valóságot látjuk.

Művészi szándék felülírása

Amikor egy filmrendező vagy operatőr 24 fps-ben forgat, tudatosan egy bizonyos vizuális nyelvet választ. A mozgáselmosódás, a képkockák közötti átmenetek mind hozzájárulnak a hangulathoz és az esztétikához. A mozgáskompenzáció azonban felülírja ezt az eredeti művészi szándékot. A nézők, akik hozzászoktak a rendező által megálmodott vizuális stílushoz, kognitív disszonanciát élhetnek át. Az agyuk azt várja, hogy a film „filmesen” nézzen ki, de ehelyett egy „tévés” vagy „videós” megjelenést kap. A szappanopera-effektus rávilágít arra a finom határra, amely a valóság és a művészet vizuális reprezentációja között húzódik. Míg a valóságban a mozgásunk folyékony és folyamatos, a művészeti ábrázolások - legyen szó festészetről, fotózásról vagy filmről - gyakran stilizáltak. A film egyfajta „ablak a világra”, de ez az ablak hagyományosan nem tökéletesen átlátszó, hanem enyhén színezett, művészi szűrőn keresztül mutatja a valóságot.

Tom Cruise hivatalos állásfoglalása

A kérdés annyira vitatott, hogy olyan emberek, mint Tom Cruise, hivatalosan is javasolták a mozgássimító beállítások kikapcsolását a TV és projektor menüiben. Cruise esetében ez a Mission Impossible filmjeire vonatkozott, amelyekről úgy véli, hogy 24 képkocka/másodpercen nézve a legjobbak. Amikor a mozgássimítás ki van kapcsolva, az eszköz megpróbálja a tartalmat úgy megjeleníteni, ahogyan van, a lehető legközelebb az eredeti képkockasebességhez és képkocka-időzítéshez, így a 24P változatlan marad.

A mozgáskompenzáció előnyei és hátrányai

Míg a szappanopera-effektus a filmrajongók körében gyakran negatív megítélés alá esik, fontos megérteni, hogy a mögötte álló mozgáskompenzációs technológia nem alapvetően rossz. Bizonyos esetekben, bizonyos tartalomtípusoknál kifejezetten előnyös lehet, míg máskor valóban rontja az élményt.

Előnyök:

1. Sportközvetítések: Talán ez az a terület, ahol a mozgáskompenzáció a legnagyobb hasznot hozza. A gyorsan mozgó labdák, sportolók és akciók sokkal tisztábban és élesebben jelennek meg, ha a mozgás simább. A mozgáselmosódás csökkenése lehetővé teszi, hogy a néző jobban kövesse az eseményeket, és ne maradjon le egyetlen fontos pillanatról sem.
2. Dokumentumfilmek és természetfilmek: Hasonlóan a sporthoz, a valós idejű eseményeket bemutató dokumentumfilmek, különösen a természetfilmek, profitálhatnak a simább mozgásból.
3. Videójátékok: Bár a legtöbb modern konzol és PC játék már alapból magas képkockasebességgel (60 fps, 120 fps vagy akár több) működik, ha egy játék alacsonyabb képkockasebességgel fut, a mozgáskompenzáció elméletileg simábbá teheti a képet. Azonban a játékosok általában a natív magas képkockasebességet preferálják, és a mozgáskompenzáció gyakran input lagot (bemeneti késést) okozhat, ami hátrányos a gyors reflexeket igénylő játékokban.
4. Rángatódzás csökkentése (judder): Különösen a 24 fps-es tartalmak 60 Hz-es kijelzőkön való megjelenítésekor jelentkezhet az úgynevezett „judder” effektus, ami egyfajta rángatódzó mozgást jelent. A mozgássimítás, a mozgásjavítás vagy a képinterpoláció beilleszti a hiányzó 48 képkockát, hogy a 24 fps-t a TV vagy projektor natív 60 fps-re vagy 60 Hz-re növelje. Ennek a felgyorsításnak a minősége a beépített CPU és más komponensek képességeitől függ. Megfelelő megvalósítás esetén az olyan problémák, mint a judder, a gyenge árnyékfelbontás és az elmosódás miatti részletvesztés minimálisra csökkennek. Míg a mozgássimítás meglévő képkockák másolatait illeszti be a képkockasebesség növeléséhez, a mozgáselmosódás fekete képkockák beillesztését alkalmazza. Más szóval, a képkockák üresek, és nincs bennük vizuális adat. Mindkettő megpróbálja „becsapni” az agyunkat, hogy ne lássuk őket, és így sima 60 Hz-es tartalmat jelenítsen meg judder, jitter vagy túlságosan tolakodó elmosódás nélkül.

Hátrányok:

1. A „filmes megjelenés” elvesztése: Ez a leggyakrabban emlegetett hátrány. A filmek és drámák rendezői gondosan választják meg a 24 fps-t a művészi hatás eléréséhez. A mozgáskompenzáció felülírja ezt a választást, és egy olyan vizuális stílust kényszerít a tartalomra, amely ellentétes az eredeti szándékkal.
2. Mesterséges, „túl valóságos” érzet: Ahogy korábban is említettük, a kép túlságosan simává válik, ami elveszi a filmekre jellemző távolságtartást és álomszerűséget. A karakterek és a díszletek életszerűtlennek tűnhetnek, mintha egy színházi díszletben lennénk, vagy egy tévésorozat kulisszái mögött.
3. Képalkotási hibák (artifacts): A mozgáskompenzációs algoritmusok nem tökéletesek. Gyors vagy komplex mozgások esetén, például egy szereplő keze vagy egy fa levelei között, a processzor hibázhat az interpolált képkockák generálásánál.

Összességében a mozgáskompenzáció egy olyan eszköz, amelynek hasznossága a tartalomtól és a néző személyes preferenciáitól függ.

Magas képkockasebesség (HFR) a filmgyártásban

A magas képkockasebesség (High Frame Rate, HFR) nem csupán a modern televíziók mozgáskompenzációs funkciójának mellékterméke, hanem egy tudatos művészi és technikai döntés is lehet a filmgyártásban. A HFR technológia célja, hogy sokkal simább, részletgazdagabb és realisztikusabb mozgást biztosítson, mint a hagyományos 24 fps. Ezt általában 48 vagy 60 képkocka/másodperc sebességgel érik el.

A HFR egyik legismertebb és legvitatottabb úttörője Peter Jackson volt, aki a „A Hobbit” trilógiáját 48 képkocka/másodperc sebességgel forgatta és mutatta be a mozikban. Azonban a „Hobbit” HFR verziójának fogadtatása rendkívül vegyes volt. Sok néző és kritikus panaszkodott, hogy a film a szappanopera-effektushoz hasonlóan néz ki, elveszítve a „filmes varázslatot” és a cinematikus esztétikát. Az élesebb, simább kép sokak szerint inkább egy drága televíziós produkcióra vagy egy videójátékra emlékeztetett, mintsem egy epikus mozifilmre.

Peter Jackson után más rendezők is kísérleteztek a HFR-rel, például Ang Lee a „Billy Lynn hosszú félidei sétája” (120 fps) és a „Gemini Man” (120 fps) című filmjeivel. Ezek a filmek szintén hasonlóan megosztó fogadtatásra találtak. A filmiparban a 24 fps továbbra is a domináns szabvány. A rendezők és operatőrök többsége ragaszkodik ehhez a sebességhez, mivel az évtizedek során kialakult vizuális nyelvezet része, és hozzájárul a filmek egyedi hangulatához. Fontos megkülönböztetni a HFR filmgyártási technológiát a televíziók mozgáskompenzációs funkciójától. Míg a HFR egy rendezői döntés, amely az eredeti felvételi sebességet jelenti, addig a mozgáskompenzáció egy utólagos feldolgozás, amelyet a TV végez el egy alacsonyabb képkockasebességű (pl. 24 fps) tartalom simítására.

A modern televíziók egyre magasabb natív frissítési gyakorisággal rendelkeznek (120 Hz, 240 Hz), ami technikailag lehetővé teszi a HFR tartalmak zökkenőmentes megjelenítését. Azonban a tartalom hiánya és a közönség ellenállása miatt a HFR még nem vált mainstreammé a moziban.

Hogyan kapcsoljuk ki a motion smoothingot laptopon?

A szappanopera-effektus kikapcsolása laptopon összetettebb lehet, mint egy dedikált TV-n, mivel a beállítások nem mindig közvetlenül elérhetők a videolejátszó szoftverekben, hanem gyakran a grafikus kártya illesztőprogramjaiban vagy az operációs rendszer megjelenítési beállításaiban kell keresni. Emellett a lejátszó szoftverek és kodekek is befolyásolhatják a végeredményt.

1. Grafikus kártya beállításai

A legtöbb laptop beépített (integrált) vagy dedikált grafikus kártyával rendelkezik (Intel, NVIDIA, AMD). Ezek az illesztőprogramok gyakran tartalmaznak képjavító funkciókat, amelyek befolyásolhatják a mozgásmegjelenítést.

NVIDIA vezérlőpult (NVIDIA Control Panel)

1. Nyissa meg az NVIDIA Vezérlőpultot: Kattintson jobb egérgombbal az asztalon, majd válassza az „NVIDIA Vezérlőpult” opciót.
2. Keresse meg a videóbeállításokat: A bal oldali menüben keresse a „Videó” vagy „Video” beállításokat. Itt találhat olyan opciókat, mint a „Videóképek beállításainak módosítása” (Adjust video image settings) vagy „Videó színbeállítások módosítása” (Adjust video color settings).
3. Kapcsolja ki a képjavító funkciókat: Ezeken a menüpontokon belül keresse a mozgással, simítással, élénkítéssel kapcsolatos beállításokat. Általában „Motion”, „Edge Enhancement” vagy „Dynamic Contrast” néven találhatók. Kapcsolja ki ezeket az opciókat, vagy állítsa a legalacsonyabb szintre.
4. Keresse a „film mód” beállításokat: Néha található egy „film mód” vagy „videó mód” beállítás, amely a 24 fps-es tartalmakhoz kapcsolódó rángatódzást (judder) próbálja kezelni. Ezt érdemes kikapcsolni, ha nem szeretné a mozgássimítást.

AMD Radeon Software (korábbi nevén Catalyst Control Center)

1. Nyissa meg az AMD Radeon Software-t: Kattintson jobb egérgombbal az asztalon, majd válassza az „AMD Radeon Software” opciót.
2. Navigáljon a kijelző és videó beállításokhoz: Keresse a „Kijelző” (Display) vagy „Videó” (Video) fület.
3. Deaktiválja a képjavító funkciókat: Az AMD szoftverben az újabb illesztőprogramoknál a képjavító funkciók (pl. „Fluid Motion”, „Enhanced Sync”, „FreeSync”) nehezen hozzáférhetővé váltak. Régebbi verziókban a „Video” menüpont alatt a „Custom” (Egyéni) vagy „Advanced” (Speciális) beállítások között lehetett kikapcsolni az „AMD Steady Video” vagy „Motion Compensation” opciókat. Az „Intelligent Frame Creation (IFC)” szintén kikapcsolható volt.
4. Játék mód: Ha játszik, érdemes a játék profiloknál kikapcsolni minden mozgásjavító funkciót, mivel ezek input lagot okozhatnak.

Intel Graphics Command Center

1. Nyissa meg az Intel Graphics Command Center-t: Keresse meg a Start menüben.
2. Keresse a videó beállításokat: A „Videó” (Video) vagy „Kijelző” (Display) szekcióban keresse meg azokat az opciókat, amelyek a mozgásjavításra vonatkoznak.
3. Kapcsolja ki az élsimítást és mozgásjavítást: Az Intel illesztőprogramok általában kevesebb képjavító opciót kínálnak, de érdemes megnézni, hogy van-e valamilyen „Motion” vagy „Enhancement” beállítás.

2. Windows Kijelzőbeállítások

A Windows operációs rendszer alapvető kijelzőbeállításai általában nem kínálnak közvetlen lehetőséget a mozgáskompenzáció kikapcsolására, de bizonyos opciók befolyásolhatják a lejátszást.

1. Kijelzőfelbontás és frissítési gyakoriság: Válassza a Start gombot, majd írja be a beállításokat. A „Képernyő” (Display) menüpont alatt, a „Speciális kijelzőbeállítások” (Advanced display settings) részen belül ellenőrizheti és módosíthatja a kijelző frissítési gyakoriságát. A magasabb frissítési gyakoriság (pl. 120Hz) önmagában nem okozza a szappanopera-effektust, de ha be van kapcsolva a mozgáskompenzáció, akkor kihasználja.
2. Grafikus illesztőprogram frissítése: Ha váratlan változtatásokat tapasztal a képernyőfelbontásban vagy a mozgásmegjelenítésben, lehetséges, hogy frissítenie kell a grafikus illesztőprogramot. A gyártó honlapjáról érdemes letölteni a legújabb illesztőprogramokat.
3. Kijelző tájolása: A Windows javasolni fog a képernyőhöz egy tájolást. Ha megváltoztatja egy monitor tájolását, fizikailag is el kell forgatnia a képernyőt. Ez közvetlenül nem kapcsolódik a motion smoothinghoz, de a megjelenítés általános beállításai között szerepel.
4. RGB range: A Kijelzőbeállítások (Vezérlőpult > Képernyő > Képernyőfelbontás > Speciális beállítások) alatt, különösen AMD, Intel és Nvidia esetén, más beállítások érhetők el. Fontos, hogy minden "képjavító" funkciót ki kell kapcsolni, ami a képminőséggel, színekkel vagy a videolejátszással kapcsolatos. Ha van lehetőség állítani, a Pulldown mindenképpen maradjon bekapcsolva. Ezek általános beállítások, tehát amiket itt beállítunk, azok a Windows-ból kimenő összes jelre érvényesek, hacsak mást nem írnak.
   • HDMI képpont formátum: Itt valószínűleg 4 lehetőség van és fontos, hogy csak HDMI esetén érhető el ez a beállítás. Szinte minden videó YCC 4:2:0-ban van tárolva. Ha a HDMI-n YCC-t továbbítunk, akkor értelemszerűen a kijelzőn nem tudunk választani a korlátozott és a teljes RGB közül, de ha az RGB-nél maradunk (ahogy én is), akkor ott a lehetőség a választásra. A lényeg, hogy mindenhol ugyanaz legyen beállítva. A PC-ről nézve általában az RGB 4:4:4 a jó. A régebbi kijelzők esetében azonban lehetnek anomáliák, mert nem mindig tudják jól kezelni a teljes RGB-t. A legtöbben éppen ezért az YCC 4:4:4-et szokták ajánlani.

3. Videólejátszó szoftverek és kodekek konfigurálása

A laptopon történő filmnézés során a videólejátszó szoftver (pl. VLC, Kodi, Media Player Classic - Home Cinema) és a használt kodekek (pl. LAV Filters, ffdshow) is kritikus szerepet játszanak. Ezek is kínálhatnak beállításokat, amelyek befolyásolják a mozgásmegjelenítést.

Media Player Classic - Home Cinema (MPC-HC) + madVR + LAV Filters

Ez a kombináció az egyik leginkább testreszabható és képminőség szempontjából kiemelkedő megoldás PC-s videólejátszáshoz.

1. Uninstallálás: Gyorslépésben uninstallálja a korábbi MPC-HC verziókat, kodeceket, kodek pakkokat és mindent, aminek köze van a videolejátszáshoz.
2. MPC-HC beállítások:
   • Nyissa meg a beállításokat (általában az [O] gombbal).
   • Beállítások > Lejátszás > Teljes képernyő: A „Use Autochange Fullscreen Monitor Mode” legyen kikapcsolva.
3. LAV Filters (ha nincs alapból beépítve az MPC-HC-ba):
   • Telepítse az x86 verziót.
   • Video Dekóder beállításai:
     • Hardware Decoder to use: Itt választhatja ki a hardveres gyorsítást.
       • CUVID: Nvidia kártya esetén, a CUDA kihasználására.
       • Intel QuickSync: Az újabb Intel procik esetén.
       • DXVA2 (native): Ha a legkisebb teljesítmény befektetésével akarjuk megoldani a dekódolást. Nagy különbséget nem fogunk észrevenni a képminőségben.
       • DXVA2 (copy-back): Ha a legjobb képminőségre akarunk törekedni, és mindenképpen hardveres gyorsítást szeretnénk. Ez a módszer szinte csak a nevében gyorsítás, ugyanis átmásolja a rendszermemóriába az anyagot, majd vissza a GPU memóriájába.
   • Deinterlacing mode: „Agressive” mehet, de jó automatikuson is. Ez azoknak érdekes inkább, akik célzottan olyan tartalmakat néznek, ahol előfordul interlacing. Aki mozizásra fogja használni, annak nem igen lesz jelentősége.
   • RGB output levels for YUV-RGB conversion: Ahogy az korábban is beállításra került a grafikus kártyánál, itt is igazítsa.
   • Audio dekóder beállításai:
     • Bitstreaming kikapcsolása (AC-3, DTS…): Mivel nagyon szeretnénk ReClock-ot használni és az bitstreaminggel nem működik, kénytelenek leszünk mindent kikapcsolni. Ha viszont mindenképpen szükséges, akkor le kell mondani a ReClock áldásos hatásáról.
     • Mixing tabon belül: Külön be lehet állítani, hogy milyen csatornakiosztásra keverje le. Ez abban az esetben érdekes, ha a Windows alapbeállításait megkerülve jut ki a hang.
4. madVR (a rendszer lelke):
   • Ez egy puritán telepítés, ki kell csomagolni valahova, figyelembe véve, hogy ez bizony ottmarad.
   • Lejátszáskor megjelenik a tray-ben egy újabb, könnyen észrevehetően furcsa ikon. Ezen belül „edit madvr settings”.
   • RGB range: Talán már nem kell mondanom, hogy mindenhol szinkronban legyen beállítva.
   • Native Display Bitdepth: 8 bit, ez is mindenhol szinkronban OK. Nagy baj nem lesz amúgy, ha valahol véletlen rosszra állítjuk, mert több feltételnek is teljesülnie kell, hogy sikerüljön összehozni a 10 bitet. (Kijelzőnek, videokártyának támogatnia kell, videokártyabeállításoknál és madVR devicesben is be kell lőni, valamint full screen exclusive mode és DirectX 11 módnak is teljesülnie kell. Véleményem szerint felesleges hercehurca, mert a hagyományos blu-ray filmek 8 biten vannak tárolva.)
   • Kadenciahelyes lejátszás: Ez a kulcsa a mozgássimítás elkerülésének. Magyarul, ha az adott kijelző képes kezelni, a lejátszott videó képkockaszámához igazítja annak frissítését.
     • when playback starts vagy when player goes fullscreen.
     • List All Display Modes: Itt lehet felsorolni, milyen módba engedje átállni a kijelzőt. A lehetséges videók fps-e szerint érdemes megadni, de nem kell kísérletezni, a következő sor szinte mindenhez megfelel.
   • Disable Automatic Source Type Detection kikapcs és Force Video vagy Force Film: Kétféle deinterlacing van. Ha valaki nagyon kényes az élességbeállításokra, itt különböző algoritmusokat tesztelhet kedvére. Szerintem a kicsit lejjebb taglalt Scaling Algorithms beállításain túl teljesen felesleges jobban belenyúlni a képbe.
   • Disable scaling if image size changes only by: Szabvány méreteknél nincs jelentősége.
   • Automatically detect hard coded black bars: A filmek fekete sávjával lehet bűvészkedni.
   • Átméretezési algoritmusok (Scaling Algorithms): Ezek minőségi beállításai. Rendkívül fontos tényező. Erősen teljesítményfüggő, ezért érdemes eljátszadozni a beállításokkal.
     • Chroma Upscaling: Ez az egy, ami minden esetben használatra kerül, hiszen a színek felbontását mindenképpen legalább a duplájára kell növelni. Viszont az összes használandó algoritmus közül épp ez az, aminél a legkevésbé fogunk észrevenni különbséget. Legjobb: NNEDI3, minél több neuronnal.
     • Image Downscaling: A felhasználói szokásoknak megfelelően ez kerül legkevesebbet használatra. Biztos megoldás: Lanczos vagy Spline.
     • Image Upscaling: Itt is választhat a különböző algoritmusok közül.
     • Doubling: Kép duplázás, négyszerezés. Erőforrásigényes és feleslegesnek tűnhet, de érdemes kipróbálni, mert nem feltétlen lesz rosszabb a kép, mint egy egyszerűbb felskálázó algoritmus esetében.
     • Általánosságban az ablakokban felülről lefelé haladva növekszik a teljesítményigény és persze javul a képminőség is egyben. A nearest neighbor és a bilinear semmiképpen nem ajánlott.
     • NNEDI3: A legjobb videokártyákat is megizzaszthatja, de jelenleg talán ez a legszebb képet adó algoritmus.
     • NGU: A legújabb fejlesztés.
5. ReClock (opcionális): Pontosítani lehet vele a lejátszást. Az eldobált képkockák minimalizálása okán, erősen ajánlott. Mivel bitstreaminggel nem működik, ha ezt szeretnénk használni, le kell mondani a bitstreamingről.
6. XySubFilter (opcionális): Van belső is a lejátszóban, de ez egy igen jól konfigurálható feliratozó.

VLC Media Player

A VLC általában alapból elég jó minőségű lejátszást biztosít, és kevesebb beállítási lehetőséget kínál a mozgáskompenzáció terén.

1. Eszközök > Beállítások (Ctrl+P).
2. Videó fül: Itt ellenőrizze, hogy a „Videó kimenet” (Video output) beállítása megfelelő-e (általában „Automata”). Egyes régebbi verziókban volt „Frame Interpolation” opció, de ez az újabbakban már nem jellemző.
3. Bemenet / Kodekek fül: Itt ellenőrizheti a hardveres dekódolás beállításait.

Kodi (korábbi nevén XBMC)

A Kodi egy multimédia központ, amely szintén kínál fejlett lejátszási beállításokat.

1. Beállítások > Lejátszó beállításai (Player settings).
2. Videók fül: Keresse meg a „Videó feldolgozás” (Video processing) vagy „Lejátszás” (Playback) opciókat. Itt találhat olyan beállításokat, mint a „Video lejátszás frissítési gyakoriságának szinkronizálása” (Sync playback to display). Ennek bekapcsolása segíthet a kadenciahelyes lejátszásban.
3. Deinterlace videó mód: Állítsa „Automata”-ra vagy „Ki”-re, ha nem interlaced tartalomról van szó.

A 24P Filmmaker Mode

A megoldás egészen nyilvánvaló, de jelentős tervezési és kivitelezési munkát igényel. Ez hardveres és firmware szinten is igaz, ezért sok TV és projektor nem rendelkezik ezzel a megoldással. Miről van szó? A jó 4K otthoni mozi projektorok és 4K képernyő nélküli lézer TV-k önálló 24P Filmmaker Mode-ot kínálnak, amelyek kikapcsolják az összes képkockasebesség-javító beállítást, hogy megőrizzék az eredeti 24 képkocka/másodperc varázsát. Nincs mozgássimítás, élesség, feketeszint-javítás, vagy a gamma és képarány manipulálása. A képkockasebesség 24fps-re van beállítva, és minden a lehető legközelebb van tartva a tartalomkészítők eredeti elképzeléséhez, és ahhoz, ahogyan ők szánták, hogy átélje a munkájukat. Ha nem bánja, hogy a 24P tartalom 60Hz-en fut, akkor szinte bármilyen TV-vel és projektorral jól jár, és el kell ismerni, sokan közülük jó munkát végeznek. De ha valóban prémium filmes élményt szeretne, javasoljuk, hogy olyan modellt válasszon, amely támogatja a natív 24P lejátszást.

Összefoglalás

A szappanopera-effektus kikapcsolásával visszakaphatja azt a filmes hangulatot, amit a rendező eredetileg megálmodott. Bár a laptopon történő beállítások részletesebb konfigurációt igényelhetnek, mint egy dedikált televízión, a megfelelő grafikus kártya illesztőprogramok és videólejátszó szoftverek finomhangolásával jelentősen javíthatja a mozgókép minőségét, és elkerülheti a zavaró „túl valóságos” megjelenést. A kulcs a képkockasebesség és a képfrissítési gyakoriság összehangolásában, valamint a mozgáskompenzációs algoritmusok kikapcsolásában rejlik, hogy a tartalom a lehető legközelebb álljon az eredeti művészi szándékhoz.

tags: #hogyan #kapcsoljam #ki #laptopon #a #motion