Kistermelői Hús Felvásárlás és Értékesítés: Részletes Útmutató

Az utóbbi években egyértelműen fellendülőben van a kistermelői élelmiszer-előállítás Magyarországon. A fogyasztók egyre inkább értékelik a friss, minőségi, helyi eredetű élelmiszereket, és fontosnak tartják a kapcsolatot az élelmiszert előállító gazdálkodókkal. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a kistermelői hús felvásárlásának és értékesítésének szabályozását, lehetőségeit és a kapcsolódó aktuális trendeket.

Jogszabályi Háttér és Fogalmak

A kistermelői tevékenységet a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet szabályozza, amely 2023. november 23-án lépett hatályba. Ez a rendelet egy egységes jogszabály megalkotását célozta meg, és hatályon kívül helyezett több korábbi előírást, köztük az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletet.

Kistermelő Fogalma és Kategóriái

A rendelet értelmében módosult a kistermelő fogalma, és két kategóriába sorolja a kistermelőket, attól függően, hogy milyen mennyiségben kívánnak alapterméket, illetve élelmiszert előállítani és értékesíteni:

• I. kategória: Az a kistermelő, aki kis mennyiségű, saját maga által megtermelt alapterméket, illetve összegyűjtött vadon termő alapterméket értékesít.
• II. kategória: Az a kistermelő, aki meghatározott kis mennyiségben saját maga által megtermelt alapterméket vagy abból előállított és hazai előállítású, vásárolt alaptermékből, valamint egyéb vásárolt összetevőből élelmiszer előállítását és értékesítését végzi. Fontos, hogy az élelmiszer előállításhoz felhasználható az adott élelmiszer előállításához szükséges olyan egyéb vásárolt összetevő, amelynek kistermelő általi megtermelése ésszerűen nem elvárható.
• A kistermelő lehet természetes személy (őstermelő vagy egyéni vállalkozó), jogi személy (gazdasági társaság vagy nonprofit jogi személy), esetleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (például ÖCSG).

A Kistermelői Tevékenység Elvégzése

A kistermelői élelmiszer termelését, előállítását és értékesítését a kistermelőn kívül vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti, sőt akár a kistermelő alkalmazottja is. Ez a változás jelentősen bővíti a bevonható személyek körét, elősegítve a családi gazdaságok működését.

Regisztráció és Ellenőrzés

A kistermelői tevékenység jogszerű végzéséhez elengedhetetlen a regisztráció és a folyamatos ellenőrzési rendszer betartása.

Bejelentési Kötelezettség

A kistermelői tevékenységet az élelmiszer-előállítás helye szerint illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályánál írásban kell bejelenteni nyilvántartásba vétel céljából. Amennyiben élelmiszer-előállítást nem végez, a bejelentést a gazdasági udvar, tehát az állattartás és növénytermesztés helye szerint kell megtenni. Az őstermelőként termelt alapterméket és abból előállított élelmiszert a végső fogyasztónak vagy kiskereskedelmi létesítménynek értékesíteni regisztrált kistermelőként lehet.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• A FELIR azonosító számot, ha még nem rendelkezik ilyennel.
• Az I. vagy II. kategória szerinti mennyiség megjelölését a rendelet 3. melléklete alapján.
• II. kategória szerinti mennyiségben történő élelmiszer-előállítás esetén a szakképzettséget igazoló dokumentumot, mely az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről szóló 34/2018. (XII. 27.) AM rendelet alapján releváns.

Felügyeleti Díj és Nyilvántartás

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B § alapján évente felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy, aki a 35. §-ban meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységet folytat. Az éves összeg helyett választható a felügyeleti díj bevallás alapján történő megfizetése, melynek mértéke a kistermelő előző naptári évi bevételének 0,1%-a.

A kistermelőnek papír alapon vagy elektronikus formában nyilvántartást kell vezetnie az általa termelt illetve előállított élelmiszerek mennyiségéről, a termelés és előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről, valamint az értékesítés helyéről, idejéről. Ez a nyilvántartás elengedhetetlen a nyomon követhetőség biztosításához és az ellenőrzések során.

Ellenőrzések és Jogkövetkezmények

A rendelet 5. § (7) bekezdése szerint a nyilvántartott kistermelőnél a járási hivatal kockázatbecslés alapján helyszíni szemlével és szükség esetén mintavétellel egybekötött ellenőrzést jogosult végezni. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok a jövőben is bármikor, előzetes bejelentés nélkül tarthatnak kockázat alapú ellenőrzést az egységekben.

Amennyiben a kistermelő által folytatott élelmiszer-termelés és -előállítás a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, a megengedett kis mennyiségeket túllépte, a kistermelő által nem bejelentett tevékenységet végez, az élelmiszer-biztonságot érintő állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági hiányosság tapasztalható, a járási hivatal jogosult írásbeli felszólítással kötelezni a hiányosság kijavítására vagy a mulasztás pótlására.

A hiányosság vagy mulasztás további fennállása esetén, illetve életveszéllyel vagy súlyos egészségkárosodással fenyegető élelmiszerbiztonsági hiba esetén a járási hivatal jogosult a tevékenység végzését azonnal felfüggeszteni, korlátozni, a hatósági állatorvosi bizonyítványt és annak másolatát visszavonni, a nyilvántartásból törölni, illetve intézkedni a külön jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezmények foganatosításával kapcsolatban. A pénzbeli bírságok szintén rendkívül terjedelmesen vannak meghatározva, akár az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 10%-áig terjedhetnek.

Értékesítési Lehetőségek és Korlátozások

A kistermelők számára számos értékesítési lehetőség áll rendelkezésre, azonban fontos betartani a mennyiségi és területi korlátokat, valamint az élelmiszer-biztonsági előírásokat.

Általános Értékesítési Módok

A kistermelő értékesíthet:

• Közvetlenül a végső fogyasztónak.
• A gazdasága helyén (gazdaságudvarban, illetve az élelmiszer-előállítás helyén).
• Piacokon, vásárokon, rendezvények helyszínén.
• Helyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek részére.

A november végétől változó szabályozás szerint a kistermelő értékesíthet átadóponton keresztül és csomagküldő automatából is, sőt házhozszállítással is eljuthatnak a termékek a fogyasztóhoz. Fontos viszont kiemelni, hogy az élelmiszer csomagküldő kereskedelem útján való értékesítése esetén az élelmiszer csomagolásának biztosítania kell a szállításhoz szükséges élelmiszer-biztonsági követelményeket, és a kistermelőnek jeleznie kell a szállító felé, hogy a csomag élelmiszert tartalmaz. Átadó ponton hűtést igénylő élelmiszer abban az esetben értékesíthető, ha a végső fogyasztónak történő átadásig folyamatosan biztosított a hűtési lánc. Csomagküldő kereskedelem és automatából történő értékesítés esetén a kistermelőnek be kell tartania az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet előírásait.

Területi Korlátozások

A területi korlátozások jelentősen változtak 2021. július 1-jétől. Ezentúl a kistermelő az általa megtermelt alapterméket (például zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást, tejet, baromfi és nyúl húst), élő halat, valamint az alaptermékből általa előállított élelmiszert (például lekvárt, savanyúságot, sajtot, kolbászt) - saját gazdasága mellett az egész ország területén értékesítheti a végső fogyasztónak, továbbá kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek.

Azonban továbbra is kivételt jelent a sertés, a juh, a kecske, a szarvasmarha, a strucc és az emu húsa. Ezeket kizárólag:

• Saját gazdaságának helyén a végső fogyasztónak.
• A régión belüli - tehát a gazdaságával azonos megyében lévő, valamint budapesti - kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek.
• Vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesítheti a kistermelő.

A jövedéki adóról szóló törvény alapján a kistermelői bérfőzetett párlat legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon értékesíthető.A kereskedelmi törvény alapján helyi termelői piacon jelenleg a kistermelő a piac fekvése szerinti vármegyében vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesítheti.

Hús és Húskészítmények Értékesítése

Nyers Hús

• Szarvasmarha- és birkahús: Kistermelőként évi max. 10 000 kg szarvasmarha vagy juh vágott hús értékesíthető közvetlenül. Fontos, hogy háztáji vágásból nem adható el. A marhát engedélyezett vágóhídon kell vágatni, a darabolás is ott történik. Kistermelőként csomagolva, címkézve adható el a vásárlónak - piacon, házhozszállítással és a gazdaságból.
• Baromfi és nyúl: Évi max. 10 000 db baromfi vagy nyúl vágható le a gazdaságban is, ha a higiéniai feltételek teljesülnek. Ez a kis gazdaságok legnagyobb előnye, mivel nem kell drága vágóhídi díjat fizetni.
• Sertés, juh, kecske, szarvasmarha, bivaly: Kistermelő a saját gazdaságában nevelt sertést, szarvasmarhát, bivalyt, juhot vagy kecskét falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen alkalmi rendezvény keretében levághatja, és a húsából elkészített ételt felkínálhatja helyben fogyasztásra. Évente az I. kategória szerinti kis mennyiségeken belül 12 sertést, 24 juhot, 24 kecskét, 2 szarvasmarhát, 1 bivalyt vághat le és dolgozhat fel. A vágást és az ahhoz kapcsolódó ételkészítést az állatvágás előtt 48 órával írásban köteles bejelenteni a járási hivatalnak.

Húskészítmények (kolbász, szalámi, füstölt hús)

Kistermelőként értékesíthető, de a feltételek szigorúbbak:

• Az alapanyag (hús) engedélyezett vágóhídról származik.
• Elkülönített feldolgozóhely (nyers és kész termék szeparálás) szükséges.
• Hűtőlánc dokumentálása.
• NéBIH által elfogadott higiéniai feltételek.
• Mennyiségi korlát: évi max. 2 000 kg.
• Fontos megjegyezni, hogy ez a kategória a legkomolyabb beruházást igényli (füstölő, daráló, hűtőtárolás).
• Hústerméket fagyasztott húsból előállítani tilos. Húskészítményt lefagyasztani szintén tilos.

Darált Hús és Előkészített Hús

A darált húst és az előkészített húst az előállítást követően azonnal egyedi csomagolással kell ellátni, és darált hús esetében +2 °C vagy az alatti, előkészített hús esetében pedig +4 °C vagy az alatti maghőmérsékletre kell lehűteni, vagy -18 °C vagy az alatti maghőmérsékletre kell lefagyasztani. Ezeket a hőmérsékleti feltételeket a tárolás, a szállítás és az értékesítés során is fenn kell tartani.

Kiegészítő Rendelkezések

A rendelkezések kiegészültek az adományozás céljából, kiskereskedelemben történő friss hús lefagyasztására vonatkozó rendelkezésekkel. Mindezek értelmében a kiskereskedelmi tevékenységet végző élelmiszer-vállalkozó élelmiszer-adományozás céljából lefagyaszthatja a háziasított patás állatok, a baromfi és a nyúlfélék friss húsát, a kiolvasztott hús kivételével.

Egyéb Termékek Értékesítése

• Tojás: Heti max. 350 db tojás közvetlenül a végső fogyasztónak, háztól, piacon, vagy a gazdaságtól 40 km-es körzetben házhozszállítva. A tojást nem kell mosni (sőt, jobb ha nem mosod - a védőréteg megmarad). Hűteni nem kötelező, de szobahőmérsékleten, száraz helyen kell tárolni. Címkézés: termelő neve, címe, minőségmegőrzési idő (max. 28 nap).
• Nyers tej: Igen, de ez az egyik legszigorúbban szabályozott terület.
• Méz: Igen - a méz az egyik legegyszerűbb kistermelői termék.
• Lekvár, szörp, aszalt gyümölcs, savanyúság: Évi max. 4 000 kg értékesíthető.
• Száraz sütemények (kalács, keksz, linzer, piskóta): Kistermelői regisztrációval értékesíthető. Címkézés kötelező (összetevők, allergének, minőségmegőrzés). Krémes, hűtést igénylő termékekhez (torta, tejszínes desszert) élelmiszer-vállalkozói engedély kell.
• Tejtermékek (sajt, túró, joghurt): Évi max. 6 000 kg értékesíthető.

Falusi Vendégasztal és Egyéb Szolgáltatások

A rendelet nagyobb hangsúlyt fektet a falusi vendégasztal-szolgáltatásra, mint korábban.

Falusi Vendégasztal Működése

A falusi vendégasztal a kistermelő gazdaságának helyén falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben, a hazai hagyományokhoz köthető, illetve helyi alapanyagokra épülő élelmiszerek és az elkészítésükhöz kapcsolódó tevékenységek nem rendszeres bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, valamint - az állatvágásból származó friss hús kivételével - értékesítése a falusi vendégasztal helyén.

A kistermelő vendégasztalt saját, valamint más kistermelőtől vásárolt élelmiszer felhasználásával, az I. kategória szerinti mennyiségeken belül üzemeltethet. Ez egy új tényállás, mely szerint falusi vendégasztal üzemeltetésére is lehetőség van. A kapcsolódó szolgáltatások egyike az ún. falusi vendégasztal-szolgáltatás, a falusi szálláshely üzemeltetője ilyen esetben élelmiszer-előállító kistermelőnek minősül.

A kistermelő mennyiségi korlátok mellett saját gazdaságának helyén, illetve piacon, vásáron, rendezvényen saját állatállományból származó ételt (vagy halat) is felkínálhat helyben fogyasztásra.

Mobil Vadfeldolgozó és Kisvágóhidak

A rendelet hatálybalépésével ismét lehetőség nyílik a kiskapacitású vágóhidak működtetésére és igénybevételére, valamint a mobil vadfeldolgozó létesítmény üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések is megtalálhatók a hivatkozott rendeletben.

Kisvágóhídon az egyes állatfajok vágásának időbeni elkülönítése mellett hetente legfeljebb összesen 100 darab sertés, juh, kecske, 20 darab szarvasmarha, illetve 250 000 darab baromfi és nyúlféle vágható. A kisvágóhídon az ott levágott állatok esetében darabolási tevékenység is végezhető a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet betartásával.

Kistermelői Közösségek és Rövid Ellátási Láncok

Az elmúlt években a rövid ellátási láncok (REL) és a kistermelői közösségek jelentősége egyre inkább növekszik, összhangban az Európai Unió „Farm to fork” stratégiájával.

A Rövid Ellátási Lánc (REL) Előnyei

A REL a rövidített elnevezése annak a rendszernek, amely során az élelmiszer a lehető legrövidebb utat (maximum egy közvetítő közbeiktatásával) teszi meg a termőföldtől az asztalig. Ez nemcsak társadalmi, hanem környezeti előnyöket is generál. A helyi termékek megvásárlásával a fogyasztók hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlesztéséhez, támogatják a helyi termelőket, élelmiszer-feldolgozókat, sőt mindez által a környezetterhelés is jelentősen csökken.

„A városi embernek is vannak vidéki régi, gyermekkori emlékei, és ezeket az ízeket tudjuk mi, kistermelők visszahozni számukra” - így foglalta össze a rövid ellátási lánc (REL) és a kistermelői munka lényegét Barta Zsolt jakabszállási gazdálkodó. A REL-ről lehet beszélni ökológiai minősítés nélkül is, bár nyilvánvalóan Ausztriában sokkal több az ökológiailag tudatos REL-es termelő, mint például hazánkban.

A rövid ellátási lánccal kapcsolatban azonban a bizalomnak is nagyon jelentős szerepe van, a bizalom alapja pedig a termelői tudás és tapasztalat.

Kosárközösségek és Termelői Boltok

Európában évek óta nagy népszerűségnek örvendenek a kosárközösségek, amelyek reneszánsza idehaza mintha még váratna magára. Ugyanakkor az Európai Unió Farm to fork stratégiájával (is) összhangban legalább a termelői piacok száma növekszik hazánkban.

A kosárközösségek működhetnek hazánkban egyéni vállalkozói vagy társas vállalkozási formában, illetve nonprofit szervezeti formák is lehetségesek. Mivel azonban a bevásárlóközösségek működése kereskedelmi tevékenység, az csak vállalkozói tevékenységként végezhető, így áfaelőírások is szerepet játszanak benne. A REKO modell - online rendelés, személyes átvétel a helyi piacon - egyre népszerűbb Magyarországon. A rendszer lényege: a vásárló előre megrendeli amit szeretne, a termelő nem visz ki felesleget, és az átvétel a piac napján történik.

Franciaországban számos vidéken megtalálhatók a termelői boltok, melyeket érdemes felkeresni. A cél az volt, hogy a termelői piac, a kistermelők gazdaságában található bolt és a közeli bevásárló közösség mellé egy újabb értékesítési lehetőség nyíljon meg. A bolt fenntartására 20%-ot hagynak bent a kistermelők az értékesített termékek után. A termelők egymás között osztják be, hogy ki melyik héten dolgozik értékesítőként az üzletben. A bolt jogilag nem közös értékesítési pontként üzemelő kereskedelmi egység, hanem átadópont, és olyan formában működik, ahol minden termelő tulajdonos, és a boltnak nincs jövedelme. A pénztárgépbe a termelő nevét és termékét kell beütni, így a termék a megvételig a termelő tulajdona marad.

Hazánkban a kistermelő boltok kínálata a prémium termékeket tartalmazza, míg Franciaországban elsősorban a napi bevásárlás termékeit, kiegészítve a szezonális különlegességekkel.

Higiéniai és Minőségi Követelmények

A forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a nyomon követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért a kistermelő a felelős.

Általános Higiéniai Előírások

A kistermelői élelmiszer termelésére, előállítására és értékesítésére vonatkozó általános és különleges higiéniai követelményeket, valamint kiegészítő követelményeket a rendelet 6. §-a és 4-8. mellékletei részletezik.

Az élelmiszer-előállítással és forgalmazással csak olyan személy foglalkozhat, akinek egészségi állapota erre orvosilag igazoltan megfelelő. Rendelkeznie kell „egészségügyi kiskönyvvel”, melyet arra jogosult orvos állít ki (a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján).

Címkézés és Adatlap

Ha a kistermelő csomagoltan árulja az élelmiszert, a csomagoláson fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét, a termelés-előállítás helyét, a kistermelő regisztrációs számát, valamint az árusított termék megnevezését.

A kistermelő által előállított élelmiszerről adatlapot kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a kistermelő nevét, címét és FELIR azonosító számát, az élelmiszer-előállítás helyét, az élelmiszer megnevezését, az összetevők felsorolását csökkenő sorrendben (az allergiát vagy intoleranciát okozó összetevők megjelölésével), a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időt, és a tárolási hőmérsékletet.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet előírásait be kell tartani, különösen online értékesítés esetén. A honlapon megtalálható kell, hogy legyen az élelmiszer neve, annak összetevői, nettó mennyisége, az előállító adatai, illetve italok vonatkozásában 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalom esetén a tényleges alkoholtartalom. A szolgáltatónak továbbá ügyelnie kell arra, hogy a megrendelés elküldését megelőzően tájékoztassa a vevőt többek között arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, továbbá például a megrendelés fázisairól, de a megrendelés megérkezését is elektronikus úton haladéktalanul vissza kell igazolni.

Állat-egészségügyi Bizonyítvány

Állati eredetű alap-, feldolgozatlan és feldolgozott termék csak érvényes hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozható forgalomba, melyet a kistermelő kérelmére az illetékes járási hivatal hatósági állatorvosa állít ki. A bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig hatályos és a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható.

II. Kategória Bővített Követelmények

A II. kategóriában a maximális értékesíthető mennyiségek bővültek, és ebben az esetben bővített higiéniai követelményeket határoz meg a rendelet, többek között egyszerűsített HACCP dokumentációt kell vezetni. A II. kategória szerinti kistermelőnek a 34/2018. (XII. 27.) AM rendeletben meghatározott szakképzettséggel kell rendelkeznie.

A Jövő Kitekintése: Fenntarthatóság és Helyi Gazdaság

Az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő az angol rövidítéssel F2F, vagyis „termőföldtől az asztalig” nevű stratégiáját, amelynek célja, hogy a jelenlegi élelmiszerrendszer fenntarthatóvá váljon, úgy, hogy közben ösztönzi az egészséges étrendet, és fellép az élelmiszercsalás ellen is. Ráadásul a stratégiát összekapcsolták az unió 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiájával is. Hazánkban mindez még a termelői piacok kialakításának elősegítésével, valamint a kosárközösségek létrehozásával is összefügg.

A helyi élelmiszerek iránti növekvő igényt az átlagfogyasztók frissességgel és jó ízzel kapcsolatos alapvető elvárásaival magyarázza a Német Gazdaszövetség (DVB) 2020 végi ágazati jelentése, hozzátéve: a fogyasztók számára fontos a kapcsolat az élelmiszert előállító gazdálkodókkal, de a rövid ellátási láncot is előnyben részesítik.

Barta Zsolt spárgatermesztő tíz éves tapasztalata alapján úgy fogalmaz: „a jövőt csak a termelésre épülő feldolgozásban látom. Azt gondolom, egy bizonyos gazdasági méret alatt csak úgy lehetünk versenyképesek, ha termelünk, feldolgozunk és értékesítünk. Egyszerre helye van a tömegtermékeknek és a különlegességeknek is.” A feldolgozott termékek bevezetésénél a közösségi média marketing szempontból is kiemelt jelentőségű.

A Kamra-Túra Homokháti Gazdák Egyesületének elnöke, Palásti-Kovács Ágnes megjegyezte, hogy országosan most már sok kistermelő van, de a méretük és hogy el tudnak-e látni boltokat, ez azért általánosságban kérdés. Tény, hogy a kistermelők közül sokan „csak” piacoznak, vagy Budapestre, bisztrókba, delikáteszekbe szállítanak. Ez egy folyamat, amelynek indulása az elmúlt 6-8 évben történt, és amelyre a Covid inkább csak ráerősített.

A Kamra-Túra Egyesület példája is mutatja a közösségi együttműködés erejét. Az egyesület tanulmányutak szervezésével és tanácsadással segíti a tagokat, ahol azt tapasztalták, hogy öt-hat család összefogva dolgozza fel a megtermelt termékeket, amelyeket a helyi kisboltban árulnak. Sőt, Nyugat-Európában (de például Romániában is) felvásárló és értékesítő szövetkezetek is működnek, jelentősen támogatva a gazdálkodók munkáját.

A kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés ára nem csak az ételről szól, hanem egy olyan világról, amelyet a kosárközösségek hétről hétre, kosárról kosárra építenek, a humánökológiai kritika pedig nem egy-egy cégre irányul, hanem a teljes nagyipari rendszerre. A nagyüzemi mezőgazdaság nagy mennyiségű növényvédő szert, műtrágyát és hozamfokozó eljárást alkalmaz, míg a kistermelőké a biológiai sokféleségre épül, és igyekszik a lehető legkevesebb külső beavatkozással dolgozni.

tags: #kistermeloi #hus #felvasarlas