Az elmúlt években egyre több figyelmet kap az ételallergia jelensége, különösen a csecsemőkorban. Bár az ember táplálék nélkül hosszabb ideig is életben tud maradni, de víz nélkül csak pár napig, a kisbabák számára létfontosságú a megfelelő táplálkozás és hidratáció. Az ételallergia az immunrendszer védelmi mechanizmusa olyan anyagokkal szemben, amelyeket károsnak ítél. A reakció súlyossága egyéni, és időről időre változhat az intenzitása. Fontos megkülönböztetni az ételallergiát az ételintoleranciától: az ételintolerancia általában ritkábban okoz súlyos tüneteket, ám a diagnózis felállítása annál nehezebb, mivel nem immunválaszról van szó, hanem arról, hogy az adott ételt nehezen emészti meg a kicsi. A babakori ételintolerancia jelei viszonylag lassabban alakulnak ki, mint az ételallergia jelei. Jelen cikkünkben részletesen áttekintjük a csecsemőkori ételallergiákat, különös tekintettel a húsallergiára, annak okait, tüneteit, diagnosztizálását és kezelési lehetőségeit, valamint a megelőzés módjait.
A csecsemők táplálása és az allergiák megelőzése
A csecsemők megfelelő táplálása kulcsfontosságú az egészséges fejlődésükhöz és az allergiák megelőzéséhez. Minden baba számára legelőnyösebb a saját anyja tejével történő táplálás. A szilárd ételek bevezetése előtt lehetőségünk szerint szoptassuk a csecsemőt, vagy ennek hiányában a ma már nagyon jó minőségű tápszerrel tápláljuk. Az anyatej minden, a baba fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges tápanyagot tartalmaz, hőmérséklete mindig megfelelő, mindig csíramentes és - ami szintén nagy előnye - mindig „kéznél van”. Mindezeken túl pedig messze többet jelent a csecsemő táplálásánál, fontos lelki kapocs az anya és gyermeke között. Az anyatejes táplálás jelentősen csökkenti a csecsemőkori allergiás panaszok jelentkezését, így a szoptatott babáknál ritkábban jelentkezik ételallergia. A jelenlegi hazai ajánlások 6 hónapos korig javasolják a kizárólagos szoptatást.
A kisbabáknak 6-12 hónapos között naponta 500-600 ml anyatejre vagy tápszerre van szüksége. Tejek közül a kecske-, tehén, juhtej nem megfelelő a csecsemő számára, hiszen nem tartalmaz elegendő tápanyagot és vasat. Miután a kisbabánk eléri a 6 hónapot, a tehéntejet főzéshez használhatjuk, azonban az első év további részében is az anyatej vagy a tápszer a gyermek elsődleges tápanyagforrása. Joghurtot, tejfölt vagy sajtot akkor vezethetünk be, ha a csecsemők által közkedvelt gyümölcsök és zöldségek első ízeit már elfogadta a baba.
A hozzátáplálás időzítése és az allergének bevezetése
Jelenleg nincs arra bizonyíték, hogy egészséges csecsemők esetében az elválasztás vagy hozzátáplálás bevezetésének késleltetése csökkentené az allergiás reakciók kialakulásának esélyét. Ismertessünk meg többféle élelmiszerrel gyermekünket 6-9 hónapos kora között, beleértve a halat és tojást is, hiszen így változatos étrendet biztosítunk számára anélkül, hogy növelnénk az allergia kialakulásának kockázatát. A mogyoró és tojás bevezetése 1 éves kor előtt ajánlott, annak érdekében, hogy ne alakuljon ki mogyoró/tojás allergia.
Amennyiben a családban előfordult ételallergia, vagy kisbabánk ekcémától szenved, minden új étel bevezetésekor legyünk nagyon körültekintőek, és mindig csak egyféle, potenciálisan allergénnek számító étellel kínáljuk. Ily módon, ha reakció lép fel, tudni fogjuk, mi okozta. 4-6 hónapos koron túl vezessük be az új ételeket, csak fokozatosan, először kis adaggal, egy újat egyszerre, utána 2-3 nap várakozás, megfigyelés szükséges. Amennyiben úgy tűnik, hogy a bevezetett új ételt jól tolerálja kisbabád szervezete, úgy beiktathatod a mindennapi étkezésekbe, ezzel más ételallergia kockázatát is csökkentheted.
A hozzátáplálás kezdetével jelentkeznek leggyakrabban az első táplálék-allergiás tünetek: minden új étel bevezetésekor figyelni kell, hogy nem észlelünk-e valamilyen csalánkiütést, ekcémát, vagy száj-szemduzzanatot, esetleg asztmás jellegű légzést, köhögést. Hasfájás, hányás, hasmenés is lehet az ételallergia tünete. Leggyakoribb kiváltói ebben az életkorban a tej, a tojás és a szója. A babák számára potenciálisan allergén ételek a következők: tehéntej, mogyoró, hüvelyes zöldségek (például lóbab), tojás, szója, glutén, hal, kagyló- és rákfélék. Ezeknek az ételeknek a bevezetése is 6 hónapos kortól megengedett.
Folyadékpótlás fontossága csecsemőkorban
A kisbabák több vizet veszítenek a bőrükön és a veséjükön keresztül, mint a felnőttek, illetve a hányás és hasmenés következtében. Ezért létfontosságú, hogy ne száradjon ki. Gondoskodjunk arról, hogy gyermekünk sok folyadékot fogyasszon; a felforralt, majd lehűtött víz a legmegfelelőbb és a jobb szomjoltó. Kerüljük a cukros italokat és az ásványvizeket, mert azok nagy mennyiségben tartalmaznak sókat, ami a kisbabák számára kedvezőtlen. Édesítőszereket sem ajánlott adni babának.
Eszközök a hozzátápláláshoz
A hozzátáplálás megkezdéséhez megfelelő evőeszközökre is szükség van. A kanál, villa, tányér, pohár a csecsemő korának megfelelő legyen és könnyen tisztítható. Az elkészített bébiétel jellegénél fogva kanál esetében nagyon fontos, hogy legyen kéznél rövidebb és hosszabb nyelű változat is. A rövidebben a folyékony ételekhez (leves) kiválóak, valamint a sűrűbb ételekhez a hosszabb. Turmixgép, reszelő, szűrők általában a legtöbb háztartásban megtalálhatóak. Ami már kevésbé és szükség lehet rá, az az aprítógép, a sterilizálógép, párológép.
A csecsemőkori ételallergia okai és sajátosságai
Az ételallergiás panaszok már csecsemőkortól, tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt jelentkezhetnek. Az ételallergia gyakorisága felnőttkorban 1,5-2% körülire tehető, gyermekkorban - különösen csecsemőkorban - ez ennél jóval magasabb, elérheti akár a 6-7%-ot is. A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le.
A gyermekek körében tapasztalható magasabb gyakoriság részben egyéni, részben életkori sajátosságok következménye. Ebben az életkorban az ételallergia kialakulásához hozzájárulhat a gyomor- és bélrendszer immunológiai éretlensége. Kisgyermekeknél jellemzően alacsony a gyomor savtermelése, ezáltal az elfogyasztott táplálék nem bomlik le teljesen. A bélrendszer fejletlenségének következtében pedig az így csak részben megemésztett táplálékban található allergén molekulák is könnyebben szívódnak fel és váltanak ki allergiás reakciókat.
Fajidegen fehérjék és a tápszer szerepe
Az anyatejes táplálás helyett az étrendbe korán bevezetett fajidegen fehérjék is okozhatnak tüneteket. Ez a magyarázat a tápszeres babák és a hozzátáplálás során kialakuló táplálékallergiás panaszokra. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek. Ha egy tápszerrel táplált csecsemő naponta 200 ml tejalapú tápszert kap, az azzal egyenértékű, mintha egy liter tehéntejet inna meg.
A szója alapú tápszerekkel szemben is gyakran jelentkezik allergia, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a tápszerek megválasztásánál. Megoldást ez esetben a hipoallergén (HA) tápszerek adása jelenti, melyek prebiotikumokkal dúsított változatban is elérhetőek, így nem csak az allergiás tünetek ellen nyújtanak védelmet, de az immunrendszer megfelelő fejlődését is segítik. Amennyiben nincs lehetőség szoptatni a kicsit, allergia megelőző (ún. HA) tápszerek javasoltak.
Ételallergia, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés.
Anyatejes táplálás allergiás hajlam esetén
Az anyatej védőanyagai segítenek, hogy a kicsi szervezet könnyebben fogadja az új, addig ismeretlen tápanyagot, és így csökkentik az allergiás reakció megjelenésének esélyét. Az anya által elfogyasztott ételek molekulái ugyanakkor - bár csak nagyon kis mennyiségben - átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemőknél ettől az anyatejbe került igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is jelentkezhetnek a tünetek: véres székletük, testszerte száraz, ekcémás bőrük lehet. Ilyenkor az anyuka szoptathat tovább, ha az allergént kihagyja az étrendjéből, ugyanis nem az anyatej összetevőire, hanem csak az anyai étrendben található allergénekre alakul ki immunválasz.
A csecsemőket nem igazán érintő, örökletes laktózérzékenység késő gyermekkorban jelentkezik. A veleszületett laktózérzékenység nagyon-nagyon ritka. A laktózérzékenység leggyakoribb tünete a baba nyugtalan pocakja, ezt azonban a bélbolyhok duzzanata okozza, amit csökkent laktázenzim mennyiség kísér. Mindez hasmenéssel és puffadással jár, de pár hét alatt elmúlik. Ha átmeneti problémáról van szó, nem kell egyből tejfehérje-allergia miatt aggódni. Ha gyermekünk anyatejet eszik, folytassuk a táplálást, de ha tápszert kap, pár hétre érdemes kisebb laktóztartalmú tejterméket használnunk, majd térjünk vissza az eredetihez. Fontos megkülönböztetni a cöliákiát és a gluténintoleranciát (nem-cöliákiás gluténérzékenységet)! A cöliákia egy autoimmun betegség, amely már csecsemőkorban is megjelenhet.
A húsallergia mint speciális eset csecsemőkorban és később
Bár a húsallergia ritka, az elmúlt néhány évben mégis több esetet is jelentettek, és a számok továbbra is növekednek annak következtében, hogy egyre többször tudják felállítani a pontos diagnózist. A húsallergia bármely életkorban kialakulhat. Ha valaki allergiás a húsra, az azt jelenti, hogy a szervezetének immunrendszere a húst hibásan valamiféle káros anyagként, vagy allergénként azonosítja. Az immunrendszer érzékennyé válik és szélsőségesen reagál leggyakrabban az étrendben található fehérjékre (ritkábban szénhidrátokra, zsírokra), amik rendszerint a legtöbb ember számára nem okoznak problémát.
Az első alkalommal, amikor ez az immunválasz jelentkezik, akkor az immunrendszer specifikus immunglobulin E (IgE) antitesteket termel, hogy leküzdje ezt a fenyegetést; és ezek az antitestek a szervezet immunsejtjeihez kapcsolódnak. Ezt követően minden húsfogyasztás alkalmával az allergén az IgE antitestekhez kötődik, aminek hatására a sejtek hisztamint és egyéb kémiai anyagokat szabadítanak fel, ezáltal próbálva védekezni. Attól függően, hogy az antitestek mely szövetben termelődnek, ezek a kémiai anyagok enyhe vagy akár súlyos tüneteket is okozhatnak.
Keresztreakciók és kockázati tényezők
Ha az egyik húsfélére allergiások vagyunk, akkor elképzelhető, hogy más húsokkal szemben is kialakul az allergia (például egy csirkehúsra allergiás egyénnél a többi baromfi húsával szemben is, így pl. a pulykáéra, a kacsáéra). Különböző tanulmányok azt is kimutatták, hogy a tejallergiás kisgyermekeknek egy nagyon kis hányada allergiás a marhahúsra is. Mielőtt azonban a tejallergiás gyermekünk étrendjéből eltávolítanánk a marha- vagy sertéshúst, vizsgáltassuk ki allergológus szakorvossal.
A "magányos csillag" kullancs és az alfa-gal szindróma
Nemrég azonosítottak az Egyesült Államokban egy kullancsfajt: a lone star, azaz magányos csillag kullancsot, amelynek csípése vörös húsok iránti allergiát vált ki. Ez a speciális allergia az úgynevezett alfa-gal szénhidráthoz kapcsolódik. Az alfa-galra adott allergiás reakciók esetében a tünetek kialakulása gyakran több órába is beletelik, nem azonnal jelentkezik, hanem csak az allergénnel való érintkezés után három-hat órával. A vörös hús elfogyasztása és az allergiás reakció megjelenése között eltelt jelentős idő következtében kihívást jelenthet a tüneteket kiváltó élelmiszerek és a tünetek közötti kapcsolat felfedezése. Ezért ajánlott a betegséget ismerő allergológus szakvéleménye. Legjobban vérvizsgálattal diagnosztizálható.
A húsallergia és más ételallergiák tünetei csecsemőknél
Az ételallergiák tünetei szerteágazóak, a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légzésben jelentkezhetnek. Az ételallergia jelei leggyakrabban közvetlenül az étel elfogyasztása után, vagy legkésőbb pár óra múlva jelentkeznek. A gyorsan, szinte azonnal fellépő allergiás tünetek a viszkető foltok és duzzanatok, valamint a ritkán kialakuló, de súlyos nehézlégzés. A legtöbb élelmiszernél később lépnek fel allergiás tünetek (pl. tej) a jelentkező tünet ekcéma, reflux, hasfájás, hasmenés, pont ezért nehezebb is felismerni a kiváltó okot.
Bőrtünetek
Általában a baba bőrén észleljük leghamarabb az allergiás tüneteket. Az arc bőre kiszárad, kipirul, hámlik, később ez kiterjedhet az egész testre is. Gyakori allergiás reakció a csalánkiütés. A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező táplálékallergia gyakran okoz további bőrpanaszokat, jellegzetes tünete a bőrszárazság, a vörös, hámló, viszkető foltokkal jelentkező csecsemőkori ekcéma. A mosó és öblítőszerek enzimjei, illatanyagai is bőrtüneteket válthatnak ki, hasonlóan a fürdetéskor használt szappan, vagy sampon, melyek olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amikre a pici baba bőrének tisztántartásához nincs is szükség.
Emésztőrendszeri tünetek
Gyakori, hogy a szülők gyermeküknél jelentkező rendszeres hasfájásról, puffadásról, esetleg hányásról számolnak be, a kicsinél akár véres széklet is jelentkezhet. A gyermekkori reflux hátterében is gyakran kimutatható a tejallergia. Húsallergia esetén a tünetek lehetnek: hányás, gyomorgörcsök, emésztési zavar, hasmenés.
Légúti tünetek
Az ételallergiák légzési tüneteket is okozhatnak. Ezek közé tartozik a ziháló légzés, légszomj, nehézlégzés, szüntelen ismétlődő köhögés, szorító érzés a torokban, rekedt hang, orrfolyás, vagy gátolt orrlégzés. A csecsemőkori krónikus középfülgyulladások és az orrfolyás okozója is lehet ételallergia. Már fél éves kor előtt is lehet asztmás jellegű sípoló légzése egy babának, bár ezt legtöbbször vírusfertőzés okozza és a későbbiekben nem is lesz asztmás a gyermek. A dohányfüst ebben a korban is ártalmas, gyakoribb hurutos tünetek jöhetnek létre. De ha a nagyobb testvér óvodába jár, akkor is megszaporodik a légúti hurutos tünetek száma. Az újszülöttek tüsszögése azonban nem allergiás eredetű: az orrnyálkahártyáról leváló kis hámdarabok váltják ki, és magától pár napon-héten belül megszűnik.
Az anafilaxia: életveszélyes reakció
A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, amit főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A húsallergia is okozhat enyhe vagy akár életveszélyes tüneteket; az egyes reakciók súlyossága megjósolhatatlan. Anafilaxia akkor következik be, ha egy allergén hatására a kémiai anyagok áradata a szervezetet azonnali kezelés hiányában sokkos állapotba juttatja. Az anafilaxia másodpercek vagy percek alatt jelentkezhet, gyorsan súlyosbodhat és halálos is lehet. Tünetei a gyenge pulzus, sápadt vagy kékes színű bőr, csalánkiütés, duzzanat, ami érintheti a nyelvet és/vagy az ajkakat, szédülés, zavartság. Egy súlyos allergiás reakció, vagy anafilaxiás roham nagyon komoly állapot, így érdemes ismerni, hogy ebben a helyzetben mi a teendő.
Az ételallergia diagnosztizálása
Ha felmerül a húsallergia vagy bármilyen más ételallergia gyanúja, akkor ideje felkeresni egy allergológus szakorvost. Az allergológus szakorvos alaposan kikérdezi a beteget a kórelőzményekről és a tünetekről. Többek között az alábbi kérdésekre lehet számítani: Mit és mennyit evett? Mennyi időbe telt a tünetek megjelenése? Milyen tüneteket tapasztalt, és azok mennyi ideig tartottak? Előfordult-e, hogy ismét evett ugyanolyan húst, akár más formában, anélkül, hogy tünetek jelentkeztek volna?
Vizsgálati módszerek
Nagyobb gyermekeknél - 6 hónapos kor felett - az ételallergia vizsgálatának egyik módja a bőrpróba (Prick-teszt), melynek során allergén kivonatok 1-1 cseppjét egyesével feltesszük az alkar bőrére, majd ezen a cseppen keresztül pici karcolást ejtünk a bőrben. A bőrpróbák eredménye rendszerint nagyjából 15 percen belül megjelenik. Az alkar vagy a hát bőrét megkarcolják egy kis mennyiségű ételallergént tartalmazó pici, steril tűvel. A nem fájdalmas, de időnként kellemetlen vizsgálat eredménye akkor tekinthető pozitívnak, ha egy elég nagy méretű (szúnyogcsípéshez hasonlatos) duzzanat alakul ki az allergén bejuttatásának helyén.
Bőrpróba helyett - kisebbeknél - vérvizsgálattal is kimutatható, mi okozza a tüneteket. A vérvizsgálat során az ételspecifikus IgE antitestek mennyiségét mérik meg a vérben. Az eredmények általában egy-két hét alatt állnak rendelkezésre és számértékkel jelenítik meg őket. Az allergológus szakorvos ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit a beteg által megadott kórelőzményekkel együttesen használja fel a diagnózis felállításához.
A szülők által is elvégezhető módszer a kizárásos diéta. Ennek során mellőzzük az étrendből az egyes élelmiszereket (tejtermékeket, stb.), majd megfigyeljük, ezzel egy időben javulnak-e a panaszok.
Ételterheléses vizsgálat: az "aranystandard"
Míg a kórelőzmény és a diagnosztikai eredmények ételallergiára utalhatnak, az allergológus szakorvosnak elképzelhető, hogy további vizsgálatokat kell végeznie, mielőtt megerősíti a diagnózist. Bizonyos esetekben az allergológus ételterheléses tesztet javasolhat, ami az ételallergia diagnosztizálásának aranystandardja. Ez költséges és időigényes lehet, és bizonyos esetekben potenciálisan veszélyes, ezért nem szokták rutinszerűen végezni az allergia igazolására, ha a kórelőzmények és az egyéb vizsgálatok valószínűsítik az ételallergiát. Leginkább akkor kerül sor az alkalmazására, amikor a kórtörténet és/vagy a vizsgálatok eredményei nem eléggé következetesek vagy meggyőzőek az ételallergia igazolására.
Az ételterheléses teszt során a beteg a feltételezetten allergiát kiváltó ételt fogyasztja el kis mennyiségben, növekvő dózisokban, egy adott időtartamon belül, az allergológus szakorvos szigorú felügyelete mellett. A sürgősségi gyógyszerek és felszerelések kéznél vannak az eljárás alatt. Az ételterheléses vizsgálatok később annak megállapítására is elvégezhetők, hogy a beteg esetleg „kinőtte-e” az ételallergiát.
Hogyan kezeljük az igazolt ételallergiát?
Ha az orvos ételallergiát, beleértve húsallergiát is, diagnosztizál, akkor a legjobb gyógymód az allergiát kiváltó élelmiszerek kerülése. Nagyon fontos, hogy a problémát okozó ételeket, összetevőket szigorúan mellőzzük. A táplálékallergia legbiztosabb kezelési módja ugyanis az adott allergén teljes kihagyása az étrendből addig, amíg a túlérzékenység meg nem szűnik.
Táplálkozási tanácsok anyatejes és tápszeres babák esetén
Anyatejes babák esetében a megoldást semmiképp sem a szoptatás elhagyása jelenti. A kiváltó okok pontos meghatározásával segíthetjük a megfelelő étrend összeállítását, így ha az édesanya az allergént kihagyja az étrendjéből, szoptathat tovább. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén (azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak.
Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk. Szójás tápszer 6 hónapos kor alatt nem ajánlott, féléves kortól azonban nagyon jól használható a szója alapú tápszer a tejfehérje-érzékeny csecsemők táplálásánál. Az allergológus szakorvos hasznos információforrásokat javasolhat, ideértve a speciális szakácskönyveket, a betegtámogató csoportokat és a regisztrált dietetikusokat, akik segíthetnek összeállítani az étrendet.
Súlyos allergiás reakciók kezelése: epinefrin és egyéb gyógyszerek
Az ételallergia, beleértve a húsallergiát is, okozhat enyhe vagy akár életveszélyes tüneteket is; az egyes reakciók súlyossága megjósolhatatlan. Azoknál, akik korábban csak enyhe tüneteket tapasztaltak, hirtelen súlyosabb reakciók jelentkezhetnek, ideértve az anafilaxiát is, bár az anafilaxia nem számít gyakori kórképnek.
Az epinefrin az anafilaxia elsővonalbeli kezelése. Anafilaxia esetén csak az epinefrin segít, de enyhébb tünetek esetén más szerek jönnek szóba. Az ételallergia enyhe tüneteinek kezelésére más gyógyszerek is felírhatók, ideértve az antihisztaminokat és a szalbutamol hatóanyag-tartalmú készítményeket, de fontos megjegyezni, hogy az epinefrinnek nincs helyettesítője: ez az egyetlen olyan hatóanyag, ami visszafordíthatja az anafilaxia életveszélyes tüneteit. Az egyéb gyógyszerek az epinefrin alkalmazását követően adhatók, míg az antihisztaminok alkalmazhatók önmagukban is az enyhébb allergiás reakciók esetén. A tüneteket természetesen egyéb szerekkel is enyhíteni lehet, így például csalánkiütés esetén adhatunk antihisztamint, ekcéma kezelésére pedig helyileg alkalmazott szteroidos krémet.
Ételallergia, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés.
Az élelmiszer címkék alapos átvizsgálása és étkezés éttermekben
Annak, akinek ételallergiája van, minden bizonnyal változtatnia kell azt illetően, hogy mit fogyaszt. Gondosan ellenőrizzük az élelmiszeripari termékek címkéit az összetevőket illetően. Tanuljuk meg és jegyezzük meg a kerülendő összetevők egyéb elnevezéseit is. Bizonytalan összetétel esetén inkább ne adjunk a kicsinek az adott élelmiszerből.
Igazoltan tehéntej allergiás gyermekek esetében a hozzátáplálás során, illetve a későbbi időszakban a megfelelő diéta betartásához is fontos, hogy ismerjük, milyen típusú élelmiszerek tartalmaznak tehéntejet. Mielőtt megvásárolnánk a következő élelmiszereket, gondosan tanulmányozzuk át az összetevőket, mivel egyes termékek tejszármazékokat tartalmazhatnak: kenyér és péksütemények, instant italporok, margarin, salátaöntetek, cukorkák, húsipari termékek, felvágottak, levesporok, konzervek, édesipari termékek. Étkezésnél legyünk különösen körültekintőek. A pincérek és időnként a konyhai személyzet sincs tisztában minden esetben az étlap összes ételének minden összetevőjével.
Az "allergiás menetelés" és az allergia kinövése
A gyermekek többségénél azonban rendszerint 3-4 éves kor körül elmúlnak a tünetek. A táplálékallergia megszűnése nem kizárólag életkor függvénye, azon is múlik, hogy mi okozta a panaszokat. Epidemiológiai adatok szerint a négy év alatti gyermekek táplálékallergiájának 5-8 százalékos előfordulása felnőttkorra fokozatosan 2-3,5 százalék körüli értékre csökken, azaz a babák döntő többsége „kinövi” az ételallergiát. Ennek esélye az adott allergénnel is összefüggést mutat. A tehéntej-allergia, vagy a tojásallergia esetében gyerekeknél nagyobb eséllyel szűnnek meg az allergiás tünetek, mint hal-, földimogyoró-, vagy dióallergia esetén. Tej- és tojásallergia esetén a panaszok megszűnése annál valószínűbb, minél alacsonyabb a betegség diagnózisakor mért, kiindulási IgE szint, vagyis az allergiát jelző ellenanyag mértéke nem túl magas, és idővel csökkenést mutat.
Felnőttkori ételallergia esetén a tapasztalatok alapján 1-2 éves szigorú diétát követően a betegek közel egyharmadánál tolerancia alakult ki a tejre, tojásra, búzára és paradicsomra. A dió-, és halallergia rendszerint változatlanul fennmarad.
Az allergiás menetelés: a hajlam megmaradása
Az allergiára hajlamos, másnéven atópiás alkatú gyermekeknél gyakori az ún. allergiás menetelés folyamata. Eszerint az allergiás tünetek életkoronként különböző formában jelentkeznek. Az allergiás menetelés azt jelzi, hogy a betegség a különböző életkorokban más és más típusú tünetek formájában jelentkezhet. A csecsemő- és kisgyermekkori ekcémát követő, vagy azzal egyidejű táplálékallergia megszűnését követően kisiskolás kor környékén allergiás náthás, később asztmás tünetek jelentkezhetnek. A táplálékallergia tehát várhatóan a gyermekek 80-90 százalékánál megszűnik, de a későbbi életkorban sajnos fokozott hajlam jelentkezhet légúti allergiás betegségek kialakulására.
Fontos tudnivalók szülőknek
Amennyiben úgy látod, hogy gyermekednél allergiás reakció lépett fel, próbálj meg nyugodt maradni és minél előbb kérj orvosi segítséget. Amennyiben az allergiás reakció súlyosnak bizonyul, vagy akár anafilaxiás sokk állapota alakult ki, úgy azonnal hívd a mentőket. Háziorvos vagy orvosi ügyelet, akár telefonon is tud azonnali segítséget adni.
Vészhelyzeti protokoll anafilaxia esetén
Súlyos allergiás tüneteknél írd le vagy nyomtasd ki, mit kell tenned vészhelyzet esetén. Ha szükséges, cselekedj!
- Helyezzük a gyermeket megfelelő pozícióba: nehézlégzés esetén ülve, nyújtott lábbal; hányás esetén fekve, oldalra fordítva; minden egyéb esetben hanyatt fekve, megemelt lábbal helyezzük el.
- Hívjunk mentőt (112), a továbbiakban kövessük a diszpécser utasításait!
- Amennyiben már tudjátok, hogy gyermeketeknek ételallergiája van, úgy minden esetben részletesen olvassátok át az élelmiszerek összetevőit, nehogy olyat kapjon a kicsi, amiben a számára allergén összetevő megtalálható.
A BLW hozzátáplálási módban sok esetben nem kötik be a gyermeket az etetőszékbe a nemzetközi biztonsági ajánlásokkal ellentétben. Ennek az oka, hogy a babát, bármilyen reakció esetén, de leginkább fulladás esetén, ki lehessen „kapni” az etetőszékből. Amennyiben nem használunk biztonsági övet, az etetőszékek közül olyat válasszunk, ami nem rendelkezik a tálca alatt hézaggal, elkerülve a kicsúszás lehetőségét.
Étkezési napló vezetése
A baba ételérzékenység esetén nem kerül életveszélybe az esetek nagy százalékában, így ha a baba enyhe tüneteket produkál, nem szükséges mentőt hívni, viszont orvossal konzultálni amint lehet, igen! Fontos lehet étkezési naplót vezetni, amelyben részletesen rögzítjük a fogyasztott ételeket és az esetleges tüneteket. Ez nagyban segíti az allergológus munkáját a pontos diagnózis felállításában.
Az allergia hirtelen és súlyos tüneteket okozhat, amelyek orvosi beavatkozást igényelhetnek. Sok esetben az első kóstolásnál csak enyhébb tünetet okoz, de ha szinte azonnal jelentkezik, akkor gyanakodhatunk allergiára. A második kóstolást akár kórházi ügyelet közelében is végezhetjük, hogy egy esetleges súlyos reakció esetén, azonnal orvoshoz tudjunk fordulni.
Összességében az ételallergia kezelése komoly odafigyelést és fegyelmet igényel a szülők részéről, de a megfelelő tájékozottsággal és orvosi segítséggel a gyermekek egészséges és teljes életet élhetnek.