A kefir, ez a méltatlanul mellőzött tejtermék, évszázadok óta velünk van, eredete a Kaukázus-hegység lábánál keresendő. A „keif” török szóból származik, ami „jó érzés”-t jelent, és valóban, a kefir fogyasztása számos jótékony hatással járhat. Hosszú ideig szorosan őrzött titok volt az oroszországi észak-kaukázusi régióban, ahol a lakosság híres hosszú élettartamáról és a százévesek magas arányáról. Eleinte azt hitték, hogy ha a kefir készítésének titkai a Kaukázuson kívülre kerülnek, akkor kedvező hatásai is el fognak tűnni. Szerencsére ez a félelem alaptalannak bizonyult, és ma már a világ számos országában fogyasztják.
Mi a Különbség a Kefir és a Joghurt Között?
Bár mindkét fermentált tejtermék jellegzetes ízű és jótékony hatású az emésztőrendszerre, lényeges különbségek vannak közöttük. A joghurtot csak baktériumok erjesztik, míg a kefirt baktériumok és élesztőgombák segítségével állítják elő. A joghurt kétféle baktériumot tartalmaz, a kefir viszont tíznél is többet, sőt, akár 61-féle jó baktérium is lehet benne. Ezáltal élettani hatásaik is különbözőek. A joghurtban lévő baktériumok gyulladáscsökkentő hatásúak és támogatják a bél nyálkahártyáját, de nem maradnak meg ott, csak áthaladnak a szervezeten. A kefirben található élőflórák ezzel szemben segítenek egyensúlyba hozni az emésztőrendszerünket és életben maradnak a bélben, megvédve a bélflórát.
A különböző előállítási mód eredményeképpen a joghurt sűrűbb és krémesebb, a kefir pedig folyékonyabb. A joghurt semlegesebb ízű, míg a kefir karakteresebb, savanykásabb. Míg a joghurtot inkább kanállal fogyasztjuk, a kefirt akár meg is ihatjuk. Táplálkozási szempontból is vannak eltérések: egy csésze kefirben 8 gramm fehérje van, míg ugyanennyi sima joghurtban 6 gramm. Szénhidráttartalmuk csaknem azonos. A kefir probiotikus hatása erőteljesebb, akár háromszor annyi probiotikus hatású baktérium is lehet benne, mint a joghurtban. Kalciumban is gazdagabb: adagonként 300 milligramm van benne, míg egy adag joghurt 180 milligrammot tartalmaz. A-vitaminból egy adag kefir 300 mikrogrammot, egy adag joghurt pedig 230 mikrogrammot tartalmaz.
A Kefir Előállításának Titkai
A tejkefir egyedülálló, mert kefir „szemekből” készül. A kefirszemek nem valódi szemek, hanem valójában baktériumok és élesztők keverékét tartalmazzák, amelyek a karfiol darabkáira hasonlítanak. Ezek lebontják a tejcukrot (laktózt), és tejsavat, szén-dioxidot, valamint kis mennyiségű alkoholt termelnek. A legenda szerint Mohamed osztotta meg a kefir készítésének, és a kefirgomba használatának titkát a helyi ortodoxokkal, megtiltva, hogy továbbadják bárkinek is, mert akkor elvész a kefir varázslatos ereje. Ez volt fő oka annak, hogy a kefir készítésének módja sokáig ismeretlen volt.
A tradicionális kefir bőrzsákokban készült, melyet az ajtó mellé akasztottak. Az volt a szokás, hogy aki bejön, annak bele kell rúgnia, vagy ütnie a zsákba, hogy keveredjen a folyadék. A kefir készítése igen egyszerű, mert a köznyelvben csak kefirgomba-ként ismert karfiolszerű biomassza-képződményt keverjük a tejbe, ami aztán elindítja a kefir fermentációját. Ugyanezt az eredményt érhetjük el, kefir starter kultúra segítségével. Mindkét esetben különböző baktériumok és élesztők sokszínű keverékét juttatjuk a tejbe.
Házi Kefir Készítése
A házi kefir készítéséhez higiéniai okok miatt forraljuk fel a tejet (legyen az tehén-, juh- vagy kecsketej), majd hűtsük le 20 fokra. Ehhez egy-két teáskanál kefirgombát öntsünk hozzá, és hagyjuk állni 24 órán keresztül szobahőmérsékletű és sötét környezetben, légmentesen zárva. Ezt naponta egyszer kell elvégezni, mindig ugyanabban az időben, ha lehet este. A tökéletes megsavanyodás jele, hogy egy sűrű réteg, amelyben a gomba található, válik ki a tej felszínén és elválik a megsavanyodott tejtől. A megsavanyodott tejet szűrjük le egy üveg edénybe egy műanyag, sűrűhálós tésztaszűrőn, vagy műanyag szűrőn keresztül. Fontos, hogy a gomba ne érintkezzen fémmel! A szűrés után a gombát hideg vízsugárral mossuk le az aludttej maradékától. A kefirgombát fénynek kitett és hideg helyen nem szabad tartani, mert elpusztulnak. A gombáról leszűrt kefirt már nyugodtan tarthatjuk hűtőszekrényben a felhasználásig. 20 fok felett a gombák gyorsabban dolgoznak, alacsonyabb hőmérsékleten lassabban. A kefirgombák körülbelül egy héten belül kétszeresére szaporodnak.
házi kefír készítése
A Kefir Átfogó Egészségügyi Előnyei
A kefir nem csupán finom, hanem rendkívül tápláló is. Kiváló tápértékkel rendelkezik, magas a protein és kalcium tartalma. Erjesztése során a tápanyagok elérhetősége is növekszik. Fehérjéket, A-, B- (különösen B12-), K-, D-vitamint és folsavat (B9-vitamin) tartalmaz, valamint kalciumot, magnéziumot, vasat, jódot, riboflavint és foszfort is szállít. A kefirben található 61-féle jó baktérium és élesztőgombák gondoskodnak a számos kedvező élettani hatásról.
Emésztés és Bélflóra
A kefir rendkívül gazdag probiotikumokban, amelyek elősegítik a bélflóra megfelelő működését. A kefirben található baktériumok és élesztők segíthetnek növelni a jótékony mikroorganizmusok sokféleségét a bélben, ami hozzájárulhat az emésztés javításához és a bélflóra egyensúlyának fenntartásához. Mivel a kefirben lévő probiotikumok életben maradnak a bélben, megvédik a bélflórát, ezzel szemben a joghurtban lévő baktériumok csak áthaladnak a szervezeten. A kefir salaktalanítja a bélflórát, felgyorsítja az emésztést, miközben hosszabban tartó teltségérzetet biztosít. Hatékonyan lép fel az irritábilisbél-szindróma, a hasmenés és bizonyos fertőzések okozta fekélyek megelőzésében és kezelésében is.
Csontok Egészsége
A kalcium a csontok egészségéhez elengedhetetlen, a kefir pedig kiváló kalciumforrás. Egy csészével akár a napi kalciumbevitel több mint felét is biztosíthatjuk. A kefir természetes kalciumának felszívódását a D-vitamin-tartalma segíti. Egy kutatás eredményei szerint a rendszeres kefirfogyasztásnak köszönhetően a csontritkulásban szenvedő betegek esetében javul a csontok ásványianyag-tartalma. Ahogy öregszünk, csontjaink sűrűbbé válnak, ami növelheti a csontritkulás és a törések kockázatát, különösen a menopauza után. A kefir más tejtermékekkel együtt segíthet megőrizni a csontok egészségét és sűrűségét.
Immunrendszer Erősítése
A kefir probiotikumai és vitamintartalma révén az immunrendszer erősítésében is fontos szerepet játszik. A benne található probiotikumok, azaz jótékony baktériumok, a bélflóra egészséges működését segítik elő, így az immunrendszert is erősítik. Az immunrendszer helyreállításához szükséges védekező erőt biztosítja. A Kaukázus északi lejtőinek lakói, akik hosszú élettartamukról híresek, rendszeresen fogyasztják a kefirt, ami hozzájárulhat immunrendszerük erősségéhez.
Rák Megelőzése és Gyulladáscsökkentés
Kutatások kimutatták a kefir antimutagén (rosszindulatú daganatok növekedését gátló) hatását, és a gyulladásos bélbetegségeknél játszott fontos gyulladáscsökkentő szerepét. Mivel a kefir késlelteti az enzimaktivitást, a korai stádiumú daganatos megbetegedések esetében hatékonyan vethető be. A krónikus gyulladás számos betegség velejárója, beleértve az irritábilis bélbetegséget és a rheumatoid arthritist. A probiotikumok gyulladáscsökkentő hatásait egyre több vizsgálat támasztja alá.
Vérnyomás és Vércukorszint Szabályozása
Állatkísérletek azt mutatják, hogy a kefir rendszeres fogyasztása hasznos lehet a magas vérnyomásban szenvedők számára. A kefir ugyanis stimulálhatja a belek és az agy közötti kommunikációt, és így pozitívan befolyásolja a vérnyomást. Ráadásul gazdag káliumban, így a napi 2-3000 mg mennyiségből 200-300-at letudhatunk, ha minden nap megeszünk egy doboznyi kefirt. Kutatási eredmények arra utalnak, hogy a kefir fogyasztása csökkentheti az éhgyomri vércukorszintet, és segíthet szabályozni a vérnyomást. Egyes kutatások szerint a kefir napi fogyasztása segíthet javítani a cukorbetegek glikémiás kontrollját, és csökkentheti az inzulinrezisztenciát.
Laktózérzékenység és Tejcukor Lebontása
A kefir erjedése során a laktóz (tejcukor) jelentős mértékben lebomlik, így azok is jobban tolerálhatják, akik laktózérzékenyek. Míg a hagyományos tejben található laktóz a bélben erjedve puffadást, gázképződést okozhat, a kefir esetében ez a hatás jelentősen csökkenthető. A kefirben található baktériumok laktáz enzimet termelnek - a szervezet laktáz enzim termelésének megszűnése okozza a laktózérzékenységet -, így ezek megemésztik helyettünk a tejben lévő laktózt és tejsavvá alakítják azt.
Testsúly Szabályozása és Méregtelenítés
A kefir fehérjékben, telítettségérzést okozó anyagokban gazdag, zsírtartalma viszont alacsony, és kevés kalóriát tartalmaz. Ezért gyakran része a diétának, pépesített zöldségekkel és gyümölcsökkel összeturmixolva. Fehérjetartalma magas, napi többszöri fogyasztása hatékonyan segít a testsúly csökkentésében. Kiválóan csillapítja az éhséget, az étvágy csökkentésével segítve a zsírégetés folyamatát is. Emellett rendkívül jó méregtelenítő hatású, megakadályozza a testben visszamaradt anyagok rothadását.
Bőregészség és Külsőleges Alkalmazás
A kefir nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is jótékony hatású. A benne található probiotikumok és tápanyagok csökkenthetik a bőrgyulladást, segíthetnek az ekcémás, pattanásos bőr kezelésében, és hozzájárulhatnak a bőr hidratálásához és hámlasztásához. A kefir a bélflóra működésére gyakorolt kedvező hatásának köszönhetően szebb arcbőrt is eredményez. Az aludttejet használhatjuk arcunk és kezünk bedörzsölésére, mivel akadályozza a ráncok kezdődését, lassítja a bőr öregedését és csökkenti a fáradtságot.
További Jótékony Hatások
- B12-vitaminban gazdag: A B12-vitamin fontos szerepet játszik az idegrendszer működésében és a vörösvértestek képzésében. A kefir jelentős mennyiségben tartalmazza ezt a vitamint, ráadásul erjesztése során a tápanyagok elérhetősége is növekszik, így a kefir még gazdagabb lehet B12-vitaminban, mint a hagyományos tej.
- Fehérjében gazdag: A kefir gazdag fehérjében, amely fontos szerepet játszik az izomépítésben és -regenerálódásban.
- Antibakteriális hatás: Képes lassítani vagy akár meg is állítani olyan veszélyes baktériumok növekedését, mint a szalmonella, a H. pylori és az E. coli. Védhet egyes fertőzésektől, gátolja például a szalmonella, a helicobacter pylori és az escherichia coli (e. coli) káros törzseinek növekedését.
- Antioxidáns hatás: Koleszterinszint normalizáló tulajdonságai mellett antioxidáns és antiatherogén hatásokkal is rendelkezik.
- Allergia visszaszorítása: Az ételallergia megelőzése és a nyálkahártya ellenálló képességének fokozása szempontjából a kefir az ígéretes élelmiszer-összetevők közé tartozik.
- Ízületi gyulladás és reuma: Az aludttej csökkenti az ízületi gyulladás és a reuma okozta fájdalmakat.
Kaukázusi Kefir Nyers Kecsketejből
A kefir egy tradicionális, fermentált tejtermék, amelyet a Kaukázusi hegyekben már több évszázaddal ezelőtt is fogyasztottak. Manapság népszerűsége kiterjedt az összes kontinensre. Európában, Ázsiában, Dél- valamint Észak-Amerikában magas biológiai értékű, egészséges táplálékként van számon tartva. A fermentáció során a tej laktóztartalma tejsavvá alakul, melléktermékként pedig szén-dioxid keletkezik, ennek köszönhetően alakul ki a kefir kellemesen csípős-savanykás ízvilága. Az elkészítéshez szükséges tej származhat tehéntől, kecskétől vagy báránytól, de a célnak megfelel minden más, az emberi fogyasztásra alkalmas állati és növényi eredetű tej is. Kaukázusi kefirgombák felhasználásával nyers kecsketejből is előállítható a kefir.
A kefirgomba diverz mikrobiológiája felelős számos, az anyagcsere során keletkezett metabolitért (anyagcseretermékért), amely hozzájárul az egészséges életmód fenntartásához. A kefir aktívan kutatott terület a tudományban, számtalan jótékony hatása került publikálásra az elmúlt évtizedek során. Többek között kimutatásra került antimutagén (rosszindulatú daganatok növekedését gátló) hatása, és a gyulladásos bélbetegségeknél játszott fontos gyulladáscsökkentő szerepe. Koleszterinszint normalizáló tulajdonságai mellett antioxidáns, antibakteriális és antiatherogén hatásokkal is rendelkezik.
Fontos Tanácsok és Figyelmeztetések
A kefir fogyasztásakor előfordulhat puffadás, gázképződés vagy hasmenés, különösen, ha valaki nincs hozzászokva a probiotikumokhoz. Ha nem szoktunk fermentált ételeket fogyasztani, érdemes kis mennyiséggel kezdeni és lassan növelni az elfogyasztott kefir mennyiségét. Ha legyengült az immunrendszerünk, vagy hisztamin intoleranciában szenvedünk, kérjük ki orvos tanácsát, mielőtt bevezetnénk étrendünkbe a kefirt.Az első 10-14 nap alatt rendkívüli módon fokozódik a gyomor aktivitása, amely különösen erős gázképződésekben nyilvánul meg. Ezért nem javasolt az aludttejet reggel, munkakezdés előtt fogyasztani. Néha gyakoribb és hígabb lesz a széklet, de semmi esetre sem szabad abbahagyni az aludttej ivását. Egyes betegeknél, akiknek máj- vagy veseproblémáik vannak, kellemetlen érzés alakulhat ki ezen a tájékon. 10-12 nap múlva a szervezet viharos reakciója csökken, a széklet normálissá válik és egy egész állapotra kiterjedő javulás következik be. A kúra tartalma alatt szigorúan tilos az alkoholfogyasztás!A kefir nem gyógyszer, hanem élelmiszer, azonban nagyon jótékony hatással van.
tags: #kaukazusi #kefir #gyogyhatasai