A Kresz Géza Mentőmúzeum, mint rendezvényhelyszín és inspirációs forrás, valamint a zöldség-gyümölcs koktél készítésének ötlete, egy érdekes összefüggésrendszerbe ágyazódik az egyesületi élet és Budapest történelmi, építészeti emlékei között. Bár a „Kresz Géza Zöldség Gyümölcs Party” cím elsőre egy vidám, gasztronómiai eseményre utal, a rendelkezésre álló információk ennél jóval mélyebb rétegeket tárnak fel, bemutatva a főváros és a vidéki élet számos aspektusát, a történelmi vásárcsarnokoktól kezdve az egyesületek programjain át egészen a modern logisztikai megoldásokig.
A Kresz Géza Mentőmúzeum és a Múlt Felidézése
A Kresz Géza Mentőmúzeum egy olyan helyszín, ahol a múlt találkozik a jelennel, és ahol a történelem inspirációt adhat a jövőbeli tevékenységekhez. Az egyesület fiataljai, mint 2025. november 19-én, tárlatvezetéssel látogattak el ide, a Mentőpalota első emeletére. Ezt a belvárosi intézményt nagy szeretettel fogadták, és a látogatás során az egyedi igényeiket is figyelembe vették. Ez a látogatás nem csupán egy kiállítás megtekintése volt, hanem egy lehetőség a közösségi élményekre és a történelem megismerésére.
A múzeum látogatása nem az egyetlen program volt, amely a fiatalok klubjának keretein belül megvalósult. Korábban, 2026. március 18-án „bevonultak a börtönbe” kilenc fiatal tag és nyolc fős kísérőjük a 6. kerületi Börtönmúzeumba, ám ott megtudták, hogy az épület sosem volt büntető intézet, a múzeum egy irodaházban került kialakításra. 2026. január 21-én, az év első fiatalok klubján immár harmadik alkalommal tettek látogatást a Markó utcai Mentőpalotában. Ezen kívül 2025. március 19-én a Siketvakok Országos Egyesületének legfiatalabb klubja a Szamos Csokoládé Múzeumba látogatott hét fős csapattal, lelkes önkéntesek és az egyesület munkatársa kíséretében. 2025. január 15-én pedig a SVOE fiatalok klubjának résztvevői a Sziklakórházban jártak, melynek részleteit Matics Ádám egyesületi tagunk beszámolója idézi fel. Ezek a programok mind hozzájárulnak a fiatalok közösségi életéhez és a város kulturális értékeinek megismeréséhez.
A Tátra Téri Vásárcsarnok Története és Jelentősége
A Kresz Géza utca és a Mester utca is említhető Vermes József építész munkái között, aki többek között bérházakat, villákat és nyaralókat is tervezett Budapesten. Pesterzsébet és a Tátra téri vásárcsarnok története szorosan összefonódik a város fejlődésével és Vermes József életútjával. Eredetileg a 20. század elején Pesterzsébet még agglomerációnak számított, nem tartozott Budapesthez, azonban a város modernizációja már ekkor beindult. A növekvő lakosságnak az 1920-as évekre szűkössé vált a korábbi, Szent Erzsébet téren működő piac.
Az építkezés megkezdése előtt a város egy bizottságot küldött Párizsba, hogy tanulmányozza az ottani vásárcsarnokokat. Valószínűleg Vermes József építész is tagja volt ennek a csapatnak, aki így meríthetett ihletet a munkájához - ám nem a vásárcsarnokokból, sokkal inkább inspirálhatták az 1925-ös párizsi világkiállítás art deco pavilonjai. A Tátra téri vásárcsarnok annyira formabontó és minőségi volt, hogy visszahozta Vermes Józsefet a köztudatba, és újra a legjobbak közé került.
Vermes József életútja tele volt kihívásokkal. Az I. világháború szabott gátat a szárnyalásának, ugyanis a Műegyetemen végzett, az 1910-es évekre már saját irodával rendelkező Vermest besorozták. A háború kitörése után egy nappal végrendelkezett is, tisztában volt vele, hogy tartalékos hadnagyként mi várhat rá. Hazatérése után mindent újra kellett kezdenie. Ezt nehezítette az ország háború utáni állapota, és az, hogy a családjának jó része a trianoni határokon kívül rekedt. 1927-ben 3 fővárosi bérház tervezésével bízták meg, tagja lett a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek, és újfent saját irodát nyitott. Leginkább Budapesten valósultak meg a munkái, tervezett többek között bérházakat (Kresz Géza utca, Mester utca), villákat (Gaál József út 18/A) és nyaralókat is.
1944 nyarán azonban minden megváltozott: Vermes Józsefnek az új rendeletek értelmében csillagos házba kellett költöznie, Somogyi Béla utcai lakását egy segédmunkásnak és feleségének utalták ki. Az októberi nyilas-hatalomátvétel után 65 éves kora ellenére munkaszolgálatra hívták, s előbb a gyűjtőtáborként működő óbudai téglagyárba vitték, majd innen indították el gyalog - a „halálmenetben” - a nyugati határ, Hegyeshalom felé. Vermes József végkimerülésben hunyt el 1944-ben.
A Vásárcsarnok Felújítása és Modernizációja
A százéves csarnok állapota mára jócskán leromlott, átfogó felújításra szorul, hogy továbbra is elláthassa közösségi és kereskedelmi funkcióit. A cél, hogy az épületet védett értékei megőrzése mellett modernizálják. A jelenlegi 2695 négyzetméteres hasznos alapterület várhatóan 2995 négyzetméterre bővül majd. Az emeleten egy modern gasztrotér kap helyet, ahol új ízek és közösségi élmények várják majd a vásárlókat. Továbbá egy kétszintes, 175-200 férőhelyes mélygarázs kialakítását is tervezik a szabadtéri piac alatt, de a felújítás részeként rendezik a környező utcákat, köztereket is. A munkálatokat az Építési és Közlekedési Minisztérium és Pesterzsébet Önkormányzata közötti megállapodás keretein belül végzik majd el.
Ez a felújítás nem csupán az épület fizikai megújulását jelenti, hanem a Tátra téri vásárcsarnok újbóli pozícionálását is a közösségi élet és a kereskedelem szempontjából. A modern gasztrotér és a mélygarázs hozzájárulnak ahhoz, hogy a csarnok vonzóbbá váljon a látogatók számára, és hosszú távon is fenntarthatóan működjön.