A nagyhegyesi Kráter-tó: A gázkitörés emlékétől a kulináris élvezetekig

Bevezetés

Nagyhegyes, a hajdúszoboszlói gázmező szívében, egykor a földgázkitermelés egyik központja volt. Az 1961-es katasztrófa, amely egy hatalmas gázkitörés következtében történt, örökre megváltoztatta a táj arculatát és a helyiek életét. Az egykori esemény helyszínén ma egy békés Kráter-tó várja a látogatókat, amely nem csupán a természet szépségével, hanem egy különleges történeti emlékhellyel is összekapcsolódik. Az alábbi cikkben bemutatjuk a Kráter-tó keletkezésének körülményeit, a terület átalakulását, és elkalauzolunk a környék gasztronómiai különlegességeihez, melyek között a szalonnasütés is kiemelkedő helyet foglal el.

A nagyhegyesi Kráter-tó születése: Egy katasztrófa öröksége

A nagyhegyesi Kráter-tó gödre 1961-ben keletkezett egy gázkitörés nyomán. Az 1920-as években Pávai Vajna Ferenc geológus vezetésével az Alföldön is megindult a szénhidrogén-kutatás, melynek "melléktermékeként" született meg a 73 Celsius fokos termálvízre alapuló Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő. 1959. januárjában Nagyhegyes és Hajdúszoboszló között tárták fel a hajdúszoboszlói gázmezőt, ahol a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok jelentős mennyisége, illetve a technológiai fejletlenség a kitermelések kezdeti időszakában komoly gondokat, többek között súlyos gázkitöréseket okozott.

A legnagyobb gázkitörés 1961. augusztus 23-án a Hsz 36-jelű kút kitermelése során történt. Az öngyulladás következtében lángra lobbanó földgáz közel 42 óráig égő, 100 méteres lángoszlopa a 20 kilométerre lévő Debrecenben is nappali fényeket varázsolt az éjszakai égboltra. Erről tanúskodik a Magyar Filmhíradó 1961/35. számának felvétele is: "Nagyhegyes határában az olajfúrásoknál öngyulladás következtében lángra lobbant a feltörő földgáz. A tűz 42 órán át tombolt, és a lángnyelvek elérték a 100 méteres magasságot. A gáz hatalmas nyomása meglazította az alsó földrétegeket, a tűz önmagától kialudt, bár még fel-fel törnek a lángok, a föld mélye még nyugtalan." A kitörés fellazította a talaj rétegeit, ezáltal a fúrótorony elsüllyedt. A 6 napig nagynyomással feltörő gáz egy több mint 150 méter átmérőjű krátert vájt a földbe, és egy földsáncot emelt maga köré, elfojtva önmagát. A mintegy 200 méter átmérőjű nagyhegyesi Kráter-tó gödre tehát egy gázkitörés nyomán keletkezett. A kitörés hordalékából egy 12 méteres földsánc jött létre, melyet most erdő borít.

Az átalakulás története: A veszélyes területtől a családi pihenőhelyig

A nagyhegyesiek sokáig a közelébe sem mehettek a területnek, mert az a kitermelő cégé volt. Csak 2004-ben került a település tulajdonába, és ezután alakították ki a tó környéki pihenőhelyet - írja a foldjaro.hu. Csak 17 éve megközelíthető a tó, de azóta a környékbeliek kedvenc kirándulóhelyévé vált. A krátert vízzel töltötték fel, és mára az egykori katasztrófa helyszíne családias kirándulóhely lett. A Kráter-tó mellett emlékhely mesél arról, hogy Nagyhegyes egykor az alföldi földgázkitermelés egyik központja volt, és a hatvan évvel ezelőtti katasztrófa körülményeit is megismerhetjük. A kráter helyén egy horgászatra is alkalmas, nagyjából 5 méter mély tavacska keletkezett. Az egykori katasztrófa 50. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekeríttette, és sétányokat, pihenőket alakítottak ki ott. A tó melletti emlékhelyen egy fúrótorony makett is látható, amely a hajdani kitermelésre emlékeztet. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától. Az ezt körülölelő dombokat zömmel nemes nyár borítja.

Kerékpáros túrák a Kráter-tóhoz

Debrecentől körülbelül 20 kilométerre fekszik a Kráter-tó, mely remek úti cél lehet egy kerékpáros kiránduláshoz. Érdemes montival menni, a földút száraz időben ugyan jól járható, de a folyamatos traktorforgalom miatt jobban ráz, mint a macskakő. A hazai kerékpáros közösség egyre nagyobb Debrecenben, így egy közös kirándulás a tóhoz remek program lehet a természet és a sport szerelmeseinek. A tóhoz vezető úton élvezhetjük a vidéki táj szépségét, és felfedezhetjük a környék rejtett zugait. Túracsoportunk útban a tóhoz gyakran készít fotókat, amelyek megörökítik a helyiek vendégszeretetét és a táj varázsát.

Gasztronómiai élmények: A szalonnasütéstől a Kráter szeletig

A nagyhegyesi Kráter-tó környéke nemcsak természeti szépségeivel, hanem a helyi gasztronómia ínycsiklandó fogásaival is elvarázsolja a látogatókat. A hagyományos magyar konyha számos finomságot kínál, amelyek közül a szalonnasütés különösen népszerű, különösen a szabadban töltött idő során.

A tökéletes szalonna elkészítése

Biztosan te is odavagy a sült szalonnáért, viszont nem biztos, hogy szereted, ha sütés közben felkunkorodik, vagy ha nem sül igazán ropogósra. Szalonnát sütni azt hihetnéd, hogy pofonegyszerű, mert csak fogsz egy serpenyőt vagy tepsit, belefekteted a szalonnaszeleteket, a többit pedig majd a hőmérséklet és a sütő vagy gáztűzhely elvégzi helyetted. Biztosan te is sütöttél már felkunkorodott szalonnát, ami bár finomnak finom volt, tálalásnál nem a legmutatósabb.

Íme néhány tipp a ropogós és egyenes szalonna elkészítéséhez:

1. Előkészítés: Fektess egy vágódeszkára néhány szelet szalonnát. Vágd le a keményebb bőrt a szélükről, de mást ne! Ezután egy éles késsel vagdosd be a szalonna zsíros széleit, kb. 5 mm-enként. Ez a módszer segít megelőzni a felkunkorodást.

2. Serpenyős sütés hidegen: Ezt követően tedd a szalonnaszeleteket egy hideg serpenyőbe. A hideg serpenyőben történő sütés lehetővé teszi, hogy a zsír lassan kiolvadjon, és a szalonna egyenletesen átsüljön, így ropogósabb lesz.

3. Sütőben sütés: Egy tepsit bélelj ki sütőpapírral, majd fektesd bele egymás mellé a szalonnaszeleteket. 200 fokon süsd az egyik oldalukat kb. 8-10 percig, majd fordítsd meg, és süsd tovább, amíg ropogósra nem sül. Ennél a módszernél elegendő csak a bőrt levágni a szalonnáról, irdalni már nem szükséges.

4. Mikróban sütés (gyors megoldás): Ehhez egy nagy, lapos tányérra helyezz rá néhány papírtörlő ívet, majd szépen sorjában fektesd rá a szalonnacsíkokat. A végén tegyél még egy réteg papírtörlőt a szalonnák tetejére. Dobd be a mikróba 3-4 percre, majd láss csodát! Ez a módszer is egész klassz lehet, főleg, ha sietsz.

Helyi receptek, amelyekben a szalonna is főszerepet kap

A környékbeli konyhában számos recept található, amelyekben a füstölt szalonna fontos szerepet játszik, hozzájárulva az ételek jellegzetes ízéhez.

Hajdúleves:

Ez a kiadós leves a hajdúsági régió egyik ikonikus fogása.

• Hozzávalók: 10 dkg füstölt szalonna, 20 dkg lebbencstészta, 50 dkg krumpli, 20 dkg kelkáposzta, 2 vöröshagyma, 1 csokor petrezselyem, 1 teáskanál só, 2 teáskanál őrölt paprika.
• Elkészítés: A szalonnát felkockázzuk, kipirítjuk, kiszedjük, és a visszamaradt zsírban barnára sütjük a lebbencstésztát. Ezt is kiszedjük egy tálba. A vöröshagymát és a krumplit megtisztítjuk, és kockákra vágjuk.

Tökös tészta:

Egy ízletes és laktató étel, amely a nyári hónapokban különösen népszerű.

• Hozzávalók: 20 dkg húsos füstölt szalonna, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 1 nagy lila hagyma, 1 sárgarépa, 1 petrezselyem, 10 dkg pritamin paprika, 1 sárga és 1 zöldpaprika, 1,5 kg vegyes tökféleség (sütőtök, patisszon, cukkini, főzőtök) 2 paradicsom, só, 3 teáskanál őrölt feketebors, 1 kávéskanál őrölt kömény.

Göngyölt tarja párolt rizzsel:

Egy ízletes főétel, amelyben a füstölt szalonna ízesíti a sertéstarját.

• Hozzávalók: 8 szelet sertéstarja, 30 dkg füstölt házi szalonna, 4 vöröshagyma, 1 dl paprikakrém, 3 gerezd fokhagyma, 1 dl házi ketchup, fél dl mustár, 1 teáskanál só, 1 kávéskanál őrölt bors. A sütéshez étolaj. A körethez: 20 dkg rizs, 2 dl étolaj, só, 1 kávéskanál őrölt feketebors, 1 vöröshagyma.

Édes kulináris élvezetek: Kráter szelet és Ördögpirula

A sós ételek mellett érdemes megkóstolni a helyi desszerteket is, amelyek közül a "Kráter szelet" a tóra való utalással különösen érdekes.

Kráter szelet:

Ez a sütemény a nevével a Kráter-tóra utal, és ízével is emlékezetes élményt nyújt.

• Hozzávalók: 5 tojás, 25 dkg porcukor, 1 vaníliás cukor, 1 dl tej, 1 dl étolaj, 25 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 2 evőkanál kakaó. A krémhez: 2 csomag vaníliás pudingpor, 6 dl tej, 5 evőkanál cukor, 1 vaníliás cukor. A tetejére: 3,5 dl 20%-os tejföl, 4 evőkanál porcukor, 1 vaníliás cukor.

Ördögpirula:

Egy másik különleges édesség, amelynek elkészítése is izgalmas.

• Hozzávalók: 25 dkg margarin, 40 dkg liszt, csipetnyi só, 1 vaníliás cukor, 6 dl víz, 8 tojás, 30 dkg porcukor, 2 evőkanál kakaó, 1 evőkanál fahéj, a sütéshez étolaj.
• Elkészítés: A vizet felmelegítjük, beletesszük a margarint, csipetnyi sót, és megvárjuk, míg a zsiradék elolvad. Apránként beledolgozzuk a lisztet, és a vaníliás cukrot is hozzáadjuk.

Az Almás sonkasaláta tavirózsával

Ez a saláta könnyed és frissítő fogás, amely a hideg előételek között is megállja a helyét. Bár a szalonna nem domináns ebben a receptben, a sonka és a többi hozzávaló harmonikus ízvilágot teremt.

• Hozzávalók: 4 savanykás alma, 30 dkg főtt kukorica, 10 dkg sonka. A majonézhez: fél dl étolaj, 1 tojás sárgája, 3 evőkanál porcukor, fél dl citromlé, csipetnyi só és őrölt bors, 2 evőkanál mustár, 4,5 dl tejföl. A díszítéshez: 3 főtt tojás, pár szelet uborka, kis csokor zeller zöld.

A nagyhegyesi Kráter-tó és környéke tehát nem csupán egy természeti csoda, hanem egy történelemmel átitatott hely, ahol a múlt katasztrófája egy békés pihenőhellyé alakult. A helyi gasztronómia pedig további okot ad arra, hogy felfedezzük ezt a különleges vidéket, és élvezzük a finom ételeket, amelyek közül a szalonnasütés és a Kráter szelet kiemelkedő.

tags: #krater #to #nagyhegyes #szalonna #sutes