Baja, a Duna-menti város, amelyet joggal neveznek a halászlé fővárosának, több mint 300 éves múlttal rendelkezik. Már ősidők óta kedvelt élettér, igazi vízi város, mely jelentős kereskedelmi csomóponttá vált. A város identitásához szorosan hozzátartozik a halászlé, mint kulturális örökségünk része, mely a dunai és a Duna-mentén élők hagyományaihoz kötődik. Ezt az örökséget ünnepli a Tészta Fesztivál, amely Kelemen Szabolcs munkásságán keresztül is kapcsolódik a gasztronómia és a kulturális hagyományok mélyebb megértéséhez.
A Türr István híd - Baja kapuja a világra
Baja vízi város jellegét nagyban erősíti a Duna és az azt átszelő Türr István híd. A híd tervezője Szikszay Gerő volt, aki a kor megkívánta szükségleteihez tervezte meg a közúti és vasúti forgalmat is kiszolgáló hidat, összekötve ezzel Baját és Bátaszéket. Érdekesség, hogy a bajai Türr István híd építésekor (1906-1908) ez volt az első vasúti híd Budapesttől délre. Ez a cím 1940-től 60 évig a dunaföldvári Beszédes József hídé lett, amíg az vasúti forgalmat fogadott.
szeptember 21-én szovjet bombázók a híd Baja felőli részét lebombázták, ezzel lehetetlenné téve a közúti, vasúti és hajóforgalmat. Hogy a forgalom újraindulhasson, a roncsok kiemelésével kellett kezdeni. A bajai Duna-híd elpusztított szakaszából épült meg Encs Hernád-hídjának 70%-a. Dr. Korányi Imre és Sávoly Pál előrelátóan úgy tervezték meg az új hidat, hogy a jövőben egy konzolos megoldással - ha növekedne a gépjárműforgalom - ki lehessen szélesíteni azt. Ennek ideje az 1989-es felújítással jött el, amikor a konzolcsonkokat meghosszabbították, de a 3 és fél tonnánál nagyobb gépjárművek még mindig a vasúti részt használták.
március 24-én hazánk légterén átrepülve a NATO repülőgépek megkezdték Szerbia bombázását. Míg itt a híd bővítése zajlott, addig Szerbiában hidakat semmisítettek meg a bombázók. Az esetleges bosszú megakadályozására fegyveres katonák őrizték a bajai hidat.
Itt, ennél a hídfőnél hagyta el az országot utolsó királyunk, IV. Károly - feleségével Zitával 1921. november 1-jén. Hogy nem az országhatáron hagyta el az országot, az annak köszönhető, hogy Bajáig vonattal érkeztek, itt pedig felszálltak egy brit Monitor hajóra (páncélozott hadihajó), ami már brit felségterületnek számított. Ezt a történelmi eseményt egy emléktábla is megörökíti: „IV. Károly Magyarország Felkent Apostoli Királya e helyről hagyta el hazáját és szállt hajóra, hogy az ellenség számkivetésbe vigye Őt.”
A Sugovica és a Petőfi-sziget - Baja természeti kincsei
A Duna gyönyörű mellékága, a Sugovica (Kamarás-Duna), mely körülöleli a Petőfi-szigetet, lehetőséget ad a strandolásra, a sokszínű vízisportokra vagy akár a horgászatra is. Található a szigeten panzió, uszoda, teniszpálya és ifjúsági tábor. A legenda szerint a folyóág egy gazdag vízimolnár leányáról kapta a nevét: Súgó Vicáról. A lány szerelmes lett egy szegény molnárlegénybe, akihez a gazdag molnár nem akarta hozzáadni a lányát.
"A Petőfi- sziget óriási érték"
A bajai halászlé - Egy Hungarikum története és hagyománya
A hétpecsétes bajai halászléreceptek titkait most nem fogjuk felfedni - ezért mindenki utazzon el egy gasztrotúrára Bajára -, de az egyik leghíresebb halászlébe miért került tészta, és a többibe nem? A történet szerint anno a Baján és a környékén működő hajómalmok molnárjai által főzött halászlevet ellenőrizték, hogy a molnárlegények eléggé kalóriadús ételt kapnak-e. És bizony úgy találták, hogy nem elég tápláló a leves, ezért került bele tészta. A település 1996-ban ünnepelte a várossá válásának 300. évfordulóját, és a helyiek úgy gondolták, hogy a főtéren a kerek évforduló alkalmából 300 darab bográcsnak rottyantanak alá, és főznek egy kis halászlevet egy fesztivál keretében. A bajai halászlevet felvették a Hungarikumok Gyűjteményébe. „A halászlé a magyar identitás egyik szimbóluma. A bajai halászlé több, mint egy étel, kulturális örökségünk része, mely a dunai és a Duna-mentén élők hagyományaihoz szorosan kötődik” - szólt az indoklás javaslatban a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételhez.
Az Árpád téri szökőkút - A vízi város modern szimbóluma
Egy ideje a körforgalmat az Árpád térnél egy, a vízi városhoz igazán illő szökőkút dobja fel. A vasbeton szerkezetű burkolt medencéből egy rozsdamentes acél hajótest emelkedik ki, melynek vázszerkezetét a csövek alkotják, ennek fúvókáiból csorog a víz. Ez a modern alkotás méltóan képviseli Baja vízi örökségét és folyamatos megújulását.
Türr István - A híd névadójának kalandos élete
Türr István, született Thier Istvánként Baján 1825. augusztus 11-én polgári családban. “[…] tanulmányait megszakítva önként katona lett. 1849-ben az osztrák hadsereg hadnagya, de átszökött a piemontiakhoz. Magyar légiót szervezett. A forradalmak bukása után európai harctereken szerepelt. Részt vett a mazzinista konspirációkban, amelyek végül is a sikertelen milánói fölkeléshez vezettek (1853). Türr Istvánt ezután Tuniszba száműzték. A krími háborúban előbb török, majd angol szolgálatba állt. Mint hadianyagbeszerző a Balkánon járt, az osztrákok elfogták, és halálra ítélték. Angol közbenjárásra szabadult. Komoly feladatot az 1859. évi olasz-osztrák háborúban kapott. Az 1860. évi szicíliai expedícióban Garibaldi hadsegéde, a hadsereg felügyelője, tábornok. Nápoly katonai parancsnoka, majd hamarosan az olasz királyi hadsereg altábornagya lett. A kiegyezés után hazatért, és mint csatornaépítő mérnök és vállalkozó dolgozott. Írásaiban a víziutak, csatornák fejlesztését sürgette. Munkájának eredménye az 1870-es években a Ferenc-csatornahálózat megvalósítása.” - írják Szabolcs Ottó és Závodszky Géza a „Ki kicsoda a történelemben?” című művükben. Türr István kalandos élete és mérnöki munkássága is hozzájárult ahhoz, hogy a Duna-menti térség fejlődése felgyorsuljon, megteremtve a modern kereskedelem és közlekedés alapjait.
Kelemen Szabolcs munkássága és a gasztronómia tudományos megközelítése
A "kelemen szabolcs teszta fesztival információk" cím kapcsán fontos kiemelni Kelemen Szabolcs professzor Dr. Kertészettörténeti, néprajzi és történeti ökológiai munkásságát. Munkái, mint a "Borászati szakirodalom és európai kapcsolatai 16-20. sz.", "Szőlészet-borászattörténet Magyarországon", vagy a "Hagyományok-Ízek-Régiók. (Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek gyűjteménye I-II.)" mélyrehatóan vizsgálják a magyar gasztronómia és agrárkultúra gyökereit. Kelemen Szabolcs professzor digitális tankönyvei és monográfiái rendkívül értékesek a témában, hiszen számos helytörténeti, néprajzi és történeti-ökológiai szempontból közelíti meg a szőlészet, borászat, kertészet és étkezési szokások kérdését.
Különösen releváns a "Hagyományok-Ízek-Régiók" című műve, mely gyűjteménye Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek. Ez a munka kulcsfontosságú a regionális gasztronómiai identitás megértésében, és rávilágít arra, hogy a tésztafélék, mint a bajai halászlébe kerülő tészta, nem csupán élelmiszerek, hanem kulturális jelenségek is. Kelemen Szabolcs tudományos munkái segítenek abban, hogy a Tészta Fesztiválhoz hasonló rendezvényeket ne csak kulináris élményként, hanem a kulturális örökség megőrzésének és továbbadásának fórumaként is értelmezzük.
A tészta mint kulturális jelenség és az innováció lehetőségei
A tészta, mint alapanyag, rendkívül sokoldalú, és jelenléte a bajai halászlében is mutatja, hogyan alakulhatnak ki egyedi regionális gasztronómiai sajátosságok. A "Pasta la vista, Baby! Egy hosszú asztal. Nyár a levegőben. Jéghideg prosecco a poharakban. Ez nem csak egy főzés. Ez egy életérzés." szlogen is jelzi, hogy a tésztafogyasztás ma már sokszor egy egész életérzéssel párosul.
A kortárs gasztronómia bátran él az ételfestéssel, gondoljunk csak a pink hamburgerbucikra vagy a színes piskótatésztákra. Egy hazai példával élve, a népszerű médiaszemélyiség, Osváth Zsolt Budapesten nyitotta meg az Unicorn Bistrót, ahol színes ételekre építették fel az éttermi kínálatot. Évek óta divatja van a fekete ételeknek, és éppen magyar szervezésben született meg a Black Food Festival, amely több hazai esemény mellett turnézott már Tallinntól Tel-Avivig, sőt Afrikában is. A következő, magyar szervezésű Black Food Festivalra pedig Amerikában, Atlantában kerül sor. Ezen a fekete ételeknek szentelt rendezvényen is kiemelt szerepet kap a tintahaltinta, ez a kiváló, természetes fekete színező alapanyag.
A tintahal tintája, avagy szépia, egy némileg bizarr alapanyag, ha arra gondolunk, hogy miért is létezik. A természet egyik lenyűgöző jelensége, mely során a tintahalak védekezőreakcióként kieresztik a tengervízbe a „tintájukat”. Ez valójában egy ártalmatlan, nem mérgező fekete folyadék, ami arra viszont tökéletes, hogy időlegesen teljesen elfeketítse a vizet, vagyis rontsa a látási viszonyokat. Az állat így téveszti meg a támadóját, míg el tud úszni és elbújni egy biztonságos helyre. A tudósok azonban még ma is kutatják ezt az állati felépítést és viselkedést. Kiderülni látszik ugyanis, hogy a tintával ezek az állatok nem csak elvakítják az ellenségeiket. A fejlábúakra vadászó állatfajok legtöbbje fejlett kemoszenzoros (vegyi anyagok észlelésével kapcsolatos) rendszerrel bír. Több bizonyíték is arra utal, hogy a támadó állatok kemoszenzoros rendszereinek irritációját, elzsibbasztását, sőt akár kikapcsolását okozhatják olyan vegyületek, mint a tintahal tintájában jelen lévő tirozináz. Bár ennek felkutatása folyamatban van, nagyon úgy tűnik, hogy a fejlábúak tintája egy kifinomultabb védekező eszköz puszta „fekete felhő” eregetésnél a tengervízben.
Mi tehát ezt az evolúciós trükköt kihasználva nyerjük ki az állatból a szépiát, más néven a tintahaltintát, amelyet festésre használunk. Ez természetesen egyáltalán nem korlátozódik az étkezésre. Az ókori Egyiptomban már időszámítás előtt 3000-től használtak fekete festéket, köztük a tintahal tintáját is. Az ókori Rómában pedig magától a nagy történetírótól, Cicerótól is maradt fent írásos emlék a szépiáról, egész pontosan egy receptet adott meg a tintahalból való előállításából. Festhetünk vele sokféle felületre, tollba töltve használhatjuk tintaként is, de a gasztronómia is felkapta színezőanyagként.
A tintahalak a fejlábúak osztályának egyik rendjét képezik, de nem csak ők spriccelnek fekete folyadékot, ha veszélyben érzik magukat. Egyetlen fajta kivételével az összes polip is tintát bocsát ki ilyenkor. A folyadékot a melanin nevű anyag színezi feketére. Ez az összefoglaló neve az élőlények legtöbb csoportja által termelt sötét színű pigmenteknek. Kis érdekesség, hogy nem mindegyik fejlábú termel ugyanolyan árnyalatú tintát. A polip tintája egészen fekete, a tintahal tintája a barna árnyalatú, míg a közönséges tintahal tintája kékesfekete.
A mi szempontunkból döntő kérdés, hogy a szépia emberi fogyasztása lehetséges, a szervezetünkre ártalmatlan, nem toxikus anyag. Ennek megfelelően a tintahaltinta a mediterrán és a japán konyha népszerű alapanyaga. Gyúrás közben belekeverik tésztákba, vagy éppen fekete szószokat, mártásokat készítenek belőle. Sokan azért idegenkednek a tintahal tinta konyhai alkalmazásától, mert félnek a domináns halas íztől. Az ínyencek azonban másról számolnak be: friss tengerízzel írják le a szépia kóstolás élményét. Mint minden umamiban gazdag alapanyag, intenzív ízű, és felerősíti más hozzávalók természetes ízét. Az élelmiszeriparban használt szépiát kis üvegcsékben, illetve por formában vásárolhatjuk meg.
"A Petőfi- sziget óriási érték"
Helyi rendezvények és fesztiválok - A közösségi élet motorjai
A Tészta Fesztivál és a bajai halászlé ünnepe mellett számos más esemény is színesíti a magyar kulturális naptárt, melyek a gasztronómia, a művészet és a közösségi élmények köré szerveződnek.
Példaként említhető a Töltött káposzta fesztivál, mely 2026. május 16-án kerül megrendezésre, népszerűsítve ezt a sokak kedvencét. A 32. Pünkösdi Szent Erzsébet Ünnep Sárospatakon 2026. május 23-25. között a vallási és kulturális hagyományokat ötvözi.
A Bringa Piknik - a térség legnagyobb kerékpártúrája - is hagyománnyá vált a keleti régióban, amely 2018-ban közel ezer résztvevővel indult Nyíregyházáról Tokajba, és azóta minden év májusában egyre többen vágnak neki a közel 35 km-es távnak. A 2026-os eseményen sem változtatnak a szervezők a jól ismert útvonalon, amely Nyíregyházán, a Kossuth téren kezdődik.
A Tokaji Garázsvásár Fesztivál célja, hogy a használati cikkek (ruhák, játékok, elektronikai cikkek stb.) minél hosszabb ideig körforgásban és így használatban maradjanak, ezzel támogatva a fenntarthatóságot. A rendezvény 2026. május 31-én, vasárnap 10.00 és 18.00 óra között a Tokaj Fesztiválkatlan és a tokaji Kulturális Központ közös szervezésében egész nap színes, mozgalmas és élményekben gazdag programokkal várja a családokat.
A Tokaji Bornapok 2026. június 5-7. között a fehér borok és a színes kultúra találkozása, borkóstolókkal, koncertekkel és gasztronómiai élményekkel. Középpontban a kiváló tokaji borok, a helyi pincészetek és a zene lesz.
Az „Újra látlak…” turné, melynek kiemelt állomása 2026-ban Kökény Attila és Rakonczai Viktor közös pályáján mérföldkő volt, bemutatva a Kökény 50 jubileumi koncert elsöprő sikerét. A XII. Koccintsunk Tokajban a bornapokon júniusban! rendezvény is a bor és a közösségi élmények jegyében telik.
A „Csodálatos Kárpát-medence” című vándorkiállítás 18 Kárpát-medencei tájegységet mutat be Erdélytől Őrvidékig, Felvidéktől Délvidékig, összesen 90 lenyűgöző fotón keresztül. A kiállításhoz egy QR-kóddal elérhető, játékos online kvíz is kapcsolódik, amelyet mobileszközön lehet kitölteni.
Az „Éjszakai kaland Mádról” egy éjszakai életbenmaradási verseny, amely a nyitott pincék programját teszi még felejthetetlenebbé. A verseny során egy térképpel és feladatokkal felszerelkezve indulnak el a résztvevők a Zemplén éjszakai tájain, hogy tereppontokat és bónuszokat gyűjtsenek.
A Kicsi Gesztenye Klub „Kalandra Fel!” című zenés-interaktív mesejátéka a kíváncsiság, a barátság és a közös élmények állnak a középpontjában, a jól ismert és szeretett dalokat rövid, szellemes prózai jelenetek kötik össze.
A Kecskeméti Tavaszi Fesztivál 2026. március 13-17. között számos programmal várja a látogatókat, a képzőművészeti kiállításoktól a népzenei estekig, a bábszínházi előadásoktól a gálaműsorokig. Különösen kiemelkedik a „LÉNY - BARKÁCSKUN-SEBŐK KATA, FESTŐMŰVÉSZ, MŰVÉSZTANÁR KIÁLLÍTÁSA”, amely a határok átlépését és az anyagok párbeszédét jellemzi, a klasszikus festészet és a kollázs izgalmas találkozásait kínálva.
A „Kecskemét Táncegyüttes Jubileumi Évadának Gálaműsora” a fél évszázados történelem kiemelkedő alkotásait mutatja be. A „Történetek a Kutyusról meg a Cicusról” című bábelőadás a Kövér Béla Bábszínház vendégjátéka, amely a gyerekeknek szóló, interaktív táncos-zenés mesejáték. Az „AKI VITÉZ FEL A LÓRA!” ünnepi családi játszóház az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékezik.
A „VIVAT, CRESCAT, FLOREAT!” - ÉLJEN, GYARAPODJÉK, VIRÁGOZZÉK (KODÁLY) - DOBSZAY - MESKÓ ILONA ZENESZERZŐI ESTJE hangverseny és beszélgetés a zeneszerzővel Dobszay-Meskó Ilona karmesterrel, aki zeneszerzőként áll elénk, hogy alkotói világának gazdagságát bemutassa.
A „TERMÉSZETRŐL ZOMÁNCBAN” zománcművészeti kiállítás a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepeken született remekműveket mutatja be, amelyek üzenetükkel, szakmai megoldásaikkal a világ zománcművészetének élvonalába tartoznak.
A „MUZSIKÁLÓ ÉVSZÁZADOK - PÁRATLAN PÁROK: MOZART ÉS II. JÓZSEF” BŐSZE ÁDÁM ZENETÖRTÉNÉSZ ÉS LÁSZLÓ FERENC TÖRTÉNÉSZ előadása Mozart és II. József korának különleges párhuzamait vizsgálja.
„AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG ÁRAMLÁSA” KÖVI SZABOLCS MULTIINSTRUMENTALISTA ZENÉSZ, ZENESZERZŐ, SZÉNÁSI ANNA ÉS SZÉNÁSI PÁL BERTALAN ÉNEKESEK KÖZÖS KONCERTJE egy olyan különleges zenei élményt takar, amelyben hangot kap két zeneszerző és két énekes és egy nemzetközileg is ismert és ritkaságszámba menő fuvolaművész, Kövi Szabolcs.
A XI. ORSZÁGOS STARKER JÁNOS GORDONKAVERSENY CZAKÓ ÉVA DÍJASA KARASSZON ESZTER GORDONKA ÉS DANI IMRE - ZONGORA HANGVERSENYE a világhírű magyar muzsikus Starker Jánosról elnevezett országos gordonkaverseny nyitókoncertje.
A „FORRÁS” - TÁRLATVEZETÉS, WORKSHOP a KKJM Népi Iparművészeti Gyűjteményében megtekinthető „FORRÁS” - A Művészek a Művészetért Egyesület képző- és iparművészeti kiállítása című időszaki tárlathoz kapcsolódó tárlatvezetés és workshop.
A közétkeztetésben dolgozó szakemberek elismerése
A „Keressük Magyarország legkedveltebb közétkeztetésben dolgozó szakembereit” című pályázat keretében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Magyar Kórházszövetség, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetség (KÖZSZÖV), a Magyar Dietetikusok Országos Szövetség (MDOSZ), az Élelmezésvezetők Országos Szövetség (ÉLOSZ) és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetség (VIMOSZ) elismerte a konyhai dolgozók kiemelkedő munkáját. A pályázatra benevezett több mint 140 jelölt közül többek között Berna-Csáki Annamária, Piroska (Zalaszentgróti Koncz Dezső Óvoda és Általános Iskola), Juditka (Kistelek), Timi néni, Fehér Györgyi, Márti (Biogastro Óbudai egysége), Hangodi Józsefné Marika (Dányi Bóbita Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ), Márta néni, Dani, Anikó néni, Kiss Zsuzsanna (Budapest XVI. Kerületi Lemhényi Dezső Általános Iskola), Kovács Attiláné (Teca néni) és Kovács Jánosné (Ica) munkáját emelték ki. Az elismerés a lelkiismeretes, precíz és emberséges munkavégzést, a gyermekek iránti szeretetet és odaadást méltatja, amelyek nélkülözhetetlenek a közétkeztetés minőségében.
Ezek a szakemberek nem csupán ételeket készítenek, hanem gondoskodást, odafigyelést és örömöt is adnak a mindennapokban. Példamutató hozzáállásukkal, kreatív ötleteikkel és empátiájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az étkezés ne csak táplálkozás, hanem élmény is legyen, segítve a gyermekek egészséges fejlődését és a közösségi hangulat megteremtését.
