Bevezetés: A hús szerepe az emberi táplálkozásban és a társadalomban
A megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjék hiánya a szervezet immunrendszerének leromlásához vezethet, azaz szervezetünk nem tud kellően védekezni a mikrobás és vírusos fertőzésekkel, allergiával, gyulladásokkal és egyéb, például daganatos megbetegedésekkel szemben. Vannak kiemelt csoportok, illetve időszakok, amikor fokozott fehérjebevitelre van szükség. A fiatal, fejlődő szervezet fehérjeigénye nagyobb, mint a felnőtteké. A testi, szellemi, lelki teljesítőképesség, az immunrendszer fejlődése és zavartalan működése megfelelő fehérje-, vas- és cinkbevitel nélkül nem biztosítható. Mivel ezen anyagok megfelelő minőségben és mennyiségben csak a húsban találhatók, ezért ebben az időszakban fogyasztását növelni kell. A terhesség alatt fokozottan szüksége van a szervezetnek a húsra, hiszen a magzat fejlődéséhez megfelelő fehérje- és vasbevitel kell. Ez érvényes a szoptatás alatti időszakra is. Az idősebb korúaknál csökken a fehérjék hasznosulása, ezért náluk is a teljes értékű, nagyobb fehérjetartalmú hús fogyasztásának növelése szükséges.
A hús emellett számos B-vitamin csoportot (B1, B2, niacin, B6, B12) tartalmaz jelentős mennyiségben, melyek hiányában fáradékonyság, gyulladás, álmatlanság, vérszegénység léphet fel. Különösen kiemelkedő a sertéshús B1-vitamintartalma, amely más állatok húsához viszonyítva ötszörös mennyiségű. Zsírban oldódó vitaminokat a hús kis, a belsőségek viszont nagy mennyiségben tartalmaznak, főleg A- és D-vitamint. Az ember egészséges élete elképzelhetetlen megfelelő mennyiségű és helyes arányú ásványianyag-ellátás nélkül. Ezek az anyagok biztosítják a sejtek, szövetek rugalmasságát, felelősek a fehérjék oldatban tartásáért, részt vesznek az idegvezetésben, a vér sav-bázis egyensúlyában. A mikroelemek közül kiemelkedő a húsok vastartalma. A vas központi szerepet játszik a vörösvértestek felépítésében, a szervezet oxigénellátásában. Szintén nagy mennyiségben fordul elő a húsokban a cink, amely részt vesz az enzimek működésében, biztosítja a sejtek épségét és hozzájárul a szellemi frissesség megőrzéséhez. A szervezet sokkal könnyebben fel tudja venni ezeket az elemeket a húsfélékben előforduló szerves kötésű vegyületekből, mint más, például növényi eredetű táplálékból.
Az állattenyésztés és az ahhoz kötődő állati termék-előállítás társadalmi, gazdasági és kulturális jelentősége és értékei vitathatatlanok, megélhetést nyújtanak családok ezreinek, és különösen a fejlődő országokban túlélésük zálogát jelentik. Ez az ágazat adja az EU mezőgazdasági kibocsátásának 45%-át. Azonban az utóbbi években egyre inkább teret hódítanak a mesterséges húsalternatívák, melyek ígéretet tesznek az állatjóléti, környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági problémák megoldására.
A "tenyésztett hús" jelenség: Médiafelhajtás és tudományos valóság
