Eger, a gyógyvizek és a kitűnő borok városa, számtalan lehetőséget kínál a pihenésre, feltöltődésre és a kulturális élményekre. A történelmi belváros, a vár, a híres Szépasszony-völgy, valamint a számos múzeum és rendezvény vonzza a látogatókat. Az ide érkezők számára széles skálán mozognak a szálláslehetőségek, a modern belvárosi apartmanoktól a csendes, kertvárosi vendégházakon át az egészségmegőrzést előtérbe helyező hotelkomplexumokig.
Kényelmes szállások a város szívében
Eger egyik legrégebbi utcájában, közvetlenül a vár alatt, és a legizgalmasabb belvárosi éttermek és látnivalók szomszédságában alakítottak ki modern belvárosi apartmanokat borkedvelőknek és városnéző utazóknak. Az önellátó szálláshelyek, melyeket a város és pincészetük legértékesebb "szereplőjéről", a Várvédőről neveztek el, 3 apartmannal és legfeljebb 10 férőhellyel rendelkeznek. Ezek a szállások ideálisak azok számára, akik szeretnék felfedezni Eger belvárosát, és élvezni a borvidék kínálta kulináris élményeket.
A belváros szívében egy régi, kovácsoltvas lépcsős „tipikus egri bérház” hátsó udvari szegletében bújik meg egy régen dédelgetett álom. Ez a kis apartmanként üzemelő lakás egy mesevilág, melyben a régmúlt berendezései mesélnek, és különleges hangulatot biztosítanak a pihenni vágyóknak.
Az Aqua Villa egy különleges atmoszférájú belvárosi szálloda, ahol a vendégek Eger igazi esszenciáját kaphatják: vendégszeretet, kulináris élmények, nemes borok, gyógyvizek, felfrissülés, ellazulás. Az Aqua Villa Eger belvárosában, a híres fürdőkomplexum szomszédságában, az Egri Vár északi bejáratától 2 perc sétára található. A belváros szívében való elhelyezkedés biztosítja, hogy Eger nevezetességei gyalogosan, könnyen megközelíthetőek legyenek.
Eger történelmi belvárosának közelében található az újonnan épített Aranykert Vendégház, amely pár percre a Bazilikától, csendes utcában áll a vendégek rendelkezésére. Az Arany Barokk Apartman a XVII. században épült, Eger sétáló belvárosában, teljesen felújított barokk stílusú boltíves épületek varázslatos és egyben romantikus hangulatával várja a vendégeket. Különlegessége, hogy a teraszról az Egri Vár panorámáját láthatjuk, amely Egerben teljesen egyedülálló. A Barokk Apartman és a Barokk Vendégház együtt 12 főt tud fogadni.
A Bacchus Panzió egy elegáns és barátságos hely, ahol a vendégek valóban vendégnek érezhetik magukat. Szépek, kényelmesek a szobák és elfogadhatóak az árak, így akár pár nap alatt is feltöltődhetnek itt.
Csendes pihenés a kertvárosban
Egerben, csendes, kertvárosi környezetben, a Farkasvölgy utca 25. szám alatt található egy vendégház, amely 15 percnyi sétára fekszik a történelmi belvárostól, illetve a strandtól, fürdőtől. A vonattal érkezők számára kedvező a szálláshely közeli elérhetősége miatt.
Eger városában, mégis távol a város zajától, csendes kertvárosi környezetben, a híres Szépasszony-völgyi pincék szomszédságában, az Almafa Apartmanház 1998 óta szeretettel várja kedves vendégeit, egész éves nyitva tartással. Ez a szálláslehetőség Egerben a Szépasszony-völgy és a belváros közelében ideális választás.
Az Amulett Vendégház Egerben, a gyógyvizek és a kitűnő borok városában, jól megközelíthető helyen, a Szépasszonyvölgy utca 5. szám alatt található. A történelmi barokk belváros, valamint a gyógy- és termálfürdő mintegy 10-15 perces sétával elérhető, a híres borospincék az utca végétől találhatók.
Wellness és aktív pihenés
Az egészségmegőrzést és aktív pihenést előtérbe helyező Allure hotelkomplexum 19 lakosztállyal, éjszakába nyúlóan nyitva tartó edzőteremmel, wellnessrészleggel és bisztróval várja a vendégeket Egerben. A komplexumot úgy komponálták meg, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő pihenési formát, legyen az aktív pihenés, sport vagy igazi rekreáció.
Téli üzemre állt át az Egri Termál- és Strandfürdő - 2022.09.23.
Eger történelmi és kulturális öröksége
Eger nem csupán a szálláshelyek és a borok városa, hanem gazdag történelmi és kulturális örökséggel is rendelkezik. Az Egri vár, a Bazilika, a török emlékek és a barokk belváros számos látnivalót kínál.
A Dobó István Vármúzeum gyűjteményében különleges helyet foglalnak el az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó relikviák, amelyek nemzeti emlékezetünk egyik meghatározó elemét képezik. A múzeum programkavalkáddal várja az érdeklődőket Nagyszombattól húsvét hétfőig, ahol számos családi programlehetőség közül választhatnak. Az Egri vár vitézei a korabeli fegyver- és életmód bemutatók mellett napi 10 alkalommal tartanak interaktív tárlatvezetéseket. Nagyszombaton az erődítés ad otthont a XIX. Dobó István Kupa Történelmi Íjászversenynek, melyen több száz korabeli viseletbe öltözött sportoló méri össze tudását.
Régészeti felfedezések a régióban
A térség régészeti feltárásai is számos érdekességet hoztak napvilágra. Tarnaszentmiklós határában, Hamva-járás lelőhelyen 2019 és 2020 között közel 1 hektáron túlnyomórészt a Kr. u. 2-4. század közé tehető szarmata kori falu és néhány temetkezés maradványait tárták fel a Dobó István Vármúzeum régészeti osztályának munkatársai.
Abasár északnyugati részén, Pétermály (Peterma) lelőhelyen 2014-ben 64 Árpád-kori templom körüli temetőhöz tartozó sírt tártak fel a Dobó István Vármúzeum munkatársai. Az embertani vizsgálatok során megfigyelték a 41. sírban eltemetett, 40-60 év közötti férfi maradványait is.
Szilvásvárad délkeleti részén, a Szalajka-patak völgyszakaszán, ahol a patak a hegyből leszaladva, kissé lelassul, a völgy kiszélesedik, a hosszú évezredek folyamán kedvező feltételek alakultak ki a megtelepülésre. A terület hegyvidéki jellege miatt kevés a nagyobb település, de a régészeti leletek itt is beszédesek.
Hagyományok és ünnepek Egerben és környékén
Az egri borvidéken a szüret kezdő időpontja hagyományosan Szent Mihály napjához (szeptember 29.) kötődött, ám a munka megkezdéséhez a földesúr, azaz a káptalan és püspökség, illetve a városi tanács határozatára volt szükség.
A farsangi télűző falufeljáró menetnek jellegzetes formája a parádsasvári borotválós asszonyfarsang. A férfiaknak öltözött asszonyokból álló maskarás menet végigjárta a falu utcáit - az üveggyár részlegeit - és jelképesen megborotválták a férfiakat, fizetségként.
A májfa, májusfa felállítása és a májusi kosár ajándékozása május elsején, május első vasárnapján és pünkösd napján is szokásban volt. A szokás a régi termékenységvarázsló zöldághordásban gyökerezik.
Vízkereszt napjával zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. A 4. században az alexandriai keresztény közösségek Jézus megkeresztelkedésének, messiásként való fellépésének napját tisztelték benne, innen a vízkereszt elnevezés.
A „boldogi lakodalom” élő hagyománya felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az erről szóló elismerést Nagy György, a Boldogi tájház gondnoka, a hagyományőrző csoport vezetője és Tóth Éva, a Boldogi Értéktár Bizottság elnöke vette át szeptemberben.
Az első világháború és a trianoni határok lezárása után, a nehéz megpróbáltatások hatására, Mikófalván 1922-ben, az oberammergaui passió mintájára, a falubeliek szereplésével létrehozták a több ezer néző által ünnepelt mikófalvi passiójátékot.
Április 22-e a Föld napja. Ilyenkor a modern ember egyfajta morális késztetést érezve elgondolkodik a létét meghatározó nagy egészről, amit legegyszerűbben természetnek szoktunk nevezni.
Téli üzemre állt át az Egri Termál- és Strandfürdő - 2022.09.23.
Múzeumi kincsek és történelmi események
Múzeumunk 1976-ban vásárolt meg egri tulajdonosától egy 19. századi magyar festő által készített biedermeier párképet, melyek első látásra fiatal, bájos, naiv női portréknak tűnnek. Valamennyi kultúra - ilyen-olyan módon és okból - szimbolikus kódokkal ruházta fel a nőket.
1848-49 folyamán, Magyarországon önálló papírpénz-kibocsátásra került sor, mely pénzeket az utókor a „Kossuth-bankó” néven ismeri. Március 15. alkalmából az 1848-49-es időszak pénzeinek történetét tekintjük át.
A hentesmesterség hagyománya is mélyen gyökerezik a régióban. Nagy Attila a vándorhús alapítója, melyet 2010-ben hozott létre annak érdekében, hogy az emberek kevesebb fáradtsággal jussanak minőségi élelmiszerekhez. Édesanyjától és édesapjától elsajátította a hentes és hentesáru készítés fortélyosságait. Dédnagyapja, majd fia, Nagy László vitte tovább a családi vállalkozást, így nem veszett feledésbe a munkássága. Nagyapja is a hentes mesterség irányába helyezkedett el, Gyöngyösön brigádvezető lett, és nem egyszer kapott kitüntetést is remek munkájáért és kitűnő termékeiért. Ezek után édesapja és édesanyja együtt kezdtek családi vállalkozásba, piacokra jártak, és az emberek visszajelzései alapján érezték azt, hogy szükség van a minőségi magyar termékekre.
