Kömlő, az Alföld peremén, Heves vármegye délkeleti részén fekvő község, melynek története egészen a 10-11. századig nyúlik vissza. A település neve először 1261-ben jelent meg oklevelekben, „Kumleud” alakban, majd az idők során „Kumleu”, „Kemle” és „Kewmle” néven is említették.
Földrajzi Elhelyezkedés és Közlekedés
Kömlő földrajzi elhelyezkedése kedvezőnek mondható a fő közlekedési utakhoz viszonyítva. Az M3-as autópálya füzesabonyi csomópontja mindössze 15 percre található. A vármegyeközpont, Eger, az M25-ös gyorsforgalmi út megépítésével mindössze 37,6 km távolságra helyezkedik el. Ez a közelség hozzájárul a település elérhetőségéhez és a régióval való összeköttetéséhez.
Népességtörténet és Demográfiai Változások
A település népességének alakulása hullámzó képet mutat a történelem során. A legmagasabb népességet 1941-ben érte el, amikor 3450 fő lakója volt. Ezzel szemben a legalacsonyabb lélekszámot 1990-ben regisztrálták, mindössze 1803 fővel. A 2019-es adatok szerint Kömlő lakossága 1881 fő, melynek jelentős része roma származású.
Kömlő Önkormányzata és a Megújult Honlap
A község honlapjának megújításával az önkormányzat célja, hogy a jövőben minél több friss információhoz jussanak az érdeklődők az önkormányzat munkájáról és a mindennapi élet eseményeiről. A honlap célja, hogy tényszerű és hiteles információkat nyújtson, amelyek megkönnyítik a mindennapi tájékozódást és segítenek a felmerülő problémák megoldásában. A felületen bemutatásra kerülnek a település intézményei, a helyben működő vállalkozások és civil szervezetek, részletes tájékoztatást adva Kömlő életéről. A honlapra látogatók jobban megismerhetik a település értékeit, ízelítőt kaphatnak földrajzi elhelyezéséről, történelméről és büszkeségeiről. A település lakói is gyorsabban, egyszerűbben és könnyebben juthatnak a mindennapi ügyintézéshez szükséges információkhoz.
Túró Tamás Polgármester és a Település Fejlődése
2014 óta Túró Tamás vezeti Kömlő községet, ő a vármegye első roma polgármestere. Megválasztása óta a község több pályázatot is sikeresen nyert. Az elmúlt évek során pályázati forrásokból újult meg a Kömlői Napközi Konyha, a Művelődési Ház és a Kömlői Óvoda. A polgármesterről a Partizán egy közel 20 perces videóriportban mutatta be sikereit, helyi kultuszát és fényűző portáját. A riportban szóba kerültek a korábban Túróhoz kötődő cég közbeszerzései is.
A "Helyközi Járat" Projekt és Kömlő Esetének Országos Ismertsége
A Partizán és a G7 közös munkája a Helyközi Járat projekt keretében valósult meg, melyet hat szerkesztőség - az Átlátszó, a Magyar Hang, a Mérce, a Szabad Pécs, a G7 és a Partizán - összefogása tett lehetővé. Az együttműködést a Partizán hívta életre, célja a vidéki történetek, a hétköznapi emberek valós ügyeinek és problémáinak szélesebb körben való megismertetése. A projekt Varga Imre vállalkozó végakarata és támogatása következtében jöhetett létre és működik jelenleg.
A Helyközi Járat keretében a G7 egyik problémafelvető cikke inspirálta a Partizán riportját. A „Megfejtésre vár a felültámogatott járások rejtélye” című anyagban a Társadalomtudományi Kutatóközpont eddig nem publikált megfigyelését közölték: a szociológusok a magyar vidékfejlesztési források területi eloszlását elemezték statisztikai alapon. Elemzésük során arra a jelenségre bukkantak, hogy az általános vidékfejlesztési támogatások egy főre vetített értékét nézve 16 járás kiemelkedik a többi közül.
A kutatási kérdés az volt, vajon milyen mintázatot rajzol ki ez a 16 járás, mivel azok első ránézésre sem térséghez, sem városokhoz nem kapcsolhatók, és nem mutatnak összefüggést az iparosodás mértékével sem. A bőkezű támogatás nem vonja egyértelműen maga után a helyi civil aktivitás növekedését, ráadásul nem látszik a polgárosodási index eloszlásán sem.
A Partizán stábja a cikk alapján a hevesi járást választotta ki a 16-ból, ami a gazdasági és polgárosodási mutatók alapján a sereghajtók között van országos szinten az oda áramló támogatások ellenére is. A járáson belül is kiemelkedő mennyiségben érkeztek források Kiskörére, ahol azonban a stáb azzal szembesült, hogy a fejlesztési pénzek elsősorban Tisza-tó-parti, főként turisztikai beruházásokban öltöttek testet. Ezek a stáb által megkérdezett helyieket nagyjából hidegen hagyták. Kömlőt viszont pozitív példaként említették, és hamar kiderült, hogy a kömlői polgármester nagyon népszerű a környéken.
Így jutott el a stáb Túró Tamáshoz. Bár a felültámogatott járások, illetve a magyar vidék fejlesztését célzó újraelosztási rendszerek anomáliáinak megfejtése továbbra is a szakemberekre vár, egy érdekes Heves vármegyei példa bekerülhetett az országos médiába.
A Helyközi Járat projekt első két hónapjában a G7-en írtak a vidékfejlesztés és az elvándorlás ellentmondásos összefüggéseiről; a magyar öngyilkossági adatok területi eloszlásáról; arról, hogy hátrasorolják a romának tűnő feladótól jött leveleket az önkormányzatok; a 6,5 milliárd forinttal megtámogatott kisvárdai csigafeldolgozó és a magyar csigabiznisz földbe állásáról; és arról a gyanús adatról, hogy az ország északkeleti részén a legnagyobb a GYED-en lévők között a férfiak aránya.
NAV Akció Kömlőn: Pályázati Csalás Gyanúja
Kömlő neve országos szinten is bekerült a hírekbe, miután a NAV látványos akciót hajtott végre a faluban. Az Egri Ügyek által közölt információk szerint a hatóságok egy pályázati csalási ügy miatt jelentek meg a településen, és videót is közzétettek az akcióról, amelyen egy közszereplő, Túró Tamás, Kömlő polgármestere is felismerhető volt. Személyének szerepét szemtanúk is megerősítették.
A NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóság pénzügyi nyomozói összehangolt akciót hajtottak végre, amely során több mint 549 millió forintnyi - részben hazai, részben uniós - támogatás felhasználását vizsgálták. A rendelkezésre álló adatok szerint a beruházások ugyan megvalósultak, ám a pénzek felhasználása már korántsem volt szabályos. Az akcióban a NAV Bevetési Igazgatóság járőrei, valamint a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai is részt vettek. Az intézkedések során jelentős mennyiségű bizonyíték került elő: papíralapú és elektronikus dokumentumok mellett több mint 30 millió forintnyi, igazolatlan eredetű készpénzt is lefoglaltak. Az elkövetői kör irányítóját üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. Az ügy súlyát jelzi, hogy nem egyetlen projektről van szó, hanem egy kiterjedtebb konstrukció gyanúja merült fel.
Szécsi Zoltán és a Kömlői Marha-Farm Kft.
A pályázatok kapcsán felmerült Szécsi Zoltánhoz köthető, Kömlőre bejegyzett vállalkozás is. A Kömlői Marha-Farm Kft. - amelynek ügyvezetője és tulajdonosa Szécsi Zoltán - mezőgazdasági tevékenységet folytat a településen. A cég neve több támogatási és fejlesztési program kapcsán is előkerült az elmúlt időszakban.
Szécsi Zoltán mindeközben saját politikai kálváriáját is végigjárta néhány nap leforgása alatt. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó eredetileg elfogadta a Fidesz felkérését, és Nyitrai Zsolt helyére országgyűlési képviselőként ült volna be a parlamentbe. Információk szerint azonban kedden már megkezdődhetett az Egri Vízilabda Klub körüli háttéregyeztetés, és felmerült az is, hogy a klub vezetését átadhatja egy utódnak. Ebben szerepet játszhatott a politikai összeférhetetlenség kérdése, valamint az a társadalmi nyomás is, amely több fórumon és online felületen is megjelent. A történet végül pénteken vett újabb fordulatot: Szécsi Zoltán hivatalosan is bejelentette, hogy mégsem ül be az Országgyűlésbe.
tags: #komlo #turo #tamas #elerhetoseg