Kína, a világ legnépesebb országa, több mint 1,4 milliárd ember otthona, évente turisták tömegeit vonzza pagodáival, palotáival, ősi városaival és természetesen a legendás Nagy Fallal. Kevesen gondolkoznak el azonban azon, hogy a világ legősibb folyamatos civilizációja hogyan volt képes megőrizni évezredes épített örökségét, amely sokszor hosszú generációk óta elhagyatott, és kis híján elfeledett. A modern tudomány mára kezdi megfejteni ezt a rejtélyt, és a válasz meglepőbb, mint gondolnánk: a ragacsos rizs.
A „Kínai Beton”: Rizs a Falakban
Az elmúlt kétezer évben többször is a birodalom fővárosává vált Nanking óvárosát körülvevő, hatszázötven éves városfalak kötőanyagát vizsgálva egy csapatnyi kínai kutató 2010-ben furcsa állítással állt elő: a minták szerint a XIV. századi falak malterja ragacsos rizst tartalmazott. Ez a felfedezés forradalmasította a kínai építészeti csodák tartósságáról alkotott képünket.
A kínai betonként emlegetett anyagban a rizs mellett sokszor más furcsaságok is feltűntek, növelve az időtállóságot. Egy 2014-es felmérés szerint a marha- és sertésvér még a XIX. században is adalékanyagként szolgált a habarcshoz. A Nanking 600 éves városfalából származó malter vizsgálata azt mutatta, hogy a habarcs mészkőpor és ragadós rizs levének a keveréke.
A Kínai Egyetem kutatójának, Bingjian Zhangnak a vezetésével készült vizsgálat szerint a feltárás egy amilopektin típusú vegyület jelenlétét mutatta ki, amely nem más, mint egy, a rizsben is megtalálható szénhidrát. A történelmi malterek és habarcsok szakértőjének véleménye szerint az idők során az emberek nagyon sokféle anyagot kevertek a habarcshoz (pl. vizeletet, vért és tojásokat), ennek következtében Kínában, ahol a rizs hétköznapi dolog, a rizs adagolása nem meglepő.
A Ragacsos Rizs titka: Miért olyan erős?
A kínai édes és pikáns receptekben egyaránt használt ragadós, vagy más szóval glutinózus rizs egy rövidmagvú ázsiai rizsfajta, amely főzés közben a gumihoz válik hasonlatossá. Összetapad, és mint kiderült, ellenáll a bulldozereknek is. Zhang munkacsoportját egyáltalán nem lepte meg a ragadós rizs jelenlétének kimutatása. A régi írásoknak köszönhetően régóta ismeretes, hogy Kínában 1500 éve, ha nem régebben, használták a ragadós rizzsel kevert maltert.
A kutatócsoport kémiai vizsgálatokkal, scanning elektron-mikroszkópos eljárással és más módszerek segítségével felfedezte, hogy a rizs egyik amilopektinjét hozzáadva a mészkő kalcium-karbonátjához, a normál malterekben lévőkhöz képest kisebb kalcium-karbonát kristályok képződnek. A tanulmány szerint az eredmény egy erősebben kötő keverék, amely különösképpen ellenáll a víznek, és az idők során sokkal valószínűbben megtartja az alakját.
„A világon használt más malterféleségekkel összehasonlítva a kötőereje átlagos, viszont a zsugorodással szembeni szabályozóképessége érdekes tulajdonság” - mondta Akkurt, az izmiri Műszaki Intézet munkatársa. Sőt, mi több, az eredmények szerint a ragadós rizzsel készült malter az idők során egyre erősebb lesz, mivel a malter kulcsfontosságú kémiai reakciója folyamatosan játszódik le.
A rizs magas keményítőtartalma rendkívül erős, rugalmas és tartós kötőanyagot képez az építőanyagok között. A természetes kötőerő olyan erős, hogy a Kínai Nagy Fal téglái között évszázadokon keresztül sem tudtak megtelepedni a gyomok, a hagyományos habarccsal ellentétben. A keményítő rugalmasabbá is teszi a keveréket, így az kevésbé reped meg hőmérséklet-ingadozás vagy mechanikai hatások miatt.
Ősi szuperszerkezetek:A kínai nagy fal
A Nagy Fal: Építészeti Csoda és Legendák
A Kínai Nagy Fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő, letelepedett Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól. Az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség helyszínei közé.
Valójában kisebb erődítmények rendszere, amelyek különböző dinasztiák idején épültek. Az első szakaszok több mint 2000 évvel ezelőtt épültek, a legismertebb részek pedig a Ming-dinasztia idején, a 15. században készültek. A teljes rendszer hossza 21 196 kilométer, 15 tartományon, illetve tartományi jogú városon, autonóm területen vezet végig, de régészek az utóbbi években is új szakaszokat fedeztek fel Kína északi részén. A fal története tehát még ma sem zárult le.
A Ming-dinasztia (1368-1344) idején épített síremlék egy része például „olyan ellenálló, hogy a buldózer semmit nem tudott vele mit kezdeni” - írták a kutatók az Accounts of Chemical Research című szaklapban megjelent tanulmányukban. A Ming-dinasztia óriási innovációja volt a ragacsos rizses speciális kötőanyag kifejlesztése, ezzel a trükkel pedig hihetetlenül tartós, a természet romboló erejének ellenálló, a földrengéseket is könnyebben átvészelő épületeket építtethettek.
A Nagy Fal évezredek óta áll, és egyszerűen páratlan, hogy az idő vasfoga aligha fog rajta, hogy ez az építményvonulat hiába idősödik, igen jól megőrzi az állagát, a rengeteg turista látogatása ellenére is.
Tévhitek és Érdekességek a Nagy Falról
A kínai Nagy Falról számos legenda és szóbeszéd terjedt el a világban.
1. Nem egyetlen falból áll: A kínai Nagy Fal nem egy összefüggő építmény, hanem több ezer kilométernyi falrendszer, őrtorony, sánc és természetes védelmi vonal.
2. Tévhit, hogy látszik a Holdról: A legenda szerint az egyetlen ember alkotta építmény, amit a Holdról is látni lehet - ám ez nem igaz. 1923-ban maga a National Geographic „terjesztette el” a mítoszt, miszerint a Nagy Fal még a Holdról is látható! Az űrből szabad szemmel szinte semennyire sem kivehető, mert beleolvad a tájba. Az űrhajósok szerint sokkal nehezebb észrevenzni, mint gondolnánk.
3. Rizsből készült habarccsal épült: A Ming-kori építők ragacsos rizs és oltott mész keverékét használták kötőanyagnak - ez a „ragacsos cement” tette időtállóvá a falat. A modern kutatók szerint a rizses habarcs sok szakaszon erősebb, mint a mai beton!
4. Nemcsak katonai célokat szolgált: Sokan azt hiszik, hogy a fal kizárólag a nomád hódítók ellen épült. Valójában vámhatárként, jelzőrendszerként és kereskedelmi útvonalak védelmére is szolgált - az ókori „kínai vámhatár” szerepét töltötte be.
5. A világ leghosszabb temetője? Bár nincs bizonyíték arra, hogy a munkásokat a falba temették, az igaz, hogy több százezer ember vesztette életét az építkezések során. A fal ezért kapta a gúnyos nevet: „a világ leghosszabb sírja”.
6. 21 000 kilométer hosszú - és még nő: A teljes rendszer hossza 21 196 kilométer, 15 tartományon, illetve tartományi jogú városon, autonóm területen vezet végig, de régészek az utóbbi években is új szakaszokat fedeztek fel Kína északi részén.
7. A legendás őrtüzek valóban működtek: A toronyhálózatban füstjelekkel és fáklyákkal adták tovább a riasztást - így akár néhány óra alatt eljutott a hír több száz kilométerre. A fal egyfajta ókor előtti „internetrendszerként” is működött.
8. Nem mindenki a császár parancsára építette: A falat gyakran katonai foglyokkal, parasztokkal és bűnözőkkel építtették - a munka kényszer volt, nem dicsőség. A fal ezért vált az elnyomás szimbólumává is a kínai népi kultúrában.
9. Sok része mára eltűnt: A fal nagy része romos állapotban van, sőt egyes helyeken a helyiek építőanyagnak hordták szét a téglákat. Az 1966-76-os kulturális forradalom idején például a fal számos tégláját eltávolították, hogy otthonokat, farmokat, víztározókat építsenek. Ez volt az az időszak, ami nagyban hozzájárult a Kínai Nagy Fal állapotának romlásához. A becslések szerint a Ming-dinasztia idejéből származó szakasz 30%-a már eltűnt, szétesett. 2014-ben a fal 74%-át rossz állapotúnak minősítették. A kínai kormány ma már szigorúan védi a megmaradt szakaszokat - ezek közül a badalingi rész a legnépszerűbb turistacélpont.
10. 1970-ben új korszak kezdődött: 1970. november 10-én nyitották meg a nagyközönség előtt a Kínai Nagy Fal egyes szakaszait - azóta évente milliók zarándokolnak el ide, hogy láthassák a világ egyik legikonikusabb építményét.
A Rizshabarcs Hagyományos Készítése és Jelentősége
A hagyományos rizshabarcs készítéséhez először ragacsos rizst - más néven gluténben gazdag rizst - főznek addig, amíg teljesen pépes, kásaszerű állagot nem kapnak. A keverés során általában kétszer annyi rizst használnak, mint meszet, így egy jól kenhető, homogén állagú masszát kapnak eredményként. A habarcsot frissen használják fel, hiszen pillanatok alatt megszilárdul, és száradás után szinte kőkeménnyé válik - hasonlít a természetes beton szilárdságához.
Az új eredmények a jövőbeni újjáépítések számára még ígéretesebbek. A kutatócsoport módszerét alkalmazva a konzerválást végző szakemberek meghatározhatják az épület-specifikus malter pontos összetételét, majd frissen elkészíthetik az ősi receptúra szerinti keveréket.
A kínai nagy fal téglarészei között simuló egyedi formula már első pillantásra is elgondolkodtatja a kolosszus falrészen barangoló építészeket vagy szemfülesebb turistákat: a téglák közötti résekben sehol egy fűszál, sehol egy gyom nem látható. A gyomtalanító gyógyír egyik alapanyaga, amit a kínai építészmesterek bevetettek, nem más, mint amit szinte heti rendszerességgel készítünk köretként. Ez a tartós vegyületekből készített építőmassza nem más, mint a rizshabarcs - nem mállik szét, nem engedi át a nedvességet, és nem repedezik meg a legelső fagy után.
A fal, ami összeköt és elválaszt egyszerre, nemcsak Kína büszkesége, hanem az emberi kitartás, mérnöki tudás és mítoszteremtés szimbóluma is. Ahogy a Mao Ce-tungtól származó mondás tartja: „Aki nem járt a Nagy Falon, nem igazi hős.” Lehet, hogy nem mindig a legújabb kütyük hozzák el a kívánt megoldást - néha épp a rég bevált módszerek működnek a legjobban.