Az élelmiszer-fogyasztási szokások folyamatosan változnak a világban, és Hollandia különösen érdekes esettanulmányt szolgáltat a húsfogyasztással, annak környezeti hatásaival és a rá vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatban. Miközben a holland társadalom egy része egyre inkább a növényi alapú étrendek felé fordul, és a politikai diskurzusban is megfigyelhető az intenzív gazdálkodás visszaszorításának igénye, Hollandia továbbra is kiemelkedő szerepet játszik az Európai Unió húsexportjában. Ez a cikk részletesen vizsgálja a húsfogyasztás, a kereskedelem és az import szabályozásának összetett rendszerét, különös tekintettel a hollandiai és európai kontextusra.
A hollandiai húsfogyasztási szokások és trendek alakulása
Hollandiában jelentős elmozdulás tapasztalható a húsfogyasztási szokások terén, bár a változás nem egyöntetű. A Markteffect piackutató friss felméréséből az derült ki, hogy a hollandoknak mindössze 46 százaléka eszik húst vagy halat majdnem mindennap, ami azt mutatja, hogy az ország lakosságának kevesebb mint fele fogyaszt napi rendszerességgel húst vagy halat. Ez egyértelműen jelzi a hús népszerűségének csökkenését. A válaszadók gyakran a növényi alapú élelmiszerek árát nevezték meg okként arra a kérdésre, hogy miért nem esznek több ilyen jellegű ételt. Általában úgy gondolták, hogy a vegetáriánus és növényi alapú termékek drágábbak az állati eredetű megfelelőiknél. Sőt, a húst fogyasztók 20 százaléka azt mondta: ha a kevesebb hús fogyasztásával pénzt tudna megtakarítani, akkor nagyobb motivációt érezne a változtatásra.
Egy 2024-es felmérés során arra jutottak, hogy Hollandiában az elmúlt néhány év leforgása alatt 16,4 százalékkal csökkent a húsvásárlási kedv. Ez a csökkenő tendencia ellenére azonban a The Protein Tracker adatai azt mutatták, hogy a növényi alapú lehetőségek továbbra is csak 39 százalékát tették ki az ország teljes fehérjefogyasztásának. A Holland Statisztikai Hivatal 2024 márciusában közzétett kutatása viszont arra jutott, hogy a hollandok csaknem 70 százaléka legalább heti egyszer húsmentesen vacsorázik. Azonban még így is jelentős az egy főre jutó éves húsfogyasztás: 85 kilogramm, melynek nagy részét a disznóhús és a halak teszik ki. Összehasonlításképp, a skála egyik végén Portugália áll 98,4 kilogrammal, míg a másik véglet Etiópia 6,58 kilogrammal.
Érdekes megfigyelés, hogy a 2024-es felmérésben a megkérdezettek 95%-a nyilatkozott úgy, hogy eszik húst, ami 1%-os növekedést jelent a 2021-es felméréshez képest. Ez a szám azonban nem feltétlenül ellentmond a csökkenő fogyasztási tendenciának, inkább azt jelzi, hogy a hús továbbra is az étrend része, de ritkábban kerül az asztalra. Arra a kérdésre, hogy a hús továbbra is része lesz-e a holland étrendnek, a válaszadók 74%-a igennel, 5%-a pedig nemmel válaszolt. 2021-ben ez az arány 60% és 10% volt, ami szintén azt mutatja, hogy bár a fogyasztás mérséklődik, a hús alapvető szerepe az étrendben továbbra is erős.
Miközben a húsvásárlás láthatóan csökkenő tendenciát mutat, Hollandia továbbra is szilárdan az Európai Unió legnagyobb húsexportőre. Ez a kettősség rávilágít arra a komplex gazdasági és társadalmi helyzetre, amelyben az ország található.
Húshirdetések korlátozása Hollandiában: Környezetvédelmi törekvések
A holland városok egyre inkább a környezettudatos politikák felé fordulnak, és ennek jegyében számos település vezetett be korlátozásokat a "klímaválsághoz hozzájáruló termékek" reklámozására. A hollandiai nagyvárosok közül utolsóként Amszterdam vezetése is úgy döntött, hogy betiltja a húsok és a fosszilis tüzelő- és üzemanyagok reklámozását. Amszterdam tanácsának tagjai szavazták meg a helyi szabályzat megváltoztatását és a tilalom bevezetését, noha Melanie van der Horst, a tanács városi közterekért felelős tagja az érvényes reklámszerződések miatt lehetséges jogi következményekre figyelmeztetett.
A május elsejétől érvényes tilalom az utcákon elhelyezett óriásplakátokra, valamint a buszmegállókban és a buszokon kihelyezett reklámfelületekre vonatkozik. Fontos megjegyezni, hogy nem érinti a boltok kirakatait, ahol továbbra is megengedett lesz az érintett termékeket megjelenítő ábrázolás. Amszterdamban a hústermékek reklámja az összes kültéri reklámfelület 0,1 százalékát, a fosszilis tüzelő- és üzemanyagok reklámja pedig 4,3 százalékot teszi ki.
Hollandiában elsőként Haarlem, majd Hága, Utrecht, Delft, Leiden és Nijmegen is hasonló, a repülőutak, a benzines autók és a fosszilis üzemanyagok mellett a húsipari termékek reklámjára vonatkozó tilalmat vezetett be 2024-ben. Ezek a lépések az élelmiszer-termelés globális felmelegedésre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatásokra alapulnak. Kutatások szerint az élelmiszer-termelés a globális felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás harmadáért felelős, ezen belül a hús előállítása kétszer annyi emisszióval jár, mint a növényi élelmiszereké.
Az Európai Unióban a jelenleg 82 kilogrammos fejenkénti húsfogyasztást 24 kilóra kellene csökkenteni ahhoz, hogy az EU elérje kitűzött célját, és 2050-re karbonsemlegessé váljon. Hollandia, ahol egy főre számítva 75,8 kilogramm (más adatok szerint 85 kg) az éves átlagos húsfogyasztás, kulcsszerepet játszik ebben a törekvésben, mint az EU fő húsexportőre. A reklámtilalmak tehát egy nagyobb, környezetvédelmi célkitűzés részei, amelyek a fogyasztói szokások megváltoztatására irányulnak.
Miért a marhahús a legrosszabb élelmiszer a klíma szempontjából?
Az állattenyésztés és húsfogyasztás politikai dilemmái Hollandiában
Hollandiában a hús elérhetősége és megfizethetősége sok embert foglalkoztat. A hollandok véleménye eltér az állattenyésztés és a húsfogyasztás jövőjéről a hágai politikusokétól. Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a Zest Marketing által végzett Nemzeti Húsfelmérés eredményeit mutatta be. E felmérés szerint az elmúlt években a hús mellett felszólalók aránya jelentősen nőtt, és a legtöbben úgy gondolják, hogy a politikusoknak nem szabadna korlátozniuk az állattenyésztést és a húsfogyasztást.
A felmérésben arra a kérdésre, hogy a politikusoknak korlátozniuk kellene-e a húsfogyasztást Hollandiában, 11% válaszolt igennel, 67% pedig nemmel. Mindössze 13% mondta azt, hogy szerintük a kormány feladata meggyőzni az embereket, hogy politikai vagy személyes meggyőződésen alapuló étrendet kövessenek, általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok nélkül. Ez rávilágít arra, hogy a holland társadalom jelentős része ellenzi a kormányzati beavatkozást az egyéni étrendbeli döntésekbe.
Ugyanakkor a holland képviselőház a lehető leghamarabb, fokozatosan fel kívánja számolni az intenzív gazdálkodást. Elfogadták Tjeerd de Groot, a D66 szociálliberális politikai párt képviselőjének indítványát, amely erre szólítja fel a kormányt. Tjeerd de Groot azt mondja: "Az intenzív gazdálkodás célja a maximális termelés és kevés figyelmet fordít az állatok jólétére". Ez a politikai irányvonal jelentős feszültséget okoz az iparág és a társadalom bizonyos szegmenseivel.
Linda Verriet, a Sertéstenyésztők Termelői Szervezetének (POV) elnöke a Pluimveeweb cikkében idézve elmondta, hogy a holland húságazat dicséretet érdemel ezekért a kutatási eredményekért. Szerinte "Aktív elismerést, köszönetnyilvánítást és támogatást érdemelnek Kormányunktól. Itt az ideje, hogy fellendítsük az innovációt és a vállalkozói kedvet állattenyésztési értékláncunkban. Hagyjanak fel az állattenyésztés és a hústermelés visszaszorításával, mert az ágazati sikerünk hozzájárul a megfizethető, elérhető, egészséges, biztonságos és fenntartható élelmiszerekkel történő ellátáshoz Hollandiában és azon kívül egyaránt. Az élelmiszer-biztonságért való felelősségünk nem áll meg az országunk határainál!" Ez az álláspont kiemeli az ágazat gazdasági jelentőségét és az élelmiszer-biztonság globális aspektusait.
Az EU-n belüli és kívüli hús- és tejtermék behozatal szabályai
Az Európai Unió egységes piacának köszönhetően az áruk szabad áramlása jellemző a tagállamok között, de szigorú szabályok vonatkoznak a harmadik országokból származó termékek behozatalára. Ha Ön az EU határain belül utazik, saját fogyasztásra bárhova vihet magával hús- és tejterméket. Ez alól kivétel lehet, ha bizonyos védett állat- vagy növényfajokról van szó, amelyek a CITES (a vadon élő állatok és növények kereskedelmével kapcsolatos uniós adatbázis) hatálya alá esnek. Ebben az esetben, ha valaki korlátozott mennyiségnél többet szeretne magával vinni, engedélyre van szüksége. Az uniós adatbázisban ellenőrizni lehet, be kell-e szereznie engedélyt.
Ezzel szemben, ha olyan országból utazik az EU-ba, amely nem tagja az EU-nak, Ön nem hozhat magával sem húsárut, sem tejterméket. Ez a tilalom az állatbetegségek behurcolásának megelőzésére szolgál, és rendkívül szigorú. Vannak azonban kivételek bizonyos országok és termékek esetében. Korlátozott mennyiségben vihet magával hús- és tejtermékeket az alábbi országokból: Andorra, Feröer-szigetek, Grönland, Izland, Liechtenstein, Norvégia, San Marino, Svájc. Ezenfelül, bizonyos feltételek mellett (pl. csecsemőtápszer, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer vagy kisállat-eledel, mely bontatlan, eredeti csomagolásban van), szintén megengedett a behozatal, korlátozott mennyiségben. Amennyiben Ön megszegi ezeket a szabályokat, az árukat elkobozzák Öntől, és pénzbírságot szabhatnak ki rá, vagy akár büntetőeljárás alá is vonhatják Önt.
Példa az EU-n belüli utazásra: Ausztria és a vámmentes behozatal
Az EU-n belüli utazás során, mint például Ausztriába való beutazáskor az Európai Unió tagországaiból (például Belgium, Bulgária, Dánia, Németország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Csehország, Magyarország, Ciprus, Horvátország), alapvetően már nincs vámvizsgálat, de szúrópróbaszerűen mégis bármikor lehetséges. Az EU egyik országából a másikba történő közvetlen járatoknál (ha nem volt közbenső leszállás EU-n kívüli országban) használható az EU állampolgárok számára fenntartott folyosó. Azonban, ha az utazást egy EU-n kívüli országban kezdték meg és az Ausztriába való belépést megelőzően egy másik EU-s országban csak közbenső megállásra, tranzitálására került sor, akkor a harmadik országokból jövő utasokra érvényes előírások számítanak.
Ausztriába történő adómentes behozatalra az EU országaiból saját használatra irányadó mennyiségek a következők:
- Cigaretta: 800 darab
- Cigarillo (legfeljebb 3 gramm darabsúly): 400 darab
- Szivar: 200 darab
- Dohány: 1 kiló
- Hevítőrúd vagy egyéb kiszerelésben 250g dohánytartalomig a „hevített dohány” kategória termékei: 800 darab
- Égetett szeszesitalok: 10 liter
- Egyéb alkoholtartalmú italok, mint a sör, habzó bor vagy bor 22% vol. alkoholtartalomig: 20 liter
- Bor: 90 liter (ebből max. 60 liter habzó bor)
- Sör: 110 liter
Fontos figyelmeztetés, hogy a Magyarországról, Horvátországból, Lettországból, Litvániából, Romániából vagy Bulgáriából, úti csomagban Ausztriába adómentesen behozható dohányáruk mennyisége 2014. március 1-jétől 300 db. Az e mennyiségen felül behozott dohányárukra a vámhivatalnál a dohánytermékek jövedéki adóját haladéktalanul (szóban) be kell jelenteni és meg kell fizetni.
Harmadik országokból való beutazás szabályai Ausztriába: Általános váminformációk
Ha az utazó az Európai Unión kívüli (harmadik) országból érkezik Ausztriába, a vámon történő áthaladáskor az alábbi árukat be kell vallani és róluk egy vámnyilatkozatot kell tenni:
- Áruk, amelyeket nem saját használatra szánnak
- Áruk, amelyekre az EU-n kívül tettek szert és amelyeknél a dohányárukra, az alkoholokra, a nem habzó borokra, a sörökre és a gyógyszerekre vonatkozó vámmentesen behozható mennyiség, illetve egyéb áruknál a vámmentességi határ átlépésre kerül
- Áruk, amelyek behozatali tilalom vagy behozatali korlátozás alá esnek
Az alábbi árukat szabad az úti csomagban, saját használatra vagy ajándékként adómentesen behozni (17 éven felüli személyenként):
- Dohányáruk:
- 200 darab Cigaretta vagy
- 100 darab Cigarillo (legfeljebb 3 gramm darabsúly) vagy
- 50 darab Szivar vagy
- 250 gramm Dohány vagy ezek arányos kombinációja
- Alkoholos italok:
- 1 liter Alkoholok és alkoholos italok több mint 22% vol. alkoholtartalommal vagy denaturálatlan etilalkohol 80% vol. vagy magasabb alkoholtartalommal vagy
- 2 liter Alkohol és alkoholos italok max. 22% vol. alkoholtartalommal vagy ezek arányos kombinációja, továbbá
- 4 liter nem habzó borok, továbbá
- 16 liter Sör
- Gyógyszerek: Az utazáshoz szükséges mennyiségben
- Egyéb áruk:
- A repülővel utazók 430 euró összértékig, illetve
- Minden más utazó számára 300 euró összértékig.
- A 15 év alatti utazóknál mindkét, szabadon behozható összeg egyetemesen 150 euróra csökken.
A behozatali tilalmakat és behozatali korlátozásokat azonban ezeknél az adómentes áruknál is figyelembe kell venni.
Útifelszerelés és készpénzforgalom ellenőrzése az EU határain
Az utazási felszerelésre vonatkozóan is vannak szabályok. Személyi használatra szükséges úti felszerelések a tartózkodás alatt adómentesen és formához nem kötött módon hozhatók be Ausztriába, amennyiben nem áll fenn behozatali tilalom. Új áruknál, például fotófelszerelésnél, a számlát hozni kell.
A készpénzforgalom ellenőrzése is fontos eleme az EU határain történő utazásnak. 2007. június 15-től kezdődően új rendelet érvényes az EU-ba és EU-ból történő készpénzmozgás ellenőrzésére. Eszerint azoknak az utazóknak, akik az Unióba be- vagy onnan kilépnek, a náluk lévő alábbi összegeket be kell jelenteniük a vámhatóságnál: készpénz 10.000 euró vagy annál több, ennek ellenértéke más pénznemben vagy más könnyen konvertálható érték, mint például értékpapírok, csekkek vagy aranyérmék. Ennek a szabályozásnak a célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása.
Nemzetközi importtilalmak és egészségügyi kockázatok: A száj- és körömfájás esete
Az állati eredetű termékek importjának szigorú szabályozása mögött gyakran súlyos egészségügyi és gazdasági kockázatok állnak. Ennek egy konkrét példája az Egyesült Királyság kormányának 2025. március 8-i bejelentése, miszerint betiltja a hús- és tejtermékek importját Magyarországról és Szlovákiából. Ez a tilalom azt követően lép életbe, hogy a két ország határának magyarországi oldalán igazolták a száj- és körömfájás jelenlétét egy szarvasmarha-állományban.
A brit Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium (DEFRA) közleményében kifejtette, hogy az új tilalom minden szarvasmarhára, sertésre, juhra, kecskére, valamint más nem háziasított kérődzőkre és sertésfélékre, például szarvasokra is vonatkozik. Ez a lépés rávilágít arra, hogy az állatbetegségek gyors terjedése miatt mennyire kritikus a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem szigorú ellenőrzése és a fertőzött területekről származó termékek azonnali kizárása a piacról. Az ilyen tilalmak súlyos gazdasági következményekkel járnak az érintett országok exportőrei számára, és kiemelik az állategészségügyi protokollok betartásának fontosságát a globális élelmiszerbiztonság fenntartásában.