A Kossuth-kifli egy olyan tradicionális édesség, amely méltán vált a magyar gasztronómia egyik közkedvelt darabjává. Az egyszerű, gyors és mutatós édesség Pozsonyból, Palugyay Jakab Vasforrás nevű vendéglőjéből indult hódító útjára 1840-ben. A különleges történetű süteményt ma már több változatban is ismerhetjük. A nemzeti ünnepen, március 15-én, a Kossuth-kiflinél jobb sütit nem is tehetnénk az asztalra. Állítólag a névadó, Kossuth Lajos, mandulával szerette legjobban, de a diós változat is legalább annyira népszerű.
Az alapanyagok és a tészta összeállítása
A tészta nagy előnye, hogy sokáig megőrzi kiváló, pihe-puha állagát, nem szárad ki. Az elkészítéséhez szükségünk lesz lisztre, tojásokra, vajra (vagy margarinra), cukorra, sütőporra és valamilyen ízesítőre, például citromhéjra vagy vaníliás cukorra. A folyamat a tojások szétválasztásával kezdődik. A sárgáját jól ki kell keverni, szinte krémesre a cukorral és a vaníliás cukorral, majd össze kell dolgozni a puha vajjal.
A lisztet érdemes átszitálni, vegyíteni a sütőporral, majd a tojáshabbal felváltva a tojássárgás masszához adni. Ekkor már csak spatulát érdemes használni, hogy a hab ne törjön össze. Végül mehet hozzá a reszelt citromhéj, amely frissességet kölcsönöz az édességnek. Az összes hozzávalót - a tojásfehérjehab kivételével - konyhai robotgéppel (habverővel), először a legalacsonyabb, majd a legmagasabb fokozaton, 2 perc alatt sima tésztává dolgozzuk össze, végül pedig óvatosan hozzáforgatjuk a tojásfehérjehabot is.
Sütés és formázás
A tepsit ki kell kenni zsiradékkal és sütőpapírral bélelni. A tésztát a tepsibe simítjuk, tetejét egyenletesen megszórjuk a cukros mandulával vagy darált dióval. A tepsit a sütő alsó harmadába toljuk, és a süteményt megsütjük. 180 fokon körülbelül 25 perc alatt sül szép aranysárgára. Kérjük, vegye figyelembe saját sütője tulajdonságait! Mielőtt kivennénk a tepsiből, végezzünk tűpróbát: szúrjunk a tésztába egy kést vagy hústűt, ha üresen húzzuk ki, a sütemény elkészült.
A süteményt rácsra borítjuk, a sütőpapírt lehúzzuk a süteményről, és hagyjuk kihűlni, majd a tésztát egy vágódeszkára fordítjuk. Nagyobb méretű pogácsaszaggatóval (kb. 5,5-6 cm átmérőjű) félholdakat (kifliket) szaggatunk belőle.
Kossuth kifli
Tárolás és eltarthatóság
Sokan teszik fel a kérdést: a Kossuth-kifli meddig áll el? Ez az egyik legnépszerűbb "útisüti", mert a tésztája remekül bírja a tárolást anélkül, hogy kiszáradna vagy megromlana. A kevert tészták általános szabálya szerint - megfelelő körülmények között tárolva - ezek a sütemények akár 1-2 hétig is élvezhetőek maradnak, de mivel a Kossuth-kifli tésztája kifejezetten szaftos és pihe-puha, a minősége hosszú ideig garantált.
A tároláshoz a legjobb egy jól záródó fém- vagy műanyag doboz, amelyet hűvös, száraz helyen tartunk. Mivel a sütemény nem tartalmaz romlandó tölteléket (mint például egy krémes torta), nem szükséges hűtőszekrényben tárolni, sőt, a hűtő hidege akár száríthatja is a tésztát. Ha több adagot készítünk ünnepre, érdemes rétegesen lerakni, két réteg közé sütőpapírt helyezve, hogy megóvjuk a tetején lévő diót vagy mandulát.
Változatok és tippek a tökéletességhez
A régi finomság többféle változatban ismert. Van, aki citrom reszelt héjával gazdagítja a tésztát, míg más egy kevés rummal visz bele egy kis játékosságot. A tésztára többféle feltét kerülhet: az őrölt vagy durvára darált dió és a szeletelt mandula a leggyakoribb, de aprított mogyoróval is különleges ízvilágot érhetünk el.
Egyes receptek még baracklekvárt is használnak a dió alá kenve, ami extra nedvességet ad a tésztának, így az még tovább őrzi a puhaságát. Fontos megjegyezni, hogy bár a sütemény neve "kifli", a készítési módja jelentősen eltér az élesztős, töltött pozsonyi kiflitől. Ez a sütemény egy klasszikus, kevert tésztás alap, amelyet sütés után szaggatunk formára, így a munkafolyamata jóval egyszerűbb és gyorsabb, mint az élesztős tésztáké. Ha pedig szeretnénk még pikánsabbá tenni, használhatunk narancshéjat és narancslevet a tészta ízesítéséhez.