A kistermelői élelmiszer-előállítás és -értékesítés Magyarországon egy olyan szabályozott keretrendszerben működik, amely lehetővé teszi a gazdák számára, hogy saját nevelésű állataik termékeit eljuttassák a fogyasztókhoz. A 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet hatálybalépésével a strucc- és emutenyésztők, valamint a termékfeldolgozók is bekerültek a kistermelők körébe, ami új távlatokat nyitott a hazai gasztronómia és a közvetlen értékesítési csatornák számára.
A kistermelői tevékenység fogalmi háttere
A kistermelő az élelmiszerjog értelmében élelmiszer-vállalkozónak minősül, így felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, valamint a nyomonkövethetőség biztosításáért és dokumentálásáért. A rendelet értelmében a kistermelő olyan természetes személy, aki az általa megtermelt alapterméket vagy az abból előállított élelmiszert közvetlenül a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíti.
A strucc- és emutenyésztők esetében különösen fontos a „kistermelő gazdaságában nevelt állat” fogalma: olyan állat, amelyet a kistermelő a levágást közvetlenül megelőzően a gazdaságában nevelt, strucc és emu esetében legalább 3 hónap időtartam alatt. A tevékenység megkezdését az illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályánál írásban be kell jelenteni nyilvántartásba vétel céljából, amely során a kistermelő regisztrációs számot kap.
Higiéniai követelmények és vágási szabályok
A kistermelői élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet szigorú, mégis megvalósítható előírásokat határoz meg. A termelés és feldolgozás során használt helyiségeket, berendezéseket, eszközöket, tárolókat, ládákat, járműveket tisztítani, szükség szerint fertőtleníteni kell. Élelmiszert csak tiszta, az adott élelmiszer csomagolására megfelelő csomagolóanyagban lehet árusítani.
A strucc vágása esetében - mivel az állatfaj bekerült a rendelet hatálya alá - a kistermelő a saját gazdaságában nevelt és közfogyasztásra engedélyezett vágóhídon levágott strucc húsát saját gazdaságának helyén a végső fogyasztónak, vagy a régión belüli, legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesítheti. A vágóhídra történő megérkezést követően az állatok vágása indokolatlanul nem késleltethető. A kábítást, véreztetést, lebőrözést, zsigerelést és egyéb előkészítést indokolatlan késedelem nélkül és oly módon kell elvégezni, hogy a hús szennyeződése elkerülhető legyen.
Értékesítési lehetőségek és jelölési kötelezettségek
A kistermelő számára az értékesítési lehetőségek bővültek: a hagyományos piaci és vásári értékesítés mellett házhozszállítással, csomagküldő kereskedelem, átadó pont vagy automata útján is eljuthatnak a termékek a fogyasztóhoz. Csomagolt termék értékesítése esetén a csomagoláson fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamát, valamint a termék tömegét.
Nem előrecsomagolt élelmiszer értékesítése esetén a kihelyezett termék előtt fel kell tüntetni a kistermelő nevét, a gazdaság helyét, a FELIR azonosító számát, valamint a termék nevét. Az élelmiszerekben megtalálható allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőkről való tájékoztatásra külön jogszabályok vonatkoznak, amelyeket minden esetben be kell tartani. A kistermelő dokumentált módon köteles tájékoztatni a kereskedőt és a vendéglátót az élelmiszer fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamáról, valamint a szükséges tárolási hőmérsékletről.
Nyilvántartás és minőségbiztosítás
A kistermelőnek papír alapon vagy elektronikus formában nyilvántartást kell vezetnie az általa termelt és előállított élelmiszerek mennyiségéről, a termelés idejéről, az értékesített mennyiségről, valamint az értékesítés helyéről. Az állati eredetű alap-, feldolgozatlan és feldolgozott termék csak érvényes hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozható forgalomba, melyet a járási hivatal állatorvosa állít ki.
A HACCP-elvek alkalmazása a kistermelői élelmiszer-előállításban a kockázatokkal arányos, megvalósítható intézkedések összegyűjtését jelenti. A 852/2004/EK rendelet preambuluma elismeri, hogy a kritikus szabályozási pontok (CCP-k) nem minden esetben azonosíthatók, ezért a kistermelők számára egyszerűsített, de hatékony megoldások is elfogadottak. A cél minden esetben az élelmiszer-biztonsági kockázatok minimálisra csökkentése, legyen szó strucc húsról vagy egyéb állati eredetű élelmiszerről.
A kistermelői késztermékek bolti, vendéglátó-ipari és közétkeztetési értékesítése mellett a nyers húsok forgalmazhatósága nagyobb jövedelemhez juttathatja a kistermelőket. A helyi értékesítés megerősödésével nemcsak a termelő, hanem a boltos, a vendéglős és a fogyasztó is jól jár, hiszen minőségi, hazai termékek kerülnek az asztalra, miközben a vidék gazdasági ereje is növekszik.
tags: #kistermeloi #strucc #hus #eloallitasa #es #ertekesitese