Magyarország gazdag gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik, melynek szerves részét képezi a cukrászmesterség. A múlt cukrászainak nevei, alkotásai, és az általuk kialakított ízek mélyen beépültek a kollektív emlékezetbe. Ezen mesterek között számos tehetséges egyéniség tűnt fel, akik nemcsak a finom sütemények készítésében jeleskedtek, hanem a magyar kultúra és vendéglátás értékes részévé váltak. Bár Kalanka Kálmán cukrászról konkrét adatok nem állnak rendelkezésre, az általa képviselt mesterség és a korszak, amelyben működhetett, számos más jelentős személyiséggel és eseménnyel fonódik össze, amelyek együttesen rajzolják ki a magyar cukrászat és kultúra gazdag szövetét. A következő sorokban a témához kapcsolódóan, a magyar gasztronómia, művészet és közösségi élet kiemelkedő alakjairól és jelenségeiről adunk áttekintést.
A Somlói Galuska - Egy Desszert Legendája
A magyar desszertek koronázatlan királya, a somlói galuska, köré számos legenda szövődött. Az egyik elterjedt történet szerint, az ország legkedveltebb desszertje a nászéjszakák borát termő Somló-hegyről, az állítólagos cukrász feleségének állítólagos szülőhelyéről kapta a nevét. Ez a történet, bár szép, mégsem igaz. A névadó ugyanis, ez esetben, a Budapesttől alig huszonöt kilométerre, a Gödöllői-dombvidék peremén álló, az autópályáról is már messziről látható Somlyó-hegy.
Bár aligha hihető, hogy előképei ne lettek volna, de - a ma elterjedt nézet szerint - a piskótatésztával készülő, csokoládés, vaníliás desszert kitalálója a Gundel egykori főpincére, Gollerits Károly volt. A somlói galuska valódi szülőatyja és névadója azonban már nem Gollerits, hanem Szőcs József Béla cukrász, aki 1956-tól kezdődően tizenhárom esztendőn át volt a Gundel cukrászműhelyének üzemvezetője. Szőcs József Béla a Gundel cukrászműhelyét elhagyva, 1969-ben a szülőhelyén, Fót-Kisalagon, a Fóti-Somlyó hegy tövében nyitott „maszek” cukrászdát. Az eredeti, Szőcs-féle somlói galuskát a mester nyugalomba vonulása után már a lánya készítette.
A Somlói Galuska Elkészítése
A somlói galuska elkészítése háromféle piskótát igényel: hagyományos, diós és csokoládés. A piskótákhoz a tojássárgáját különválasztjuk a tojásfehérjéből, majd a fehérjéből kemény habot verünk, a sárgáját pedig a cukorral keverjük habosra. A liszthez reszelt citromhéjat, a diós piskótához darált diót, a csokoládés piskótához kakaót keverünk, és óvatosan összeforgatjuk a lisztet és a tojássárgáját. Tálra helyezzük az egyik piskótalapot, meglocsoljuk az alapöntet harmadával, megkenjük a vaníliakrém felével, majd megszórjuk mazsolával és dióval. Ráhelyezzük a második piskótalapot, és ugyanúgy járunk el vele. A harmadik lapot is meglocsoljuk öntettel, és megkenjük a baracklekvárral.
A Cukrászmesterség és a Magyar Társadalom
A cukrászok és mézeskalácsosok a magyar társadalom fontos részei voltak, akik nemcsak ínycsiklandó édességekkel látták el a lakosságot, hanem a helyi közösségekben is jelentős szerepet játszottak. A rendelkezésre álló adatokból számos cukrász neve és működési helye megismerhető, akik országszerte tevékenykedtek.
Néhány példa a XIX-XX. század eleji cukrászmesterekre:
- Kiss István cukrászmester Pásztón és Szolnokon.
- Kiss Károly cukrász Csongrádon.
- Kiss Lajos cukrászmester Soroksáron és főcukrász Budapesten.
- Klauber Gyuláné Stein Margit cukrász Budapesten.
- Klein Gyula cukrász és mézeskalácsos Miskolcon.
- Klein József cukrászmester Budapesten.
- Klein Józsefné özv. csokoládé és cukorkakészítő Budapesten.
- Kleininger József cukrászmester Kőszegen.
- Klement József cukrászmester Budapesten.
- Kluczky Ernő cukrászmester Budapesten.
- Kocsán Lajos cukrász Budapesten.
- Kolozs Bertalan cukrászmester és cukorkakészítő Pestszentlőrincen.
- Komlóssy Mátyás cukrász Budapesten.
- Konrád Ferenc cukrászmester Dunaföldváron.
- Konrád József cukrászmester Apatinban.
- Korbély Géza cukrászmester Kispesten.
- Korom Géza cukorkakészítő.
- Kosnár Sándor cukrászmester Tatán.
- Kosovits László cukrász Budapesten.
- Kovács Bálint cukrászda Budapest IX. kerületében.
- Kovács Géza cukrászmester Újpesten.
- Kovács Gyula cukrászmester Miskolcon.
- Kovács János cukrászmester Budapesten.
- Kovács József cukrászmester Zomborban.
- Kováts Endre cukrászmester Budapesten.
- Kozák János cukrászmester Szolnokon.
- Körössy Dániel cukrász Nyíregyházán.
- Kövér Károly Gyula cukrászmester Diósgyőrben.
- Kun Dezső csokoládégyáros.
- Kuti József cukrász mester Dombóváron.
- Lakatos József cukrászmester Zomborban.
- Ledig Károly cukrászmester Békéscsabán.
- Lefkovits Ignác cukrászmester Budapest XIII. kerületében.
- Longa József cukorkagyár Magyarkanizsán.
- Luchesi József cukrászmester Újverbászon.
- Lukács Szilveszter cukrászmester Kiskunfélegyházán.
- Lusztig Gyula cukrászmester Alsólendván.
- Macoun Ferenc cukrászmester Szombathelyen.
- Magyar Lajos ifj. cukrászmester Kaposváron.
- Mahacsak Sándor sütő és cukrászmester Rákospalotán.
- Margaritovits János cukrászmester Pomázon.
- Martincsek András mézeskalácsos és cukrászmester Békéscsabán.
- Martincsek János cukrász Békéscsabán.
- Martincsevics Gyula cukrász és sütőmester Csornán.
- Mészáros József cukrászmester Szombathelyen.
- Michnay Károly cukrász és mézeskalácsos Békéscsabán.
- Miskolczy Árpádné cukrász Ungváron.
- Misztl Lőrinc cukrász, mézeskalácsos és gyertyaöntőmester Budapesten és Budakeszin.
- Mojszojovics Péter cukrász Újvidéken.
- Mojszovics K. János cukorka és csokoládékészítő Újvidéken.
- Mojszovics Péter a Corvin cukrászda tulajdonosa.
Ez a lista jól mutatja, hogy a cukrászat nem csupán egy szakma volt, hanem egy virágzó iparág, amely számos embernek adott megélhetést és lehetőséget a kreatív önkifejezésre. A cukrászok gyakran családi vállalkozásokat működtettek, ahol a tudást és a recepteket generációról generációra adták tovább.
Kiskunhalas és a Hagyományőrzés
Kiskunhalas, mint a forrásban említett számos személyiség szülőhelye, vagy életének fontos állomása, kiemelkedő szerepet játszik a magyar kultúra és hagyományok őrzésében. Nemcsak a cukrászmesterség, hanem a zenei, irodalmi és képzőművészeti hagyományok is élénken élnek itt.
„Él a magyar nóta” Baráti Kör
Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy egykor Halason, két vendéglátóhelyen is cigányzenekar játszott esténként. Az országba érkező külföldieket viszont elsősorban az érdekli, hogy mit őriztünk meg a saját kultúránkból, saját zenénkből, de sajnos egyre kevesebb az élőzenés, hát még az élő cigányzenés szórakozóhely! Erre is gondolva 2000-ben megalakult Halason az „Él a magyar nóta” Baráti Kör.
Azóta is töretlen lelkesedéssel működnek, és minden alkalommal más cigányzenekart hívnak. A zenekarok örömmel jönnek hozzájuk az ország különböző tájairól, mert Halason ritkán hallott szép nótákat is játszhatnak. Azonkívül a támogatásukra egyedi módszert vezettek be. A zenekar körbejár a népes asztaltársaságon (40 fő), mindenki kér 2-3, számára kedves dalt, nótát, majd fizet érte a prímásnak, a társaság pedig közösen elénekeli azokat. Egy éjszaka általában két kör szokott összejönni a zenészeknek, a legnagyobb megelégedésükre. A zenészek azt mondják, hogy ilyen „gáláns” társaság nincs több az országban!
A klasszikus magyar nóta hungarikum! A Kör tagjai véletlenül sem lakodalmas rockot énekelnek, hanem az apáiktól, nagyapáiktól hallott klasszikus magyar nótákat, dalokat, népdalokat. Így értékmentő és hagyományőrző is a tevékenységük. Tagjaik sorába fiatalokat is hívnak, ezzel hozzájárulnak az új nemzedékek magyarságtudatának kialakításához és megerősítéséhez.
Bacsó László Életműve
Bacsó László (Kiskunhalas, 1828 - Kiskunhalas, 1896) parasztverselő, két elemit végzett gazdálkodó ember volt. 1850-ben házasodott meg. Felesége és első gyermeke szülés közben meghalt. Második feleségétől két fiú- és három lánygyermeke volt. Református presbiterként is működött. A versírásra Szilády Áron lelkész ösztönözte. Írásait, mint más parasztverselők is, saját maga terjesztette, de országos lapban (Vasárnap) szintén megjelent műve. Igen népszerű volt kortársai körében. Főként vallásos és igen komor versei révén különböztetjük meg kortársaitól. Bacsó László munkássága a vidéki Magyarország mélyen gyökerező szellemi életét tükrözi, ahol a művészet és a vallás szorosan összefonódott.
Baranyai Ferenc Kertészete
Baranyai Ferenc (1901-1983) Budapesten született, de Szegeden folytatott kertészetismereti tanulmányokat. Ott, illetve Sövényházán és Kiskunhalason is önálló kertészetet hozott létre, ahol gazdálkodott. Városunkban országoshírű faiskolája volt. Ez a kertészet a mai Szélmalom utcánál volt. Itt számtalan fajta gyümölcsfát, oltványt és virágot lehetett beszerezni. 1936-ban az Országos Mezőgazdasági Kiállításon nagyaranyérmet és oklevelet nyert el. 1950-es évek elején földjeit, ingatlanait elvették, államosították, míg ő maga kuláklistára került. 1983-ban hunyt el. Kiskunhalason utca van róla elnevezve. Baranyai Ferenc története a magyar mezőgazdaság és a politikai változások viharos időszakát idézi.
Baranyi László Kolping Család Egyesület
1992-ben lelkes fiatalok és segítőkész idősebbek alakították meg a Kolping Család Egyesületet, a mai Baranyi László Egyesület elődjét. A kiskunhalasi római katolikus egyházközség többi csoportjával, az egyházvezetéssel és a hívekkel összhangban dolgoznak. Kirándulásokat és egyházközségi programokat szerveznek. Kiemelten a családokhoz szólnak, őket kívánják bevonni a munkájukba. Soós Frigyes szervezőmunkájának köszönhetően komoly civil munkát végeztek. Hasonlóan magas szinten szervezi a jelenlegi elnökük Gaál Istvánné is az egyesület életét. Az egyesület a közösségépítés és a családok támogatásának fontosságát hangsúlyozza.
Berki Viola Művészete
Berki Viola Kiskunhalasi református értelmiségi, gazdálkodó családból származott. Édesapja, Berki Andor helyi vezetője, édesanyja tagja volt a nyilaskeresztes pártnak. Emiatt a családját 1945 után meghurcolták. Berki Viola 1951-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanulója volt, de 1954 és 1955-ben politikai okokból kizárták, így csak 1958-ban végzett. Mestere, tanára: Fónyi Géza volt. Rövid időre vissza-visszatért szülővárosába, de főként Budapesten élt. Az '50-es években, kizárása idején, megfestette a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium tanárainak arcképét. 1959-1961-ben az Óbudai Hajógyárban készített rajzokat és festményeket. 1961 és 1963 között Korniss Dezső műtermében dolgozott. Az 1960-as években szovjet területen tett utazásai alatt megismerte az orosz kolostorok és kisvárosok művészeti ábrázolásait, és ez nagy hatást tett rá. 1969-től illusztrációkat készített könyvekhez. 1970-es évektől rézkarcokat, a '80-as évektől szitanyomatokat is alkotott. Az 1965-ös nagysikerű első önálló kiállítását követően rendszeresen felkérést kapott különböző folyóiratok illusztrációinak elkészítésére. Ekkor tért át az általa szeretett szén és ceruzarajz technikákról a műfaj sajátosságai miatt előbb a tus, majd a szitanyomat, 1973-tól a rézmetszet új lehetőségeket adó technikájára. 1970-1987 között hat monumentális köztéri alkotást készített (2-2 pannó, kerámiafal, mozaik), melyek a történelmi, irodalmi témák jelentsorokkal történő ábrázolása, a magyar népművészet eredetiségét és formatisztaságát idézik. Berki Viola életműve a magyar művészet és történelem összefonódását mutatja be.
Bodor Miklós Grafikusművész
Bodor Miklós (1925-2010.) magyar grafikusművész acélszerkezeti technikusként dolgozott, de mellette rajzolt és festett. Kiskunfélegyházán kiállításokon mutatta be tehetségét. 1958-tól 11 évig vezette a Holló László Képzőművészeti Szakkört ipari tanulóknak. A Szegedi Tanárképző Főiskola rajz- és magyar szakjain végzett 1963-ban. Az első önálló kiállítása is ekkor volt a Kiskun Múzeumban. Gazdag életműve 3000-nél több grafikát, több száz olajfestményt és pasztellképet foglal magában. 1973-ig elsősorban festészettel foglalkozott, majd onnantól kezdve szinte csak rajzolt. Megváltoztatta művészi stílusát is, kidolgozva az egyenletes vastagságú, folyamatos vonallal rajzolás módszerét. A Tiszatáj, a Forrás, és a Művészet is közölte a grafikáit. Művein legtöbbször a természet jelenik meg. Ábrázolását a visszafogott színek és a kiegyenlített kompozíciós törekvés jellemzi. Bodor Miklós a magyar grafikai művészet kiemelkedő alakja, akinek munkái a természet iránti mély tiszteletet sugározzák.
Brázay Kálmán Kereskedő és Mecénás
Brázay Kálmán (1906-tól pellérdi) (1839. okt. 16. Kiskunhalas - 1925. jan. 7. Pellérd) nagykereskedő, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja volt. Elszegényedett kisbirtokos családból származott, családja az 1850-es évek végén költözött el Halasról. Külföldi tanulmányút után, 1865-ben, gyorsan fejlődő fűszerkereskedést nyitott Budapesten, amelyet hamarosan nagykereskedéssé szervezett. Ezzel a legkiválóbb kereskedések egyikét alapította meg. Az elsők között készített Magyarországon sósborszeszt. A Brázay-féle sósborszesz és a Brázay-féle szappan a világpiacon a századfordulón keresett cikkek voltak. Ezekkel jelentős vagyont szerzett. Székesfehérváron vadásztölténygyárat alapított, ez lett a 20. századi Videoton gyár elődje. Mint nagykereskedő élénken részt vett a közéletben, főleg az ipari és kereskedelmi ügyekben. 1896-1905 között a szalántai választókerület országgyűlési képviselője. Tagja volt a kereskedelmi múzeum igazgatóságának, valamint a Kereskedelmi- és Iparkamarának. Ő az 1885. évi Országos Kiállítás vegyészeti csoportjának a főrendezője, majd az 1900. évi Párizsi Világkiállításon a magyar csoportot is ő rendezte, vezette. 1903-ban családi alapítványt hozott létre, amelyben egy kiskunhalasi származású egyetemista részére ösztöndíjat állapított meg. Sikeres életútjának bizonyítéka többek között az, hogy 1906-ban nemességet kapott, pellérdi birtokos, és a Ferenc József-rend lovagja lett. Brázay Kálmán példája a kitartás, az innováció és a közösségért való tenni akarás mintája.
A Búsuló Kuruc-szobor és a Történelmi Emlékezet
Az 1904. november 27-én felállított Búsuló kuruc szobor a kardjára támaszkodó kurucot ábrázol. Anyaga sóskúti mészkő. A szobrot a Rákóczi-szabadságharcban 1703. október 5-én e térségben harcolt kuruc vitézek közül hősi halált halt 234 katona emlékére emelték. A szoboravató ünnepség 1904. november 27-én a református templomban kezdődött, ahol Szilády Áron lelkész tartott prédikációt. Az istentisztelet után 11 órakor történt a leleplezés. Az avatás az egész város ünnepe volt. A korabeli fényképeken hatalmas tömeg látható. A szobor előtt hatalmas kőlappal lefedett sír található az 1920-as évek óta, amelyben - méltó emléket állítva a kor katonáinak - a 234 elesett kuruc hős földi maradványai nyugszanak. A szobor a magyar szabadságharcok és a nemzeti emlékezet fontos szimbóluma.
Hunyadiváros - Egy Kecskeméti Életérzés
Kecskemét egyik legbarátságosabb, és sokak számára kiváltképpen kedves városrésze a Hunyadiváros. A városrészről számos személyes történet és emlék maradt fenn, amelyek együttesen rajzolják ki a hely szellemét és a közösség életét.
Egy Család Története a Hunyadivárosban
„A Klapka utcából kellemesebb helyre költöztünk, a saját házunkba. szőlővel. Apai nagyapám és anyai nagyanyám most az egyszer összefogott. elég pénzt, hogy kisegítsék a gyermekeiket. ahol én felnőttem. A városon kívül laktunk, a Daróczi közön. volt az iskoláig, de inkább gyalogolt, semhogy városi lakos legyen. láttam, svábbogaraknak néztem és el akartam taposni. Hamar megtanultam érett gyümölcsöt találni a fákon és szőlőtőkén. szőlőfürtöt. Az elemi iskolát kimondottan élveztem. Azóta is szeretek tanulni. szeretem, nagyon. kánnát és rózsákat ültetett. Az ő rózsái! Gyermekkorom évei akvarell-színekben vésődtek az emlékezetembe. vitte a pipaccsal és búzavirággal a Nyomás felé. festőszékén ülve, a nagy fűzfát és az alatta játszó gyerekeket örökítette meg. évente az ősi fészekbe. nem tapasztaltam. Ma is születési helyük 300 méter sugarú körzetében élnek.”
„Kecskeméti jogakadémistaként lakott Gyenes Mihály mérnökéknél. gyámfiával, Gyenes Pállal lakott egy szobában. Gyenes Pali névnapja ihlette Petőfit a „Pál napra” megírására. Jedlik Ányos írta alá. Fia a 19. áruház helyén. helyiséges birodalmát. A legbelsőbb zúg volt a szerelmeseké. özvegye, majd a mesterséget folytató Pál fia vezette az üzletet. 1949. A Gyenes család - feltehetően - 1968-ban. Melinda), id. Gyenes István, Kovácsné, dr. 1929-ben sikeresen vizsgázott műkertészként. és lakóházat - részletesen írt erről Sz. Kőrösi Ilona a Kecskemét Lapok 1989. cukrászdával. 1943 emlékezetes esztendő volt a család életében. adott interjújában mondott. A Gyenes család - feltehetően - 1968-ban. Melinda), id. Gyenes István, Kovácsné, dr. Többször kellett a semmiből újra nekiindulni Gyeneséknek. üvegházakat, pusztította el a virágpalántákat. emlékeket elevenítjük föl. Kikövezése után alig ismertem rá a régi utcára. tornya őrzi a várost. másodpercre pontos óra mutatói. két kertészmérnök. Összeköti valamennyiüket a közös, boldog gyerekkor. magunkat”. „Tulajdonképpen egy kertvárosi rész volt. köz között volt egy-két ház, az egyikben híres asztalosműhely volt. oda. A mai Mátyás körútról nyílt. nevezett helyhez, ahol most én lakom. A Hankovszky kertet is végigjártuk. fogadott bennünket a Zsiga bácsi. Benkó domb, csak persze sokkal kisebb. Tetejére egy víztárolót építtetett. nyomatta föl a vizet, és onnan árasztották el az egész kertet. Bizonyos mértékig a környezet is meghatározza a gyerekkori csínytevéseket. bekapcsolódó István. negyven évig az exporttal foglalkoztam a Hungarofructnál és másutt. Gyenes-fiúk által letakart - bejáratát. egész fiatalon be kellett segíteniük a családi gazdaságba. bizony őket is megpróbálták. Éjjel is fűteni kellett a hatalmas üvegházakat. váltották egymást. nyugodalmát. A megyei napilap és a szakma folyóirata méltatta. évében hűséges maradt szeretett városához. nemesítő munkáját, mely hamarosan országos hírű lett. számára. 1948-ban a HUNGEXPO nagydíját nyerte. volt a Hírös Napoknak (heteknek), melyet több oklevél és érem tanúsít. mozgalomnak. A Kecskemét városért kitüntetést 1986. paprikáról, a szabadalmaztatott Gyenes virágtornyokról. Sajnos a nagyvilág itt is képes elrontani a hangulatot, ha rövid időre is. a magyar virágkertészet! De a régi emlékek ismét felderítik az arcokat. tragacs piheni nyugdíjas éveit. ültetve vonultattak föl a rendezők sok kisgyereket. Ferenc gyerekeit is.”
Ez a részletes leírás betekintést enged a Hunyadiváros mindennapjaiba, a családok életébe, a kertészetek működésébe és a közösségi eseményekbe. A „Pál napra” című vers Petőfi Sándortól is kiemeli a Gyenes család jelentőségét a helyi kultúrában.
A Hunyadiváros a Háború Előtt és Után
„Költöztünk, szinte semmit sem tudtam magyarul. elemi iskolába. volna, ha nem szakítja el családjától a háború. éppen szerb, vagy az olasz fronton harcolt. apám szülővárosába. Kecskeméten 1887-ben látta meg a napvilágot. úri társaságban otthonos édesapja, apai nagyapám, a köztiszteletben álló dr. az asztalos mesterséget akarta kitanulni. itt inaskodik, ezért Márton Szt. dolgozott. lakásban. a konyhában mosakodtunk. és több segéddel dolgozott. restauráltak. ágyakkal és étkező részekkel. A házhoz elég nagy kert is tartozott, amelyet egy vacsihegyi kapás művelt. tehenet tartottunk, nyulakat tenyésztett, disznókat hizlalt. 6 disznót vágtunk. inasoknak. Reggelire és vacsorára szalonnát és kolbászt kaptak. megcsodálták kertünk büszkeségét. a szállítást és az értékesítést személyesen ellenőrizte. is. nyaralóba. Szepesi (Schmidt) Brunó reáliskolai tanár. németeket”, nyilván családi indíttatásból utáló gyerekek csúfolódásától. mert biztos volt jó feleletemben. szervezett református leánylíceumban érettségiztem. tanítottam. 21 évig laktunk a Hunyadivárosban. utca 6-ba, az ún. erdészlakások egyikébe. Az a környék akkoriban a maitól merőben különbözõ képet mutatott. Hankovszky liget fái-bokrai sötétlettek. egyszerre préri és ősvadon volt cseperedő fiaink-lányaink számára. - olykor nem csekély aggodalmunkra). Esztendők teltével lassacskán köröskörül beépült, benépesült a környék. majd szolgáltatóház létesült, később pedig iskola s óvoda épült. gyereksereg számára. Mi 1993-ig laktunk a Zászló utcában.”
Ez a visszaemlékezés bemutatja a Hunyadiváros változásait a háború előtti és utáni időszakban, a nehézségeket és az újjáépítést. A családok küzdelmeit és a közösség erejét is érzékelteti.
Emlékek a Hunyadivárosból - A Közösség ereje
„Akikkel megtörtént, akik átéltük. a -Hunyadivárosban eltöltött esztendőkre. akiről úgy hittem, hogy száz évig fog élni. még többen is a hajdani szomszédságból, ugyanott, ahol annak előtte. Hankovszky-liget fái mind magasabbak. a nagy ABC-vel szemben még működik Gyuri bácsi kicsiny boltja. ma is. nem nehéz okát találni, hogy időről-időre mi, öregek is, meg-megjelenjünk. egyik legbarátságosabb, számunkra pedig kiváltképpen kedves városrészében. Dr. 1965-ben helyeztek Kecskemétre. a homokfásítás szakmai segítésére. Először készültek el a szolgálati lakások, csak utána a munkahelyi épület. tartalmazó lakóépület helyét Juhász I. Most is elfog az öröm, ha erre gondolok. fiammal. négylakásos épületek foglalták el. törtek a magasba. volt ismert. öltöző szivarfákkal. mögötti előkertek alacsony bokraihoz, tarka virágaihoz. kellett. dübörgése vagy a megszokhatatlan hangrobbanások. a négylakásos, már meglévő épületsorhoz igazodó ház lakóit. kolléga pulikutyái is külön parcellához jutottak. kiskorú gyerekeknek ez remek játszóhelyet jelentett. pokrócaikkal napfürdőzni egy kis beszélgetésre. A leírtakból látszik, hogy a szálláscsinálás nagyszerűen sikerült. növelte a Hunyadiváros a maga kertes családi házaival. voltak sátortetővel és bőséges növényzettel körülvéve. a földszintes házakhoz. És a temérdek virág! bejáratára. Ilyenek voltak az emberek is. Beköltözésünk után a mi kapcsolataink is hamar kialakultak. a szomszédból pillanatok alatt érkezett a segítség J. Másik oldalon két cipészmester dolgozott. kellett segítségüket kérnünk. Jóban voltunk a néhány évvel később elkészült ABC-üzlet személyzetével is. a felvágottakat kiszolgáló fiatalemberrel sem. nekifutásra nem sikerült. A téli időszak kedves elfoglaltsága volt a madáretetés. üvegje mögött kapott helyet. Belülről jól láthattuk az érkező cinkéket. az értékes magbelsőt. Ha a telet említettem, nem hagyhatom el a téli szánkózást sem. a szánkó elé és loholtam erőm szakadtáig. Essék szó B. szobában dolgozott. szolgált, de az erdész szakmán kívül több más jogosítvánnyal is rendelkezett. iránt. faragott és ezeket belakkozva készítette el az utca felőli kerítést. ment az Alföld közepén. barkácsoló kedvtelését szolgáló házikót láthattunk. valamiért szelíd szóval megpirongatta, ide vonult vissza sebeit gyógyítani. nagyobb fiam osztályfőnöke is volt az ÉZI-ben. Barátságot tartottunk fával foglalkozó művészemberekkel is. az intarziaművészet titkaira. S. ezzel foglalkozott Buda F. költő is. Felüdülés volt velük lenni. Az elmondottakat összefoglalva a Hunyadiváros csak nevében város. (Hc. dr. jelenleg Sopronban él. A Bedő-díjas erdész. Ez a táj ritkán tudta megtartani sporttehetségeit. a csúcsra másutt jutott. nyert. hanem a megélhetés kényszere költöztette át Tatabányára. Az erdészcsaládból származó Zsolt 10 nyarat látott Matkón. Pál. össze a sorsa. iskolájában. játszott az utánpótlás válogatottban. Természetesen Zsolt is. tagja lett a Kecskeméti Építők felnőtt csapatának. Szondi Sportegyesületben töltötte. első osztályában. Bemutatkozásként 9 gólt dobott. tagjaként utazhatott a montreali olimpiára. hely szűkében csak néhányra utalhatunk. helyezést elért magyar csapatban. háromszoros magyar bajnok. A fiatalkori sportolás kevés szabadidőt hagyott Zsolt számára. meghatározta, hogy 4 erdészcsalád élt a Béke fasor 6-ban. Wagner Gáborral, és a 2 házzal odább lakó Gyenesei Jancsival barátkozott. barangoltak az akkoriban kiépülő városrész csendes utcáin. házhoz. Dr. a Hunyadiváros jelentette a várost, Kecskemétet. képzetemet, fogalmamat. a városrész emberbarátságáról mesélnek minden erre járónak.”
„A szentjánosbogarak jutnak először az eszembe a Hunyadivárosról. csillogó-villogó rovarokat sokszor megkergettük a sötétben. még a gyerekkor. Volt hol! a kukoricatáblák, kertek, gyepes-bokros ugarok között. festett tökkel, a bokrok között elbújva ijesztgettünk egy-egy arra vetődőt. Sülve-főve együtt volt nyolc-tíz tagú gyereksereg. a nap utolsó sugarai eltűntek valahol messze a nagytemplom mögött. abba a játszást. Napközben legfeljebb a szomjúság szólított a házba. olyan jól esett. Farkas nagypapa tisztelt fodrászmester volt. gyalog indult üzletébe. Arany János utcai műhelyét államosították. az operaházban is szerepelt. Bartók Béla és más hírességek mellett nagyapám is látható. énekelgetett otthon, mi szívesen hallgattuk. Három generáció élt együtt nagyapám házában. ki egy szobát. A tennivalókat szokásrend szabta meg. volt, aki az ólban röfögő egy-két mangalicáknak készített moslékot. a dolgozó felnőttek körül. elküldtek a közeli boltba. Az ábécére dr. Gyerekkori játszótársaim többségével ma is tartom a kapcsolatot. is, aki 1954-ben került a szomszédunkba. ki a fővárosból. Szűk albérleti szobában kínlódtak öten. vagy után. otthon után néztek. mért megoldást kerestek. A háromszintes épületben, külön szobákat kaptak a gyerekek. tartozott a lakáshoz. ide a kétszobás, loggiás lakásba. Nem zavart bennünket semmi! előtt is itt élők emlékeit közöljük, majd a később beköltözőkét. „Közvetlenül mellettünk zöldségkertek terültek el. álló Daróczi közzel ’véget ért’. volt mesgyés. birodalma. Nagy Sándor gyártásvezető kislányaival barátkoztam. gyerekként a zöldséges kút körül körbe-körbe hajtottam a lovat. egy fordulatot, csak annyit kellett mondani: Manci vissza. locsolócsatornából, akkor meg kellett állni. Villanyunk volt. Sohasem felejtem, hogy milyen kegyetlen ember volt az ezredes úr. minden reggel friss zöldséggel, virággal jelentkezni kellett László Károly utca 17-es számú hatalmas házuknál. Autóval járt ki a városból. méltóságos asszony megszólítást. -, megettem egy szem földre hullott barackot. tudomásul, hogy kirúgom, ha még egyszer meglátom”. Még egyszer meglátott néhány szem ribizlivel a kezemben. lett belőle. Úgy kellett csíkosra gereblyézni a fa alatti földet. se maradjon ki egy tenyérnyi sem. a csatorna mentén. mellé szívesen ültettünk virágokat. Így vitték a piacra, hogy a vizes patracs alatt friss maradjon az áru. asszonyéknál megszületett az első gyerek, a Péter. és bevittek engem a Petikéhez játszani. volt. Általános iskolába a Kaszap utcai gyakorló általános iskolába jártam. hála istennek mind a nyolc osztályt ott végigjárni. amikor nyolcadikos voltam, Utána a képzőbe is odajártam. diákként bevett a képzős kórusba, olykor szólót is énekeltetett velem. megsimogatta fejemet a Gyakorlóban. irányába. A front közeledtekor parancsra elmenekültünk. hazatérésünkkor a Szeszfinomítóban lakó Szmirkó néni katona fiának halála. mellett. Ezt éppen úgy nem felejtem, mint apám meglövését. elegáns cséza érkezett udvarunkba. Fiatal ismerősünk hajtotta a lovakat. mellett egy fegyveres orosz tiszt ült, talán százados. a magyar fogattulajdonosnak, hogy olyan helyre vigye, ahol szép nő van. éves anyám valóban gyönyörű asszony volt. el vele az őrökre mosni, és azonnal felrántotta a kocsi hátsó ülésére. a homokfutóról. újra visszahúzta. Erre közvetlen közelről rálőtt a tiszt! közelében haladt át a golyó. Dalárda elnöke. Géza fejedelem krt. 50.”
Ezek az élénk emlékek bemutatják a Hunyadiváros egyedi hangulatát, a természettel való szoros kapcsolatot, a gyermekkor kalandjait, a családi életet és a közösségi szolidaritást. A háborús események személyes történeteken keresztül tárulnak fel, érzékeltetve a kor nehézségeit és a túlélés küzdelmét.
A Hunyadiváros Sporttehetségei
„Ez a táj ritkán tudta megtartani sporttehetségeit. a csúcsra másutt jutott. nyert. hanem a megélhetés kényszere költöztette át Tatabányára. Az erdészcsaládból származó Zsolt 10 nyarat látott Matkón. Pál. össze a sorsa. iskolájában. játszott az utánpótlás válogatottban. Természetesen Zsolt is. tagja lett a Kecskeméti Építők felnőtt csapatának. Szondi Sportegyesületben töltötte. első osztályában. Bemutatkozásként 9 gólt dobott. tagjaként utazhatott a montreali olimpiára. hely szűkében csak néhányra utalhatunk. helyezést elért magyar csapatban. háromszoros magyar bajnok. A fiatalkori sportolás kevés szabadidőt hagyott Zsolt számára. meghatározta, hogy 4 erdészcsalád élt a Béke fasor 6-ban. Wagner Gáborral, és a 2 házzal odább lakó Gyenesei Jancsival barátkozott. barangoltak az akkoriban kiépülő városrész csendes utcáin. házhoz. Dr. a Hunyadiváros jelentette a várost, Kecskemétet. képzetemet, fogalmamat. a városrész emberbarátságáról mesélnek minden erre járónak.”
A Hunyadiváros nemcsak kulturális, hanem sporttehetségeket is adott az országnak, akik a nehézségek ellenére is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A közösségi élet és a barátságok alakították a fiatalok sorsát.
A Hunyadiváros Kertészete és Növénynemesítése
„Nem nehéz okát találni, hogy időről-időre mi, öregek is, meg-megjelenünk. egyik legbarátságosabb, számunkra pedig kiváltképpen kedves városrészében. Dr. 1965-ben helyeztek Kecskemétre. a homokfásítás szakmai segítésére. Először készültek el a szolgálati lakások, csak utána a munkahelyi épület. tartalmazó lakóépület helyét Juhász I. Most is elfog az öröm, ha erre gondolok. fiammal. négylakásos épületek foglalták el. törtek a magasba. volt ismert. öltöző szivarfákkal. mögötti előkertek alacsony bokraihoz, tarka virágaihoz. kellett. dübörgése vagy a megszokhatatlan hangrobbanások. a négylakásos, már meglévő épületsorhoz igazodó ház lakóit. kolléga pulikutyái is külön parcellához jutottak. kiskorú gyerekeknek ez remek játszóhelyet jelentett. pokrócaikkal napfürdőzni egy kis beszélgetésre. A leírtakból látszik, hogy a szálláscsinálás nagyszerűen sikerült. növelte a Hunyadiváros a maga kertes családi házaival. voltak sátortetővel és bőséges növényzettel körülvéve. a földszintes házakhoz. És a temérdek virág! bejáratára. Ilyenek voltak az emberek is. Beköltözésünk után a mi kapcsolataink is hamar kialakultak. a szomszédból pillanatok alatt érkezett a segítség J.”
A Hunyadiváros, mint kertvárosi rész, a kertészetek és a növénynemesítés otthona volt. A Gyenes család példája jól mutatja, hogyan járultak hozzá a helyi szakemberek a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez. A közösségi szellem és a segítőkészség jellemezte a városrészt.
A Hunyadiváros a Békés Mindennapokban
„Jóban voltunk a néhány évvel később elkészült ABC-üzlet személyzetével is. a felvágottakat kiszolgáló fiatalemberrel sem. nekifutásra nem sikerült. A téli időszak kedves elfoglaltsága volt a madáretetés. üvegje mögött kapott helyet. Belülről jól láthattuk az érkező cinkéket. az értékes magbelsőt. Ha a telet említettem, nem hagyhatom el a téli szánkózást sem. a szánkó elé és loholtam erőm szakadtáig. Essék szó B. szobában dolgozott. szolgált, de az erdész szakmán kívül több más jogosítvánnyal is rendelkezett. iránt. faragott és ezeket belakkozva készítette el az utca felőli kerítést. ment az Alföld közepén. barkácsoló kedvtelését szolgáló házikót láthattuk. valamiért szelíd szóval megpirongatta, ide vonult vissza sebeit gyógyítani. nagyobb fiam osztályfőnöke is volt az ÉZI-ben. Barátságot tartottunk fával foglalkozó művészemberekkel is. az intarziaművészet titkaira. S. ezzel foglalkozott Buda F. költő is. Felüdülés volt velük lenni. Az elmondottakat összefoglalva a Hunyadiváros csak nevében város. (Hc. dr. jelenleg Sopronban él. A Bedő-díjas erdész.”
A Hunyadiváros békés mindennapjaiban a madáretetés, a szánkózás, a barkácsolás és a művészeti alkotás is helyet kapott. A közösség tagjai közötti szoros kapcsolatok és a segítőkészség jellemezték a városrészt.
Fejősék Kecskeméten - Vajdasági Gyökerek
„Mielőtt a mai városrészben elindulnánk, ismerkedjünk Fejősékkel. a vajdasági Magyarkanizsáról került Kecskemétre. nagyapám, hogy Magyarkanizsának a fele Fejős. szélesebben véve a Vajdaságból Kecskemétre. Kodály édesanyjának famíliájától, Benes József festőművészig és feleségéig. mint fordított irányban. kirándulásra hívta. megnősülhetett. Albérletben kezdték életüket. találkozásánál lévő Pintér szőlőben laktak évekig. a Kőrösihegy 98/c telken. (Ma Kard utca). Hamarosan hat hasonló ház épült. közelükben. híres Zsákai féle cigányzenekar Bari nevű cimbalmosával. spájzból állt. A berendezés családilag készült. csínját-bínját. Béla nagypapa asztalos tudományát dicsérte. a nagy diófás udvaron múlattuk az időt. mi házunkat kerítés sem védte. pártszervezet egyik meghatározó embere volt. osztályt vezette másodmagával a városházán. ki nyugatra, ahol hadifogságba került. 1946 legelején jöhetett haza. az Igazoló Bizottság vezetésével. még a kötelező szavazásokra sem ment el. Jenőre, apámra, családi örökségként számíthatott a szociáldemokrata párt. pártvezetőnek Szolnok megyébe rendelték. egybeolvasztását, azonnal távoznia kellett. születhessek meg. ahol dr. az énektanárom. válogatott keretébe. birkózásról. dolgoztam. kisegítő pincér, majd egyre többször „műsorszám” is. kedvelt magyar nótáját. de nem kerültem képernyőre.”
A Fejős család története a vajdasági gyökerek és a kecskeméti élet összefonódását mutatja be. A család politikai és társadalmi szerepvállalása, valamint a zenei tehetség öröklődése is említésre méltó.
Ceglédi Út - Mesterségek és Helytörténet
„A Ceglédi úton indultunk a házak, a „kövek” megszólaltatására. egymás közelében. nemcsak a közelben élők patkoltatták lovaikat. kenyeret, péksüteményeket. A szűk Buzogány utcában virágos ház előtt állunk meg. Itt lakott a Tóth tüdőgyógyász főorvos nagymamája, Faragó néni. a vasat. A mama sürgette őket; kész az ebéd. és hazaindultak. dobta a fiuk számára ketyegése miatt érdekes valamit. házban őt is nagymamája várta - súlyosan megsebesítettet. meszelt fala tele volt agyvelőfoszlányokkal, húscafatokkal, vérrel. épület. Később Váradi suszterék lakták. volt. már SZTK volt - ékesítette a híres Donáth György ügyvéd villája. Anyai nagyanyám ott lakott a család alkalmazottjaként. barátja, munkaszolgálatosként vesztette életét. nappalijában élelmiszerboltot rendeztek be. hozzájuk ezért-azért. Velük átellenben a Báthyra család lakott. Közelében élt Gerő Mór, akinek a Kéttemplomközben volt üzlete. Sándorék éltek. környék egyik legismertebb épülete, a Miron urológus főorvos villája. a Tekintetes úr, azaz Vásárhelyi úr. Mindenkitől így szólíttatta magát. Ilyen környezetben pompázott Katona Zsigmond gyönyörű villája. Megnéztük Takácsfalu utolsó házának helyét a Mátyás király körúton. Itt születtem a 100. szám alatt, az általános iskola mögött. Itt éltem a háborút is végig. mentek tovább a háborúba. Azóta itt, a Daróczi közben lakom. a Kőrösi úti nyomáson. osztályt, onnan kerültem ide a Kőrösi nyomási iskolába, ami most múzeum. számú lakost. kínál régi vásárlóinak, az arra járóknak. szülei is tőle vásároltak. Lakitelekre. volt ez a tájék és olcsó a telek, hitelt is kaptunk. ház állt a közelben. A sarkon egy táblabíró háza állt, ma is lakja egy család. messze a centrum se. Hiányzott a vezetékes víz, a gáz, a jó út. infrastruktúra javítását sürgető kérvényeket. váll…”
Ez a rész bemutatja a Ceglédi út és környékének múltját, a különböző mesterségek művelőit, a háború pusztításait és az újjáépítést. A személyes történetek és emlékek segítenek életre kelteni a múltat.
Összefoglalás
Bár Kalanka Kálmán cukrászról nem áll rendelkezésre részletes információ, a cikkben bemutatott adatok és történetek gazdag betekintést nyújtanak a magyar cukrászat, kultúra, és társadalom múltjába. A cukrászok, művészek, kereskedők és közösségi aktivisták mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar örökség és hagyományok fennmaradjanak és fejlődjenek. A somlói galuska legendája, a "Él a magyar nóta" Baráti Kör hagyományőrző munkája, Bacsó László parasztverselői munkássága, Baranyai Ferenc kertészeti tevékenysége, Berki Viola művészete, Bodor Miklós grafikái, Brázay Kálmán mecénási tevékenysége, a Búsuló kuruc-szobor emlékezete, és a Hunyadiváros lakóinak történetei mind egy-egy mozaikdarabot alkotnak ebben a gazdag és sokszínű képben. A magyar kultúra és gasztronómia ereje abban rejlik, hogy képes megőrizni a múlt értékeit, miközben folyamatosan megújul és fejlődik.