A mondás úgy tartja, hogy ha az emésztés jó, minden más is rendben lesz. Gyakran ráébredünk ennek igazságára, amikor a gyomrunk és a beleink fellázadnak, és kellemetlen tünetekkel szembesülünk. Az emésztési zavarok okai sokrétűek lehetnek, és nem mindig a stresszben vagy az étrendben keresendők. Különösen igaz ez az idősebb korosztály esetében, ahol az élettani változások és az életmód speciális kihívásokat jelentenek.
Az emésztési zavarok általános jellege és tünetei
Az emésztési zavar azt jelenti, hogy a táplálék nem bomlik le megfelelően az összetevőire, vagy a szervezet allergiás reakciót mutat vele szemben, így a természetes folyamat nem úgy működik, ahogy kellene. Ez néha észrevétlenül lezajlik, de van úgy, hogy a betegek olyan kellemetlen tünetektől szenvednek, amelyek nem könnyen ismerhetők fel. Az emésztési problémák közé tartozik a gyomorfájás, gyomorégés, puffadás, hasmenés, székrekedés, hasfájdalom, epegörcs, rosszullét, teltségérzet, hányinger, hányás, savas felböfögés és szédülés.
Az emésztési zavarok talán legfőbb oka az életmódunk. Modern korunk kényelmi vívmányai sokszor áldás az emberiségnek, de legalább akkora átok is az emésztésének. A felmelegítéssel azonnal fogyasztható félkész és készételek gyorsan felmelegíthetők, lassan-fokozatosan azonban az emésztőrendszerünket teszik tönkre. A bélflóra, a nyálkahártya, a teljes anyagcsere leterheltsége, károsodása a kiindulópontja a legtöbb emésztési zavarnak.
Az emésztőrendszerünk meglehetősen összetett, bonyolult és az étkezés során mindegy egyes fázisra oda kell figyelni. A megfelelő ételek és alapanyagok kiválasztása mellett fontos az étel mennyisége, fontos a nyugodt étkezés, a megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres étkezés, kialakult bioritmus - és bármennyire hihetetlen, a rendszeres mozgás és minőségi pihenés is elősegítik emésztőrendszerünk karbantartását. Az emésztés ugyanis egy olyan folyamat, amelyre minden hatással van, ami az emberrel történik, még a pszichikai állapota, hangulata, kedélyállapota is.
Az ideges/túlérzékeny gyomor - funkcionális diszpepszia
Az ideges / túlérzékeny gyomor, más néven funkcionális diszpepszia egy emésztőrendszeri működészavar. Az összes működészavarhoz hasonlóan itt sem áll szervi ok a háttérben, a tünetek mégis súlyosak lehetnek. Sok beteg szenved korai jóllakottságérzéstől, teltségérzettől és gyomorfájdalomtól.
Ételintolerancia és ételallergia
Az emésztési panaszokat különböző ételérzékenységek, allergiák vagy intolerancia is okozhat. Ilyenkor elsősorban teltségérzetet, puffadást és görcsöket tapasztalhatunk, de súlyosabb esetben hányás és hasmenés is társulhat a tünetek mellé. Ételintolerancia alakulhat ki, ha az emésztőrendszer nem megfelelően működik, amit számos tényező okozhat: stressz, gyógyszerek, antitestek, a bél mikroba összetételének megváltozása. A bélrendszer gyulladásakor is előfordulhat, hogy a bél áteresztőképessége (permeabilitása) megváltozik. Ekkor a bélfalon átjutó, részben megemésztett ételfehérjék immunválaszt provokálhatnak és IgG típusú antitestek termelődhetnek ellenük - és már jelentkeznek is a tünetek: az emésztési problémák.
Az ételintolerancia ugyanis egy nagyon alattomos és nehezen felismerhető betegség, amelynek leggyakoribb tünete az emésztési zavar. Az ételérzékenységre leggyakrabban az emésztési panaszok utalnak, mégis nagyon nehéz, olykor szinte lehetetlen tapasztalati úton meghatározni, hogy milyen ételek okozzák. Az ételallergiával szemben ugyanis az ételérzékenység okozta emésztési problémák nem azonnal jelentkeznek, napok, hetek telhetnek el az elfogyasztott étel és a tünetek jelentkezése között. Ételintolerancia méréssel segíthető a megfelelő táplálkozás kialakítása emésztési panaszok esetén. A fizikai aktivitás fokozása mellett az érzékenységet okozó ételek kizárásával csökkenthetők, vagy akár meg is szüntethetők a tünetek.
Élelmiszer-allergiákon alapuló intolerancia
Az intolerancia oka lehet élelmiszer-allergia (például diófélékre, halakra, szójakészítményekre). Ez az emésztőrendszeri panaszok mellett más allergiás reakciókat, például hőhullámokat, bőrkiütéseket és légszomjat is előidézhet.
Enzimhiányon alapuló intolerancia
Ennek oka, hogy bizonyos táplálékok lebontása nem tud végbemenni, mivel a megfelelő emésztőenzimek nem állnak rendelkezésre elegendő mennyiségben.
Laktózintolerancia
Az egyik ok lehet a laktózintolerancia, amelyet enzimhiány okoz. A tejcukor-érzékenység a laktáz enzim hiányára, csökkenésére vezethető vissza. Tünetei a haspuffadás, hasi fájdalom, fokozott gázképződés, hasmenés. Terápiája tejcukormentes étrendből áll, illetve megoldás lehet a laktáz enzim külső bevitele, tabletta formájában. Az öregedés természetes folyamata következtében is csökkenhet ennek az enzimnek a hatékonysága.
Fruktóz felszívódási zavar és fruktózintolerancia
A fruktóz malabszorpció egy emésztési zavar, amely az esetek zömében átmenetileg áll fenn. A fruktóz felszívódása normálisan a vékonybélből történik, emésztési zavarban azonban a fel nem szívódott gyümölcscukor továbbhalad a vastagbélbe, ahol a baktériumok használják fel. A vastagbélben található baktériumok rövid szénláncú zsírsavakat és hangyasavat szintetizálnak, amelyek a bélnyálkahártyát irritálhatják, gyulladást okozhatnak. Emellett még gázok (hidrogén) képződnek. Ezek összessége vezet a jellegzetes emésztőrendszeri tünetekhez, mint gázképződés, hasi fájdalom, hasi görcsök, laza széklet vagy hasmenés. A répacukor felszívódása gyorsabb és jobb, mint a szabad formában lévő fruktózé, így az emésztési zavarban elsősorban a nagy mennyiségű (több, mint 50 g/nap) szabad fruktóz fogyasztása okoz tüneteket.
A fruktóz intolerancia és a fruktóz felszívódási zavar két külön betegség. A fruktóz intolerancia előfordulása igen ritka, a májban lévő egyik enzim nem megfelelő működésekor jön létre. Tünetei közé tartozik a fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően fellépő alacsony vércukorszint, hasmenés, görcsök. Gyermekeknél figyelmeztető jel lehet még a növekedés elmaradása is. Kezeletlen esetben, a későbbiekben májmegnagyobbodás és annak kóros szöveti átépülését (cirózis) is létrejöhet.
Gluténérzékenység (cöliákia, lisztérzékenység)
A gluténérzékenység (cöliákia, lisztérzékenység) autoimmun betegség, bizonyos gabonafélékben megtalálható fehérje, a glutén vált ki túlzott immunreakciót, a vékonybél nyálkahártyája sorvadásnak indul, hasmenés, hasfájás, puffadás alakul ki. A gluténtartalmú ételek a vékonybél nyálkahártyájának gyulladását váltják ki, ami a bél hámsejtjeinek pusztulásával járhat. Ennek eredményeként a tápanyagok nehezebben szívódnak fel, ami súlyos hiánytünetekhez vezethet.
Irritábilis Bélszindróma (IBS)
Az IBS-ként is ismert, kifejezetten gyakori funkcionális emésztőrendszeri betegségnek nem szervi okai vannak, hanem leggyakrabban lelki okokra vezethető vissza. Bár kialakulása nem teljesen tisztázott, civilizációs és örökletes tényezők, valamint a bélflóra megváltozása is közrejátszhatnak benne, ahogy a stressz is a kiváltó okok között szerepelhet. Az irritábilis bél szindróma kellemetlen krónikus betegség, mely sokféle tünet képében jelentkezhet. Tünetei közé tartozik a görcsös hasfájás, a puffadás, a teltségérzet, a gyomorégés, illetve a székrekedés és a hasmenés váltakozása. A betegekre jellemző továbbá a fáradékonyság, illetve a szorongás és az alvászavarok is. Az emésztési zavarokkal gasztroenterológusokhoz forduló páciensek mintegy 30%-ánál az IBS kórképet diagnosztizálják, ez a népesség 7-10%-át érinti.
Időskori emésztési zavarok specifikus okai
A 65-74 év között idősödő korról beszélünk, 75 év felett az időskor, 90 év után pedig az aggkor következik, amely különböző élettani változásokat okoz az emésztőrendszerben - hívta fel a figyelmet az Idősek Egészségiskolája októberi előadásán dr. Darvas Emília. A Budai Egészségközpont gasztroenterológus adjunktusa elmondta, hogy gyakori időskori tünet a nyelészavar, amit a csökkent nyáltermelés, a foghiány, beidegződési zavar, nyelőcsői szűkület, daganat, külső összenyomatás (strúma) válthat ki.
A gasztrointesztinális rendszer működésének korfüggő változásai
A gasztrointesztinális rendszer működésének korfüggő változásai alapvetően a keringés - következményesen a szekréció és abszorpció, vagyis a kiválasztás és felszívódás - és a motilitás, vagyis az emésztőrendszer „mozgékonyságának” változásaira vezethetőek vissza. A perctérfogat szervek közti megoszlása a korral változik, akár nyugalomban is, erősen limitálva így az emésztőrendszer vérellátását. Ez még kifejezettebb, ha a megoszlásnak változnia kell, vagyis ha az érintett személyt hirtelen stressz éri, vagy ha valamilyen izommunkát végez. Ilyenkor kritikusan alacsony maradhat az emésztőrendszer vérellátása, perfúziója, amikor pedig specifikusan pont az emésztőrendszer átáramlásának kellene növekednie, például az étkezések utáni állapotban. Ilyenkor úgynevezett abdominális, vagyis hasi angina alakulhat ki, mely nem más, mint a gasztrointesztinális traktus hypoxiája. Ilyenkor a vékonybél kritikusan alacsony vérellátása miatt étkezés utáni görcsös, fojtogató jellegű hasi fájdalmat lehet érezni.
Felszívódási zavarok időskorban
A bélrendszer vérkeringési zavara miatti vérellátás-csökkenése (ischaemia) legsúlyosabban a boholyrendszert érinti, ennek a következménye az időskorban gyakoribbá váló felszívódási zavar. A felszívódási zavarok tünetei a lágy, hasmenéses széklet, a bélkuttyogás, hasfájdalom. Okai a gyomornyálkahártya sorvadása (B12-vitamin-, vas-, folsav-, kalciumhiány), a krónikus gyulladásos bélbetegségek, műtét utáni állapotok, hasnyálmirigy elégtelenség. Egyes specifikus felszívódási zavarok is gyakoribbak időskorban: például a laktáz (tejcukorbontó enzim) mennyisége az életkorral csökken, így a tejcukor-felszívódási zavarok az idősekben lényegesen gyakoribbak, mint fiatalokban.
Gyomor- és nyombélfekély
Időskorban sokakat érint a gyomor- vagy a nyombélfekély, kialakulásában szerepet játszhat a stressz, a helytelen életmód, a fűszeres ételek, illetve az időskorban gyakoribbá váló un. nem szteroid gyulladáscsökkentők, vagy véralvadásgátlók szedése. Ki kell emelni a Helicobacter pylori jelenlétét, a baktérium a fekélyek mellett a gyomorrák és a gyomorlimfóma kialakulásában is közreműködik. A vérellátás csökkenése komoly nyálkahártya-károsodásokat is okozhat, például a gyomorban. Ezért a gyomorban nagy az akut stresszfekélyek kialakulásának lehetősége is. Emiatt időskorban különösen figyelni kell arra, hogy a szintén gyakori reumatikus fájdalmak miatt szájon át szedett fájdalomcsillapítókat kizárólag az orvossal konzultálva, és a meghatározott dózist túl nem lépve szabad alkalmazni, lehetőleg gyomorvédő gyógyszerrel együtt alkalmazva, különben a fájdalomcsillapítók túlzott szedése könnyen vezethet gyomorfekély kialakulásához.
Székrekedés és székelési habitusváltozás
A székelési habitusváltozás szintén jellemző időskorban. Sokakat kínoz a csökkent folyadékbevitel, a mozgáshiány, egyes gyógyszerek (béta blokkolók, gyulladásgátlók, szívgyógyszerek, savcsökkentők, antidepresszánsok), szervi elváltozások miatt kialakuló székrekedés. A székrekedés időskorban nagyon gyakori, az emiatt lelassult perisztaltika természetesen a bélrendszerben baktériumtúlburjánzást, további felszívódási zavarokat, és időszakos hasmenést eredményezhet.
Diverticulosis
A diverticulosis a bélfal megrenyhülése következtében kialakuló kesztyűujj-szerű kiboltosulások, mely tünetmentes lehet, ugyanakkor az érintett bélszakasz hajlamossá válik a gyulladásra, ennek következtében a vérzésre. Jelenlétükre utalhat még a székletváltozás, láz, hasi fájdalom, szövődménye a perforáció, amikor ezek a tasakok kilukadnak. A 80 évesek körében ez akár 50%-os előfordulású lehet!
Vastagbél- és végbélrák
A vastagbélrák és a végbélrák 95 százalékban jóindulatú polipokból fejlődik ki, 5 százalék az öröklött forma. Rizikófaktorai a gyulladásos bélbetegségek, a rostszegény életmód, a kevés mozgás és a vastagbélpolipok. Leggyakoribb tünete a fogyás, az étvágytalanság, székelési habitusváltozás, vérzés. Megelőzésének legjobb módszere a vastagbéltükrözés, ennek során az elrákosodásra hajlamos polipok eltávolíthatók, így nagy biztonsággal el lehet kerülni a rák kialakulását. A kolonoszkópiát 50 éves kortól panaszmentesség esetén is, tízévente javasolt elvégeztetni.
Máj- és epefunkciók változása
A máj funkciói sokáig nem érintettek, illetve ha mégis, akkor az főként a krónikus artériás keringészavarra vezethető vissza és emiatt következhet be. Nagyon idős embereknél leírtak azonban cirrózisnak megfelelő elváltozásokat is, mindenféle cirrózist magyarázó előzmény (például alkoholizmus, vagy vírusos májgyulladás stb.) nélkül is. Az epepangás, epekövesség kialakulása is gyakoribbá válik, mivel megváltozik a kiválasztott epe összetétele és lassul az epehólyag ürülése.
Gyomor-bélrendszeri fertőzések időskorban
A gyomor-bélrendszeri fertőzéseket idősebb felnőtteknél nehezebb felismerni, mivel a tünetek atípusosak lehetnek, vagy a meglévő krónikus betegségek elfedhetik azokat. Fontos a gyors orvosi beavatkozás, ha a tünetek súlyosak, vagy hosszan fennállnak.
Az emésztési zavarok kezelése és megelőzése
Az emésztési problémák többségét helytelen táplálkozás okozza, nehezen emészthető, túl zsíros vagy túl savas, erősen fűszeres ételek fogyasztása. Az emésztőrendszer túlterheléséből adódó problémák többnyire rövid ideig tartanak, és kezelés nélkül, spontán elmúlnak. Ha szeretnénk a kellemetlen tüneteken enyhíteni, nem javasolt az alkoholos, szénsavas, koffeines italok fogyasztása - ezek tovább fokozhatják a problémákat -, inkább válasszunk a patikából olyan vény nélkül kapható, kimondottan erre a célra kifejlesztett, kíméletesen ható gyógyszereket, amelyek természetes módon segítik az emésztést. Figyeljünk rá, hogy ne igyunk nagy mennyiségű folyadékot, valamint ne nyeljünk túl sok levegőt étkezés közben, illetve hogy egyszerre kisebb mennyiségeket fogyasszunk, azt is lassan, jól megrágva.
Életmódbeli változások
A kezeletlen emésztési zavarok nagyon súlyos egészségügyi problémákhoz, krónikus megbetegedéshez vezethetnek! A komolyabb emésztési zavarok mellett már olyan kísérő tünetek is jelentkeznek, mint például a fáradékonyság, az alvászavarok, a szédülés vagy éppen a folyamatos vizelési inger. Ha az orvosok szerint nincs szervi oka a problémáinknak, akkor a rendszeres vagy visszatérő emésztési gondokat szinte biztos, hogy valamilyen étel vagy alapanyag okozza. Megfelelő diétával az ételérzékenységek nagy része kezelhető, így az emésztési panaszok is megszűnnek. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az emésztőrendszer rendellenes működésének hátterében számos egyéb ok állhat, akár baktérium, fertőzések, gyógyszerek vagy valamilyen krónikus betegség, rossz egészségügyi állapot.
Az életmódváltással, étrendje átalakításával enyhébb panaszok esetén gyógyszerek szedésének káros mellékhatása nélkül is kezelhetők az emésztési problémák. A megfelelő étrend idősek számára is kulcsfontosságú. Rendszeres mozgással - például séták a barátokkal, családtagokkal, kis termetű kutya sétáltatása -, rostdús étkezéssel és persze megfelelő 2-2,5 liter napi folyadékfogyasztással valamelyest ellensúlyozhatók a székrekedés és a széklettartási problémák.
Gyógyszeres kezelés és alternatív megoldások
Amennyiben emésztési problémánk számunkra ismert okból történik - pl. túlevés -, illetve ha rövid ideig, enyhébb formában állnak fenn, használhatunk a gyógyszertárakban vény nélkül kapható szimetikon-, illetve alverin-citrát-tartalmú készítményeket. A szimetikon felbontja a gyomorba és belekbe szorult gázbuborékokat, amelyek ezután természetes módon távoznak, az alverin-citrát pedig a simaizmokat elernyesztve oldja fel a görcsöket. A zaklatott életmód - vagy életszakasz - gyakran okoz olyan emésztési problémákat, mint a puffadás, a hasi diszkomfortérzet, a fokozott gázképződés, a hányás, a hasmenés vagy éppen a székrekedés. A tünetek elkerülése érdekében a legfontosabb, hogy megtanuljunk lazítani, és hogy időt szánjunk olyan tevékenységekre, amelyek nyugtató hatással vannak ránk. Jót tehet a rendszeres testmozgás, illetve már önmagában az is, ha gondoskodunk az éjszakai nyugodt pihenésről. Ebben olyan gyógyfüvekből készült teák lehetnek a segítségünkre, mint az orbáncfű, a kamilla, a citromfű, a macskagyökér vagy a levendula.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A hosszan fennálló vagy súlyos tünetekkel jelentkező emésztési zavarok komolyabb egészségügyi problémákat is jelezhetnek. Kivizsgálás szükséges, ha tüneteink magas lázzal járnak együtt, illetve ha a hányás vagy hasmenés egy hétnél tovább fennáll. Amennyiben éles fájdalmat tapasztalunk hasunk jobb felső vagy jobb alsó oldalán, vagy ha véres hányást, illetve fekete színű vagy véres székletet tapasztalunk, a lehető leggyorsabban keressük fel az orvost, ugyanis ezek a tünetek akár olyan betegségeket is jelezhetnek, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek.