A mezőgazdasági őstermelői státusz lehetőséget ad arra, hogy kedvező adózási feltételek mellett építse a jövőjét. Akár gyümölcsöt termeszt, mézet árul vagy állattartással foglalkozik, ez a státusz hivatalossá teszi a mezőgazdasági tevékenységet. Az őstermelő olyan természetes személy, aki mezőgazdasági termékeket állít elő és értékesít, tevékenysége pedig speciális adózási feltételekhez kötött. A magyar agrárszektorban való tevékenység számos lehetőséget rejt magában, különösen azok számára, akik a termőföldhöz, az állattartáshoz vagy a feldolgozáshoz kötődnek. Az őstermelői igazolvány megszerzése kulcsfontosságú lépés lehet ezen az úton, hiszen számos előnnyel jár, és hivatalossá teszi a mezőgazdasági tevékenységet. Ez a dokumentum nem csupán egy papír; egy keretet biztosít a jogi, adózási és támogatási szempontoknak, megkönnyítve a kistermelők és családi gazdaságok működését. Ahhoz azonban, hogy valaki sikeresen és szabályosan vágjon bele ebbe a vállalkozásba, alaposan meg kell ismernie a kiváltás feltételeit, a szükséges iratokat és az ügyintézés pontos menetét.
Az őstermelői státusz alapjai és jogi keretei
Az őstermelő fogalmát a magyar jogszabályok pontosan definiálják. Lényegében olyan magánszemély, aki saját gazdaságában, saját kockázatára mezőgazdasági termékeket állít elő, feldolgoz vagy értékesít. Ez a tevékenység nem csak a klasszikus földművelést vagy állattenyésztést jelenti, hanem kiterjedhet például a méhészetre, a halászatra, az erdőgazdálkodásra, sőt bizonyos keretek között a feldolgozott termékek (pl. lekvár, sajt, kolbász) előállítására és értékesítésére is.
Az igazolvány nélkül a mezőgazdasági termékek értékesítése sokkal bonyolultabb, hiszen a magánszemélyekre vonatkozó általános adózási szabályok érvényesülnének, amelyek kevésbé kedvezőek. Az őstermelői státusz nem csupán adózási szempontból előnyös, hanem hitelességet is kölcsönöz a termelőnek a vásárlók és a partnerek szemében.
Az őstermelői tevékenység jogi alapjait elsősorban az adóhatósági jogszabályok, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési törvények határozzák meg. A 2021-től hatályos szabályozás szerint az őstermelői igazolványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) állítja ki, és tartja nyilván az őstermelőket. A jogi háttér biztosítja az őstermelők számára a kedvezményes adózás lehetőségét, ami jelentősen csökkentheti a terheket a hagyományos vállalkozásokhoz képest. Az őstermelői státusz lehetővé teszi a bevételi értékhatárokhoz kötött adómentességet, illetve az átalányadózás vagy a tételes költségelszámolás választását.
Az őstermelői igazolvány kiváltásának feltételei
Az őstermelői igazolvány kiváltásához több alapvető feltételnek is meg kell felelni, amelyek biztosítják, hogy csak a valóban mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemélyek élhessenek a státusz adta előnyökkel.
Első és legfontosabb, hogy a kérelmező természetes személy legyen. Cégek, egyesületek vagy más jogi személyek nem válthatnak ki őstermelői igazolványt, számukra más vállalkozási formák állnak rendelkezésre. Az őstermelő bárki lehet, aki betöltötte a 16. életévét.
Emellett a tevékenységet saját gazdaságban kell végezni, ami azt jelenti, hogy a termeléshez használt földterület vagy állatállomány a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében vagy szívességi használatában áll.
A tevékenységnek mezőgazdasági termékek előállítására, feldolgozására vagy értékesítésére kell irányulnia. Ide tartozik a növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, méhészet, vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás. A feldolgozott termékek esetében bizonyos korlátok érvényesülnek: az alapanyagoknak túlnyomórészt saját termelésűeknek kell lenniük. Például, ha valaki lekvárt készít, a gyümölcs nagy részének saját termesztésűnek kell lennie.
Az őstermelői bevétel tekintetében is vannak korlátozások, amelyek az adózási kedvezmények szempontjából relevánsak. Az adómentesség például egy bizonyos bevételi határig érvényesül, e felett már adózási kötelezettség keletkezik. Fontos megjegyezni, hogy az őstermelői tevékenység nem minősül kereskedelmi tevékenységnek abban az értelemben, ahogy egy klasszikus vállalkozás.
A fentieken túl a kérelmezőnek rendelkeznie kell érvényes személyazonosító okmányokkal és adóazonosító jellel.
Milyen tevékenységeket végezhet az őstermelő?
Az őstermelői igazolvány számos mezőgazdasági és kapcsolódó tevékenységi kört fed le, lehetőséget biztosítva a vidéki lakosság széles rétegének a hivatalos gazdálkodásra. Az őstermelői nyilvántartásban szereplő személyek széles körben folytathatnak őstermelői tevékenységet, amely elsősorban a mezőgazdasági termelésre és a kistermelői feldolgozásra terjed ki.
A leggyakoribb tevékenységi körök közé tartozik a növénytermesztés. Az őstermelők termeszthetnek szántóföldi növényeket - pl. búzát, kukoricát vagy napraforgót -, de sokan választják a kertészeti ágazatot is, amelybe zöldségek, fűszernövények, bogyós gyümölcsök és egyéb kerti növények termesztése tartozik. Ez magában foglalja a szántóföldi növények (pl. gabonafélék, olajos növények), a zöldségek, gyümölcsök, szőlő, valamint a dísznövények termesztését. Ide tartozik a vetőmag-előállítás és a palántanevelés is. Friss mezőgazdasági termékek, például a frissen szedett alma, burgonya, paradicsom, paprika, valamint a különböző gyógynövények és fűszernövények értékesítése is ide tartozik.
Az állattenyésztés szintén jelentős részt tesz ki az őstermelői tevékenységek palettáján. A mezőgazdasági őstermelők állattartással is foglalkozhatnak, amely magában foglalja a juh-, sertés-, szarvasmarha-, kecske- és baromfitartást. Az állattenyésztés célja lehet hús-, tej-, tojás- vagy gyapjútermelés. Ez magában foglalja a haszonállatok (pl. szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) tartását hús, tej, tojás vagy gyapjú előállítás céljából.
A méhészet, amely méz és egyéb méhészeti termékek (pl. propolisz, méhpollen) előállítását és értékesítését foglalja magában, szintén engedélyezett tevékenység.
Bizonyos őstermelői tevékenységek erdőgazdálkodáshoz kapcsolódnak, így például a fakitermelés, a gombagyűjtés vagy az egyéb erdei termények - pl. gyógynövények, bogyós gyümölcsök - begyűjtése is engedélyezett. Az erdőgazdálkodás is beletartozik, amennyiben az erdőből származó termékeket (pl. tűzifa, faanyag) az őstermelő maga állítja elő és értékesíti.
Egyre népszerűbbek a feldolgozott termékek, amelyek szintén az őstermelői tevékenység részét képezhetik. Ebbe a kategóriába tartozik például a tejtermékek előállítása - így a sajt- és joghurtkészítés -, valamint a házi lekvárok, szörpök, aszalványok és egyéb tartósított élelmiszerek készítése. Ezek a méz és méhészeti termékek, a házi tejtermékek - pl. sajt, túró vagy joghurt -, valamint a lekvárok, aszalt gyümölcsök, befőttek és szörpök. Egyes esetekben a jogszabályok lehetőséget biztosítanak kis mennyiségű feldolgozott húsáru (pl. kolbász, sonka) készítésére és értékesítésére is. Fontos feltétel, hogy az alapanyag túlnyomó része (általában 50% feletti arányban) saját termelésű legyen.
Bizonyos szolgáltatások is kapcsolódhatnak az őstermelői tevékenységhez, mint például az agroturizmus vagy a falusi turizmus, de ezekre szigorúbb szabályok vonatkoznak, és általában csak kiegészítő tevékenységként végezhetők az elsődleges mezőgazdasági termelés mellett.
Szükséges dokumentumok és az ügyintézés menete
Az őstermelői igazolvány sikeres kiváltásához elengedhetetlen a megfelelő dokumentumok hiánytalan és pontos benyújtása.
Először is, a személyazonosító okmányok. Az ügyintézés során az alábbi érvényes dokumentumokat kell bemutatni: személyazonosításra alkalmas igazolvány (személyi igazolvány vagy vezetői engedély vagy útlevél), lakcímet igazoló igazolvány, adóigazolvány (adóazonosító jel igazolása). Magánokiratba foglalt meghatalmazás szükséges, ha nem személyesen jár el a kérelmező. A 18. életévét be nem töltött magánszemély esetén a törvényes képviselőjének (lehet pl. szülő(k) vagy gyámhivatal) nyilatkozata is szükséges.
Másodsorban, a földhasználati jog igazolása. Ez a dokumentum a legkritikusabb, hiszen igazolja, hogy a kérelmező jogszerűen használja a mezőgazdasági termeléshez szükséges földterületet. Ez lehet bérleti szerződés, amennyiben a földterületet bérli a kérelmező, vagy szívességi földhasználati megállapodás, ha a földterületet ingyenesen használja, például egy családtagtól.
Harmadsorban, a tevékenységi kör meghatározása. Bár nem szükséges TEÁOR kódokat megadni, a kérelemben részletesen le kell írni, hogy milyen mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni az őstermelő. Például: „zöldségtermesztés”, „baromfitartás és tojás értékesítés”, „méhészet és méztermelés”. Őstermelőként pontosan meg kell határoznia, milyen mezőgazdasági tevékenységet végez, ezért ki kell választania a tevékenységének megfelelő őstermelői tevékenységazonosítót. Ez a kód meghatározza, milyen termékeket állíthat elő és értékesíthet. Ha rosszul választ, később plusz adminisztrációra lehet szükség. A pontos kódokat megtalálja a NAK hivatalos oldalán. Arról is nyilatkozni kell az ügyintézés során, hogy milyen tevékenységet kíván végezni őstermelőként, és ennek megfelelően az alábbi termelési adatok: Növénytermesztés esetén: a földterület helye, területe (hektárban), művelési ága, használat jogcíme; a termesztett növénykultúra megnevezése, termőterület (kultúránként hektárban), értékesíteni kívánt termék neve. Állattartás esetén: állattartó épület helye, alapterület (m²-ben), használat jogcíme, férőhely száma, milyen állatfaj elhelyezésére szolgál, értékesíteni kívánt termék neve. Vadon gyűjthető termékek esetén: vadon gyűjtött termék neve, engedély adatai. A táblázat kitöltése kifejezetten akkor javasolt, ha több földterületen, illetve helyrajzi számon kíván őstermelői tevékenységet folytatni. A táblázatok és az útmutatók elérhetőek, és már előre meghatározott ellenőrzéseket tartalmaznak.
Negyedsorban, egyéb nyilatkozatok és igazolások. A NAK kérhet például nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezőnek nincs fennálló köztartozása, vagy hogy a tevékenység megfelel az élelmiszerbiztonsági előírásoknak (ez utóbbi különösen a feldolgozott termékek esetében releváns). A gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézés érdekében az alábbi dokumentumokat is érdemes magunknál tartani: a 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet szerinti kistermelőként előállítható termék őstermelői igazolványba történő rögzítéséhez a kistermelői tevékenysége végzéséről szóló engedélyt, vadon gyűjthető, illetve az erdei termék gyűjtése esetén a terület tulajdonosától, kezelőjétől (például önkormányzattól, a megyei kormányhivataltól, erdőtulajdonostól, a közúthoz tartozó terület kezelőjétől) származó írásbeli engedélyt, ami tartalmazza a gyűjtésre vonatkozó terület és a gyűjtött termék megnevezését, valamint a gyűjthető termék mennyiségét.
Ajánlott minden dokumentumból fénymásolatot vagy szkennelt változatot készíteni, hiszen az online ügyintézés során ezeket elektronikus formában kell majd feltölteni.
Az ügyintézés lépései és az online lehetőség
Az őstermelői igazolvány kiváltása egy jól strukturált folyamat, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hatáskörébe tartozik. Az ügyintézést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál kell lefolytatni. Az őstermelői tevékenység nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézést, azaz nyilvántartásba vételt, ezen adatok módosítását vagy a nyilvántartásból törlést a közzétett formanyomtatványokon postai úton a NAK megyei ügyintéző szervének címezve vagy az érvényes lakcímkártyáján szereplő, bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyében található bármelyik kamarai ügyfélszolgálati irodában kérelmezhető (NAK). A megyei ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei, valamint az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok online tölthetőek le. Az őstermelői tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos ügyintézés díjmentes, de a kamarai tagság díjköteles.
- Regisztráció a NAK-nál: Az első lépés az őstermelői tevékenység elindításához, hogy regisztráljon a NAK-nál. Ha még nem tagja a NAK-nak, akkor először regisztrálnia kell magát. A tagság kötelező minden mezőgazdasági tevékenységet folytató számára.
- Adóazonosító szám igénylése: Mielőtt hivatalosan is árusítani kezdhetné a termékeit, adóazonosító számot kell igényelnie a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV).
- Őstermelői igazolvány kiváltása: Miután regisztrált, ki kell váltania az őstermelői igazolványt, amely hivatalosan is igazolja a státuszát. Ezt követően lehet benyújtani az őstermelői igazolvány iránti kérelmet. A kérelem egy formanyomtatvány, amelyet pontosan és hiánytalanul ki kell tölteni.
- Személyesen: A NAK bármelyik ügyfélszolgálatán vagy területi irodájában.
- Online: Az Ügyfélkapun keresztül, a NAK online ügyintézési portálján. Ez a leggyorsabb és legkényelmesebb módja az ügyintézésnek, és a legtöbb esetben a leginkább ajánlott.
- Adatok ellenőrzése és igazolvány kiállítása: A kérelem benyújtását követően a NAK munkatársai ellenőrzik a megadott adatokat és a mellékelt dokumentumok hitelességét és teljességét. Amennyiben minden rendben van, és a kérelmező megfelel a feltételeknek, a NAK kiállítja az őstermelői igazolványt. Az ügyintézési idő általában néhány naptól néhány hétig terjedhet, függően az ügyfélszolgálat leterheltségétől és attól, hogy szükség van-e hiánypótlásra.
Az őstermelői igazolvány online ügyintézése a legpraktikusabb és leggyorsabb módja a kiváltásnak.
- Ügyfélkapu regisztráció: Amennyiben még nincs Ügyfélkapu regisztrációja, azt a kormányablakokban vagy online, elektronikus aláírással lehet elintézni. Az Ügyfélkapun keresztül lehet majd belépni a NAK online ügyintézési felületére.
- Belépés a NAK portálra: Az Ügyfélkapun keresztül bejelentkezve navigáljon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hivatalos honlapjára (www.nak.hu). Keresse meg az „E-ügyintézés” vagy „Tagi portál” menüpontot, majd válassza ki az „Őstermelői ügyintézés” lehetőséget.
- Elektronikus űrlap kitöltése: A NAK portálon belül keresse meg az „Őstermelői igazolvány igénylése” vagy „Új őstermelői tevékenység bejelentése” menüpontot. Ekkor egy elektronikus űrlap nyílik meg, amelyet gondosan ki kell tölteni. Személyes adatok: Név, születési dátum, anyja neve, lakcím, adóazonosító jel. Tevékenységi körök: Itt kell részletesen megjelölni, hogy milyen mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni (pl. zöldségtermesztés, állattenyésztés, méhészet).
- Dokumentumok feltöltése: Az űrlap kitöltése után következik a szükséges dokumentumok feltöltése. Ezeket előzőleg be kell szkennelni és digitális formában (általában PDF vagy JPG formátumban) elmenteni.
- Kérelem benyújtása és hitelesítése: Az űrlap és a mellékletek feltöltése után az Ügyfélkapun keresztül történő azonosítás (elektronikus aláírás) hitelesíti a kérelmet. Ezt követően lehet véglegesen benyújtani az igénylést.
- Költségek és nyomon követés: Az őstermelői igazolvány kiváltása jellemzően díjmentes, de a NAK tagsági díjat fizetni kell. Az esetleges ügyintézési díjakról és a NAK tagsági díj befizetésének módjáról a NAK honlapján tájékozódhat. A benyújtott kérelem állapotát az Ügyfélkapun vagy a NAK portálon keresztül folyamatosan nyomon követheti.
A leggyakoribb hibák közé tartozik a hiányos vagy pontatlan adatmegadás, illetve a nem megfelelő formátumú vagy olvashatatlan mellékletek feltöltése.
Adózási és járulékfizetési szabályok őstermelők számára
Az őstermelői igazolvány egyik legnagyobb előnye a kedvezményes adózási és járulékfizetési szabályokban rejlik, amelyek jelentősen eltérnek a hagyományos vállalkozásokra vonatkozó előírásoktól. Fontos, hogy az őstermelők adómentességi határai az éves minimálbérhez igazodnak, így ezek az összegek évről évre változhatnak. Ha őstermelőként nem a számára legkedvezőbb adózási formát választja, könnyen előfordulhat, hogy indokolatlanul magas adót fizet, vagy olyan adminisztrációs kötelezettségei keletkeznek, amelyek elkerülhetők lettek volna.
- Adómentesség: Ha éves bevétele nem haladja meg az 1.744.800 forintot, adómentes.
- Átalányadózás: Ez a leggyakoribb és legkedvezőbb adózási forma a kisebb bevételű őstermelők számára. Az átalányadó lényege, hogy a bevétel egy meghatározott százaléka minősül költségnek (jellemzően 80%), így csak a fennmaradó 20% után kell adót fizetni. Fontos, hogy az átalányadózás csak egy bizonyos bevételi értékhatárig választható. 2024-ben ez a határ a minimálbér tízszerese éves szinten (kb. 2.668.000 Ft). Ezen felül az átalányadózás keretében is van egy adómentes rész, ami a minimálbér ötszöröse (kb. 1.334.000 Ft). Ha éves bevétele meghaladja az 1.744.800 forintot, de nem éri el az éves minimálbér ötszörösét, átalányadózást választhat.
- Tételes költségelszámolás: Ha az őstermelőnek magasak a költségei (pl. jelentős beruházások, drága alapanyagok), érdemes lehet a tételes költségelszámolást választania. Ebben az esetben a bevételből a ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségeket vonhatja le, és csak a nyereség után fizet adót. Ha az éves bevétele meghaladja a 17.448.000 forintot, de nem éri el a 34.896.000 forintot, tételes költségelszámolást kell alkalmaznia.
- Kifizetőtől kapott jövedelem szerinti adózás: Amennyiben az őstermelő termékeit nem közvetlenül a fogyasztóknak, hanem egy kifizetőnek (pl. felvásárló cég, étterem) értékesíti, akkor a kifizető vonja le az adóelőleget és jelenti be a jövedelmet.
Az ÁFA-mentesség szintén kulcsfontosságú tényező. Az őstermelők általában alanyi adómentesek, ami azt jelenti, hogy nem kell ÁFÁ-t felszámolniuk termékeikre, és nem kell ÁFA-bevallást benyújtaniuk. Az alanyi adómentesség felső bevételi határa 2024-ben évi 15 millió forint.
A járulékfizetés tekintetében az őstermelők két fő kategóriába sorolhatók:
- Főállású őstermelők: Akiknek az őstermelői tevékenység a fő foglalkozásuk, és nincs más biztosítási jogviszonyuk. Ezeket a járulékokat havonta kell megfizetni, és a minimális alapja a mindenkori minimálbérhez kötődik, függetlenül az aktuális bevételtől.
- Kiegészítő tevékenységet folytató őstermelők: Ha az őstermelő rendelkezik más jogviszonyból származó biztosítással (pl. főállású munkaviszony, nyugdíj), akkor az őstermelői tevékenységből származó jövedelme után általában csak a 15% személyi jövedelemadót kell megfizetnie az adómentes határ felett, és a jövedelem 100%-a után a 13% szociális hozzájárulási adót (SZOCHO). Nincs külön nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségük az őstermelői tevékenységből.
Ha átalányadózóként vagy vállalkozói SZJA szerint adózik, minden év május 20-ig be kell nyújtania az éves adóbevallását, ellenkező esetben késedelmi pótlékra vagy bírságra számíthat.
Őstermelők családi gazdasága (ÖCSG)
A magyar agráriumban a családi gazdaságok kiemelt szerepet töltenek be, és a jogszabályok is külön figyelmet fordítanak rájuk. 2021. január 1-jétől elérhető az Őstermelők Családi Gazdasága (ÖCSG) nevű működési forma, amely lehetővé teszi, hogy egy család közösen gazdálkodjon és értékesítse a megtermelt mezőgazdasági termékeket. A családi gazdaság a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tevékenységet végző családtagok együttműködésének egy speciális formája. Lényege, hogy a családtagok közösen, egy gazdasági egységként működnek, megosztva a munkát, a bevételt és a felelősséget.
A családi gazdaságban csak közeli hozzátartozók vehetnek részt, vagyis a tagoknak egy háztartásban kell élniük és rokoni kapcsolatban kell állniuk egymással. Ez azt jelenti, hogy szülők, testvérek, házastársak, valamint egyenes ági rokonok csatlakozhatnak a gazdasághoz. Egyikük a gazdaság vezetője, aki felelős az adminisztrációért és a hivatalos ügyek intézéséért. A többi tag közös őstermelőként vesz részt a tevékenységben.
Az ÖCSG egyik legnagyobb előnye, hogy a családi gazdaság tagjai közös őstermelői adószámot használhatnak, így nem szükséges, hogy minden családtag külön-külön regisztráljon őstermelőként. A családi gazdaság tagjai számára az őstermelői igazolvány kiváltása az első és legfontosabb lépés. Minden egyes tagnak külön-külön kell rendelkeznie ezzel a dokumentummal, amely igazolja, hogy ő is részt vesz a mezőgazdasági termelésben. A közös őstermelői tevékenység keretében a bevételt a tagok között a megállapodásuk szerinti arányban osztják fel, és mindenki a saját részére vonatkozóan adózik és fizet járulékot.
Az őstermelői igazolvány érvényessége és megújítása
Az őstermelői igazolvány nem egy örökre szóló dokumentum, érvényességi ideje van, amelyet figyelemmel kell kísérni, és szükség esetén meg kell újítani. Az őstermelői igazolványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általában öt évre állítja ki. Az igazolványon feltüntetésre kerül a kiállítás dátuma és az érvényesség lejárati ideje. Fontos azonban megjegyezni, hogy az érvényességi időn belül is van egy éves felülvizsgálat. A NAK évente ellenőrzi, hogy az őstermelő továbbra is megfelel-e a feltételeknek, és továbbra is folytatja-e a bejelentett tevékenységét. Az őstermelői igazolványt minden évben meg kell újítani, különben elveszítheti az őstermelői státuszát.
Az igazolvány érvényességének lejárta előtt, jellemzően a lejáratot megelőző 60 napon belül lehet kezdeményezni a megújítást. A NAK általában értesítést küld a lejárat közeledtéről, de az őstermelő felelőssége a határidő betartása. A megújítás során újra ellenőrzik a feltételek fennállását, és szükség lehet a földhasználati jog igazolására, valamint az adatok aktualizálására. Ha minden rendben van, az igazolvány érvényessége meghosszabbodik újabb öt évvel. Az őstermelőnek, közös igazolvány esetén az őstermelő családtagoknak is személyesen jelen kell lenniük az ügyintézés alkalmával.
Az igazolvány visszavonására vagy érvénytelenítésére több okból is sor kerülhet:
- A feltételek megszűnése: Ha az őstermelő már nem felel meg az igazolvány kiváltásához szükséges feltételeknek (pl. a földhasználati jog megszűnik, vagy a bevételi határokat túllépi és nem vált másik adózási formára).
- Önkéntes lemondás: Az őstermelő bármikor lemondhatja igazolványát, ha már nem kívánja folytatni a tevékenységet.
Az őstermelő köteles a NAK-nál bejelenteni minden olyan változást, amely az igazolványban szereplő adatokra vagy a tevékenységére vonatkozik (pl. lakcímváltozás, tevékenységi kör bővítése vagy szűkítése, földhasználati adatok változása). Ezeket a változásokat általában 15 napon belül kell bejelenteni. A változások bejelentésének elmulasztása bírságot vagy az igazolvány felfüggesztését vonhatja maga után. Az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést, azaz az igazolvány kiadását, módosítását, érvényesítését, cseréjét, bevonását, valamint az elveszett, megsemmisült, vagy megrongálódott igazolvány és értékesítési betétlap pótlását az érvényes lakcímkártyáján szereplő, bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyében található bármelyik kamarai ügyfélszolgálati irodában kérelmezheti.
Előreláthatólag, 2021-től kerülhetett arra sor, hogy az őstermelői igazolvány az értékesítési betétlap kiváltása nélkül is érvényes legyen. Mivel ez már nem érvényes, így, amennyiben Ön még nem rendelkezik az előző évre érvényes értékesítési betétlappal, gondoskodjon annak beszerzéséről, melyet a lakcímkártyán szereplő lakóhely vagy tartózkodási helye szerint illetékes Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász irodában tud megtenni. Az igazolványok érvényesítésének határideje (amennyiben az aktuális év január 1-i hatályossággal szeretné kérni) az aktuális év március 20. A fenti határidő jogvesztő, március 20-át követően visszamenőleges hatállyal betétlapot nem állítanak ki a falugazdászok.
Támogatások és igazolások
A pályázatok közelgő beadási határidejére való tekintettel felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges az őstermelői jogviszonyuk igazolása. Az e célra szolgáló hatósági bizonyítvány a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) igényelhető.
A termelők az érvényes őstermelői igazolványról szóló hatósági bizonyítványt a Nébihnél kérelmezhetik. A kitöltött kérelem postai úton vagy személyesen juttatandó el a hivatal részére.
- Postacím: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24-26.)
- Személyes kézbesítés a hivatal nyitvatartási idejében, akár a hivatalos ügyfélfogadási időn kívül is: Nébih MGEI (1143 Budapest, Tábornok u. 2. B. épület I. emelet).
A hatósági bizonyítvány az illetéktörvény (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdés c) pontja) előírásai alapján illetékköteles eljárás keretében adható ki, amelynek mértéke eljárásonként 3000 forint.