Hosszúhetény, ez a Baranya megyei település, nem csupán a népi viselet és zenei hagyományok egyik éke volt, hanem ma is aktívan őrzi és ápolja kulturális örökségét. A település neve összefonódik a „Hetényi Gyöngyösbokréta” és az ötvenes évek népi együttesének örökségével, melyet ma a Hosszúhetényi Hagyományőrző Egyesület visz tovább, 1972 óta. Ez az egyesület számtalan hazai és külföldi fesztiváldíjban részesült, és büszke tulajdonosa az „Örökösen Kiváló Együttes” címnek.
A Hosszúhetényi viselet egyedisége
A magyar népviselet, mint a magyarság hagyományos öltözködési módja, számos táji típust ölel fel, mint például a dunántúli, a felföldi, az alföldi és az erdélyi. Hosszúhetény is a jellegzetes vidékek közé tartozik, Galga-mente, Kalotaszeg, Kalocsa, Lóc, Matyóföld, Hollókő, Kazár, Ormánság, Sárköz, Székelyföld, Torockó és Püspökbogád mellett.
A huszadik század elejéig Hosszúhetényben a fehér volt a gyász színe. Az Ormánságból ismert a sáfránnyal sárgított, szőtt vásznakból készült alkalmi - gyász is! - öltözet. Ebben az időszakban a baranyai magyarság viseletének és népzenei arculatának egyik éke volt a hetényiek öltözködése, tánc- és dallamkincse, mely országos hírűvé tette Hosszúhetény nevét.
A női viselet egyik különlegessége a homlok fölött vastag „hurkába” csavart haj volt. Ezt előrefésülés és fonás után egy szalaggal lekötötték, majd hátracsavarták. A fonást a fejtetőn kontyba fésülték, s ehhez tűzték például a menyasszony koszorúját, a menyecske gyöngyös „fékötőjét”, vagy az idősebb asszonyok „sipkás fékötőjét”.
A menyasszony és a menyecske bő ujjú „imögöt” viselt, melyet könyök felett szalaggal vagy pertlivel kötöttek meg. Hosszúhetényben és néhány szomszédos községben a női ingek ujjaiba hosszában csillagos mintájú piros szőttes csíkokat illesztettek. A legdíszesebb öltözékben templomba jártak, míg a táncalkalmakkor az egyszerűbb, olcsóbb anyagú ruhákat öltötték magukra.
Hosszúhetényi Településüzemeltetési Nonprofit Kft. - a helyi gazdaság motorja
A település működésében kulcsszerepet játszik a Hosszúhetényi Településüzemeltetési Nonprofit Kft., melynek alapító okirata adja meg a jogi kereteket. A társaság székhelye 7694 Hosszúhetény, Fő utca, míg egy másik címe 7694 Hosszúhetény, Verseny utca. Az anyavállalat címe 7623 Pécs, József A. utca.
A Kft. működését számos jogszabály határozza meg, beleértve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt. Ezek a jogszabályok biztosítják a transzparens és törvényes működést a településüzemeltetés területén. A Kft. együttműködik a DRV Zrt.-vel is, amely valószínűleg a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos. A MÁK (Magyar Államkincstár) 2020-as adatai is relevánsak lehetnek a Kft. gazdasági tevékenységében.
Hosszúhetényi gasztronómia - ínycsiklandó receptek
A hosszúhetényi konyha gazdag és változatos, melyet a régi idők ízei és a helyi alapanyagok inspirálnak. Íme néhány recept, melyek a környékre jellemzőek lehetnek:
Krumpli torta
Ez az édes fogás kiváló választás lehet ünnepi alkalmakra.Hozzávalók: 10 tojás, csipetnyi só, 15 dkg cukor, 15 dkg darált dió, 10 dkg mazsola (vagy más aszalt gyümölcs), 1 sütőpor (vagy szódabikarbóna), 2 közepes krumpli.Töltelék: otelló szőlő zselé (vagy más lekvár), 25 dkg gesztenyemassza, 20 dkg kókuszzsír, 1 rum aroma.Díszítéshez: meggy és tortagyöngy.Elkészítés: A krumplit héjában megfőzzük, kihűtjük, meghámozzuk. Ezután finomra törjük, és a többi hozzávalóval együtt elkészítjük a tésztát. A töltelékhez a gesztenyemasszát a kókuszzsírral és a rumaromával habosra keverjük. A tortát az otelló szőlő zselével kenjük meg, majd a gesztenyekrémmel betöltjük. A meggyel és tortagyönggyel díszítjük.
Csülök sörtésztában, majonézes burgonyasalátával
Kiadós, ízletes főétel, mely jól passzol a helyi sörökhöz.Hozzávalók: 75 dkg füstölt csülök, 5 babérlevél, 1 kávéskanál őrölt kömény, nagy csipet őrölt feketebors, 1 vöröshagyma, 6 gerezd fokhagyma.Sörtészta: 3 tojás, 2 dl sör, 1 teáskanál só, 20 dkg liszt, csipetnyi őrölt feketebors, fél deci étolaj, 1 gerezd fokhagyma, a sütéshez zsír.Elkészítés: A füstölt csülköt a babérlevéllel, köménnyel, borssal, vöröshagymával és fokhagymával puhára főzzük. Közben elkészítjük a sörtésztát a tojások, sör, só, liszt, bors, étolaj és fokhagyma összekeverésével. A kihűlt csülköt szeletekre vágjuk, belemártjuk a sörtésztába, majd forró zsírban aranybarnára sütjük. Majonézes burgonyasalátával tálaljuk.
Halhúsleves
Ez a laktató leves a térség vízparti jellegzetességeire utal.Hozzávalók: egy ponty csontos része, 1 keszeg, 2 kárász, 4 sárgarépa, 2 petrezselyem, negyed zeller, 1 karalábé, 1 vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, 2 krumpli, 1 zöldpaprika, fél deci paradicsomlé, 1 csokor petrezselyem zöldje, 1 evőkanál egészbors, 3 szem szegfűbors, 1 babérlevél, 3 borókabogyó, 80 dkg halfilé, só, 20 dkg lúdgége tészta.Elkészítés: A hal csontos részeit a zöldségekkel és fűszerekkel alaplének főzzük. Leszűrjük, majd a halfilét hozzáadjuk, és puhára főzzük. Végül lúdgége tésztával és friss petrezselyemmel tálaljuk.
Töltött pogácsa
A pogácsa elengedhetetlen része a magyar gasztronómiának.Hozzávalók: 60 dkg liszt, 60 dkg krumpli, 20 dkg zsír, 1,5 dl tej, 1 teáskanál cukor, 5 dkg élesztő, 2 tojás sárgája, 1 egész tojás, 3 teáskanál só, 2 evőkanál tejföl, 1 kávéskanál őrölt bors, 1 kávéskanál őrölt paprika.Elkészítés: A krumplit megfőzzük, áttörjük, majd a többi hozzávalóval együtt rugalmas tésztát gyúrunk. Kinyújtjuk, megtöltjük, majd megkenjük tojással és megsütjük.
Székelykáposzta (eredeti recept alapján)
A székelykáposzta igazi klasszikus, mely a téli időszakban különösen jól esik.Hozzávalók: 1 kg sertéslapocka, 1 kg savanyú káposzta, 4 dl tejföl, 1 fakanál sertészsír, 2 vöröshagyma, 1 teáskanál só, 2 evőkanál őrölt paprika.Elkészítés: Amennyiben szükséges, a káposztát átmossuk, leszűrjük. A húst nagyobb kockákra vágjuk. A vöröshagymát megtisztítjuk és felkockázzuk. Egy serpenyőben zsírt hevítünk, és megpároljuk benne a hagymát. Hozzáadjuk a húst, fehéredésig pirítjuk, majd hozzáadjuk a savanyú káposztát, sót, paprikát, és kevés vízzel puhára pároljuk. Végül tejföllel dúsítjuk.
Néphiedelmek és hagyományok Hosszúhetényben és környékén
A hosszúhetényi tájhoz számos néphiedelem és hagyomány kapcsolódik, melyek az évszázadok során gyökereztek meg a helyi közösségben.
A lidérc legendája
A lidérc, avagy lüdérc, lúdvérc, lederc, lidroc, lidröc, inglice, mit-mitke… az ősi magyar mitológia mitikus lényeinek egyike. Nem lehet tudni, hogy a lidérc alakok egy valahai közösből származnak-e. A hit szerint az jut hozzá, aki fekete tyúk első tojását hóna alatt tartja, és így világra költi a lényt. Az így világra költött lény gazdájával mint szerető él együtt, ő a kebelén hordja, gazdáját „cserébe” éjjel nyomja. Ezt nevezik lidércnyomásnak. Szokása gazdája vérét is szívni, aki ettől érthető módon legyengül, beteg lesz, még meg is halhat. Más elképzelés szerint a sötét tojásból kel ki a lidérc.
Mégis, mi a lidérc előnye? Gazdája minden kívánságát teljesíti, ha az a lidérc „mit hozzak?” vagy „mit-mit-mit?” kérdésére válaszol. Egy idő után azonban terhes a lidérc, s mint írták, még meg is halhat tőle a gazdája. Hogyan lehet tőle megszabadulni? Kötélben homokot, vagy rostában vizet hozatnak vele. Néhol úgy tartották, hogy aki lidércet tart, az eladta a lelkét az ördögnek. A lidércet állítólag nem lehet utolérni, ránehezedik az emberek vállára.
A lidérc tüzes alakban is megjelenhet, lehet kincsjelző láng is. Megjelenési formája a bolygó tűz, ami kis kékes láng. A lidérc megjelenhet pinduri emberke alakjában is, ekkor is tetteiben rokon a csirke alakkal. Általában véletlenül akadnak rá, ez összefügg a tőle való megszabadulás módjával is. Hiszen aki meg akar tőle szabadulni, dobozba teszi s elhajítja vagy eladja. Honnan tudni róla? Aki hirtelen meggazdagszik, annak „ördöge” van. Gazdája szeretője, a lelkét eladja neki, minden ételből az első falatot neki adja - mint a csirkének. Lidérc még az ördögszerető meg fényjelenség is - rendszerint a kettő dolog egyben. Azért fény, mert éjszaka fényjelenségként röpköd. Erdélyben tüzes kendő. Röptében tüzet szór, majd landolás után emberi alakja lesz. Férfihez nő, nőhöz férfi, távollevő vagy meghalt szerető, házastárs alakjában jön el. Felismerhető azonban a kis hamis, mert a lidércnek lúdlába van! A vélekedés szerint maga az ördög, aki a házba kéményen, kulcslyukon át jut be, a mezőn alvó embereket is meglepheti. Mikor eltávozik: tüzet szór, lepiszkítja a ház falát. A gonosz jószág szeretőjét szerencsétlenné, beteggé teszi. Gatyamadzaggal, övcsattal, ujjak összekapcsolásával meg lehet akadályozni, hogy bejusson a házba. A lidércnyomás ismeretlen okú éjszakai nyomásérzésekkel kapcsolatos.
Élet a halál után - Gyászszokások és hiedelmek
A gyász ideje a hátramaradottak számára megszabott volt, hat héttől egy évig terjedt, attól függően, hogy milyen életkorú hozzátartozóját veszítette el valaki. Csecsemőt, kicsike gyermeket hat hétig gyászoltak, nagyobbacska gyermeket hat hónapig, felnőttet egy évig gyászoltak. Ez a „leosztás” mai szemmel igen ridegnek tűnik, de nem szabad elfelejteni, hogy a csecsemőhalandóság igen magas volt, valahol az élet részének tartották - „ISTEN ADTA - ISTEN ELVETTE” tartották. A legfájdalmasabb az eladó lányok, házasulandó korú fiatalemberek elvesztése volt, őket életük végéig gyászolta az édesanyjuk. Az idősek elvesztése szintén az élet rendjébe simult, az idősek már életükben szépen elrendezték dolgaikat, például előkészítették temetési ruhájukat. A gyász időtartama függött a gyászoló életkorától is.
A gyászolók fontos tevékenysége volt az alamizsnálkodás, melyet sokszor maga az elhunyt is előírt. A szegényeknek úgy adtak pénzt vagy egyebet, hogy a halott lelki üdvéért imádkozzanak: „mert a szegények imáját jobban meghallgatják”. A gyász legegyszerűbb jelzése - férfiaknál - a kalap levétele volt. A fehér színű viselet a vászonnemű eredeti dísztelen színéhez való visszatérés, a festésről való lemondás révén jelezhette a gyászt. Ide tartozik a fehérítetlen vásznak mellett a sáfránnyal sárgított vászonruha is, mely a Dél-Dunántúlon, Csökölyön még a 19. század végén is szokásban volt. Az itteni idős emberek ruháját, halotti ravatalát és a gyászruhát is sáfránnyal sárgították. Érsekcsanádon ez a szokás még a 20. században is élt. A fekete öltözet bizonyos elképzelés szerint a sötét színben való elrejtőzésben, befelé fordulásban gyökerezhetett.
A gyászidő alatt tilos volt a vígsághelyekre menniük a gyászolóknak, nem mehetnek táncba. Nem is nótázhattak, de a templomban énekelhettek. A nyilvános helyektől vissza kellett húzódniuk, a gyászidőn belül az újabb házasságkötés is tilalmas volt. Idősebb özvegyek, ha esküvővel álmodtak, hamarost bekövetkező halálukkal magyarázták, hogy akkor majd elhunyt párjukkal kelnek újra egybe.
Egyes hiedelmek szerint a halál fokozatosan következik be; a holttest egy ideig lát és hall. Csak bizonyos életfunkciókat veszít el azzal, hogy nem lélegzik, mások megmaradtak a hiedelmek szerint. A legfontosabbnak a halott felöltöztetését, tehát ruházatát tartották. Használati tárgyakat, szerszámokat is tettek a koporsóba; de nem annyira hasznos, mint inkább a halottnak kedves tárgyakat: gyerekjátékot, pipát, zsebkendőt temettek vele. A levágott hajat és körmöt nem volt szabad elkótyavetyélni, hanem összegyűjtve a halott mellé tették, mert a túlvilágra vezető úton szüksége van rá. Ha hiányzik, akkor „visszajár” érte, amit azért senki sem szeretett volna. A túlvilágra vezető utat hosszú ideig tartó és fáradságos, akadályokkal terhes utazásnak képzelték el, amelyre el kell látni az eltemetett halottat. A halott szeméről levett pénzt kezébe vagy mellé helyezték a koporsóba. Ezt azzal magyarázták, hogy a halott vízen vagy hídon átjut a túlvilágra, és a nála lévő pénzből fizeti a vámot. Ha nem teszik mellé, visszajárhat érte az élőkhöz, azt pedig senki sem akarta. A halott túlvilági ellátásának gondolata érhető tetten a ruházat kötőinek, gombjainak kioldásában is, mégpedig azért, hogy ne gátolják szabad mozgását a túlvilágon. Az álomban megjelenő halottak „üzeneteiből” és a halottlátók tudósításaiból „informálódott” a család.
A halottakról való méltó megemlékezés a sír évenkénti díszbe öltöztetése ma is él. A katolikusok mindenszentekkor (november 1.), a protestánsok pedig halottak napján (november 2.) mennek a temetőbe szeretteik sírjához. Régebben szokás volt, hogy az egész család együtt kereste fel hozzátartozóik sírjait, koszorút, virágot, gyertyát helyeztek részben a sírhantra, részben pedig magára a sírjelre is. A felnőttek addig imádkoztak a sír körül, felidézték a halottakhoz fűződő emlékeket, vagy éppen egymás gondjairól beszélgettek, amíg csak égtek a gyertyák. A betegek és az öregek számára sokszor az ágyuk mellé helyezik a gyertyákat. Ilyenkor minden családtag összegyűlik, s együtt imádkoznak a halottaikért. Az imádkozás kezdetét és végét rendre a templomi harangszó jelzi. A néphagyomány szerint a közös imádkozás idején vagy az éjjel hazalátogatnak az elhunytak lelkei.
Szentek a hagyományban - Lukács, Brigitta és Dénes
Szent Lukács, az orvos és festő
Lukács evangélista Pál apostol útitársa még a megtérése előtt művelt pogány orvos volt, ezért az orvosok és kórházak, fürdők jeles védőszentje. Pál emlegeti így: „Lukács, ama szeretett orvos”. Hazánkban az ő nevét viseli a budai Lukács-fürdő és kórház, amelyet az irgalmasrend alapított. Szobra is ott látható az épület homlokzatán. Lukács evangéliumát az ökör jelképezi, mert előadását Zakariás áldozatával kezdi. A hagyomány szerint Lukács felkereste Szűz Máriát, sok kérdést tett fel Jézus gyermekkoráról, melyekre választ kapott. Így írhatta meg részletesen Mária életét, Jézus gyermekkorát. Talán ebből támadt az a jámbor hagyomány, hogy Lukács festő is volt és a Szűzanya képét megörökítette. Számtalan Mária-képről állítja a legenda, hogy Lukács alkotása. Nem meglepő ezek után, hogy Lukács a festők védőszentje is! S tény, hogy a műélvezet az egészséget támogatja, így fér meg Lukács alakjában a festészet az orvoslással. Nagy Szent Gergely idejében, a 6. század végén pestis pusztított Rómában. Márton pápa, aki vitában állt Róma városának polgári vezetőivel, egy alkalommal a kép előtt misézett és áldoztatott. Nem sejthette, hogy az áldozók között van valaki, aki a ruhája alatt tőrt szorongat, azzal a szándékkal, hogy amikor hozzá lép a pápa, megöli. Október 11. a Mecsek-alján a gesztenyeszüret napja, akkor tartják a pécsváradi leányvásárt is.
Szent Brigitta, az erős és erényes asszony
A Brigitta név jelentése erős, erényes, magasztos. Szent Brigitta, régi magyar nevén Brigida, Breda, többek között Írország védőszentje, aki az V-VI. század fordulóján élt a hagyomány szerint. Egy tölgyfa alatti cellában töltötte napjait. Könyörgésére számtalan csoda történt. Egy fogadóst, név szerint Márkot meggyógyított; tizennyolc egyházat Nagycsütörtöktől Húsvét végéig egy véka sörből bőségesen ellátott; egy leprásnak, aki tejet kért, friss vizet adott, mert teje nem volt, de a víz tejjé változott, és ebből merítve egy leány is meggyógyult. Más leprást is meggyógyított, két vaknak pedig visszaadta a szeme világát. Azon a helyen épült a híres Kildare „Tölgyfahajlék” kolostor. Ő maga fél szemére vak volt. Ennek külön története van. Szép hajadon lányként elérkezett az idő, hogy már muszáj volt férjhez mennie. Hogy elkerülje a kérőket, azért fohászkodott, hogy legyen valami testi hibája. Erre egyik szeme megpattant és kifolyt. Névünnepe február 1-je. A név a Berthához (ónémet Beratha) kapcsolódik. Az utóbbi a téli napfordulatnak, a fény születésének istennője volt a germánoknál, s eredetileg Brighid is hasonló tisztséget viselt a kelta panteonban. A legfőbb istennőháromságot személyesítette meg. Skóciában Bhatta a neve, ő a Köpönyeges Szent Brigitta, aki köpenyében óvta a szent gyermeket születése után, míg Szűz Mária gyengélkedett. Egy legenda szerint ugyanis segített a Szent Szűznek szülésnél, aki cserébe átengedte neki a naptárbeli névnapi elsőbbséget, ezért előzi meg Brigitta napja Mária megtisztulásának ünnepét (febr. 2.). Azt tartják, hogy Szent Brigitta 525. február 1-én halt meg. Fehér Hattyúnak, a Fehér Dombok Menyasszonyának, Aranyhajú Menyasszonynak nevezték („menyasszony” angolul bride). Ő volt a Dicsőség Királyának Anyja, a Napot szülő istenanya. A kildare-i tölgyfahajlék az ő szentélye lehetett eredetileg. (A tölgyfa a kelták szent fája volt.) Brighid „cellájában” ősidőktől fogva égett a szent láng, s nem is aludt ki addig, amíg a 12. században a kolostort feloszlatták.
Szent Brigitta, logikusan a svédek védőszentje, aki oly szorosan hozzátartozik a svéd történelemhez, mint Jeanne d'Arc Franciaország vagy Assisi Szent Klára Itália történetéhez. Brigitta befolyásos családból származott, anyja például rokonságban állt Svédország királyi családjaival. Brigitta gyermekkorára sötét árnyként borult édesanyja halála: 11 esztendős volt, amikor édesanyját elvesztette. Tizenhárom éves korában férjhez adták, bár ő kolostori életre vágyott. Házassága első két évében önként vállalt megtartóztatásban élt, később nyolc gyermek született. Nem sokkal azután, hogy kolostoralapítási tervei lettek, Isten szólt Brigittához: „A virágok kinyíltak. A gyümölcs is beérik, ha eljön az ideje. Most menj Rómába, és maradj ott, míg nem látod a pápát és a császárt, és nem közlöd velük, amit majd mondok neked.” Férje halála után így Brigitta Rómába költözött. Háza nyitva állt az északról érkező zarándokok előtt. Brigitta elérte, hogy V. Orbán pápa elhagyta Avignont, és visszatért Rómába. Nem sokkal később azonban a pápa úgy érezte, nem tud azokkal a nehézségekkel megküzdeni, amelyekkel szembetalálta magát, és visszafordult. „Fáradt vagyok a harchoz!” Akkor a látnok asszony ezt mondta neki: „Azt hiszi, Szentséges Atya, hogy az én szívemet nem sebzi a honvágy az északi táj után, ahol a tavak kristálytiszta vizében ősrengetegek és hullámzó gabonaföldek tükröződnek? De nem a vágyainknak kell megszabniuk, milyen úton járjunk, hanem Isten akaratának.”
Szent Dénes, a vértanú püspök és az időjós
Nyelvészeink megállapították, hogy a Dénes utónév görög eredetű, maga a bor és a mámor istenének, Dionüszosznak a nevét rejti. A népi kalendárium az időjósok figyelmébe ajánlja a napot, mert Dénes névünnepe „megmutatja” a telet. Hogy? Hát így: ha északról fú a szél, és tiszta az ég, és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha nyugat felől fú a szél, és az ég felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a jövő évben. Szent Dénes vértanú Párizs püspöke volt, a Merovingok, majd Karolingok védőszentje. Dénes sok embert térített meg. Emiatt szembekerült a pogány papokkal. Végül lefejezték Párizs legmagasabb hegyén, a mai Montmartre-on, amely akkor druida szent hely volt. Legendája szerint, miután lefejezték, Dénes felkapta a fejét, még két mérföldet sétikált, és közben egész úton prédikált. Ahol végül összeesett és meghalt, szentélyt emeltek. Dénes volt a neve annak az előkelő magyar ifjúnak, aki a mondai hagyomány szerint bekívánkozott Menedékkő középkori karthauzi szerzetesei közé. Mindenki igyekezett erről lebeszélni, ő azonban állhatatos maradt. Alázatosságát próbára tették: ő lett a birkapásztor. Ez a derék Dénes azonban megfelelt a feladatnak. Egy alkalommal az erdőből nagy medve tört elő és több juhot elragadott. Dénes nem tudta juhait megtartani, és ezért büntetést kért a maga számára. Elöljárója azt tanácsolta neki, hogy a medvét a szent engedelmével térítse vissza.
tags: #ildiko #lekvar #hosszuheteny