A háztáji tyúktartás egyik legszívmelengetőbb pillanata, amikor a naposcsibék megjelennek a kotlós alatt. Sajnos ma egyre kevesebb gazdának van része ebben az örömben, mivel sokan inkább naposcsibét vagy előnevelt csirkéket vásárolnak. Azonban azok számára, akik mégis a kotlósra szavaznak, ami olcsón és szakszerűen elvégzi a keltetési munkát, rendkívül fontos tudni, hogyan kezeljék a kotlóst és mikor vegyék ki a csibéket alóla.
A kotlós tyúk kiválasztása és felkészítése
A természetes keltetés alapfeltétele a kotlós. A kérdés az, hogyan tehetünk szert kotlósra, és melyik tyúkunk alkalmas arra, hogy tojásokat keltsen ki. Fontos tudnunk, hogy a korszerű haszonfajták kotlási ösztönét a tojástermelés zavartalansága érdekében generációkon át történő tenyésztéssel csökkentették, mivel a kotló tyúkok beszüntetik a tojásrakást. Ezért ilyen fajtájú tyúkok tartásakor hiába reménykedünk abban, hogy valamelyik tyúkunkból jó kotlós lesz. Viszont a törpe tyúkok és a régi parlagi fajták körében a kotlási ösztön sokkal erősebb.
Ahogy hosszabbodnak a nappalok, és javul az idő, valamint a zöldtakarmány és az egyéb finomságok korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésünkre, észrevesszük, hogy valamelyik tyúkunk szokatlanul viselkedik és külsőleg is megváltozik. Hamarosan befejezi a tojásrakást, káráló hangokat ad, és később, ha fészkét megközelítjük, azon ülve marad. A hasán felfedezhetjük a kotlásjegyeket - vörös helyeket a száraz, tollatlan bőrén. Különös viselkedésének oka a hormonháztartásban beállt változásokban keresendő. A kotlást kiváltó fiziológiai összefüggések még nem ismertek, de a jelenség egyértelműen utal a kotlási szándékra.
A kotlóst, mielőtt a tojásokat kelteni kezdené, ajánlatos paraziták - főleg tyúkatkák - ellen kezelni. Ilyen tetű- és atkairtó szereket az állatpatikákban lehet vásárolni. Ha ezek a kis gonosz élőlények nem kínozzák a tyúkot, nyugodtan fog ülni tojásain. A frissen kikelt naposcsibék is hálásak lesznek, ha rögtön az első naptól kezdve nem kell szenvedniük az atkák miatt.
A fészek kialakítása és a tojások elhelyezése
Amikor a kotlós már elfogadja a fészket, és mozdulatlanul megül rajta, az előzőleg begyűjtött tojásokból egy közepes testű tyúk alá 12-15 gondosan kiválasztott tojást rakunk. A tyúktartóknak arra kell törekedniük, hogy a kotlós alá minél frissebb tojások kerüljenek. Minden továbbit bízzunk a következő 21 napra és a kotlósra. Népi megfigyelések szerint az a legjobb, ha páratlan számú tojást teszünk a kotlós alá. Normál méretű tyúk esetén átlagosan 17-19 tojással próbálkozzunk. Gyakorlott, kiváló, illetve nagyobb testű kotlósok 21 vagy több tojással is megbirkóznak. Ha túl sok tojást teszünk alá, az másnapra kiderül: ha levesszük a kotlóst a fészekről és a kezünkkel ellenőrizzük a tojások hőmérsékletét (hozzáérintjük a kézhátunkat), érezzük, ha valamelyik hideg. Azt ki is vehetjük, hiszen azt jelenti, hogy a tyúk nem volt képes melegen tartani, túl sok volt alatta.
A fészket hűvös és nyugodt helyre készítsük be. Kiváló megoldás a tejes/húsos láda, melynek mélysége és mérete is megfelelő, könnyen kezelhető és strapabíró. Kellő mennyiségű szalmát tegyünk a tojások alá, inkább mélyebb legyen, minthogy kevés. Ha szabadon hagyjuk ülni a tyúkot, akkor is napjában egyszer leszáll a tojásokról, eszik, iszik. Ne ijedjünk meg, ha a kotlós kicsit elidőzik az udvarban, a tojásoknak ennyi ideig nem lesz bajuk. A jó kotlós pontosan tudja, mennyi időre hagyhatja magára a tojásokat. Ennyi szellőztetésre a sikeres keltetés érdekében szükség van.
Tíz nagyszerű tipp a csirketojások keltetéséhez
A kotlás alatti gondozás és a kelés időszaka
Dédnagymamámtól tanultam, hogy a gondos gazda folyamatosan gondoskodik tiszta és friss ivóvízről a tyúk számára. Ezt legegyszerűbben úgy oldhatjuk meg, ha a fészek sarkában egy tisztára mosott joghurtos/tejfölös poharat (kis méret) teszünk be, amit naponta kétszer-háromszor megtöltünk tiszta, friss vízzel. Ne feledjük, hogy a kotlós naponta csak egyszer hagyja el a fészket, maximum 20 percre. Mivel ajánlatos lefedve tartani a tyúkot (célszerű zöldségesládát használni), ezért rajtunk áll, hogy ezt mikor teheti meg. Én reggel szoktam ezt megtenni, a többi tyúk etetése után, így nem kell versenyeznie a többiekkel. Vegyük le a fészekről, szórjunk elé egy-két marék takarmányt, főleg kukoricát. Ha vegyesen kap búzát, kukoricát, napraforgót, figyeljük meg, hogy először a kukoricát fogja felcsipegetni, ne sajnáljuk tőle! Legyen lehetősége friss vízhez jutni, valamint porfürdőt venni (a legtöbb időt ezzel fogja tölteni), vécézni (készüljünk fel kapitális méretre és szagra, hiszen egész nap tartogatta), mozogni.
Figyeljünk rá, hogy 20 percnél tovább ne nagyon hagyja magára a fészket. Ezalatt az idő alatt vegyük szemügyre a tojásokat, de NE piszkáljuk, NE forgassuk, NE cserélgessük a helyzetüket! A kotlós pontosan tudja, hogy melyik tojást mennyire kell forgatnia, igazítania, mi ebbe ne avatkozzunk bele! A költési idő utolsó 3 napjában nagyon óvatosan kezünkbe vehetjük a tojásokat, de csak egyesével, hogy pontosan ugyanúgy vissza is tudjuk majd tenni. Idegesebb kotlós esetén segíthetjük a nyugalmat úgy is, hogy a takaróládára egy vászondarabot teszünk úgy, hogy ne láthassa, hogy mi van előtte, oldalt, ahol járkálunk. Vigyázzunk, ne takarjuk le túlságosan, hiszen akkor nem kap elég levegőt.
Ideális esetben 24 órán belül, néhány perces-órás eltéréssel egyszerre kelnek ki a csibék. A tyúk majd kidobálja a tojáshéj-maradványokat (ebbe később besegíthetünk, ha útban vannak). Ne avatkozzunk be a csibék kelésébe! Több tízpercig is eltarthat, amíg kikelnek a tojásból, ne siettessük őket, a kotlós egyébként is ideges lesz, ha mi ott fontoskodunk a keléskor. A már kikelt csibék csipogása a még kelésben lévő csibe-testvérekre is fontosan hat: a hangjukkal jelzik a többieknek: ideje kikelni nekik is. A frissen kikelt picik az anyjuk alá bújva száradnak fel, és az elkövetkező 24 órában elegendő tartalék van a szervezetükben ahhoz, hogy ne kelljen szilárd táplálékot (se vizet) enniük, így összevárják egymást.
Mikor vegyük ki a csibéket a kotlós alól?
Ez a kulcskérdés, és a válasz összetettebb, mint hinnénk. Rájöttem ugyanis, hogy a kotlós, hiába van még kelő csibe a tojásban, nem fog rajta ülni, ha a legidősebb csibék elérték a 2-3 napos kort. Akkor ugyanis, ha tovább ücsörög, a már kikelt, élő csibéi életét kockáztatja, ha nem viszi őket enni, inni. Annak ellenére, hogy a csibék 21 napra kelnek, előfordulhat, hogy akár öt nap különbség is van az első és az utolsó között.
Ha a láda, amiben tartjuk őket megfelelően magas, illetve jól van letakarva, akkor nincs baj, nem tudnak elkószálni, így a kotlós sem megy utánuk, nem hagyja magára a még nem-kelt tojásokat. Kisebb poharakat, konzerves dobozokat használva oldjuk meg, hogy némi darált kukoricát és búzát ehessenek a kicsik. Hagyományos népi megoldásként főtt tojást reszeltek a csibéknek, egy kevéske darált kukoricát, víz helyett pedig kamillateát kaptak.
Amikor már mindenki kikelt, át lehet a fészekalját tenni az új helyükre, ahol a kotlós felnevelheti őket: megmutatja nekik, hogy mit szabad megenni, óvja őket a hidegtől és a veszélytől, csitítgatja őket, ha alvásidő van, de még akadna renitens, aki nem akar aludni… Hetekig lesz gondja rájuk, nekünk csak az ételt és a vizet kell biztosítani, a többi kaland a kotlósé.
A gyakorlat azt mutatja, hogy ha több nap különbséggel kelnek a csibék, célszerű a már kikelt, 2-3 napos csibéket óvatosan kivenni a kotlós alól, és áthelyezni egy másik, már „kész” kotlós alá, vagy elkülöníteni őket mesterséges melegítés mellett. Ez lehetővé teszi, hogy az eredeti kotlós tovább üljön a még ki nem kelt tojásokon anélkül, hogy a már kikelt csibék elhagyatottan kóborolnának, és veszélyeztetnék önmagukat. Este, már sötétben tegyük alá az idegen csibéket, melyeket rendszerint másnap reggel már a sajátjaival együtt vezet majd. A saját és az idegen csibék között lehetőleg ne legyen 2-3 napnál nagyobb korkülönbség. Ez a módszer maximalizálja a kikelési arányt és minimalizálja a csibék elvesztésének kockázatát.
A kikelt csibék gondozása
Mikor kelnek a csibék, érdemes kétóránként megnézni, hogy keltek-e csibék. Mikor még a csibék pár naposak, akkor még ajánlott nekik a világítás. Napos korban a csibéknek csak darát adjunk. Ha már kicsit idősebbek lesznek, akkor lassan, fokozatosan szabad bevezetni a táplálékaik közé az indítótápot. A kis tálka, amelyben majd a darát és a tápot helyezzük a csibék elé, lehetőleg napos korban ne legyen vályú sem köretető. Ugyanis ilyen korban a fent felsorolt etetőkben lévő takarmányhoz nem vagy nehezen férnek hozzá.
A kotlós az első hetekben elvezeti a csibéit, megmutatja nekik, mit szabad enni, óvja őket a hidegtől és a veszélytől. Nekünk csak az ételt és a vizet kell biztosítani. Amikor már elég nagyok ahhoz, hogy önállóak legyenek, a kotlós otthagyja őket. Nem hívja őket enni, ő eszik először, fejre koppintással űzi el magától a kicsiket. Ez a természetes folyamat jelzi, hogy a csibék készen állnak az önálló életre, és a kotlós szerepe a nevelésben befejeződött.
Tíz nagyszerű tipp a csirketojások keltetéséhez
A nem kívánt kotlás megszüntetése
Előfordul, hogy nem akarunk kotlóst elültetni, de a tyúk nem így gondolja. Ilyenkor „büntetésbe” kell tenni, melyre drasztikusnak tűnő megoldást használhatunk: hűvös helyen borítsunk rá egy kosarat. Ne szorítsuk be alá, minimálisan azért tudjon mozogni, de ne tudjon járkálni alatta. A kosár azért jó, mert szellőzik, kap alatta levegőt az állat. Tyúkonként eltérő ideig kell a kosár alatt tartani, étlen-szomjan. Optimisták próbálkozhatnak a szabadon engedésével 36 óra eltelte után is, de a tapasztalatok szerint még sosem hagyták el a kotlást ilyen rövid idő alatt. Jellemzően minimum 48 órát kell alatta tartani, nemegyszer megesett, hogy 72 órára volt szükség, de többre még soha. Ilyenkor ne vegyük ki a kosár alól, ne adjunk neki se enni, se inni. Értsük meg, hogy az ösztöne azt diktálja, hogy a nap 24 órájából 23 órát és 40 percet egy helyben ülve töltsön, szükségleteit visszafogva. De mivel mi nem szeretnénk, hogy kotlós legyen (hiszen ilyenkor nem is tojik), ezért rá kell kényszerítenünk a szervezetét, hogy adja fel a kotlási ösztöneit, és léptesse életbe a túlélési ösztönét.
Azért nézzünk rá időnként, hogy él-e még, nehogy úgy járjunk, hogy mire kiengednénk a kosár alól, már túl késő… Még a kosár alatt megállapíthatjuk, hogy meggondolta-e magát, ugyanis nem kotyogó hangot fog adni közeledtünkre, hanem a megszokott tyúkhangokat. Ha kiengedjük a kosár alól, elszalad enni-inni, és abban az évben már nem fog eszébe jutni az anyai ösztön. Amikor kiengedjük a kosár alól ellenőrizni kell, hogy mikor gondolja meg magát (ha 48 óra után már elhagyja a kotlást, akkor ne kínozzuk 72 órával), de ha úgy látjuk, hogy még mindig kotlósként viselkedik, akkor fogjuk meg és tegyük vissza a kosár alá. Nem kell újraindítani az időmérést, de félnaponként újra próbálkozhatunk. Ez a módszer segít a tyúkot visszatéríteni a tojástermeléshez, ha nem kívánatos a kotlása.
Takarmányozási tippek a kotláshoz és a csibéknek
A csíráztatott gabonafélék egyszerű módját jelentik a takarmányadag gazdagításának, különösen baromfi esetében. A csírázás folyamatának köszönhetően nő a tápanyagok emészthetősége és javul a hasznosulásuk. A tenyésztyúkok számára granulált takarmány, mint a TOJÓ REPRO, elősegíti a nagyobb kelési arányt és az embrió sikeres fejlődését, megnövelt anyag tartalmának köszönhetően. Fontos, hogy a tyúkoknak szabad hozzáférést kell biztosítani elegendő mennyiségű, kifogástalan ivóvízhez.
A tojótyúkoknak a tojástermelési időszakban a TOJÓ GOLD nevű granulált takarmány támogathatja a magas tojástermelést, a szilárd tojáshéjat és a szép sárgája színét. Ez a takarmány természetes anyagkomplexszel van dúsítva, amely hatékony a madártetű atka ellen, támogatja a méregtelenítést, a máj egészségét és a bélparaziták megelőzését. A hosszú távú védelem érdekében egész évben etesse ezzel a takarmánnyal. A JÉRCE MIDI keverék a csirkék 5 hetes és 20 hetes életkora között ajánlott, és segíti a szervezet megfelelő fejlődését, valamint később a magas tojáshozamot. A CSIBE MINI zúzott takarmánykeverék kokcidiózis elleni szerek nélkül alkalmas a tojó típusú csirkék nevelésére a 4. hétig, kiegyensúlyozott arányban tartalmazza a csirkék megfelelő fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Az BAROMFI UNI 30 pedig minden baromfi kategória számára megfelelő univerzális hizlaló koncentrátum, mely a legmagasabb minőségű szójababot tartalmazza, hozzájárul a gyors növekedéshez és a magas húshozamhoz.
A takarmányozás során kerülni kell a lágy és zöldtakarmányt a kotlós számára, a hasmenés elkerülése végett. A kotlás időszakában a tyúk emésztése lassabb, és a túlzottan lágy takarmány felboríthatja a bélflóra egyensúlyát. A friss és tiszta víz folyamatos biztosítása elengedhetetlen a kotlós és a kikelő csibék egészségéhez.