Magyarországon a baromfitartás és -nevelés jelentős hagyományokkal rendelkezik, melynek gyökerei mélyen a múltba nyúlnak. Elődeink értékeit megőrizve, 100 év tapasztalatával, szakértelmével és a modern fogyasztói igényeknek megfelelő innovatív szemléletmóddal készülnek ma is prémium minőségű friss csirke- és kacsahús-, valamint feldolgozott és panírozott, készre sütött termékek a VALDOR márkanév alatt. A szentesi központú Hungerit Zrt., mely közel 2000 dolgozónak biztosít munkát, a több mint 100 éves múltra visszatekintő, nagy hagyományokkal rendelkező szentesi baromfifeldolgozás őrzője és örököse. Éves szinten mintegy 22 millió csirkét és 11 millió kacsát dolgoz fel, melyekből körülbelül 70 ezer tonna hústerméket, valamint több mint 8 ezer tonna panírozott terméket állít elő fogyasztók millióinak. A vállalat a hazai baromfifeldolgozás és baromfihúskészítmény-gyártás egyik legrégebbi piaci szereplője.
Szentes, a baromfikereskedelem bölcsője
A 19. század közepén a mezővárosban és a várost körbevevő tanyavilágban minden portán seregnyi lábasjószág volt. Ezeket a baromfikat valahogyan el kellett adni. Kezdetben tyúkászok jártak utcáról utcára, akik hangos énekszóval hívták fel magukra a figyelmet, és vették át az asszonyoktól a felkínált baromfit és tojást. Az 1870-es évekre viszont már 32 kisebb baromfikereskedő működött Szentesen. Ők évente 150 ezer hízott libát vásároltak fel, ezzel a város elsőnek számított az egész országban. A kereskedelem központja a Tyúkpiac tér - a mai Szabadság tér - volt. Ez a pezsgő tevékenység alapozta meg a térség baromfiipari hagyományait.
Az ipari feldolgozás kezdeti lépései és a Hartmann és Conen korszak
Preisz Zsigmond az 1900-as évek közepén érkezett Szentesre, és azonnal fantáziát látott a szentesi baromfiban. Hamarosan ő lett a környék legnagyobb felvásárlója, ám tudta, sokkal nagyobb üzlet lenne egy korszerű élelmiszeripari vállalat megalapítása. Az első világháború azonban megakadályozta tervei megvalósításában. Később a Hartmann és Conen cég - amely baromfi- és tojáskivitelével foglalkozott - tőkéstársa lett. Szentes magától értetődő választásnak tűnt egy baromfi-kereskedői vállalat létrehozására Magyarországon, az alapítók személyében pedig a helyi piac kiváló ismerete találkozott a legmodernebb technológiai tudással és a nemzetközi tapasztalattal.
A baromfifeldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Élelmiszerkiviteli Rt. 1923-ban kezdte meg működését. A szentesi vállalatnak is köszönhetően a két világháború között a baromfiipar az egyik legjelentősebb magyar iparággá nőtte ki magát. A baromfinevelés annyira jó üzlet lett, hogy sok szentesi sertéstartó tért át csirke vagy pulyka nevelésére. A Hartmann és Conen cégnek már a háború előtt voltak komoly angol partnerei, így már csak tudatni kellett velük, hogy elérhető számukra a jó minőségű magyar baromfi. A 20-as évek közepére a baromfi a búza mellett a város legfontosabb exportcikkévé vált.
A 30-as évek végén a baromfiexport szárnyalt, és az addigra legnagyobb szentesi vállalat eredményei évről évre növekedtek. A cég mégis válságba került, mert a közelgő világháború képében a történelem felülírta a gazdasági sikert. Hartmann és Conen így eladta magyarországi érdekeltségeit. Néhány évvel később a magyar baromfikivitel szinte teljesen leállt, a szentesi baromfiipar pedig visszazuhant oda, ahonnan a századelőn elindult.
Új lendület az államosítás és a rendszerváltás időszakában
Az 50-es évek közepén a női igazgató által vezetett „női vállalatnál” a baromfifelvásárlás elérte az évi 25 ezer mázsát. Napi 20 ezer baromfit dolgoztak fel, s ennek 64%-át szállították exportra. Az üzemi fejlesztéseknek köszönhetően - legalábbis a hasonló nagyvállalatokhoz képest - növekedett a termelés, bővült az áruválaszték. Az igazi fejlődés 1956 után indult el, amikor a kormány a nehéziparon kívül más szektoroknak is jelentős állami támogatást juttatott. Egyre fontosabb lett a kivitel is, a Szovjetunióba úgynevezett „pityorkák”, azaz öt vasúti kocsiból álló szerelvények vitték az árut. Húsz év alatt tizenötszörösére nőtt a termelés, a műveleteket gépesítették, a termékek pedig a 80-as évekre jóval a szocializmusban megszokott színvonal felett álltak. A termékpaletta ebben az időszakban is bővült, készültek párizsi, sonka és szalámi jellegű termékek.
A rendszerváltás után - mint a legtöbb magyar élelmiszeripari cég - a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat is nehéz gazdasági helyzetbe került. Az állami tulajdonosok úgy találták, hogy a vállalaton csak egy gyors és sikeres privatizáció segíthet.
100 éves a szentesi iparszerű baromfifeldolgozás 1. rész
A Hungerit megalakulása és a VALDOR márka felemelkedése
Az új cég, a tulajdonosok országainak betűjele után a Hungerit Kft. nevet kapta, mely 1990. december 1-jén alakult meg. Új termékeik sorra hozták el a díjakat a hazai és külföldi ipari vásárokról, ami az exportnak is jót tett. Egyik legkülönlegesebb termékük a tokaji borral ízesített libamáj volt. 1995-re a dolgozók létszáma elérte az 1200 főt és 24 ezer tonna élőárut dolgoztak fel. Ebben az évben három különálló kft.-ből alakult meg a Hungerit Részvénytársaság.
Az első sikereket hamar nehéz időszak követte, de a minőségen alapuló stratégia segített a 2-3 évenként bekövetkező újabb válságok leküzdésében is. Bár a cég nevéhez kötődik a Márton-napi libahúsakciók bevezetése a vendéglőkben és az áruházakban, de később a hízott liba helyett a pecsenyekacsa lett a sikertermék. A Hungerit pedig a legnagyobb kacsavágó- és -feldolgozó cég lett egész Európában. A VALDOR márkát 2004-ben vásárolta fel a Hungerit, mely ma is az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb húsipari márkája.
A Hungerit Zrt. a mai napig jelentős szereplője a magyar baromfiiparnak. Éves szinten körülbelül 22 millió brojlercsirkét és 11 millió pecsenyekacsát dolgoz fel, továbbá mintegy 70.000 tonna hústerméket állít elő. A vállalat saját gyártású és forgalmazású termékcsaládja a VALDOR, mely elsődlegesen feldolgozott, illetve panírozott, készresütött termékeket kínál a fogyasztók számára. A szentesi üzemben három vágóvonal található, az elsődleges feldolgozás víziszárnyas vonala és az elsődleges feldolgozás broiler vonala. A csirkefeldolgozóvonal rendelkezik felsőpályás automata darabolóvonallal és automata mellfilézővel is, biztosítva a modern és hatékony feldolgozást.
Folyamatos fejlesztések és nemzetközi elismerések
A tulajdonosváltás tőkét, piacot és lehetőségeket hozott a vállalatnak, a városnak pedig hosszú távon biztosítja a munkahelyek megtartását és a szentesi élelmiszeripar további fejlődését. A Hungerit Zrt. ma is a magyar baromfiipar meghatározó szereplője, mely nemcsak a 100 éves szentesi iparszerű baromfifeldolgozás hagyományait viszi tovább, hanem épít a cégalapító elődök és az egyes korszakok vezetőinek tapasztalataira is.
Az új beruházások által a cég fejlődése folytatódott. Megépült a legkorszerűbb igényeket kiszolgáló panírüzem mintegy 2,1 milliárd forintból, melyet a készre sütött, fagyasztott panírozott termékek iránti belföldi és külföldi folyamatos keresletnövekedés indokolt. A fejlődés nemcsak a gyártó üzemet érintette, de a VALDOR márka is megújult. Frissült a logó és a termékek csomagolása is a kornak és a fogyasztói igényeknek megfelelő lett. A cég folyamatosan törekszik a minőségjavításra és a fejlesztésre. A HUNGERIT Zrt. iparágon belül hosszú évek óta meghatározó szerepet tölt be.
A vállalat számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. 2007-ben például a Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Minőségi Díjat adományozta a HUNGERIT Zrt.-nek, amit a világszínvonalú csirkefeldolgozó vonallal érdemeltek ki. A cég 2006-ban 31 és félmilliárd forint árbevétel mellett kiváló eredményt ért el. Az export tevékenység is rendkívül kiterjedt, 35 országba irányul a baromfi export, és a cég képviselettel van Japánban és Kínában is.
Képzés és társadalmi felelősségvállalás
A Hungerit Zrt. nagy hangsúlyt fektet a munkavállalók képzésére. Korda János elmondása szerint kiemelt figyelmet fordítanak a munka melletti, posztgraduális felnőttképzésre is, ahol a dolgozók szakmunkásvizsgát tehetnek. Ez a folyamatos továbbképzés biztosítja a munkaerő szakértelmét és a vállalat hosszú távú versenyképességét.
A társadalmi felelősségvállalás is része a Hungerit Zrt. működésének. A vállalat hajlandó áldozni jótékony célokra, és támogatja a sport- és kulturális szervezeteket, eseményeket. Támogatták például a Szentesi Kinizsi TE 46-ot, valamint a Szentesi Vízisport Klubot az eredményes működéshez. Ezáltal hozzájárulnak a helyi közösségek fejlődéséhez és jólétéhez.
Környezetvédelem és a jövő kihívásai
A Hungerit Zrt. figyelmet fordít a környezetvédelemre is. Az egyik kiemelt terület az ivóvíz felhasználás optimalizálása, melyet a 2006-ban megvalósult beruházás is alátámaszt. Céljuk, hogy ezentúl minden üzemrészbe azonos minőségű ivóvíz kerüljön, ezzel is biztosítva a fenntartható működést.
A vállalat az elmúlt években több kihívással is szembenézett, mint például a madárinfluenza veszélyeztette állományok, amelyeket szigorú és megelőző intézkedésekkel vészelték át. Ezek a tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a cég felkészültebben nézzen a jövő elé. Az elkövetkező években a Hungerit Zrt. további beruházásokat tervez, különösen a technológia fejlesztésében, mint például a csirkevágóvonal és a vágó-daraboló rendszer fejlesztése, amely pontosabb feldolgozást eredményez. A cél, hogy a kereskedelmi és fogyasztói igényeknek megfelelően a lehető legrugalmasabban és leghatékonyabban gyártsanak. A vállalat elkötelezett a dolgozók anyagi megbecsülésének további javítása mellett is, felismerve, hogy az ember egyedül nem tud az összes kihívásnak eleget tenni, de együtt, egymásra utalva, ez lehetséges.