A természetjárás, a vizek közelsége és a felfedezés öröme sokakat vonz a szabadba. Legyen szó a nyugodt horgászatról, a környék történeti emlékeinek kutatásáról vagy a modern kor kincskereső játékáról, a geocachingről, a magyar táj számos meglepetést tartogat. Az alábbiakban a vizes élőhelyek, a horgásztavak környezete és a geoládák rejtett világa közötti összefüggéseket járjuk körül, különös tekintettel a tájegységek természeti és kulturális örökségére.
A Rézparti horgásztó és a geocaching találkozása
A geocaching, mint szabadidős tevékenység, kiválóan alkalmas arra, hogy felhívja a figyelmet eldugott természeti értékekre. A Rézparti horgásztó környéke például nemcsak a horgászok számára kínál kellemes kikapcsolódást, hanem egy geoláda rejtekhelyéül is szolgál. A tó Magyarnándor és Cserháthaláp határában helyezkedik el. A 900 méter hosszú mesterséges tó területe 8,8 ha, átlagmélysége 2 méter. A megkapóan nyugodt természet maga is gyógyít; természetfotózásra, horgászatra, kirándulásra, túrázásra kiválóan alkalmas.
A láda rejtekhelyéül a Rézparti horgásztó környékét választottuk, mert igen kellemes sétákat, piknikezéssel, akár szalonnasütéssel vagy bográcsozással egybekötött kirándulásokat tehetünk a környékén. A tó a körülötte kialakított gyalogúton körbejárható. A láda a gát végéből induló ösvényen megközelíthető dombtetőn található, egy geodéziai betonkőhöz igazítva. A rejtés során fontos az ösvény követése, hiszen a bokros részek kikerülése megóvja a növényzetet, miközben a kilátópontról csodás panoráma tárul elénk.
Történelem és legendák a magaslatokon
A horgásztó gátjának keleti végén emelkedő kúp alakú domb tetején a szájhagyomány szerint valaha földvár állott. Az elméletet alátámasztja, hogy magaslatról könnyen belátható a patak egész völgye, és a tó helyén a hajdani patakmederrel párhuzamosan haladó földút, sőt a valószínűleg régen is forgalmas Aszód-Balassagyarmat országút is megfigyelhető erről a helyről. A földvár nyomait a szintvonalakkal párhuzamos árkok, lehetséges egykori sáncgyűrű betemetett maradványai is tanúsítják.
Régészeti feltárás valamikor a hetvenes években folyt is, de aztán mielőtt jobban belemerültek volna és leletek vagy bizonyítékok kerültek volna elő, az ásatás titokzatos módon hirtelen abbamaradt. A hivatalos jegyzőkönyv is elég homályosan fogalmaz, a lényege, hogy egyáltalán nem kizárt, hogy ezen a földkúpon valaha valamiféle erődítés létezett. Érdemes eljátszani a gondolattal, milyen lehetett valaha egy itt álló őrtoronyból letekinteni.
Vízi kultúra és öntözésfejlesztés: A Horthy-csatorna
A vizes élőhelyek nem csupán természeti, hanem ipartörténeti jelentőséggel is bírnak. Érdekes dolgok találhatók országunkban! Tudtad például, hogy a Tisza-tó mellett megbúvó kis falu, Tiszaörvény, milyen nevezetes ipartörténeti építménnyel büszkélkedik? A Horthy-csatorna függőcsatorna, ugyanis ez egy lábakon álló betonvályú, ami a falu és a Tisza gátja közötti völgyet hidalja át.
1934-35 között hatalmas aszály sújtotta az Alföldet, földművesek, gazdálkodók megélhetését hozta válságos helyzetbe a csapadékhiány. Horthy Miklós kormányzó kenderesi birtokain is elszikesedett a talaj, a halastavak kiszáradtak. A beruházás az öntözésfejlesztés első nagyobb területet érintő projektje volt, amely során a Tisza vizét szivattyúkkal emelték be egy közel 100 km hosszú rendszerbe, amely Kenderesig tartott.
Természetismeret és oktatási programok
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság számos programmal ösztönzi az ifjúságot és a természetkedvelőket a környezet megismerésére. A „Vadonleső Program” és a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából hirdetett pályázatok célja a lakhely közelében található vizes élőhelyek jobb megismerése. A természetismereti vetélkedők, mint például a „hazai vadon élő macskafélékről” szóló verseny, vagy a mikroszkópos bemutatók, ahol a vízminták vizsgálata során a láthatatlan világ tárul fel, mind a tudatos környezetvédelem alapjait rakják le.
A „Globalizáció és Természetvédelem” előadás-sorozat, vagy az olyan tematikus napok, mint a Kaptárkő Nap, a kultúrtörténeti és természeti értékek komplexitását hivatottak bemutatni. A kaptárkövek különleges látnivalók, természeti és kulturális értékek, melyek különös faragványainak eredete, rendeltetése még mindig rejtély. A túra során e fülkés sziklák mellett számos egyéb izgalmas természeti és kulturális érdekességet bemutatunk, amelyek a hungarikum címmel elismert bükkaljai kőkultúra szerves részét képezik.
A természetvédelem és a rekreáció egyensúlya
A természetben való tartózkodás során fontos a felelősségteljes magatartás. Legyen szó egy eldugott geoláda megtalálásáról vagy egy horgásztó melletti pihenésről, a környezet megóvása elsődleges. A kidőlt fák vagy az időjárás okozta nehézségek, mint amilyenek a Bükkben és a Mátrában is előfordultak, emlékeztetnek minket a természet erejére.
A „Szivárgó”, amely minden egykori Tisza-parti településen megtalálható a tó körül, a gátat kívülről körbefutó csatorna, melybe átszivároghat a víz anélkül, hogy a töltéseket gyengítené. Ezek a rendszerek ma már a táj szerves részei, ahol a növényzet visszahódította a terepet, így a természetvédelmi területek és a mesterséges csatornák egyfajta különleges ökológiai folyosót alkotnak. A túrázók számára a legfontosabb, hogy kövessék a kijelölt ösvényeket, tiszteljék az élővilágot, és élvezzék a csendet, amit egy jól megválasztott, nyugodt kirándulóhely kínál.
tags: #horgasz #a #pacban #geocaching