A köszvény étrendi kezelése: Purinszegény receptek, életmódbeli tanácsok és a betegség mechanizmusa

A köszvény kifejezetten olyan egészségügyi probléma, amit a megfelelő étrend nagyban támogatni tud. Persze, csak ha valóban odafigyelünk az étkezésekre, és tudjuk, mit ehetünk vagy sem. Hallottál már a ”királyok betegségéről„? Ez a titokzatos név egy meglehetősen gyakori betegséget takar, a köszvényt. Van olyan ismerősöd, aki ezt a diagnózist kapta az orvosától? Valójában ez egy elég gyakori egészségügyi probléma, amely nem csak ízületi fájdalommal és duzzanattal jár. A jó hír azonban az, hogy ez nem egy olyan gond, amire nincs megoldás. A köszvény egy krónikus gyulladásos betegség, amely elsősorban a kisízületek fájdalmával és gyulladásával jelentkezik. Ezek az ízületek a húgysav-só kristályai felhalmozódása miatt fájnak. Talán neked is van olyan ismerősöd, aki a lábujjízületi fájdalmak miatt nem tud aludni éjszaka. Pontosan ez a tipikus problémás terület.

Ízletes és gyógyító receptek köszvényeseknek

A purinszegény étrend betartása néha bonyolultabb, mint gondolnánk. Sokféle ételt kell korlátozni, ami sokak számára nem egyszerű. Ezért érdemes orvoshoz vagy táplálkozási terapeutához fordulni. Bár a köszvény súlyosabb stádiumában a purinszegény étrend meglehetősen korlátozó lehet, még mindig rengeteg ételből tudunk összeállítani egy egészséges és változatos menühöz. Az alábbiakban néhány, idevágó receptet idézünk a HáziPatika Egészségrecept rovatából, ahová többnyire olvasóink küldték el kedvenceiket.

A csalánt a népi gyógyászat a szervezet általános tisztítójaként tartja számon. Kiemelik hasznos szerepét az ízületi-, különösen a köszvényes betegségek gyógyításában. Szárítva és filterben is kapható a drogériákban, gyógynövényboltokban. Kedves olvasónk, Ica kedvenc receptjét, egy finom és egészséges csalántea készítési módját ajánljuk. A köszvényes beteg étrendjében szerepelhetnek például salátafélék. Gyógynövénytárunk hasábjain pedig azt az régi, jól bevált ötletet is olvashatjuk, hogy a csalánból nemcsak teát, hanem nagyon jóízű, leginkább a spenótra emlékeztető, különleges főzeléket is lehet készíteni, amely szintén hordozza a csalán köszvényellenes, jótékony hatásait is.

Dietetikusunk szakvéleménye szerint Hamar Attiláné kedvenc receptje, a spenótos sajtos batyu a magas rosttartalma és a hús hiánya miatt köszvényeseknek ajánlható fogás. Vegetáriánusok is kipróbálhatják, zsírszegény sajttal készítve fogyókúrázók étrendjébe is illeszthető. Szintén Hamar Attilánétól kaptuk a zöldfűszeres sült paradicsom receptjét is. A sok növényi rost és a könnyű olívaolaj együttesen csökkenti a vér koleszterin- és ureaszintjét, így például köszvényeseknek jó szívvel ajánlható. A zöldfűszerek egyben szinte kivétel nélkül emésztést segítő, jótékony hatású gyógynövények is, a paradicsomról meg többek között azt érdemes tudni, hogy egyike azon zöldségféléknek, amelyek egészséges hatóanyagaikból, például antioxidánsaikból a sütés-főzés során sem veszítenek.

Puskás Irénke kedvenc receptje, a túrós céklafőzelék csupa olyan összetevőt tartalmaz, amely alacsony purintartalma miatt jól használható a köszvényellenes diétában. Ne idegenkedjünk tőle, hanem bátran próbáljuk ki! Dietetikusunk szerint is ez egy érdekes recept, amely merészen kombinálja a túrót a céklával, jól használható fogyókúrában és székrekedésnél is, ha valaki nem idegenkedik az alapanyagoktól. Ezek a receptek bizonyítják, hogy a diéta nem kell, hogy unalmas legyen.

Élelmiszerek purintartalma és az étrendi javaslatok alapjai

A köszvényes beteg étrendjének összeállításában több tényezőt szem előtt kell tartani. A vérben kimutatható nagyobb mennyiségű húgysav egy része a táplálékokból a szervezetbe kerülő purinból származik. A köszvényes betegnek purinszegény diétára van szüksége, amely napi 100-120 mg purinnál nem tartalmazhat többet. A köszvény vagy hiperurikémia esetén javasolt étrend alapja az olyan élelmiszerek kiválasztása, amelyek nem vagy csak minimális mértékben vezetnek húgysavképződéshez.

Vegye figyelembe az alábbi kategóriákat az étrend összeállításakor:

• Igen alacsony purintartalmúak (5mg/100g): Ide tartoznak a tejtermékek, a sajt, a túró, a vaj, továbbá a saláták és a gyümölcsök. Az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, mint például a joghurt és sovány tej nyugodtan fogyaszthatóak.
• Alacsony purintartalmúak (10mg/100g): A fehérkenyér, a burgonya, a paradicsom, a főzőtök, a karalábé, a retek, a cékla. Ezeket tehát a köszvényben szenvedő betegek is nyugodtan fogyaszthatják. A burgonya, a rizs, a kenyér és tészta is nyugodtan fogyasztható.
• Jelentős mennyiségű purint tartalmazók (60-100mg/100g): Sertés, a marha, a baromfihús, a vadhúsok, a tengeri és az édesvízi halak, a bab, a borsó és a lencse, ezért ezek fogyasztását vissza kell fogni. A húsok közül leginkább a szárnyasok ajánlottak, de itt is fontos a mértékletesség, szóval maximum 90 grammot együnk belőle naponta.
• Igen magas purintartalmúak (200mg/100g): A máj, a vese, az olajos szardínia, a húskivonatokban gazdag húsleves és a kocsonya. Ezek fogyasztását tehát célszerű teljesen elkerülni a köszvényes betegnek.

A teljesen kifejlődött köszvényes emberek számára, akiknek már tünetei is vannak, ajánlott teljesen kiiktatni a legmagasabb purintartalmú élelmiszereket, mivel gyakran köszvényes rohamokat válthatnak ki, és súlyosbíthatják a betegség lefolyását. Egy adag például hal könnyen kiválthat akut köszvényes rohamot. Korlátozni kell a zsiradékok használatát is, zsírszegény húsokat és húskészítményeket ajánlatosabb fogyasztani, célszerű a teflon edény és az alufólia használata, mert ezekkel különösen zsírszegény és mégis ízletes ételeket lehet készíteni.

A purinok szerepe a szervezetben és a húgysav kialakulása

Talán érdekelhet, hogyan növelheti a diéta a húgysavszintet a vérben? Itt jönnek a képbe az úgynevezett purinok, amelyek természetesen a szervezetben és az élelmiszerekben is megtalálhatóak. A purinok az emberi szervezet természetes részei. Emellett nagyon fontos anyagok, mivel a DNS alkotórészei, és szerepet játszanak például az idegsejtek közötti információátvitelben is. A szervezet maga állítja elő, de az élelmiszerből is bejuttathatók.

De mindegy, milyen forrásból származnak, ha túl sok purin van a szervezetben, egyszerűen lebontja őket. Ez egy a szervezet húgysavszintjét kordában tartó általános élettani folyamat. Amikor azonban ez a mechanizmus megzavarodik és nem működik hatékonyan, a szervezetnek segítségre van szüksége. A köszvény az ízületekben lerakódott húgysav - a purinok lebontásából származó salakanyag - kristályok miatt alakul ki. Azok, akik köszvénytől szenvednek, általában vagy a normálisnál több húgysavat termelnek, vagy kevésbé tudják kiüríteni azt.

A szervezet úgy idézi elő ezt az egyensúlyhiányt, hogy vagy túlzottan sokat termel, vagy éppen ellenkezőleg, nem választja ki. Előjele a húgysavszint tartós emelkedése. Ez az állapot a hiperurikémia. Mostantól kezdve, ha valaha is találkozol a hiperurikémia kifejezéssel egy orvosi leletben, tudni fogod, mit jelent. Ebben az állapotban az ízületek és más testrészek még nem fájnak. Ne feledd, nem mindenki, akinek emelkedett a húgysavszintje, köszvényes. Akár köszvényről, akár hiperurikémia-ról beszélünk, ez manapság elég gyakori egészségügyi probléma.

A köszvény szakaszai és tünetei a kialakulástól a krónikus állapotig

A köszvény, mint sok más betegség, fokozatosan alakul ki. Előzménye a már említett hiperurikémia, azaz a vérben lévő húgysav emelkedett szintje. A húgysav sói (urát) csak ezután kezdenek kristályok formájában felhalmozódni a szervezetben. Az egész folyamat egy olyan szakasszal kezdődik, amikor csak a vér húgysavszintje emelkedik, és a test egyetlen része sem fáj vagy duzzad meg. Az egyetlen figyelmeztető jel lehet a vizsgálatokat végző háziorvos figyelmeztetése.

A köszvény az úgynevezett köszvényes rohamokról ismert, amikor az érintett ízületek vörösek, duzzadtak és erősen fájnak is. A legerősebb fájdalom jellemzően éjszaka vagy kora reggel jelentkezik. A köszvényes rohamok átlagosan néhány naptól két hétig tarthatnak, majd elmúlnak. További érintett területek lehetnek a boka, a térd, a csukló vagy az ujjak. Nem arról van szó, hogy a köszvény a semmiből bukkan fel.

A krónikus tófuszos köszvény a betegség legsúlyosabb stádiuma, amikor a húgysavkristályok tartósan lerakódnak az ízületekben, sőt a bőrben, de más szervekben is. Ez fokozatosan e szervek károsodásához vezethet. A lábujjízületeken kívül a térd, az ujjak vagy a boka is problémás lehet. A húgysav azonban a lágy szövetekben, például az Achilles-ínban is felhalmozódhat. Ez a stádium már komoly életminőség-romlással járhat, ezért a megelőzés és a korai kezelés kulcsfontosságú.

A fruktóz, a zöldségek és az egyéni tolerancia kérdései

A már emlegetett fruktózzal kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy vajon szabad-e gyümölcsöt vagy mézet enni. Ezek is olyan élelmiszerek, amelyek viszonylag gazdagok ebben az egyszerű cukorban. Magas fruktóztartalmú élelmiszerek - a fruktóz, koncentrált formában rossz hatással lehetnek a betegségre. Szerencsére azonban kiderült, hogy egy köszvényes beteg nyugodtan megengedheti magának a gyümölcsöket és a mézet. Ennek oka, hogy ezekben az élelmiszerekben a fruktóz glükózzal keveredik, a gyümölcsökben ráadásul rosttal is kiegészül.

Egyes források szerint a spenót purintartalma mérsékelt, míg mások magas arányt jeleznek, és a kockázatos élelmiszerek közé sorolják. Hasonló eltérés más élelmiszerek esetében is előfordulhat, mivel növényenként eltérő, melyikben mennyi hatóanyag van. A zöldségek között is akadnak purin tartalmúak, mint például a spárga és a spenót, de mivel csak mérsékelten fordul elő bennük, ezért mértékkel nyugodtan fogyaszthatóak.

A hüvelyesek vagy a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása nagyon egyéni, és valóban a betegség súlyosságától függ. Ezeket az élelmiszereket kisebb mennyiségben lehet beiktatni az étrendbe, miközben figyelemmel kísérjük az állapot lefolyására gyakorolt hatásukat. A rosszabbodás például ízületi fájdalom vagy köszvényes roham kialakulásában nyilvánulhat meg. Csonthéjasok, mint a mogyoró, dió, mandula; egy-egy marékkal lelkiismeret-furdalás nélkül fogyaszthatóak, remek nassolnivalók. Tojást azért nem mérték nélkül, de nyugodtan lehet enni. Zsír és olaj szempontjából, a purin tartalom miatt semmi gond nincs az olajjal és a zsírral sem, de a kalóriabevitelre ügyelni kell.

Életmódbeli változtatások és a kiegészítő terápiák szerepe

A köszvény egy olyan betegség, amelyet felelősségteljes megközelítéssel, ideális esetben már a kezdetektől, azaz a húgysavszint első emelkedésétől kezdve kordában lehet tartani. Az elején semmiképp ne higgyünk a mendemondáknak, sem „bevált recepteknek” a köszvény gyógyítására, mert átgondolt életmódváltásra lesz szükség. Azonban nem az étrend módosítása az egyetlen változtatás, amire akkor van szükség, ha az orvos megállapítja az emelkedett húgysavszintet, vagy köszvényt diagnosztizál.

A purinban gazdag ételek mellett számos más tényező is lehet rossz hatással erre a betegségre:

• Túlsúly és elhízás: A köszvény okozója lehet a túlsúly is, tehát érdemes leadni a plusz kilókat, amiben a diéta és a mozgás mindenképpen segíteni fog. Túlsúly vagy elhízás esetén ajánlott a fogyókúra. Az is fontos, hogy ne koplaljunk, mert az energiaszegény táplálkozás is kedvez ennek a betegségnek.
• Alkoholfogyasztás: Az alkoholfogyasztás korlátozása fontos. Az alkoholtartalmú italokat kerülni kell az e betegségben szenvedőknek. Bár az alkoholtartalmú italok nem feltétlenül tartalmaznak purinokat, fogyasztásuk régóta összefüggésbe hozható a köszvény magasabb kockázatával.
• Hidratálás: A hidratálás szintén nagyon fontos. Csökkenti a húgysavas vesekő kialakulásának esélyét. A folyadékpótlás alapja a víz, az ásványvíz és a cukrozatlan tea kell, hogy legyen. A változatosság miatt mesterségesen édesített italokat is lehet inni. Kávét és teát ihatnak a betegek, mert az ezekben található purinokat a szervezet nem használja fel húgysavképzéshez.
• Fizikai aktivitás: Ahogyan más anyagcserezavarok esetében is, a fizikai aktivitás is fontos. Segít a fogyásban, gyulladáscsökkentő hatású, és javíthatja az ízületek mozgékonyságát.

Egy vizsgálat alapján például a C-vitamin segít csökkenteni a húgysavszintet. Egy másik vizsgálatban a cseresznyelé mutatott pozitív hatást a gyulladás csökkentésére a köszvény akut fázisában. Az eddigi kutatásokból úgy tűnik, hogy a gyógyszerekkel ellentétben a kiegészítők nem jelentenek akkora segítséget, amikor a köszvény kezeléséről van szó. Ami azonban köztudottan jelentős hatással van erre a betegségre, az az étrend és az életmód megváltoztatása.

Orvosi kezelés és gyógynövények együttes alkalmazása

A gyógyszeres kezelés sem kizárt a köszvény terápiájában. A szervezet húgysavszintjének csökkentésére szolgáló gyógyszereket az orvos még hiperurikémia esetén is felírhat, még a köszvény kialakulása előtt. A betegség nyugodtabb szakaszaiban is alkalmazzák, nem csak köszvényes rohamok idején. Az egyik ilyen hatóanyag az általánosan használt allopurinol. Fontos tudni, hogy amit itt olvastál, csak tájékoztató jellegű az ajánlott ételekkel kapcsolatban. Ahhoz, hogy a legmegfelelőbb eredményt érd el, mindenképen konzultálj az orvosoddal a köszvény kezeléséről. Ő fogja tudni eldönteni, hogy kell-e gyógyszert szedned és pontosan melyik ételeket érdemes fogyasztanod, illetve kerülnöd.

A népi gyógyászatban a boróka termése is ismert, mint erős vizelethajtó, vese- és epekőoldó. Ismert étvágyjavító, teltségérzettel járó emésztési panaszokat csillapító, valamint húgyúti fertőtlenítő hatása. Alkalmazzák reuma, köszvény és ödéma esetén is. Gyakori alkotórésze a légzőszervi megbetegedések elleni teakeverékeknek. Jótékony hatásait teában, tinktúraként és fűszerként használva is alkalmazhatjuk.

A köszvénynek nevezett fájdalmas ízületi gyulladás kialakulhat öröklött hajlam alapján, de "szerezhető" is fehérjében túlontúl gazdag táplálkozás során. Sokak által csak regényekből ismert betegség a köszvény, amely nagyon fájdalmas, lokális ízületi gyulladásként jelentkezik, leggyakrabban a lábfej, az öregujj-lábközépcsont elváltozását, gyulladását okozva. Az anyagcsere-betegségek egyike, amelyet a vérben lévő húgysav magasabb szintje, illetve emiatt a nátrium-urát kristályok lerakódása okoz az ízületekben. Kifejlődése hátterében állhat az öröklés és a helytelen életmód, így a túlzottan bőséges, fehérjében gazdag táplálkozás és az alkoholfogyasztás is.

Történelmi távlatok és a modern kor kihívásai

A szakemberek szerint a köszvény kialakulását életmódi okok is elősegítik: a hús és a belsőségek, valamint az alkoholfélék túlzott fogyasztása hajlamosít a megbetegedésre. Emiatt lehetséges, hogy a középkor évszázadaiban a legelterjedtebb betegségek egyike volt. Ha hinni lehet a feljegyzéseknek és az azokra épülő történelmi regényeknek, a várurak, nagybirtokosok nagy többsége szenvedett tőle. Nem véletlenül, hiszen sok-sok húst, köztük rengeteg vadhúst ettek (a zöldségköret még annyira sem volt divat, mint manapság), és kedvtelésből vagy a rossz minőségi vizeket kerülve, de többnyire borral öblítették le.

Bár ma már nem csak a "várurakat" érinti, a modern, bőséges táplálkozás hasonló kockázatokat rejt. A köszvény egy anyagcserezavar, amely leggyakrabban a kis ízületek gyulladásában és fájdalmában nyilvánul meg. A húgysav-sók kristályai lerakódnak bennük vagy a test más részein. Ezek természetesen nem a semmiből jelennek meg, hanem a vér megnövekedett húgysavszintje jelzi őket. A jó hír az, hogy mind a kezdeti stádium, mind a teljesen kifejlett betegség kezelhető. A gyógyszerek lelkiismeretes szedése mellett fontos a sok életmódbeli változtatás. Javasolt a purinszegény diéta, az alkohol kerülése, illetve túlsúly vagy elhízás esetén a testsúly csökkentése. Érdekesnek találtad a mai cikkünket? Vagy esetleg ismersz valakit, akinek hasznos lehet ez az információ?

tags: #koszveny #etel #receptek