Az igazi szappanfőzés tudománya és hagyományai: Amit tudni érdemes

A szappankészítés egy ősi mesterség, melynek gyökerei egészen a kőkorszakig nyúlnak vissza. Ekkoriban a hús sütésekor lecsepegő zsír a hamura folyt, és az eső átnedvesítette, így jött létre egyfajta szappanos anyag. A szappan megjelenése előtt az emberek sziksót, hamulúgot és szaponintartalmú növényeket használtak a mosásra és tisztálkodásra. Magyarországon a 16. században indult hódító útjára a szappankészítés, különösen a királyi városokból, ahol a mészárosoktól könnyen be lehetett szerezni a legfontosabb alapanyagot, a faggyút. Ekkoriban a céhekben szinte kizárólag tiszta faggyúból készítették a mosakodószert. A 16. századi magyar szappankészítők olyan híresek voltak, hogy termékeik a francia és az olasz társaikkal is vetekedtek, sőt, a szultáni adóként is több szekérrakomány pipereszappant küldtek Konstantinápolyba. A késői középkorban még azt hitték, hogy a pestist a víz és a szappan terjeszti, ami jól mutatja, mennyire más volt a higiénia megítélése akkoriban.

A szappanos mesterség jellegzetesen városi iparág volt, mivel mind a nyersanyag beszerzése, mind a késztermék értékesítése a városi fogyasztás függvénye volt. A szappan legfontosabb alapanyagát, a faggyút nagyobb tételben csak a városi mészárosoktól lehetett beszerezni. Sopronban már 1379-től működött szappanos műhely, és a debreceni szappanos céh, mely 1587-ben Báthori Zsigmondtól nyert kiváltságlevelet, nemcsak a helyi szükségletet elégítette ki, hanem távoli piacokat is meghódított. A 17. század elejétől Erdélybe és a Felvidékre is rendszeresen szállítottak, sőt, levendula- és rózsaolajjal illatosított szappanokat is főztek, melyeket méltán hasonlítottak az akkor világhírű párizsi és velencei szappanokhoz. Robert Townson angol utazó 1793-ban Debrecenről azt jegyezte fel: „A szappan hófehér és szivacsszerű, az előállított mennyiségre nézve elég annyit felemíteni, hogy Debrecenben hetven szappanfőző van”. A tekintélyes létszámú debreceni szappanos céh évszázadokon át féltve őrizte portékája hírnevét, szigorú előírásokat tartalmazott a mesterség kitanulásától az áru értékesítéséig. A szappan minőségét és mennyiségét a céhmesterek rendszeresen ellenőrizték, és aki „hitván szappanyt” készített, azt pénzbüntetésen túl annak újrafőzésére kötelezték. Kecskeméten a 17-18. században 20-30 szappanosmester dolgozott a debreceniek mintájára, Szegeden pedig a 19. század elején közel ötvenre rúgott a szappanfőzők száma. Az ipari forradalom azonban a kis kézműves céhek halálát okozta.

A házi szappankészítés reneszánsza és előnyei

Manapság sokan térnek vissza a házi szappankészítéshez, elkerülve az ipari gyártás során esetlegesen használt kőolajszármazékokat, szintetikus olajokat, sűrítő- és emulgeálószereket, valamint mesterséges adalékokat. A valódi natúrszappanba növényi olajon, vízen és lúgon kívül csak természetes anyagok kerülnek: agyagpor, gyógynövények és természetes illóolajok. A szappanfőzés házilag számos előnnyel jár. A saját bőrödhöz passzoló szappant alkothatsz, mivel te válogathatod össze az alapanyagokat, így elkerülheted a mesterséges alapanyagokat és allergéneket. Ez különösen fontos, ha problémás, érzékeny a bőrünk, vagy ha tudni szeretnénk, mivel kezeljük az arcunkat. A házi szappanok természetes olajokból, zsiradékokból és illóolajokból készülnek, amelyek nem terhelik a környezetet, így környezetbarát alternatívát biztosítanak. Ezenfelül a szappanfőzés igazán kreatív családi vagy baráti program is lehet.

Kémiai alapok és a szappanosodás

A szappanfőzés művelete azon a kémiai reakción alapszik, amelynek során a lúg a zsírsavhoz kötődik, majd elszappanosítva a zsírsav sójává és glicerinné alakítja át, egy enyhe habzású, tisztító hatású terméket adva. Kémiai szempontból a szappanok a zsírok és az olajok lúgos hidrolízisének eredményeként kapott nagy szénatomszámú karbonsavak nátrium-, illetve káliumsói. A szappanmolekula vízben szabadon mozgó ionokra disszociál. A szappan anionja két ellentétes tulajdonságú részből áll: egy hosszú szénhidrogénláncú víztaszító (apoláris), illetve egy jól hidratálódni képes (poláris) karboxilátrészből. Így az anion kettős természete révén a szappanok tisztító hatásának titka abban rejlik, hogy képesek vízoldhatóvá tenni a nem vízoldható anyagokat.

Szappankészítési technikák

A házi szappankészítésnek több technikája is megkülönböztethető: a szappan készülhet reszeléssel, hideg eljárással vagy meleg eljárással.

1. Hideg eljárásos szappankészítés

A hideg eljárás a legelterjedtebb módszer a hobbi szappankészítők között. A technika lényege, hogy a kiválasztott zsiradék vagy olaj nátrium-hidroxiddal (NaOH) azonos hőmérsékleten elszappanosításra kerül. A zsiradékokat elegyítjük megfelelő, azonos hőmérsékleten az elkészített lúgoldattal, majd elindul a szaponifikáció kémiai reakciója. A szappanmassza kitöltése és szilárdulása után a szappanokat több hétig kell érlelni használat előtt. Maga a szaponifikáció 24-48 óra alatt teljesen lezajlik, a többi idő ahhoz kell, hogy a víz elpárologjon a szappanból.

Lépésről lépésre útmutató hideg eljárással (Balázs Timea élelmiszermérnök segítségével):

1. Előkészületek és biztonság:

   • Válasszunk egy jól szellőztethető helyiséget!
   • Vegye fel a védőszemüveget és védőkesztyűt! Maszk használata is ajánlott.
   • Készítsük elő az összes kiválasztott alapanyagot és eszközt! Ne feledkezzünk meg az eszközök és a munkapult fertőtlenítéséről sem!
   • Fontos: A lúg veszélyes anyag, ezért azokat az eszközöket, amiket a szappankészítéshez használsz, nem használhatod később sütéshez, főzéshez.

2. Lúgoldat készítése:

   • Mérje ki a desztillált vizet egy hőálló, nem törhető, tetővel rendelkező lúgoldó edénybe (pl. üveg vagy vastag műanyag)!
   • Mérje ki a lúgot (nátrium-hidroxid) és óvatosan, lassan, kevergetve adja hozzá a desztillált vízhez! Mindig a lúgot adja a vízhez, ellenkező esetben a keverék kifröccsenhet!
   • Helyezze a tartóra a fedelet! Egy heves exoterm reakció fog lejátszódni, ami felmelegíti az elegyet, akár 80 Celsius-fokosra is felhevülhet.
   • Helyezze a lúgoldó edényt hideg vizes fürdőbe, hogy lehűljön. Várja meg, amíg az elegy körülbelül 40-50 fokosra hűl.

3. Olajok és zsírok előkészítése:

   • Amíg a lúgos víz hűl, olvassza fel a szilárd zsírokat (pl. kókuszzsír) és adja hozzá a folyékony olajokat (pl. olívaolaj, szőlőmagolaj).
   • Ha csak folyékony olajat használunk a szappanhoz, akkor melegítsük fel az olajokat, hogy az olajkeverék is elérje a 40-50 fokot. Fontos, hogy az olajok és a lúgoldat hőmérséklete megegyezzen az összekeverés pillanatában!
   • Példa recept (szőlőmagolajos szappan):
     • Kókuszzsír: 700 g (szilárdságért és tisztító hatásért felel)
     • Olívaolaj: 660 g (krémesebbé teszi a szappant)
     • Szőlőmagolaj: 250 g (ápoló hatást növel)
     • Víz: 483 g
     • Nátrium-hidroxid (lúg): 234 g

4. A lúg és olajok keverése - a szappanosodás:

   • Öntse át a lúgot a zsiradékhoz! Nem fordítva!
   • Keverje, először fakanállal, majd botmixerrel addig, amíg az megmaradó nyomot nem hagy a keverék tetején. Ezt az állapotot nevezzük "trace" állapotnak (puding állagú massza). Rásegíthet botmixer használatával, így gyorsabban elkészülünk.

5. Színezés, illatosítás és egyéb adalékok:

   • A színezékek, illatolajok hozzáadásánál szárnyalhat a fantázia.
   • Színezékek: kakaó, spirulinapor, pirospaprika, kurkuma, céklapor, csalánpor, alga, rózsaszín vagy zöld agyag. Az agyagpor kiváló méregtelenítő is.
   • Illóolajok: körülbelül 300 csepp (kb. másfél üvegcse) mehet bele, kedved és ízlésed szerint használhatsz levendulát (nyugtató, antibakteriális, gyulladáscsökkentő, segít a bőr regenerálódásában), mentát, fahéjat, mandarint, narancsvirágot, epret, jázmint, rózsát, zsályát, körömvirág darabokat stb. Fontos, hogy 100%-os tisztaságú természetes illóolajat használjunk.
   • Dörzsis hatásért: szőlőmagőrleményt vagy mákot tegyünk bele.
   • Ápoló hatásért: Shea vaj (száraz bőrre), spirulina (alga), szén (pattanásos bőrre nagyon előnyös), darált gyógynövény virág.

6. Formába öntés és pihentetés:

   • Öntse formába a szappanmasszát, erre kitűnően alkalmasak a szilikon sütőformák. Itt nem ér rá álmodozni, járjon a kezed, mert hamar besűrűsödhet a keverék.
   • A legvégén szárított virágszirmokat (rózsaszirom, levendula, körömvirág) használhatsz a látvány fokozásáért.
   • Takargasd be a szappanokat két napra, amíg megszilárdulnak. Azért kell betakarni, hogy a szappan lassan hűljön le. Ha erre nem fordítunk kellő figyelmet, a szappan „megfázik”, és törékennyé válhat.
   • 24 óra múlva vágjuk fel (ha hosszú formába öntöttük és szét kell vágni), majd hagyjuk még érni sötét, de jól szellőző helyen 4-6 héten keresztül. A szappanból elpárolog a víz, és ezalatt az idő alatt éri el teljes keménységét és tisztító hatását. Kutyát, macskát egyáltalán ne, gyermeket is csak a díszítés idejére engedjen be az elkészítés helyszínére.

2. Meleg eljárásos szappankészítés

A meleg eljárás rendkívül hasonlít a hideg eljárásos technikához, azonban egy gyorsabb és bonyolultabb módszerről van szó. A meleg eljárás alkalmazása során folyamatosan fenn kell tartani a hőmérsékletet, hogy megfelelő végeredmény szülessen. A szappanosításhoz első körben azt a természetes hőt használjuk ki, amelyet nátronlúg és a zsírok közti kémiai reakció termel. A főzött szappannál a szükséges víz mennyiségét úgy számoljuk ki, hogy a felhasznált összes olaj/zsír tömegét beszorozzuk 0,42-vel, és ennyitömegű [g] ioncserélt vizet mérünk ki. A szükséges NaOH mennyisége az adott olaj elszappanosítási számától függ, mellyel beszorozva a felhasznált olaj/zsír tömegét megkapjuk, hány [g] lúgkő kell számunkra.

Meleg eljárás lépésről lépésre:

1. Előkészületek és lúgoldat készítése: Ugyanaz, mint a hideg eljárásnál, különös figyelemmel a biztonságra (védőszemüveg, maszk, kesztyű). A lúgoldatot lehűtjük 42-50 Celsius fok közé.
2. Olajok melegítése: Az olajokat feltesszük a tűzre melegedni, szintén 42-50 Celsius fokra.
3. Keverés és szappanosodás: Mikor egyenlő a hőmérsékletük, hozzáöntjük a lúgoldatot az olajokhoz, melyet ez időre levettünk a rezsóról. Puding állagúra keverjük a masszát botmixerrel.
4. Főzés: Visszahelyezzük a tűzhelyre (kb. 80 Celsius fok, kis láng). 15-20 perc múlva megkeverjük, 4 fő állapot fog ezután bekövetkezni: keverhetetlen (krumplipüré-szerű), lágyabb („vizes krumplipüré), homogén massza, gél állag.
5. Adalékok és formázás: Ha elkészültünk, levesszük a tűzről és belekeverjük az általunk választott anyagokat (színezékek, illóolajok, dörzsis hatású anyagok), majd formába öntjük. Mélyhűtőben gyorsan megköt, 20 perc múlva ki is vehetjük és használatra kész a termék.

3. Szappanreszeléses eljárás (folyékony szappan készítése)

A reszelés a legkönnyebb és legkevesebb idő- és energiabefektetést igénylő eljárás. Itt gyakorlatilag egy már meglévő szappan újrafeldolgozásával készíthetsz egyedi terméket. A folyékony szappan készítése gyakorlatilag a reszeléses módszert takarja: a folyamat során egy már meglévő szappan átalakítása történik.

Lépésről lépésre útmutató:

1. Előkészületek: Készítse elő az eszközöket és az alapanyagokat. Mérje le, hogy pontosan mennyi lett a reszelék.
2. Olvasztás: Tegye bele a lábasba a reszeléket és öntse fel meleg vízzel.
3. Hidratáló adalékok: Ha szeretne, adjon hozzá egy kanál glicerint vagy olívaolajat a főzethez. Ezeknek hidratáló hatásuk van, segítenek megőrizni a bőr megfelelő nedvességtartalmát, puhább és simább bőrt eredményeznek.
4. Hűtés és sűrítés: Ha teljesen felolvadt a szappanreszelék, vegye le a tűzről, takarja le egy fedővel és hagyja kihűlni. A massza hűlés közben szépen lassan be fog sűrűsödni.
5. Illatosítás és színezés: Ha megfelelő állagúra sűrűsödött a folyékony szappan, jöhetnek az illóolajok és a színezékek.
6. Állagkorrekció: Ha véletlenül túl sűrű lett a szappan, öntse fel körülbelül 4-5 dl meleg vízzel és kezdje el újra feloldani a masszát. Ha pedig túl folyékony, melegítse fel ismét és tegyen bele még szappanreszeléket.

4. Bioszappantömb alapú készítés

Aki gyorsabb, de kevésbé "igazi" szappanélményre vágyik, vehet szappankellékesnél vagy kreatív boltban akár bioszappantömböt is, amelyet csak vízgőz felett fel kell olvasztani, s ezt lehet szilikonformákba önteni. Ez inkább díszként funkcionál, vagy jó elfoglaltság lehet a gyermekkel, mivel bőrápoló hatása elhanyagolható.

Fontos tudnivalók és tippek

• Minőség és természetesség: Az igazi kézműves szappan alapanyagaiban is a minőséget és a természetességet kell, hogy tükrözze. Ezért figyelj oda a részletekre is. Hidrogénezett olaj helyett hidegen sajtolt változatot használj!
• Olajok és zsírok: A zsírok és olajok adják a szappan alapját, és ezáltal meghatározzák annak legfőbb tulajdonságait is. A kókusz felel főként a szappan szilárdságáért és tisztító hatásáért, az olívaolaj - a szappanfőzés királynője - krémesebbé teszi azt, míg a szőlőmagolajtól az ápoló hatása növekszik.
• Lúg és víz: A hagyományos szappankészítés során tiszta sziksóból főztek lúgot mész hozzáadásával, így szappanosították el a zsiradékot. A paraszti háztartásokban kevésbé ügyeltek a sziksó minőségére, és gyakran fahamut kevertek hozzá, hogy javítsák erejét, sok helyen pedig egyenesen fahamuból főzték a lúgot. A lúgot addig főzték, míg a belemártott baromfitollat vagy subaszőrt szét nem marta. Ma már a nátrium-hidroxid (lúgkő) a bevett gyakorlat.
• Tejes szappan: Ha tejjel készíted a szappant, fagyaszd le, mielőtt dolgoznál vele. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a tejhez hozzá kell adni a lúgot, ami kémiai hatásba lép vele, és önmagát hevíti.
• Illatok és színek: A házi készítésű szappanok egyik jellegzetessége, hogy parfüm nélkül készülnek. Fontosak a természetes alapanyagok, ezért az illatát különböző gyógynövényekből készült illóolajok adják. Színes szappanokat mesterségesen is elő lehet állítani, de természetes színezékekkel (kurkuma, kakaó, fahéj, céklapor, csalánpor, alga, rózsaszín vagy zöld agyag) is gyönyörű eredményeket érhetünk el.
• Érlelés: A hideg eljárás során a szappanmassza kitöltése és szilárdulása után a szappanokat több hétig kell érlelni használat előtt. Ez az idő szükséges ahhoz, hogy a víz elpárologjon a szappanból és elérje a kívánt keménységet.
• Kezdőknek: Nagyon ajánljuk, hogy az első szappan elkészítése előtt látogass el egy szappankészítő tanfolyamra, ahol megtanulhatod az olajak és a lúg viselkedését, a biztonsági és alapvető szappankészítési szabályokat. Ezek nagyon fontosak ahhoz, hogy örömödet leld a szappankészítésben és ne végződjön kudarccal vagy balesettel az első próbálkozásod!
• Hagyomány és innováció: Balázs Timea édes- és zsiradékipari élelmiszermérnök, aki nagymamája hagyományát - mai modern formában - viszi tovább, fontosnak tartja, hogy kikísérletezzen egy kizárólag magyar alapanyagokból készült terméket, illetve azt is, hogy - ha teheti - helyi specialitásokat használjon, például őrségi barackmagolajat, pannonhalmi, tihanyi illóolajokat. Kedvence a citromfüves köles-sör szappan, amellyel könnyű megkedveltetni a férfiakkal a natúrkozmetikumokat.
• Mennyiség és ajándék: A fent leírt mennyiségből körülbelül 16-25 darab szappan jön ki, ami bőven túlmutat a saját használat éves mennyiségén. De épp ezért jó, ha jönnek az ünnepek - kiváló ajándék lehet belőlük!

A házi szappanok története a paraszti háztartásokban

A szappankészítés hagyománya a paraszti háztartásokban is évszázadokon át élt. A második világháború idején, amikor egyre több lett a hiánycikk, a tisztálkodó-, mosogató- és tisztítószerek pótlására leleményes dédnagyanyáink készítették a szappant, természetesen abból, ami volt. A házi szappan a mosakodáshoz és mosáshoz egyaránt megfelelt, univerzális volt. A szappant tél végén, kora tavasszal, a disznóvágások után, rendszerint a húsvét előtti hetekben főzték. Leginkább olyan disznóbelsőségeket használtak fel erre a célra, ami másra nem volt alkalmas. Ilyen belsőség volt a sertés belének vége, a sérült húsmaradék, a zsíros belsőségek, de az avas zsír is kiváló volt. A sertésfaggyúból lehetett a legjobb szappant főzni, de többnyire mindenféle zsiradékot megmentettek. Dédnagymamám állati zsírként a sertészsírt használta, lúgként hamulúgot, és az oldószer, melyben ezeket feloldotta egyszerűen víz volt. Az így készült szappan meglehetősen egyszerű, illatra semleges volt, ezeket fürdésre, mosásra egyaránt használták. Továbbá volt a faluban egy-egy asszony, akik kifejezetten jól értették a mesterséget és különböző módon illatosítani is tudták a szappanokat.

A korábbi időkben a szappanosok maguk árulták portékájukat a vásárokban „a szappanos szekér mellett egy széken”. A vásározás nagyobb bevételt hozott a mestereknek, mint a városi értékesítés. A parasztság eleinte a vásárokon, később a helybeli vegyeskereskedésekben vásárolta a szappant. A vásárolt szappant leginkább mosdáshoz használták, a ruha mosására fahamu és lúg szolgált egészen a múlt század végéig. A ruha lúgozásának, szapulásának általánosan elterjedt hagyományos módját az alföldi módosabb parasztgazdaságokban a 19. század elején a szappannal és szódával való mosás kezdte felváltani. Ehhez azonban saját készítésű háziszappant használtak. Sok helyütt voltak olyan asszonyok, akik másokhoz is eljártak szappant főzni, vagy segítettek annak elkészítésében. Békésen például a századforduló táján a szappankészítő asszonyok még a vásárokon is megjelentek a maguk által készített áruval. A házi szappanfőzés elterjedéséhez hozzájárultak a korabeli gazdasági újságok, kalendáriumok is, melyek mind több leírást, útmutatást közöltek a „kevés költséggel és kevés bajjal készítendő háziszappan”-ról. Az ország más vidékein leginkább az első világháború szűk esztendői kényszerítették rá az asszonyokat a szappankészítésre, aminek gyakorlata a későbbi évtizedekben is megőrződött.

Az ipari szappanok hátrányai

Az ipari forradalom vívmányait követően igen csak eltértünk a jól bevált házi szappanok világától, és a boltban kapható samponokat, tusfürdőket, - melyek telis-tele vannak adalékanyagokkal - részesítjük előnyben. Pedig ezekben számtalan szintetikus anyag, vegyszer található. A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhányat:

• SLS (Sodium Lauryl Sulphate): Gyakori adaléka tusfürdőknek és samponoknak egyaránt. Felületaktív anyag, mely a habzásért felelős. Káros hatása, hogy erősen szárítja a hajat, „a bőrt átjárhatóbbá teszi, így a káros anyagok könnyebben juthatnak be a testünkbe”, továbbá ismert bőr- és szemirritáló anyag.
• DEA, TEA, MEA (diethanolamine, triethanolamine, (mono)ethanolamine): Karcinogének, irritálják a bőrt.
• DBP, DEP, DEHP és DMP (ftalátok): Gyakori illatanyagok. Károsítják az endokrin rendszert, a férfiak meddőségi problémáival kapcsolatba hozhatók.

A házi szappankészítés egy szuper hobbi: bőrbarát, természetes anyagokból készült, környezettudatos szappanokat készíthetsz egyszerű és megfizethető módon. A folyamat során teljes mértékben te dönthetsz az összetevők listájáról, így elkerülheted a mesterséges alapanyagokat és allergéneket. A házi szappanok pedig nemcsak a bőrödnek tesznek jót, hanem a környezetnek is!

tags: #igazi #szappan #fozes