Napjainkban a kápia paprika fajta egyre népszerűbb a fogyasztásban és a termesztésben egyaránt. Hazánkban a paprikafajták különösen kedveltek, hiszen a magyaros ételekben bőségesen használunk paprikát - és szintén sok paradicsomot. Bár sokan gondolhatnánk, hogy a paprika őshonos, ez valójában nem így van: Dél- és Közép-Amerika az őshazája, Európába csak a 15. században került, hazánkba pedig a 18. században. A kápia paprika nem egy átlagos zöldség, hanem a magyar kertek és konyhák egyik legféltettebb kincse. Bár sokan tartanak a nevelésétől, mert melegigényes és hosszú tenyészidejű növény, a kápia paprika termesztése egyáltalán nem ördöngösség.
A Kápia Paprika Jellemzői és Felhasználása
A kápia paprika termése hosszúkás, hegyesen kúpos, sötétzöld színű, amely sötétpiros - szinte vörös - színűre érik. Húsa vastag és kemény, egyedi, zamatos ízvilággal. A hagyományos típusa két erezetű, lapított háromszög alakú, amely elsősorban sütésre, grillezésre alkalmas. Különleges ízvilágát magas cukortartalmának is köszönheti. A paprika kalóriatartalma általában alacsony, a kápia esetén kicsit magasabb: 100 gramm kápia 20 kcal-t tartalmaz. Ez sem az a mennyiség, amit számolgatni kellene, a diétás étrendeknek is kiegészítője lehet. Ez a paprikafajta, mint a többi is, rengeteg C-vitamint, magas kalcium-, foszfor-, kálium- és béta-karotin-tartalmat, valamint gazdag bioflavonoidokat és provitaminokat tartalmaz.
A kápia paprika sokoldalúan felhasználható. Elsősorban grillezésre, sütésre alkalmas, de kifejezetten jó befőzésre - paprikalekvár, paprikakrém készítésére, főleg erős színe miatt. Lecsó és bármely paprikás étel is készíthető belőle. Frissen kiváló választás szendvicsekbe, de ideális tartósításra is, készíthetünk belőle savanyúságokat vagy szárított formában is elrakhatjuk. A töltött paprika a magyar konyha slágere, mely kápiából is készülhet, de csinálhatunk paprikakrémet vagy paprikasalátát is. Ez utóbbit megbolondíthatjuk a csípősség kedvéért egy-két csepp chiliszósszal. Az ínyencek pizzafeltétként is használhatják, és hallottunk már olyat is, hogy paprikalekvárt készített belőle valaki édes íze miatt.
A Kápia Paprika Termesztésének Története és Jelentősége
A kápia paprika nem őshonos Magyarországon. A balkáni háború miatt az onnan elköltöző emberek terjesztették el, a sütés módszerével együtt. Segítette a folyamatot, hogy hazánkban is jól megtermelhető ez a típus. Az étkezési paprikák között később vált népszerűvé a pirosan, érett állapotban felhasznált kápia paprika. Biológiai érettsége miatt beltartalmi értéke a fehér paprikákénál gazdagabb. Színanyagai, magasabb szárazanyagtartalma és ízanyagai miatt kedvelték meg a fogyasztók. Termesztése a fehér étkezési paprikánál alkalmazott technológiával történik. Hajtatása és szabadföldi termesztése egyaránt jellemző. Az ipari feldolgozásra biológiailag érett termés tápanyagellátása a termés mennyisége mellett a minőségre koncentrál. A kápia típusú étkezési paprika érzékenysége a fehér fajtákéval megegyezik, és termesztése során meghatározó. Tápanyagellátása a termesztési ciklus első felében megegyezik, és a termések színeződésétől tér el jelentősen. Nagy víz- és tápanyagigénye, viszonylag sekély gyökérzete miatt a fajták termesztési igénye köztudottan elsők között van a zöldségféléknél.
A szabadföldi paprikatermesztés területe egyre inkább visszaszorul, a paprika hajtatófelület ugyanakkor egyre inkább emelkedik. A szabadföldi termesztés háttérbe szorulása környezeti és gazdasági okokra vezethető vissza. Ahhoz, hogy a szabadföldi paprikatermesztés versenyképessé váljon, és a fennálló lehetőségeket ki tudja használni, növelni kell a termésbiztonságot, a termésátlagot és a termés minőségét, amit a termesztés intenzívebbé tételével, a termesztéstechnológia fejlesztésével, modernizálásával lehet elérni.
Biointenzív Termesztési Módszerek a Kápia Paprika Esetében
A biointenzív módszerekkel - az élő talajra, a pontos időzítésre és a természetes védelemre támaszkodva - elképesztő hozamokat érhetünk el, teljesen vegyszermentesen. A szintetikus műtrágyákon nevelt paprikák gyorsan megnőnek, de a szöveteik lazák maradnak, felvizesednek, így az ízük is felhígul. A biointenzív komposztos talajban a gyökerek mélyre hatolnak a mikroelemekért, ami drasztikusan emeli a bogyók Brix-értékét (természetes cukortartalmát). Az otthoni termesztés ugyan pénz- és időigényesnek tűnhet elsőre, de hosszú távon megtérül a befektetett munka. Ráadásul az, amit mi magunk termelünk meg, biztos, hogy friss és egészséges táplálékforrással lát el minket. Pontosan tudjuk, hogy nem lesznek benne vegyi anyagok és növényvédő szerek, ezért nem kell aggódnunk ezek miatt.
Így terem rengeteget a paprika
Vetés és Palántanevelés
A kápia paprika hosszú tenyészidejű, erőteljes növekedésű növény, sok idő kell neki a pirosodáshoz. A magokat ideálisan január vége és február közepe között kell elvetni meleg, fűtött helyen. A paprikamagok csírázása igényli a legmagasabb hőmérsékletet a zöldségek között: 25-28 °C-os talajmelegre van szükségük. Fűtött talp (radiátor feletti deszka vagy fűtőszőnyeg) nélkül a magok hetekig fekszenek a földben, vagy elrothadnak. A Szunyogh-kertészetben a magokat január 23-25. között vetik 2 × 2 cm-es tápkockába (107-es nikecell tálca) pneumatikus szemenként vető géppel. A palánta nagy részét maguk nevelik, ezzel sok a munka, de rengeteget takarékoskodhatnak vele. A bevetett tálcák egy hétre csíráztatókamrába kerülnek, majd a kis növényeket fűtött fóliasátorban négy hétig tovább nevelik.
Amint a kis zöld horgok kibújnak, a hőmérsékletet csökkenteni kell (körülbelül 20-22 °C-ra), a fényt pedig a maximumra növelni! A februári ablakpárkányon a természetes fény még nagyon kevés. A kőzetgyapot kockában nevelt paprikapalánta a sima tápkockás palántánál gyorsabban gyökeresedik, már négy nappal az ültetés után áthatolnak a gyökerek a paplanba, így a növény hozzájut az abban lévő tápanyagokhoz.
Kiültetés és Talajigény
A kápia paprika végleges helyére történő kiültetése a szezon legfontosabb pillanata. Szigorúan fagymentesen kell végezni a kiültetést, hiszen a paprika trópusi növény. Ha 15 °C alatti talajba ültetjük, „megfázik”, a levelei lilásra színeződnek, és hetekre leáll a növekedéssel. Szabadföldbe kizárólag a májusi fagyosszentek után (május közepe-vége) ültessük ki, amikor már az éjszakák is melegek!
A kápia az enyhén savas-semleges (6,0-6,8 pH) talajt kedveli. Extrém tápanyagigényes. Biointenzív ültetési távolságok esetén a töveket 30-40 cm távolságra, kötésben (cikk-cakk alakban) ültessük. A kísérletben mind a bakhátas, mind a sík termesztési mód esetén ikersorosan helyeztük el a növényeket, a tőtávolság 25 cm, a sortávolság pedig 30 cm (5,7 tő/m2). Az ültetés előtt jól benedvesítik a talajt a bakhátra fektetett csöpögtető öntözővel, majd a kijelölt helyeken lyukakat vágnak a talajtakaró fólián. Fejlett palántákat ültetnek, a zöld bimbók mellett már az oldalhajtások kezdeményeit is hordozzák.
Öntözés és Tápanyag-utánpótlás
A paprika sekélyen gyökerezik. Ha a talaja kiszárad, majd hirtelen elárasztjuk vízzel, a bogyók kirepednek, vagy a végükön fekete, rothadó foltok jelennek meg (ez a kalciumhiányból eredő csúcsrothadás, amit a hektikus öntözés okoz). A legjobb megoldás a csepegtető öntözés! A víz közvetlenül a gyökérhez jut. A kísérletben a területet csepegtető öntözéssel látták el, a tápanyag-utánpótlás pedig tápoldatozással történt. Bio tápoldatozás esetén a műtrágyáktól a paprika csak buja leveleket nevel, termést nem. Amikor megjelennek az első virágok, kezdjük el öntözni kéthetente káliumban és foszforban gazdag komposztteával vagy erjesztett nadálytő-lével. Homokon gyakrabban kell kis vízadagokkal öntözni, tápoldatozni, kötött talajon naponta egyszer adnak vizet, az a cél, hogy a gyökérzónában maradjon a tápanyag és ne is tömörödjön a talaj.
A tápoldat összetételére különösen figyelnek, hogy tartsák a kívánt vegetatív-generatív egyensúlyt. A paprika könnyen elmegy vegetatív irányba, nagy ízközöket, hosszú hajtásokat hoz, ezért „fogni kell a gyeplőt”.
Bakhátas és Talajtakarással Történő Termesztés Előnyei
A diplomamunkámban a szabadföldi intenzív paprikatermesztés elemei közül a fekete műanyag talajtakaró fólia és a bakhátas termesztés előnyeit mutattam be. A bakhátas termesztés előnye, hogy az oldalfalak nagysága miatt a megnövekedett felület több napsugarat képes felfogni, így hamarabb felmelegszik a talaj. A fekete talajtakaró fólia előnyei, hogy növeli a talaj hőmérsékletét, javítja a talaj, víz és tápanyag gazdálkodását, emellett megelőzi a talaj gyomosodását és tömörödését.
A fekete polietilén fólia elnyeli a napsugarakat, és az energiát hőátadás útján átadja a talajnak, így felmelegíti azt, nagyobb mértékben, mintha a sugarak közvetlenül a talajfelszínre érkeznének. Irodalmi adatok alapján az ilyen fóliával takart talaj 10 cm-es mélységben 1,7°C-kal lesz melegebb, mint a takaratlan talaj. A kísérletben mind a négy technológiai változat talajhőmérsékletének alakulását mérték 10 cm-es mélységben óránkénti gyakorisággal. Irodalmi adatok alapján a talajtakarás fokozza a koraiságot, hatására nagyobb lesz az össztermés és javul a minőség.
A talajtakarás további előnye, hogy csepegtető öntözéssel párosítva csökkenti az evaporáció mértékét, így nő az öntözés hatékonysága és csökken a vízfelhasználás. A kísérletben a takart és takaratlan parcellákba tenziómétereket helyeztek el a talaj nedvességtartalmának objektív mérése céljából. A tenyészidőszak első két hónapjában a tenzióméterek adatai alapján külön öntözték a takart és takaratlan parcellákat, talajtakarás esetén ebben az időszakban majdnem 50%-kal kevesebb volt a vízfelhasználás.
További előny, hogy a fekete talajtakaró fólia alatt a gyomnövények nem tudnak növekedni. Gyomirtásra azonban itt is szükség van a sorközökben, illetve a haszonnövény számára hasított lyukon kinövő gyomok esetében. Ez utóbbi csak addig szükséges, amíg növényeink elegendő lombot nem fejlesztenek, utána már elnyomják a gyomokat. A talajtakaró fólia csökkenti a tápanyagok kimosódásának mértékét. A túlzott mennyiségű esővíz nagy része lefolyik a fólián, így a tápanyagok a gyökérzónában maradnak, hatékonyabbá válik a tápanyag-utánpótlás. A betakarított termés tiszta lesz, mivel az eső nem veri fel a talajt. A növényekre sem kerül talaj eredetű szennyeződés, így kisebb a talaj eredetű kórokozók fertőzésének esélye.
A hőmérsékleti adatok és a bogyóminőség szempontjából a bakhátas fekete fóliával takart technológia mutatkozik a legeredményesebbnek. A kísérleti eredmények alapján a minőség mindkét fajta esetében a takart bakhátas technológia esetében volt a legjobb, a legnagyobb eltérés ehhez a technológiához képest a takaratlan sík termesztés esetén adódott. Ennek a technológiának számos előnye mellett nagy hátránya a nagyobb beruházási költség, ez a takaróanyag árából, a bakháthúzás és a fólia kihelyezési költségeiből adódik.
Hajtatás Kókuszroston és Kőzetgyapoton
A KITE Zrt. és a Monsanto Hungária Kft. 4,2 méter magas, különböző nagyságú sátrakból és blokkból álló 2,8 hektáros hideghajtató telepen csak kápiapaprikát termesztenek, egy évtizede talaj nélkül. A talaj leváltására kőzetgyapottal és kókuszrosttal próbálkoztak, és úgy találták, hogy a saját termesztési technológiájukhoz az illeszhető a legjobban, ha a talajra fektetett kókuszrost paplanokon kőzetgyapot kockákba ültetett növényeket hajtatnak. Azt tapasztalták, hogy a paplanok négy évig gond nélkül használhatók, így két év után a fűtött fóliákból átviszik a hidegfóliás telepre, ahol újabb két évig használják őket.
A Sarusi Kiss Család is talaj nélküli termesztésben gondolkozik, a fele-fele arányban nagyobb és kisebb szemcseméretű kókuszrost paplant azonban a 30-70 százalékos megoszlásúval váltaná fel, az hasonlít ugyanis legjobban a morzsás szerkezetű talajhoz. Továbbra is négy évig hasznosítják majd a paplant, így annak nettó költsége darabonként 300, azaz négyzetméterenként 75 forint lesz. Ez az összeg úgy értékelhető, hogy talajos termesztés esetén sikerülne-e ennyiből fedezni a fertőtlenítés, a gépi előkészítő munka, illetve a szerves trágya költségét. A kertész szerint nagy valószínűséggel nem. Ennél azonban még nyomósabb érv a talaj nélküli termesztés mellett, hogy a kókuszroston hajtatott növényekről - ha nem is sokkal több, de - szebb, korábbi termésekkel számolhatunk, amit a piac is elvár és a jövedelmezőség miatt is fontos. A termesztés pedig egyértelműen kiszámíthatóbb, tervezhetőbb.
Növényvédelem és Kártevő-kezelés
A vegyszermentes kertben a megelőzés (mulcsozás, jó szellőzés, egészséges talaj) a legfőbb fegyverünk.
| Betegség / Kártevő | Jellemző Tünet | Bio Megoldás és Kezelés |
|---|---|---|
| Lisztharmat | Fehér, porszerű, lisztes bevonat a leveleken, főleg meleg, párás időben. | Tejes permet (1 rész tej : 5 rész víz) kijuttatása napos, kora reggeli órákban, 7 naponta ismételve. |
| Szürkepenész (Botrytis) | A bogyókon és a szárakon vizenyős, barna foltok, később szürke penészgyep jelenik meg. | Sürgős ritkítás és metszés a jobb légjárásért! A rothadó részek azonnali, óvatos eltávolítása a kertből. Zsurlólé permetezése. |
| Paprikamoly (vagy Gyapottok bagolylepke) | A bogyón apró lyuk tátong, belül pedig egy hernyó rágja a magházat és a húst. | Bacillus thuringiensis (Bt) tartalmú bio permetlé használata virágzáskor, vagy Trichogramma darazsak betelepítése. |
| Levéltetű | A friss hajtásvégeken apró zöld/fekete bogarak, a levelek ragacsosak és pöndörödnek. | Erős vízsugaras lemosás, vagy káliszappanos permetezés. |
A május elején lekerülő fátyolfólia után betelepítik a biológiai növényvédelem „munkatársait”, ezek atka és tripsz ellen védik az állományt. Szükség esetén fürkészdarazsakat is kiraknak a levéltetvek ellen. A rezisztenciák segítenek abban, hogy kevesebb növényvédő szerre legyen szükség a termesztésben.
Szedés és Betakarítás
A kápia paprikát le lehet szedni zölden (vagy sárgásan) is, ekkor is ehető és finom. Azonban az igazi, mély, parfümös édességét és a maximális vitamintartalmát csak akkor éri el, amikor teljesen, sötétpirosra érik a bokron. Legyünk türelmesek! Az első paprikák többnyire május végén váltanak színt, szabadföldi paprikák érése előtt megkezdődik a szedés. Ez azért fontos, mert a kápiapaprika hajtatásakor a bevételt nemcsak az határozza meg, hogy mennyi bogyót szedünk az állományról, hanem az is, hogy mikor. Az ár ugyanis az első időszakban messze a legmagasabb, még a fehér paprika induló árát is meghaladja.
A szedés dandárja június utolsó dekádjában indul, majd az állományról egészen a fagyokig szednek. A szép nagy bogyókat kézzel válogatják, mert a töltenivaló paprikához használt géppel a kétrekeszű kápia nem osztályozható. A Szunyogh-kertészetben az első szedésből, augusztus közepéig tövenként körülbelül 1,2-1,4 kilogramm termést, azaz 15-20 paprikát szednek. A növény kiváló megújuló képessége a tenyészidő több szakaszában is hasznos. Amikor a tőről az első érett termést leszedik, a kisebb terhelés hatására látványosan megindul a többi bogyó fejlődése. A tetejezés augusztus 20. körül történik, ami lehetővé teszi a növény megújulását, és megfelelő tápanyag-utánpótlással szeptemberben újabb szedési hullám kezdődik. Az első hullám adja a több termést. A másodosztályú bogyókat a feldolgozóipar, a savanyítással foglalkozó vállalkozók veszik meg, a maradék pedig lecsópaprikaként talál gazdára. A lecsó minőség 15%-a a teljes mennyiségnek.
Gazdasági Megfontolások és Fejlesztések
A kisebb kertészetek tönkremenetele nagy veszteség az országnak, több szempontból is. A gépek, termesztőberendezések ugyanis ilyenkor többnyire nem egy másik kertészethez kerülnek, hanem ócskavasként végzik. Az addig összegyűlt szaktudás, tapasztalat is kárba vész, amikor a kertészeti termesztéstől eltávolodva valaki pályát vált. Morauszki Tibor, az Alfa Lucullus Kft. kelet-magyarországi régió területi képviselője szerint is csökken a termelők száma, főleg a kisebb felületen gazdálkodók fejezik be a termesztést, ám a stabilabb gazdaságok nem bővítenek ugyanilyen ütemben, így a zöldségtermesztő felület csökken. A kisebbek főleg gazdasági okokból és a termesztés kockázata miatt hagynak fel a zöldségtermesztéssel. A jég-, a vihar- és a fagykárok mérsékelhetők, ám a szükséges technika, technológia sokba kerül.
A Sarusi Kiss Család 1989-ben kezdett zöldséget hajtatni Szentesen, 500 négyzetméteres fűtött fóliában. Tavaly már egy hektár fűtött és 2,8 hektár fűtetlen növényházban dolgoztak, idén pedig a leginkább felújításra szoruló, 5100 négyzetméteres fűtetlen blokk technológiai fejlesztésére készülnek. Reményeik szerint nyernek hozzá a Kertészetkorszerűsítési Pályázaton 50 százalékos támogatást. Az öntözőrendszer tervezett cseréjétől, illetve a párásítórendszer beszerelésétől a hozamok növekedését és a minőség javulását várják. Az 50 méter széles és 102 méter hosszú házban 300 négyzetméteres blokkokat alakítanak ki, hat méteres hajókkal. Egy hajóban 10 sor lesz, hajónként így 1440, az egész házban pedig 24 480 tövet nevelnek.
Az öntözés és a paplanok költsége így négyzetméterenként 1050-1450 forint lesz. A mind gyakoribb hőségnapokon a jó minőség és nagy hozamok feltétele a párásítás is, amely négyzetméterenként további mintegy 370 forintba kerül. A tartószerkezetet és a kézi munka költségét nem számolva, ennyiből tehető működőképessé a blokk. A Szunyogh-kertészetben a paprikafajta menti meg a helyzetet. Az ilyen technológiájú paprikánál az lenne az ideális, ha négyzetméterenként 1000 forint megmaradna év végére, azaz 3,5 hektárról 35 millió forint. Ebből már elindítható a következő év, hiszen minden szezonnak már az előző évben vannak költségei: fedezni kell a talaj-előkészítés, az alaptrágya, a vetőmag, a palántanevelés megkezdéséhez szükséges fűtőanyag, az új támrendszer árát, továbbá ebből kell kifizetni a munkavállalói béreket, közterheket is a jövő év júliusi első bevételekig. Önerőből szoktak fejleszteni, most egy osztályozócsarnok építése van tervben.
Fajtaválasztás és Nemesítés
A kísérletben olyan fajtatípusokat alkalmaztunk, melyek szabadföldi termesztése továbbra is indokolt. Ilyenek a nyers exportra és feldolgozóipari felhasználásra alkalmas, úgynevezett paradicsom alakú típus és az elmúlt években hazánkban megjelent kapija típus. Ez utóbbi fajtatípus nálunk még kevéssé ismert, a Balkánon azonban elterjedt és Európa-szerte is népszerű. A kísérletben két fajta szerepel: a paradicsom alakú Pritavit F1 és a kapija típusba tartozó Karpia F1.
A Szunyogh-kertészetben a Feraro F1 nagyon korai, ők már július elején szedik, további előnye pedig, hogy nyár végi tetejezéssel megújítható, és megfelelő tápanyag-utánpótlással szeptemberben újabb szedési hullám kezdődik. Az első szedésből, augusztus közepéig tövenként körülbelül 1,2-1,4 kilogramm termést, azaz 15-20 paprikát szednek. A növény kiváló megújuló képessége a tenyészidő több szakaszában is hasznos. Az Alfa Lucullus Kft. Feraro F1 idén hétéves, ami szép kor egy paprikafajta esetében. Fő erőssége a koraisága, bőtermősége. Emellett arra törekedett a nemesítő a fejlesztésénél, hogy kevésbé ideális feltételek között is jó eredményeket érhessenek el vele a kertészek.
A Dunamag Kft. Sweet Ball F1 almapaprika gömb, enyhén lapított gömb alakú, vastaghúsú, csüngő állású, közepesen nagy, vagy nagyméretű, bogyókat terem. Édes húsú, bőtermő fajta, melynek termesztését, kipróbálását jó szívvel ajánlják a termelőknek.
A nemesítésben a termesztést könnyítő rezisztenciák mellett mind nagyobb hangsúlyt kapnak a beltartalmi értékek. Az egyik nemesítési irány a zöldségkínálat színesítése, bővítése. Ha a kínálat változatos, akkor a fogyasztás fenntartható, sőt növelhető. Egy új paprikahibrid nemesítésének időtartama attól függ, miből indulunk ki. Próbakeresztezésekkel, keresztezési sorozatokkal kezdve tíz évet meghaladó munka.
Innovatív Termesztési Megoldások
A kettős fóliatakarás mellett több érdekessége is van a Vasmegyeren alkalmazott termesztési módszernek. A másik érdekesség a spanyol kordon. A földbe vert stabil akáckarókról indulnak ki a tartómadzagok függőlegesen, köztük a növények támasztására több szinten vízszintes műanyag zsinegeket vezetnek, amelyeket speciális műanyag klipszekkel rögzítenek egymáshoz. Ezzel a technológiával május közepére akár 12-15, különböző méretű bogyót is hordoznak a tövek. A tövek leterhelése abból a szempontból is előnyös, hogy visszafogja a növény vegetatív növekedését. A 2,2 méteren futó fölső drót fölött képződött bogyóktól ugyanis letörhet a hajtás.
A fekete síkfólia emeli a talajhőmérsékletet, a kiültetett fiatal növényeket azonban fátyolfóliával is védik a nagy légterű fóliában. Ezzel éjszaka körülbelül 3-4 °C-kal magasabb a hőmérséklet bent. A fóliapalást későbbi, június 15-i fehérre meszelése pedig 8-10 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet eredményez, amellett, hogy árnyékol is. A meszelés nem kis munka, de szerencsére a bevonat eltávolításáról a csapadék gondoskodik, amikorra már nincs szükség az árnyékolásra. A fátyolfóliás belső takarást akkor veszik le, amikor már akadályozná a növények növekedését, körülbelül 50 centiméter magasságnál. Ezért is fontos a megfelelő szakaszolás és a munkaszervezés.