A globális húsipar dinamikus változásokon megy keresztül, ahol a baromfi-, juh- és bárányhús szektorok egyaránt jellegzetes trendeket mutatnak. Miközben egyes ágazatok világszinten visszafogott növekedést tapasztalnak, más területeken jelentős átrendeződések figyelhetők meg, amelyek az export és import volumenét, valamint az árakat is befolyásolják. Az Európai Unió, mint jelentős fogyasztó és termelő, egyre inkább külső forrásokra támaszkodik, különösen Brazíliára, Ukrajnára és Új-Zélandra, míg Magyarország bizonyos szektorokban figyelemre méltóan alakítja pozícióját a nemzetközi piacon.
A Baromfihús Globális és Magyarországi Piaca: Növekedés és Átrendeződés
A baromfihús világpiaca folyamatos bővülést mutat. A FAO várakozásai szerint 2025-ben a baromfihús világtermelése elérheti a 154,4 millió tonnát, ami közel 3 százalékkal haladná meg az előző évi szintet. Ez a növekedés azt jelzi, hogy a baromfihús továbbra is kulcsszereplő marad a globális élelmiszerellátásban. A világpiacot továbbra is olyan nagyhatalmak dominálják, mint Kína, az Egyesült Államok, Brazília és az Európai Unió. Az export és az import növekedése ebben az ágazatban kiegyensúlyozott, mindkettő 1,1 százalék körüli bővülést mutathat, ami stabil kereskedelmi környezetre utal. Annak ellenére, hogy a globális baromfihúsexport és -import csak lassan, egy-két százalékkal bővül, az egyes régiók és országok teljesítménye jelentősen eltérhet.
Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb baromfihús-termelője és a baromfitermékek nettó exportőre is. A baromfiszektor közös piacszervezésű ágazat, azaz az uniós tagállamok közösen szabályozzák a baromfi piacát. A közös piacszervezés keretében például a mezőgazdasági piacokat biztonsági intézkedések védik és minőségi minimumkövetelmények vannak érvényben. Az Unióban csak olyan baromfitermék hozható forgalomba, amely megfelel az előírásokban meghatározott részletes szabályoknak, így biztosítva a magas minőséget és élelmiszerbiztonságot. Az Unión kívülről származó baromfik behozatala engedélyhez kötött, ami egy újabb módja annak, hogy az Európai Bizottság nyomon tudja követni a kereskedelmi forgalmat. A behozatalt vámkontingens-rendszer szabályozza: a kontingens lehet országspecifikus vagy valamennyi ország számára (erga omnes) nyitott. A baromfihústermékek behozatala következtében az uniós piacot érő esetleges kedvezőtlen hatások ellensúlyozása érdekében kiegészítő importvámok alkalmazhatók. Az importált baromfihúsnak meg kell felelnie az 543/2008/EK bizottsági rendelet szerinti uniós forgalmazási előírásoknak, mely rendeletet az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének (4) bekezdésével és 2. mellékletének 31. pontjával összefüggésben módosítottak. Emellett az 1308/2013/EU rendelet és annak 220. cikke is szabályozza a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezését, ami hozzájárul a stabil és szabályozott piaci működéshez.
Magyarország a baromfihús piacán jelentős mozgásokat könyvelhetett el. A KSH adatai szerint 2025 első három negyedévében a baromfihúsexport 2 százalékkal nőtt, meghaladva a 163 ezer tonnát. Ezen belül a csirkehús kivitele kiugróbb mértékben, 11 százalékkal emelkedett, ami a magyar baromfiágazat versenyképességét mutatja. A pulykahús-kivitel is növekedett, ha mérsékeltebb ütemben is, hozzájárulva az exportteljesítményhez. A legfontosabb célpiac továbbra is Románia maradt, ami kiemeli a regionális kereskedelmi kapcsolatok fontosságát. A behozott mennyiség ugyanakkor jelentősen csökkent: a magyar baromfihúsimport több mint 13 százalékkal esett vissza, különösen a pulykahús-beszállítás csökkent drasztikusan. Ez az importcsökkenés a hazai termelés erősödését és a belső kereslet kielégítésére való fokozottabb képességet jelezheti.
A termelési oldalon is érzékelhető az átrendeződés: bár a teljes levágott mennyiség minimálisan elmaradt az előző évitől, a csirkeágazat erősödött, miközben a kacsavágások száma drámaian visszaesett. Az árak tekintetében a vágócsirke termelői ára 8 százalékkal, a vágópulykáé 9 százalékkal nőtt egy év alatt. A feldolgozói oldalon még ennél is nagyobb volt a drágulás: a csirkemellfilé ára több mint 14 százalékkal emelkedett, a csontos csirkemellé közel 9 százalékkal, a csirkemell átlagára pedig 11 százalékos növekedést mutatott. A csirkecomb ára is nőtt, bár kisebb ütemben, ami a fogyasztói kereslet és a termelési költségek emelkedését egyaránt tükrözi.
A Juh- és Bárányhús Szektor Kihívásai és Globalizált Piaca
A juh- és bárányágazat globálisan visszafogottabban teljesít a baromfihúshoz képest. A FAO szerint 2025-ben a világ juhhústermelése 18,95 millió tonna lehet, ami ugyan növekedés, de jóval mérsékeltebb, mint más húsféléknél. A juhhús a világ hústermelésének csaknem 5 százalékát teheti ki a 2023-as évben. A termelés túlnyomó része Ázsiából és Afrikából származik, a világ juhhústermelésének mintegy 83 százaléka ezen régiók országaiból ered. Miközben a meghatározó exportőrök - Ausztrália és Új-Zéland - termelése visszaesést mutatott korábban, Ausztráliában 2023-ban a gazdák több juhot és bárányt küldhettek a vágóhidakra, mint az előző évben. Ennek eredményeként Ausztráliában 4,5 százalékkal, 768 ezer tonnára nőhet a juhhústermelés. Ezzel szemben Új-Zélandon nem várható számottevő változás, 437 ezer tonna termelésre számítanak. A világ juhhús-kereskedelmében az export és az import tekintetében egyaránt 6 százalékos növekedés várható az idei évben. A nemzetközi piacra kerülő juhhús csaknem 79 százaléka előreláthatóan Ausztráliából és Új-Zélandról származhat, ami e két ország dominanciáját jelzi. A legnagyobb juhhúsimportőr Kína, az Európai Unió és az USA lehet 2023-ban.
Az Egyesült Királyság mezőgazdasági és élelmiszeripari exportja, az EU-val folytatott kereskedelem és a vágóhidak száma
Az Európai Unión belül a juh- és kecskeimport dinamikusan bővült: 2025 első hét hónapjában 20 százalékos növekedést mértek, főként új-zélandi és brit szállítók dominanciájával. Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió juh- és kecskeimportja (élő állat és hús) 118 ezer tonna volt 2023 január-augusztusában, ez 9 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb beszállító az Egyesült Királyság és Új-Zéland voltak, összesen 94 százalékos részesedéssel. Ezzel szemben a nemzetközi piacon értékesített juh- és kecskehús, valamint élő állat mennyisége (71 ezer tonna) 3,4 százalékkal csökkent a 2022. január-augusztusihoz képest, ami a belső termelésre nehezedő nyomást jelezheti. Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy az európai juh- és kecskeágazat jelentős kihívásokkal néz szembe, miközben az állományok létszáma történelmi mélypontra süllyedt. Az EU juhhús-piaca dinamikusan változik és egyre globalizáltabb környezetben működik. A tagállamok belső termelésének növelése, valamint az export- és importtevékenységek észszerűsítése kulcsfontosságú az élelmezésbiztonság és a gazdasági stabilitás szempontjából. Az állománylétszám történelmi mélypontja miatt a juhvágások száma is tovább csökkent 2025 első felében. A legnagyobb csökkenést Bulgáriában (-46,5%), Németországban (-37,1%), Portugáliában (-18,7%) és Írországban (-14,1%) regisztrálták, ami komoly aggodalmakat vet fel az ágazat jövőjét illetően.
Magyarországon ezzel szemben egyszerre figyelhető meg termelési visszaesés és árnövekedés. Az AKI adatai szerint a levágott juhok száma több mint 24 százalékkal csökkent, miközben az élőbárány-export mennyisége majdnem 8 százalékkal mérséklődött. A KSH adatai szerint Magyarország élőbárány-exportjának mennyisége 1 százalékkal (8 ezer tonnára) csökkent, míg értéke 22 százalékkal (14 milliárd forintra) nőtt 2022 január-szeptemberében az előző év azonos időszakához képest. Ez az ellentmondásos tendencia rávilágít a hazai juhágazat sajátos kihívásaira, ahol a csökkenő volumen mellett az árak emelkedése jelzi a piaci feszültségeket.
A Magyar Külkereskedelem Tágabb Kontextusa: Átfogó Gazdasági Kitekintés
Az elemzés elsősorban arra mutat rá, hogy Magyarországon több mint tíz éve pozitív a külkereskedelem mérlege, ami hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. Elsőként alapfogalmi áttekintés történik, majd vázlatos képet adunk hazánk 2019-es kereskedelmi profiljáról. A pillanatfelvételen túl a kereskedelem alakulásának alakító tényezőit is figyelembe vesszük, melyből nem maradhat ki a történelmi dimenzió sem. A 2010 és 2019-es időszak alaposabb elemzése szorosan kapcsolódik a 2020 tavaszán Európában is megjelenő új típusú koronavírus-járvány kereskedelmi hatásainak számbavételéhez.
Alapvető tény, hogy a külkereskedelem növeli az emberek jólétét. Az import bővíti az elfogyasztható javak körét, az export pedig hazai munkahelyeket teremt. Jóllehet a magyar GDP döntő részét ma már a szolgáltatások teszik ki, a külkereskedelmi forgalmunkat döntően a termékek nemzetközi kereskedelme adja. 2019 folyamán a közel 14 milliárd eurónyi külkereskedelmi többletünk nagyobbik részét a szolgáltatás-külkereskedelemből realizáltuk, ami már a korábbi éveket is jellemezte. Ezen túl érdemes már az elején rámutatnunk, hogy hazánk több mint egy évtizede aktív külkereskedelmet folytat. A külkereskedelmi mérleg egy adott ország által egy adott időszakban külföldre szállított és onnan vásárolt áruk (és szolgáltatások) értékének számbavétele. A külkereskedelmi mérleget pedig a vámstatisztikák alapján állítják össze. A külkereskedelmi mérleg összeállításánál az áruszemlélet érvényesül, és egyfajta naturális folyamatokat tükröző összeállítás, amely a tényleges árumozgásokat veszi számba. A mérleg összeállításakor az egységes árufőcsoportok (SITC, Standard of International Trade Classification) meghatározásait használják.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által is használt külkereskedelem-statisztikában két fő terület jelenik meg. A termékforgalmi statisztika a fizikailag létező termékeknek az országok közötti mozgásáról gyűjt adatokat. A szolgáltatás-külkereskedelmi statisztika pedig a jellemzően nem tárgyiasuló szolgáltatások (például turizmus, szállítás) nemzetközi forgalmát veszi számba. Fontos rámutatnunk, hogy ma már a termelés jelentősebb részét a szolgáltatások adják, a külkereskedelmi forgalomnak azonban mintegy 80 százaléka jellemzően a termékekhez kötődik. A szolgáltatások esetében jellemzően a szolgáltató „megy” a szolgáltatás igénybevevőjéhez, vagy éppen a szolgáltatás igénybevevője a szolgáltatóhoz. Emellett más-más kérdések merülnek fel szállíthatóság és raktározhatóság kapcsán is.
A külkereskedelmi forgalom (áruk és szolgáltatások) egyenlege, a nemzetközi fizetési mérleg legfontosabb részeként a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyik alapmérlege. Mint minden mérleg, ez is egy olyan naptári időszakra vonatkozó mérlegszerű nyilvántartás, amelyben az áruimport és -export, valamint a szolgáltatásimport és -export jelenik meg. Abban az esetben, ha az export értéke meghaladja az import értékét, akkor a külkereskedelem aktív és hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. A hazai gazdaság külfölddel bonyolított gazdasági és pénzügyi áramlásait a nemzetközi fizetési mérleg összegzi a könyvelési nyilvántartásnak megfelelő formában. A kiinduló fizetési mérleg két fő részből áll; a folyó fizetési mérlegből és a tőkemérlegből. A folyó fizetési mérleg a reálgazdasági tranzakciókat (termékek és szolgáltatások exportja és importja), a tőkebefektetések tulajdonlásához és a munkavállaláshoz kapcsolódó jövedelmeket, valamint a viszonzatlan, egyoldalú utalásokat foglalja magába. A folyó mérlegnek az a lényege, hogy minden egyes időszakban (naptári évben) újra megtermelendő/megtermelhető jövedelmeket sorolja be. A nemzetközi fizetési mérleg voltaképpen a devizakülföldiek között egy adott időszak alatt lebonyolított valamennyi tranzakció egységes számlarendszerben elszámolt statisztikai kimutatása. A hazai gazdaság külfölddel folytatott gazdasági és pénzügyi áramlásait a nemzetközi fizetési mérleg összegzi könyvelési formában. Az alap fizetési mérlegnek két fő része van; a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg. Ezeket egy egyenlegező tétel egészíti ki, amely a hivatalos tartalékok mérlege.
Néhány alapfogalom és kategória megismerése után érdemes áttekintenünk, hogy milyen hazánk külkereskedelmi arcéle, majd a későbbiekben azt érdemes feltárnunk, hogy milyen folyamatok és mögöttes tényezők eredményeként jutottunk a jelenlegi eredményeinkhez.
A Világbank (WTO) szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban árukereskedelem tekintetében a világ országainak exportteljesítményét tekintve a 34-ik, míg importteljesítményét tekintve a 33-ik helyet foglalta el 2019-ben. A szolgáltatáskereskedelemben pedig a 42-ik, illetve a 44-ik volt. Az áruexport (FOB, free on board) 2019-es értéke 123,6 milliárd dollár volt, amely egy jelentős növekedést magáénak tudó mutató. Az áruexport ugyanis 2010 és 2019 között évente átlagosan 3 százalékkal bővült. Érdekességként meg kell továbbá jegyeznünk, hogy 2018-cal való összehasonlításban mind az áruexport, mind pedig az áruimport kétszámjegyű (10 és 12 százalékos) növekedést mutatott.
2018-as adatok szerint az áruexport 85,3%-a feldolgozóipari termék volt, míg a mezőgazdasági termékek 8,4%-kal, az üzemanyagok és a bányászati termékek 5,8%-kal szerepeltek. Az áruimport esetében a feldolgozóipari termékek részaránya 80,9% volt, az üzemanyagoké és bányászati termékeké 12,1%, a mezőgazdasági termékeké pedig 6,7%. A legfontosabb exportpiacaink 2019-ben az EU-s tagországok (77,5%), az Egyesült Királyság (3,3%), az Egyesült Államok (2,8%), Ukrajna (2%) és Oroszország (1,7%) voltak.
Az agrártermékek esetében 2019-ben a legfontosabb exporttermékeink a következők voltak: kukorica (890 millió dollár), állateledel készítéséhez használt alapanyagok (755 millió dollár), hús és szárnyas belsőségek (601 millió dollár), búza (556 millió dollár), napraforgóolaj és gyapotolaj (511 millió dollár). A legfontosabb importált termékek pedig a sértéshús (398 millió dollár), feldolgozott élelmiszerek (344 millió dollár), állateledel készítéséhez használt alapanyagok (341 millió dollár), kenyerek, péksütemények és pékáruk (304 millió dollár), csokoládé és más kakaót tartalmazó termékek (295 millió dollár). A mezőgazdasági termékexport 2019-ben 10,6 milliárd dollár volt, míg az import 7 milliárd dollár közelében mozgott.
A nem mezőgazdasági termékkör esetében 2019-ben a legfontosabb exporttermékek a személyszállító autók (12,7 milliárd dollár), a közlekedési eszközök alkatrészei (7,3 milliárd dollár), rádiótelefonoknál használt transzmissziós eszközök (3,8 milliárd dollár), a szikragyújtású dugattyús motorok (3,6 milliárd dollár), és gyógyszeripari termékek (3,5 milliárd dollár) voltak. A legfontosabb importtermékeink pedig a közlekedési eszköz alkatrészek (6 milliárd dollár), a személyszállító autók (3,7 milliárd dollár), elektronikus integrált áramkörök (3,4 milliárd dollár), ásványolajok (2,9 milliárd dollár) és a rádiótelefonoknál használt transzmissziós eszközök (2,8 milliárd dollár) voltak. A nem mezőgazdasági termékexport értéke 2019-ben 111 milliárd dollár volt, míg az importé 108,7 milliárd dollár.
A kereskedelmi szolgáltatások esetében a 2019-es exportteljesítmény 29,6 milliárd dollár volt, szemben a 20,8 milliárd dolláros importteljesítménnyel. 2010 és 2019 között ezek a mutatók 5, illetve 3 százalékos éves átlagos növekedést mutattak. A világ szolgáltatásexportjában hazánk 0,49 százalékkal részesedik, míg a szolgáltatásimportban 0,36% a részesedése. 2019-ben az exportált szolgáltatások 25,1%-a szállításhoz, 24,6%-a utazáshoz, 41,1%-a egyéb kereskedelmi szolgáltatásokhoz és 9,2%-a árukhoz kötődött. A szolgáltatás exportban a legfontosabb kereskedelmi partnereink: EU (71,8%), Egyesült Államok (9,2%), Svájc (3,3%), Kína (1,9%), Oroszország (1%), egyéb országok (12,8%). 2010 és 2019 között a szállítási szolgáltatások exportja évente átlagosan 7%-kal növekedett és 7,4 milliárd dolláros értéket ért el. A szállítási szolgáltatások importja is látványosan növekedett (évente átlagosan 5%-kal), és értéke 2019-ben 5,2 milliárd dollár volt. A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások exportbevételei 7,3 milliárd dollárt értek el 2019-ben és a mutató a 2010-2019-es időszak 3%-os éves átlagos növekedése eredményeként született. Az üzleti szolgáltatások és a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások esetében 2019-ben 12,1 milliárd és 2,7 milliárd dollár volt az exportteljesítmény, még az importmutató 11,9 milliárd és 0,9 milliárd dollár volt.
Az elemzés ezen egysége majdnem minden esetben arról tanúskodott, hogy hazánkban tetemes a külkereskedelem többlete. Érdekes kérdés, hogy milyen tényezők mozgatták/mozgatják a külkereskedelmi termék- és szolgáltatásforgalom mutatóinak alakulását, hogyan tudja Magyarország már több mint tíz éve fenntartani az aktív külkereskedelmét, és vajon minden termékvonalon jellemző-e az importot felülmúló exporttevékenység.
A külkereskedelem alakulásában fontos szerepet játszik a történelmi dimenzió. A II. világháború előtti időszakban hazánk elsődleges kereskedelmi partnerei a nyugat-európai országok voltak, ezek között is kiemelt szerepe volt Németországnak. Magyarország alapvetően alacsonyabb feldolgozottságú termékeket, nyerstermékeket, mezőgazdasági termékeket exportált és magasabb feldolgozottságú termékeket importált. A II. világháború előtt kereskedelmi kapcsolatok földrajzi orientációja és szerkezete nem lehet meglepő, hiszen már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is leginkább mezőgazdasági termékekkel láttuk el az osztrák örökös tartományokat. 1945 után Magyarország nemzetközi kereskedelmét adminisztratív eszközökkel, ideológiai alapokon eltérítették, és más szocialista berendezkedésű országokhoz hasonlóan hazánk majdnem teljes egészében csak a Szovjetunióval, és egyéb más „baráti” országokkal kereskedett. Magyarország 1945 és 1990 között jellemzően élelmiszeripari termékeket, gépipari termékeket, közlekedési eszközöket exportált a szovjet piacra, cserébe pedig ásványkincseket, gépipari eszközöket, többek között személyautókat importált. A gazdasági és politikai rendszerváltás, a Szovjetunió atomjaira hullása, majd az azt követő transzformációs válság szinte azonnal lerántotta a leplet az életképtelen gazdasági struktúrákról, a sokszor ideológiai alapokon nyugvó kereskedelmi kapcsolatokról és például a magyar exportteljesítmény valós eredményeiről. Hazánk a kilencvenes évekre már egyre inkább lemaradt a technológiai fejlődésben, alapvetően magasabb előállítási költségek mellett, kisebb hozzáadott értékű, és a világpiaci versenyben legkevésbé sem versenyképes termékekkel szeretett volna versenyezni.
Magyarország szinte az elsők között jelezte a csatlakozási szándékát az akkori Európai Közösségekhez (EK), ezzel egy időben pedig megindult a gazdasági struktúraváltás és az új piacok keresése. Az 1990-es évek elején Magyarországra beáramló külföldi tőke nagymértékben hozzájárult a nemzetgazdaság sikeres szerkezet-átalakításához és segített megakadályozni az ország tőkehiány miatti tartós leszakadását. A kilencvenes évek elején a kelet-közép európai országok közül elsősorban a vonzó privatizációs lehetőségeknek köszönhetően, nálunk történt a legtöbb külföldi tőkebefektetés. Ennek legfontosabb oka a távközlési és energia szektorban végbement magánosítás volt. Bár Magyarország nem tudta folyamatosan megtartani a vezető pozícióját, de a hazánkban működő külföldi vállalkozások közvetlen tőkebefektetés állománya a harmadik évezred elejére meghaladta a 21 milliárd eurót, ami ekkor 5 570 milliárd forintot jelentett. Az ország tőkevonzó képessége 2003-ban megtorpant, majd 2004-től újra erőteljesebbé vált. A 2005-ös év kiugróan sikeres volt, a szállítást kiegészítő tevékenységek és a távközlési privatizációja kapcsán.
A KSH (2012) szerint Magyarország külföldi működő tőke állománya 2010 végén 16 528 milliárd forint volt. Az ezt megelőző két év során 1 520 milliárddal nőtt, a tíz új uniós ország csatlakozásának évétől (2004) számítva pedig közel kétharmadával bővült. A befektetett tőke döntő része jellemzően az EU15 országaiból származik. Európa után az amerikai földrészről származó tőke a második legnagyobb, mely a közvetlen befektetések 5,8%-át, a harmadik évezredforduló után pedig a 4,4-9,8%-át tette ki. 2010-ben az Ázsiából érkező tőkeimport állománya 440 milliárdot ért el, és ez leginkább a japán és dél-koreai üzleti vállalkozásokhoz kapcsolódott. A Németországgal való - a szocializmus időszakától eltekintve - hagyományosan erős gazdasági kapcsolat eredményeképpen a német vállalatok tőkeberuházásai a gazdaság legtöbb ágazatában megtalálhatók. 2001 és 2010 között a német befektetések nagysága 14,6 milliárd euróra nőtt, amely nagyjából 4 077 milliárd forintnak felelt meg. Valójában az az érték a teljes állomány egynegyedét jelentette. A német vállalatok hagyományos jellemzője, hogy a részesedéseik jövedelméből rendre jelentős összegeket fordítanak újra befektetésre. A Hollandiából származó közvetlen tőke import a sorban a második. A harmadik évezred első évtizedében a holland tőkeállomány összértéke 2 421 milliárd forintra nőtt. A történelmi kapcsolatok és hagyományok miatt az osztrák vállalatok szintén tradicionálisan fontos gazdasági partnernek számítanak. 2010-ben az Ausztriából származó tőke nagysága elérte a 7 milliárd eurót, amely nagyjából 2 000 milliárd forintnak felelt meg. 2010 és 2019 között a közvetlen külföldi működő tőke-befektetések állománya tovább növekedett, tehát a magyar gazdaság a korábbiaknál is szorosabban kapcsolódik a globális értékláncokhoz és a világgazdasági folyamatokhoz. A külföldi tőke növekvő jelenlétének, a 2004-es EU-s csatlakozás, és az azt megelőző időszakban hozott intézkedések mind hozzájárultak Magyarország aktív külkereskedelmi mérlegének fenntartásához.
A külkereskedelem legfrissebb adatai szerint a tavalyi év utolsó hónapjában euróban számolva az export 0,5, az import pedig 7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett adataiból. Mivel az import visszaesése volt nagyobb, ez azt is jelenti, hogy a termék-külkereskedelmi egyenleg 684 millió euróval javult. Az előző hónaphoz képest ugyanakkor a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 19, az importoldalon 17 százalékkal alulmúlta az előző havit. 2024 decemberében a kivitel értéke 10,2 milliárd euró (4214 milliárd forint), a behozatal 9,8 milliárd euró (4054 milliárd forint) volt, így az egyenleg 387 millió euró (159 milliárd forint) többletet mutatott, szemben a novemberi 819 millió eurós (335 milliárd forint) értékkel.