A magyar vendéglátás gazdag és sokszínű palettáján számos étterem igyekszik megőrizni a hagyományokat, miközben modern igényeknek is megfelel. A „Hungarikum Bisztró” név már önmagában is a magyar kultúra és gasztronómia iránti elkötelezettséget sugallja. Cikkünkben átfogó képet adunk a Hungarikum Bisztró nevű vállalkozásokról, bemutatva egy kiskunlacházi székhelyű céget, valamint a fővárosban népszerű, hagyományos magyar ételeket kínáló Hungarikum Bisztró budapesti éttermet. Továbbá betekintést nyújtunk két ismert magyar személyiség, Hajdú Péter és Kovács Kristóf kiterjedt üzleti érdekeltségeibe és vendéglátóipari tevékenységébe, rávilágítva a hazai gasztronómia komplex működésére és a vállalkozói szellem sokszínűségére. Fontos azonban megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló információk nem nevezik meg egyértelműen a budapesti Hungarikum Bisztró tulajdonosát, így az alábbiakban a tágabb kontextust és a témához kapcsolódó vállalkozói életpályákat vesszük górcső alá.
A Kiskunlacházi Hungarikum Bistro Kft. - Egy Néven Futó Vállalkozás
Magyarországon számos, hasonló vagy azonos névvel rendelkező vállalkozás működik, amelyek eltérő profilúak és földrajzi elhelyezkedésűek lehetnek. Ilyen például a Hungarikum Bistro Kft. is, amelynek székhelye Kiskunlacháza településen található. Ez a társaság a Éttermi vendéglátás területén működik, jelezve, hogy tevékenysége a gasztronómiához kapcsolódik. Érdekli, milyen más vállalkozások működnek Kiskunlacháza területén? Az utolsó elérhető beszámolók alapján 2024 évben a cég Nettó árbevétele 1 965 eFt volt. Az OPTEN gyorsjelentése alapján, amely az előző évhez viszonyított jelentős mértékű pénzügyi adatváltozást mutatja meg, a vállalkozás működésében Nincs regisztrált információ. A Hungarikum Bistro Kft. Adataink alapján a céggel kapcsolatban nincs pozitív információ, amely további elemzést igényelhet. A cég a Vendéglátás nemzetgazdasági ágon belül a Éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatban működik, ezzel is pontosítva profilját a szélesebb körű vendéglátóipari szektoron belül. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a kiskunlacházi bejegyzésű Kft. egy különálló entitás, amely nem tévesztendő össze a közismert budapesti Hungarikum Bisztróval.
A Budapesti Hungarikum Bisztró - Hagyomány és Vendéglátás Szívvel
A budapesti Hungarikum Bisztró, amely a 1051 Budapest, Steindl Imre utca 13. szám alatt található, a magyar konyha szerelmeseinek közkedvelt célpontja. A hely jellege étterem, bisztró, és a vendégek értékelései alapján magas színvonalat képvisel. Két vendég értékelése alapján az átlagos pontszáma 4,2, ami magában foglalja az ételek/italok (3,5), a kiszolgálás (5), a hangulat (4,5), az ár/érték arány (4), és a tisztaság (4,5) kategóriákat. Az Ittjártam.hu felhasználói által írt vélemények kiemelik a hely egyedi atmoszféráját és vendéglátásának profizmusát.
Egy 2017. október 8-i értékelés, amelyet gyerekekkel látogató vendég írt, így fogalmaz: „Ez a hely, a kockás abroszával, a régi kocsma és a mai étterem keverékét sugallja. Viszont tisztasága, a vendéglátásuk profizmusa, valóban -Hungarikum-, a maga egyszerű eleganciája, a teríték, minden a vendégért van biztosítva. Az ételek minősége és mennyisége is minden igényt kielégít. Remek hangulatban töltöttük el a finom ebédet. Ajánlom másoknak is, ha egy csendes helyen egy jót akarnak étkezni.” Az értékelő az ételekre/italokra 4-es, a kiszolgálásra 5-ös, a hangulatra 5-ös, az ár/érték arányra 5-ös és a tisztaságra 5-ös pontszámot adott. Egy másik, 2015. december 16-i értékelés, amelyet barátokkal tett látogatásról írtak, megemlíti: „A Hungaricum bisztrót már kinéztem magamnak pár éve, 2014-be ide terveztem a választási baráti eredményvárót, de teltházuk volt, illetve ha nem is teltház, de annyi biztos, hogy 10-12 főre nem tudtak már asztalt ígérni.” Ez a vélemény az ételekre/italokra 3-as, a kiszolgálásra 5-ös, a hangulatra 4-es, az ár/érték arányra 3-as és a tisztaságra 4-es pontszámot adott. Ezek az értékelések rávilágítanak a bisztró népszerűségére és a vendégek által tapasztalt színvonalra.
A Hungarikum Bisztró alapkoncepciója eltér a mai trendektől. A cél az volt, hogy egy olyan helyet teremtsenek, ahol a Vendég igazán vendégnek érzi magát, ami olyan, mint otthon. Ezt a célt azzal érik el, hogy magyar ételeket hagyományos, eredeti módon készítenek. A bisztró nem reformálja meg az ételeket, és nem díszíti őket túlzottan. Úgy készítik és tálalják az ételeket, ahogy a nagymamánk is csinálta. Előfordulhat, hogy az ételek kicsit sósabbak, fűszeresebbek, mint a megszokott, de a konyha nem változtat a recepteken, ragaszkodik a gyermekkorunk ízeihez. A koncepció egyszerűségével és őszinteségével hódítja meg a vendégeket. A bisztróban fél adag rendelése esetén az étlapon szereplő ár 70%-át számítják fel, és az étlapon szereplő árakhoz 15% felszolgálási díjat adnak hozzá, ami transzparenssé teszi az árazást a vendégek számára. Fontos ismét hangsúlyozni, hogy az itt ismertetett részletes információk ellenére a rendelkezésre álló források nem tartalmazzák a budapesti Hungarikum Bisztró tulajdonosának nevét.
Hajdú Péter Érdekeltségei a Magyar Média- és Vendéglátás Világában
A magyar üzleti életben számos prominens személyiség tevékenykedik, akiknek érdekeltségei a média és a vendéglátás területére is kiterjednek. Hajdú Péter neve jól ismert a magyar televíziózásban és médiaiparban, de üzleti portfóliója ennél sokkal szélesebb. A legfrissebb adatok szerint Hajdú Péter kiterjedt érdekeltségeinél egy év alatt nem történt jelentősebb változás, hacsak az nem, hogy a zászlóshajó Frizbi Entertaintment Kft. Hajdú idén januárban azt mondta a Borsnak, hogy a Frizbi nevű cégének 2014-ben is meglesz az egymilliárd forintos nettó árbevétele. A legfrissebb adatok szerint ez valóban meg is lett, bár kicsivel elmaradt a 2013-as bevételtől. Ez a számadat jól mutatja a vállalkozás jelentőségét a műsorgyártás szektorában.
Hajdú érdekeltségébe összesen öt vállalkozás tartozik, amelyek diverzifikált portfóliót alkotnak. Van köztük szépségverseny-szervező, illetve fesztiválszervező cég, de akad ingatlanforgalmazással, illetve mobilfejlesztéssel foglalkozó vállalkozás is. A zászlóshajó egyértelműen a műsorgyártással foglalkozó Frizbi Entertaintment Kft. Hajdú 2010-ben szerződött a Story Tv-től a TV2-höz Esti Frizbi című show-jának gyártására, kezdetben heti rendszerességgel jelentkezett a műsor. A cég más műsorok gyártásában is részt vesz, ezzel is erősítve pozícióját a piacon.
A Frizbi Entertaintment Kft. pénzügyi teljesítménye is figyelemre méltó. 2014-ben az FE a stagnáló árbevétel ellenére (1 milliárd 60 ezer forint), jelentősen tudta növelni üzemi eredményét és a saját tőke mértékét is. Ez a pénzügyi stabilitásra és hatékonyságra utal. A tulajdonos nyereséget nem vesz ki a cégből, az eredménytartalékuk folyamatosan nőtt (2013: 31,9 millió forint; 2014: 44,8 millió forint), ami a cég hosszú távú növekedési stratégiáját tükrözi. Az adózás utáni eredményük 18 millió forint volt, ami 5 millió forinttal több, mint 2013-ban. Érdekesség, hogy 2014-ben 20 millió forintos bevételt könyveltek el kötbér, illetve egyéb tételek formájában. A műsorgyártó cég kiadásai számosak, a cég magas költségen üzemel, hasonlóan az ágazat többi vállalkozásához, ami a televíziós produkciók jellegéből adódik. Bérre 16,2 millió forintot, járulékokra 5 millió forintot költöttek. Érdekesség, hogy a kiegészítő melléklet szerint tavaly kevesebb főt foglalkoztattak (11 fő), mint 2013-ban (15 fő), mégis többet költöttek személyi jellegű kiadásra (8,3 millióval többet), ami valószínűleg magasabb átlagbéreket vagy specializáltabb munkaerő alkalmazását jelzi.
Hajdú cégének tartozásai is megugrottak. A 2012-es 208 milliós kötelezettségállománya 2013-ra 420 millióra duzzadt, ami 2014-re már 653 millióra nőtt. Utóbbiból 631 millió forint a rövid lejáratú kötelezettség, mely szállítói tartozásból, és különféle egyéb, NAV, stb. tartozásból áll. Ez a jelentős növekedés a kötelezettségekben további pénzügyi elemzést igényelhet. Hajdú még négy vállalkozásban érdekelt az Opten céginformációs rendszere szerint. Tavaly májusban az FE megvásárolta a Magyarország Szépe Kft. többségi tulajdonrészét, amely többek között a Miss World szépségverseny magyarországi licenctulajdonosa. A Magyarország Szépe papíron három éve veszteséges társaság, amely a saját tőkéjét is elvesztette. Bár a tulajdonosváltás óta a mérleg 4,4 millióval javult, így is 3,6 milliós mínuszban vannak, a tartozása majdnem 2 millióval lett több, és a vészes alultőkésítettség sem javult (a cég saját tőkéje -36,762 millió forint).
Hajdú Péter ügyvezetője és másodmagával tulajdonosa a 2012 júniusában bejegyzett Septemberfest Kft.-nek, amely azóta szervezi a miskolci népkerti sörfesztivált. Érdekesség, hogy a Septemberfestből Hajdú korábbi tulajdonostársai, ifj. Barabás Ernő és Barabás Zsolt 2013 júliusában kiszálltak. A cég 2012-ben, tevékenységének első évében, 76,2 milliós nettó árbevétel mellett 26,7 milliós mínusszal zárta az évet. 2013-ban a mínusz eltűnt, 69 milliós árbevétel mellett szerény 6,8 adózott eredményt produkáltak, ami a vállalkozás stabilizálódását mutatja.
A vendéglátás területén Hajdú nyilatkozataiból tudható, hogy az érdekeltségébe tartozik egy étterem Törökbálinton (Like Bisztró), és a mellette lévő pizzéria is. Ezek az érdekeltségek azonban különállók, és nem kapcsolódnak a Hungarikum Bisztróhoz. Hajdú 2013 végén alapított egy új társaságot, a DNH Invest Vagyonkezelő Kft-t, amely fő tevékenységként saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Tulajdonosai az FE, Hajdú Péter és felesége Sarka Kata, ügyvezetője Hajdú Péter. A cégnek 2013-ban 122 milliós saját tőkéje volt, és 120 millió forintos befektetési eszközzel bírt. Ebben annyi változás történt, hogy a legfrissebb adatok nem elérhetők a nyilvántartásban, a 2014-es beszámoló hiányzik. Holott a vállalkozásoknak 2015-re kellett volna benyújtaniuk. A DNH 2014 szeptembere óta kisebbségi tulajdonosa egy Charge Point Kft. nevű társaságnak, amely szoftverkiadással, mobilfejlesztéssel foglalkozik. Mint arról korábban beszámoltunk, a cég ügyvezetője-tulajdonosa Jánosi Krisztián a Hír24-nek elmondta: a Charge egy projektcég, amely újfajta mobiltöltők fejlesztésével foglalkozik, de jelenleg nem aktív, és nem is terveznek további együttműködést Hajdúékkal, aki nem is tett pénzt a cégbe. Ezen információk összessége Hajdú Péter komplex üzleti birodalmát mutatja be, amelyben a vendéglátás csak egy szegmens.
Kovács Kristóf és a Déryné Bisztró - Egy Budai Kávéház Legendája
A vendéglátás világa nem csupán a gyorsan változó trendekről szól, hanem a hagyományok ápolásáról és az ikonikus helyek újjáélesztéséről is. Kovács Kristóf, a Déryné Bisztró tulajdonosa egy ilyen példát testesít meg, bár tevékenysége nem a Hungarikum Bisztróhoz kapcsolódik, története kiválóan illusztrálja a sikeres vendéglátóhelyek mögött álló filozófiát és elkötelezettséget. Kovács Kristóf vallja, hogy a Dérynének nincs, és sosem volt üzleti terve, marketingterve, célcsoportja. Egyetlen célja volt: megmenteni és újjáépíteni egy 100 éves urbánus intézményt.
A Déryné története száz évre nyúlik vissza, ugyanis 1914-ben ugyanebben az épületben nyílt az Auguszt cukrászdinasztia főüzlete. A Roham utca és a Krisztina tér sarkán lévő helyiséget Auguszt E. József párizsi mintára, fényűző stílusban alakította át, és a legfontosabb irodalmi és történelmi személyiségek, a művészvilág - köztük Márai Sándor, majd Máté Péter - törzshelyévé vált. A cukrászda néhány év alatt a második világháború előtti budapesti kávéházkultúra meghatározó intézménye lett. A második világháború után az újjászületett üzletet 1951-ben államosították, és Déryné néven a kor stílusának megfelelő, modern eszpresszót hoztak létre belőle. A névadókat az a Horváth-kertben található Déryné-szobor ihlette, amelyet az 1937-ben lebontott nyári színház emlékére állítottak, ahol annak idején fellépett Déryné Széppataki Róza színésznő. A kávézó a budai fiatalság és művészvilág egyik legkedveltebb találkozó- és szórakozóhelye lett a 60-as években, egészen a rendszerváltás előtti időkig. Utána továbbra is presszó-cukrászdaként üzemelt tovább, de végül a 2000-es évek elejére teljesen korszerűtlenné vált: nem volt légkondicionálás, fűtés, konyha, így a kávéház lassan elavult és mostohasorsra jutott.
„Mivel mi tősgyökeres első kerületiek vagyunk, itt nőttem fel a Derék utcában, nem nézhettük tétlenül a leépülését, így amikor kiírtak egy pályázatot az üzlet megmentésére, elindultunk, és megnyertük a családommal” - mondta Kovács Kristóf, aki 2007 nyarán kezdett bele a kávéház rekonstruálásába a műemlékvédelem és történészek bevonásával. Az alapkoncepciót, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venniük a rekonstruálás során, Saly Noémi kávéháztörténésszel beszélték át, aki elmondta, hogy szükség van zongorára, egyszerű márványburkolatra, nagy növényekre, rengeteg újságtartóra, benne a napi sajtóval, amely minden politikai nézetet kiszolgál, legyen egész nap kávé, melegkonyha és egyszerű étlap. Mivel már akkor is volt konyha a kávéházakban, építettek is egyet, és a kávéházkultúra részeként adtak meleg ételt - emlékezett vissza a Déryné Bisztró alapítására a tulajdonos. Mivel akkor még nem voltak bisztrók a városban, ezzel a megnevezéssel akarták megfogalmazni, hogy egy olyan vendéglátóhelyet nyitottak, ahol a kávé mellett megtalálható néhány előétel, főétel és édesség az étlapon.
Kovács Kristóf szerint ahhoz, hogy egy hely hiteles legyen, erős hittel és határozott iránnyal kell elindulni. Ha valaki összerak egy épületet, felvesz egy séfet és pincéreket, azzal még messze nem hozott létre egy intézményt. Márpedig hosszú távon ez a siker egyetlen lehetséges útja. A trendek változnak, a divatos helyektől gyorsan elpártol a közönség. „Nekünk egy városi klasszikust kellett újjáépítenünk a 21. században” - hangsúlyozta. Elismerte, hogy a Dérynére sosem egy gazdasági vállalkozásként tekintettek. „A Dérynének nincs üzleti terve, marketingterve, célcsoportja. Egyetlen célja volt: megmenteni és klassz módon újjáépíteni egy 100 éves urbánus intézményt” - mondta a tulajdonos, aki elsődleges feladatának érezte, hogy újra vagány és kozmopolita környezetté változtassa Bel-Buda egykori központját, a Krisztina teret. Mivel Auguszt üzlete is francia mintára épült, a tulajdonos onnan hozta a szaktudását, a francia vonalat a Déryné Bisztró is már az első perctől követte. Tíz évvel ezelőtt ez az újhullámos koncepció, amely eredetileg kávéháznak indult, de néhány fogás is megtalálható volt az étlapon, teljesen egyedülállónak minősült a nagyon hosszú étlapos, magyaros éttermek és a kibontakozó fine dining között.
„Az embereknek ez az újszerűség annyira tetszett, hogy elkezdtek a konyha és az élmény miatt járni a Dérynébe, végül azt tapasztaltuk, hogy a forgalmunk 90 százaléka a reggeliből, az ebédből és a vacsorából állt össze. Ezért tovább fókuszáltunk a konyhára: kibővítettük a reggeliétlapot, megfogalmaztuk a brunchot, az egész napos hétvégi reggelit, egyszóval folyamatosan finomítottunk” - magyarázta a tulajdonos. A Déryné Bisztró alapítói már a kezdetekben ikonikus ételekben gondolkodtak, francia ihletésű magyar kávéházakhoz igazítva az étlapot: volt gulyás és francia hagymaleves, consommé és egy napi könnyű krémleves, vagy francia recept alapján konfitált kacsacomb is. A desszertek között kilenc évig változatlanul két francia és egy magyar édesség szerepelt: a crème brulée, a túrógombóc és a csokiszuflé.
Szűk négy évvel nyitás után, 2012-ben elnyerték a Gault Millau-szakácssapkát, majd 2014-ben Michelin Bib Gourmand minősítést kaptak, amelyekkel a Dérynét az ország meghatározó éttermei között tartják számon, így magasra nőt a vendégeik elvárása az ételkínálattal szemben. „Az indulásnál meghatározó francia bisztró vonalat szép lassan magunk mögött hagytuk” - osztotta meg velünk a tulajdonos. A fűszerkert lehetőségei, a Déryné Michelin-elismerései és a vagány vendégkör hatására a Déryné étlapja tovább egyszerűsödött, miközben a cég megerősödött annyira, hogy önálló kapcsolatokat építsen az USA, Ausztrália és Japán csúcsminőségű steaktermelőivel. Miközben a Déryné steakforgalma csendben lekörözte a város legnagyobb steakházaiét, a tíz éve szinte változatlan étlap lassan klasszikussá vált, a hely hangulata pedig egyre bátrabban kezdte hozni azokat az időket, amikor még tengerpartja volt Magyarországnak. „Párizsból elindultunk déli irányba, Fiume, Monte-Carlo, Monaco felé. A Déryné kozmopolita hedonizmusa visszafordíthatatlanná vált” - fejtette ki Kovács Kristóf. Ez a példa jól mutatja, hogy egy vendéglátóhely sikere nem csupán az ételek minőségén, hanem egy egyedi vízió és egy erős, folyamatosan fejlődő koncepció mentén is épül. A teljes cikket a Business Class Magazin VEZETŐK című lapszámában lehet elolvasni.
A magyar vendéglátás tehát egy sokrétű és dinamikus szektor, ahol a hagyományőrző családi vállalkozásoktól a nagyszabású médiabirodalmakig sokféle szereplő megfér egymás mellett. Bár a budapesti Hungarikum Bisztró tulajdonosának neve nem derült ki közvetlenül a rendelkezésre álló adatokból, a környező információk rávilágítanak a vendéglátóiparban rejlő kihívásokra és lehetőségekre, valamint arra, hogy a sikeres üzemeltetéshez milyen sokrétű tudásra és elkötelezettségre van szükség.
tags: #hungarikum #bisztro #tulajdonosa