A burgonya, közismertebb nevén krumpli, az emberiség egyik legnépszerűbb és legfontosabb tápláléka. Ez a Dél-Amerikából származó növény ma már szinte a világ minden táján megterem, Alaszkától Új-Zélandig. Kozmopolita jellege és rendkívüli alkalmazkodóképessége teszi lehetővé, hogy változatos klímájú és talajú területeken is sikeresen termesszék. A burgonya nem csupán alapvető élelmiszer, hanem számos kulturális és történelmi esemény főszereplője is volt, formálva népek sorsát és gasztronómiáját.
A burgonya eredete és elterjedése
A burgonya őshazája Peru és Chile hegyvidéke, ahol az őslakosok már mintegy 5000 éve termesztik. Az inkák számára a krumpli nem csupán a legfontosabb táplálék volt, hanem a termékenység szimbóluma is. Európába először Francisco Pizarro expedíciója hozta el az 1530-as, 1540-es években dél-amerikai hódításai során, Spanyolországba. Azonban az új kontinensen eleinte bizalmatlanul fogadták. Ennek oka, hogy nem a gumóját, hanem a mérgező szárát, levelét és virágát próbálták megfogyasztani. A 16-17. században spanyol és portugál kereskedők terjesztették el Ázsiában és Afrikában is, Ausztráliába pedig az angolok vitték a 18. században.
Európában lassú volt a burgonya térhódítása, a helytelen fogyasztási mód miatt sokáig közutálatnak örvendett. Egyike azon keveseknek, akik már korán kedvelték, V. Sixtus pápa (1585-1590) volt. Az 1700-as évekig kellett várni, hogy szélesebb körben is fogyasszák, és Poroszországban vált először fontos táplálékká. A hétéves háború (1756-1763) idején Antoine Augustin Parmentier botanikus és vegyész porosz fogságba esett, ahol burgonyát evett, és megkedvelte. Szabadulása után tudományos művet is írt róla. 1785-ben, franciaországi éhínség idején Parmentier meggyőzte XVI. Lajost (1774-1791), hogy a nép egyen krumplit. A király elrendelte, hogy katonái látványosan őrizzék burgonyaföldjét, ezzel ösztönözve az éhező embereket, hogy éjszaka lopjanak a termésből. A terv bevált, és a burgonya egyre elterjedtebbé vált.
Hazánkba az 1600-as években került a krumpli, amit itthon is idegenkedve fogadtak. A Habsburg uralom idején a burgonya gyűlölete az ellenállás egy formája volt, és a magyarok "sváb töknek" csúfolták. Magyarországon II. József (1780-1790) idején vált kedveltté, amikor adómentes lett a termesztése. Az ENSZ 2008-at a burgonya évének nyilvánította, annak reményében, hogy a jövő tápláléka lesz, hozzájárulva az alultápláltság csökkentéséhez a növekvő világ népessége mellett.
A burgonyanövény felépítése és biológiai jellemzői
A burgonya (Solanum tuberosum L.) a Solanum nemzetség, Solanaceae családjába tartozik. Apró (50-90 cm) magasra növő, lágyszárú cserje. A jércetojás méretű, kb. 50 grammos vetőgumót ültetik el. Ebből szár fejlődik, rajta levelekkel, a hajtás csúcsán fehér virágokkal, amelyekből nagyon keserű, sőt mérgező bogyótermés lesz, benne magokkal, amelyeket csak a nemesítők hasznosítanak. A föld feletti rész szárcsomóiból nőnek a hajtások és levelek, a föld alattiból a gyökerek és a tarackok. A tarack (sztóló) csúcsának megvastagodásából alakul ki a gumó (ággumó), ami valójában egy biológiailag megvastagodott földalatti szárrész, tartalék táplálóanyag raktározó szerve, és vegetatív szaporítóanyag. A gumóról, vegetatívan szaporított krumplinak csak a szár és a tarack föld alatti csomóiból előtörő, járulékos gyökerei vannak. A gumó közvetlenül nem hajt gyökeret, a járulékos gyökerek hajtás eredetűek. Termesztésben egyéves, de természetes élőhelyén évelő, gumójával áttelelő növény. Tavasszal a gumó rügyeivel újrafejlődik a bokor. Amíg meg nem gyökerezik, a rügykezdeményt és a belőle fejlődő 6-12 hajtást a gumóból látja el tápanyaggal.
A burgonyabokor megjelenése, a szár éleinek száma és vastagsága, a levél színe, állása, nagysága, növekedési erélye, valamint a virág színe - amely nagy változatosságot mutat, lehet fehér, krémes, lila, vöröseslila, kékeslila, sötétlila, rózsaszín - mind fajtabélyegek. A gumón megkülönböztetünk köldök részt és koronát. A gumókon található rügyek már 6 °C-tól hajtani kezdenek. Ezek színe és a fényre adott válaszreakciója is fajtajellemző. További fajtabélyegek még a héj színe (szürkés, sárga, okker, rózsaszín, vörös, tarkított, foltos) és a hús színe (fehér, sárgás, lila), a gumó alakja (gömbölyű, gömbölyded, tojásdad, henger, kifli), valamint nagysága (apró, közepes, nagy).
A burgonya termesztése
Hogyan ültessünk burgonyát a MAXIMÁLIS BURGONYATERMESZTÉSÉRT!
A burgonya termesztése komplex feladat, amely speciális gépeket és berendezéseket, korszerű tápanyag-utánpótlást és növényvédelmet, valamint speciális szaktudást igényel. A burgonya szereti a hűvös, csapadékos klímát, ezért Európa északibb államaiban nagyobb arányban termelik nemcsak étkezésre, de takarmányozásra és szeszgyártásra is. A tőlünk délebbre fekvő országokban csak a hegyvidéken folyik rendszeres termesztése. A szélsőséges talajok kivételével mindenütt megterem, de legjobban a közömbös vagy kissé savanyú kémhatású homok, illetve homokos vályogtalajokat kedveli. Laza, jól megmunkált talajt igényel, és melegkedvelő növény, emellett öntözést is igényel.
Ültetésre csak egészséges gumót szabad használni. Vírusfertőzött vagy rizoktóniás gumóból nem lesz termés! A gumók kihajtását meggyorsíthatjuk azzal, hogy előcsíráztatott gumókat ültetünk. A tervezett ültetést megelőzően 3-4 héttel, február közepén hajtatóházakban, fóliasátrakban történik az előcsíráztatás. 14-16˚C hőmérséklet, megfelelő páratartalom, szórt fény és szellőztetés szükséges. Ennek előnye, hogy az 1-2 cm-es hajtások már alacsonyabb talajhőmérsékletnél is növekedésnek indulnak.
A burgonya ültetési ideje március végétől április közepéig tart, amikor a talaj-hőmérséklet 10-12 cm mélységben eléri a 7-8°C-ot. Ne vessünk nagy burgonyát, mert gazdaságtalan, felszeletelésével pedig a vírusok megjelenésének kedvezünk. A vetés 60-70 cm-es sortávolságra, kiskertekben sorba, vagy kapa után kézzel, 6-12 cm mélyre történik. A nyár folyamán bakhátasra töltögetünk, gyomirtunk, kapálunk, illetve öntözünk. Nagyüzemi termesztéskor az ültetés utáni másodlagos bakhát kialakítással, a töltögetéssel, majd a gyomirtó szerek kipermetezésével lényegében befejeződik a burgonya ápolása. A burgonya tápanyagigényes növény. Az elővetemények iránt igénytelen, általában kalászosok után termesztik. Termesztése előtt zöldtrágyanövényt vetve, pl. mustárt vagy facéliát, a burgonya is szebben fejlődik, monokultúrában és burgonyafélék után azonban nem termeszthető.
A betakarításra körülbelül 3 héttel korábban, még éretlen állapotban kerül sor a primőr burgonyánál. Zsenge, jobb ízű, több fehérjét és cukrot tartalmaz, héja foszlós, könnyen ledörzsölhető. Május végén, június elején már a piacon van a friss újburgonya. A primőr burgonya előállítás különleges módja a nyári ültetés. Éretten akkor szedjük, ha szára elszáradt, a gumójáról pedig a héjat nem tudjuk ledörzsölni. Száraz időt válasszunk a betakarításhoz, így a téli tárolást segítjük elő. Sérült, rágott, vágott burgonyát fogyasszuk el először, valamint a téli tárolás idején többször válogassuk át, csírázzuk le a krumplit. A burgonya tárolása hűvös, szellős pincében vagy erkélyen több hónapig is eltartható megfelelő körülmények között.
Betegségek és kártevők
A burgonyanövénynek számos betegsége és kártevője van, amelyek súlyos károkat okozhatnak a termésben. A sikeres termesztés már a vetőgumó előállításánál kezdődik: vírus- és fonálféregmentes, egészséges szaporítóanyag, rezisztens fajták használata kulcsfontosságú. Fontos az izolációs távolság betartása a termesztés során, valamint a rokon növények (pl. paprika, paradicsom, dohány) egymás melletti termesztésének kerülése.
Vírusos betegségek:A burgonya termőképessége, a fajták rezisztenciájától és a környezeti feltételektől függően, fokozatosan csökken a vírusfertőzések miatt. Egészséges, ellenőrzött és fémzárolt vírusmentes szaporítóanyag, valamint bizonytalan eredetű import szaporítóanyagok vizsgálata elengedhetetlen. A vektorok (például levéltetvek) elleni védekezés kiemelten fontos a vírusok terjedésének megakadályozásában.
Fitoftórás burgonyavész (Phytophthora infestans):Ez a burgonya első számú kórokozója, amely a 16-22°C hőmérsékletet és a párás környezetet kedveli. A fertőzéshez kétcsúcsú járványgörbe kapcsolódik: július elején-közepén elsősorban a termés mennyiségét rontja, míg nyári aszályokat követően, szeptemberben a gumó minőségét. Tünetei a levéllemez szélétől vagy csúcsától kiinduló, szabálytalan alakú, barnuló, vizenyős, majd beszáradó foltok, melyek szegélyét sárgás, klorotikus udvar határolja. A foltok fonákán fehér sporangiumtartó gyep látható. A levélnyélen és a száron is megjelenhetnek a tünetek. A fertőzött gumók héja kissé besüppedő, kemény tapintású, ólomszürke színű foltokkal. A tárolás folyamán a gumó teljes rothadása is bekövetkezhet.Védekezés: Kerüljük a mély fekvésű, nedves, ködjárta területeket, a kötött, repedésekre hajlamos talajokat. A sorok az uralkodó széliránnyal párhuzamosan fussanak. A tárolókat, prizmahelyeket telepítsük távol a burgonyatáblától, és rendszeresen fertőtlenítsük. Fontos a 4-5 éves vetésváltás betartása, egészséges, fémzárolt vetőgumó használata. Kémiai védekezés előrejelzésre alapozva, preventív módon, a sorok záródásának kezdetétől, május második felétől július elejéig rendszeresen történjen, hatóanyag-rotáció betartásával a rezisztencia kialakulásának megelőzésére. A betakarítás előtt legalább 2 héttel lombtalanítsunk, és minél előbb, minél kisebb mechanikai sérüléssel takarítsunk be.
Alternáriás foltosság (Alternaria solani):Ez a kórokozó a száraz, meleg viszonyokat (22-23°C) kedveli, és konídiumokkal fertőz a légzőnyílásokon keresztül. A legyengült, gumókötődés után lévő burgonyaállományt könnyebben fertőzi. Tünetei a leveleken apró barna vagy fekete, zonált foltok, felületükön sötét színű konídiumtartó gyeppel. A gumón lévő barna, szabálytalan alakú foltok a húsba mélyen behatolnak, alatta a hús korhadt, morzsalékos.
Baktériumos betegségek:Magyarországon a feketelábúság, azaz a szártő rothadás szántóföldi körülmények között fordul elő, a gumók lágyrothadása pedig a tárolókban jelentős betegség. A talajban a fertőzött anyagumók rothadásakor a sztólókon és lenticellákon át fertőződnek a fiatal gumók.A burgonyagumó gyűrűsrothadása (Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus) karantén kórokozó, amely a gumók lenticelláiban látens formában is fennmarad. Erős fertőzéskor a növények fejlődésükben visszamaradnak, a levelek kicsik, lankadnak és alulról fölfelé sárgulni kezdenek, a gumók aprók, a termés csökken.Védekezés: Egészséges vetőgumó használata, négyéves vetésforgó betartása, a pangó vizek kialakulásának megakadályozása, szakszerű betakarítás és tárolás.
Fonálférgek:A burgonya cisztás fonálféreg (Globodera rostochiensis) egyes termesztő körzetekben, pl. Dél-Somogyban súlyos károkat okoz. Melegkedvelő, talajlakó organizmusok, szaprotrófként is megélnek. A burgonyagumót még egész korai fejlődési stádiumában a para-szemölcsökön keresztül fertőzik, s csak a talajban terjednek, károsítanak.Védekezés: Rezisztens fajták (Góliát, Százszorszép (Rioja), White Lady, Hópehely, Russet Burbank, Réka) termesztése. Fontos az egészséges vetőgumók ültetése, kiegyenlített tápanyagellátás, öntözés a gumókötés időszakában. Nematicid kezelés ültetéskor a talajvizsgálatok eredményétől függően.
Rovar kártevők:A burgonya legnagyobb ellensége a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata). A bogár és lárvái a növény leveleivel táplálkoznak, ezáltal ők is mérgezővé válnak. Rendszeresen előfordul, és szabálytalan lyukakat rágnak a leveleken, karéjoznak a levélszéleken. A talajban telelnek, előjövetelük áprilistól várható. A nyári 1. nemzedék imágói június végén - július elején jelennek meg, peterakásuk július közepétől intenzív. Együtt lehetnek jelen az áttelelt imágók és a nyári 1. nemzedék eltérő fejlettségű lárvái.Védekezés: Jó minőségű talaj előkészítéssel, megfelelő műtrágyázással a gyors és egyenletes kelés elősegítése. A tábla gyommentesen tartása, a vad Solanaceae növények irtása csökkenti a kártevő felszaporodását. Kémiai védekezés inszekticides vetőgumó csávázással vagy állomány-kezeléssel a kelő, fiatal lárvák ellen. Bio-preparátum készítmények alkalmazása. Kisebb kertekben a burgonyabogarakat kézzel is össze lehet szedni.A levéltetvek közvetlen kártétele a levél- és hajtástorzulás, közvetett kártételük pedig a vírusterjesztés. Nyári gazdanövénykörük széles. A burgonyatáblákba május elejétől telepednek be. Vetőburgonya táblákon Moericke-féle sárga tálak kihelyezése a betelepedés nyomon követésére javasolt. Kémiai védekezés: a vetőgumó csávázása, a szárnyas levéltetvek, illetve kolóniák elleni inszekticid kezelés az állományban.A cserebogarak pajorjai a gumók odvasításával, üregek rágásával okoznak nyílt sérüléseket, nagy mennyiségi és minőségi kárt. A pattanóbogarak lárvái, a drótférgek a burgonyagumóban alagutakat furkálnak.Védekezés: Megfontolt területválasztás (fasorok, erdőszélek kerülése), egyedsűrűség felvételezése ősszel, gondos talajművelés, gyomirtás, talajfertőtlenítő inszekticides kezelés.
Tápanyagtartalom és egészségügyi hatások
A burgonya mindennapos, alapvető élelmiszernövény, kalóriatartalma 1/3-a a kenyérének. Egy-egy kifejlett gumó normális tömege 40-200 g, és többnyire mintegy 18% keményítőt, 1-2% fehérjét, 110-180 mg/kg B-vitamint, 700-1000 mg/kg C-vitamint, valamint kevés A- és K-vitamint tartalmaz. A tárolt burgonya C-vitamin-tartalma mintegy 600 mg/kg-ra csökken. A burgonya az egyik legváltozatosabban elkészíthető zöldségünk, felhasználása szinte kimeríthetetlen. Fogyasztható nyersen is. Magas keményítőtartalma lehetővé teszi, annak lebontásával úgynevezett krumplicukrot állítsanak elő belőle.
A burgonyagumó egészséges élelmiszer, mert sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. A kutatók a kálium és tízféle más ásványi anyag mennyiségét vizsgálták. A kálium-tartalom csökkenése a cukorbetegeknek ugyan hasznos lehet, de az egészségesek jobban teszik, ha egészben készítik el. Fehérje alkotó elemei közt megtalálhatók a lizin és a metionin esszenciális aminosavak. A burgonyafélék (krumpli, paradicsom, paprika, padlizsán) alkaloidákban gazdag zöldségek. Az alkaloidák nitrogéntartalmú, lúgos kémhatású vegyületek, gyógyászati célra is használják. A burgonya bázisképző, lúgosító hatású zöldségféle. Könnyen emészthető, ezért a diétákban is megbecsült helye van. Fogyókúrázók is nyugodtan fogyaszthatják a burgonyát, a zöldség ugyanis része lehet egy alacsony kalóriatartalmú egészséges diétának.
A burgonyagumó vitamin- és ásványi anyag tartalmát megfelelő elkészítéssel megóvhatjuk. Héjában sütve vagy főzve jobban megőrzi értékes összetevőit, de hosszabb az elkészítési ideje. A meghámozott, fölaprított burgonya rövidebb idő alatt megfő vagy megsül, de akár 75 százalékkal is csökkenhet az étel ásványi anyag tartalma. Diétás burgonyapürét a legegyszerűbben úgy készíthetünk, ha annyi vízben tesszük fel főni a megtisztított, fölaprított burgonyát, amennyi éppen ellepi. Amikor megfőtt, nem szűrjük le teljesen, egy ujjnyi főzőlevet meghagyunk, azzal együtt pépesítjük.
Gyógyászati és kozmetikai felhasználása
A burgonya nem csupán táplálék, hanem a népi gyógyászatban és a kozmetikában is régóta alkalmazzák. A nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja és tisztítja a bőrt. Reszeléke enyhíti a szem körüli duzzanatokat, és hűsíti a nap égette bőrt. Pépjével pattanásokat, aranyeres csomót kezelnek. Nedvével keléseket vagy forrázott sebeket gyógyítanak.
Burgonyafajták és felhasználási módok
A burgonyának, más néven krumplinak sokféle fajtája van, melyeket az érési idő, a héj, a hús színe, és a gumó alakja szerint lehet megkülönböztetni. A boltok polcain és hűtőpultjaiban ma már találkozunk félkész burgonyakészítményekkel: gyorsfagyasztott hasábburgonyával, burgonyaszirommal, burgonyapehellyel, krumplinudlival, gombóccal, de akár említhetjük az instant burgonyafőzeléket, vagy a krumplicukrot is.
Fajták a felhasználás alapján:Vásárláskor, a burgonyák csomagolásán érdemes ellenőrizni a feltüntetett betűjelzést is, és ennek megfelelően választani. A felhasználhatóságról tájékoztató legelterjedtebb burgonya jelölés nagybetűvel történik:
- „A” - Salátának való burgonya: A „A” jelzéssel ellátott burgonyák nem szétfövő fajták, mint amilyen a Somogyi sárga kifli, a Gülbaba, a Cherie, és az Agata is. A gumója főzés után is egyben marad. Textúrája finomszemcsés.
- „B” - Főznivaló burgonya: A „B” jelzésű, asztali minőségi burgonyák az előzőhöz hasonlóan nem szétfövő, illetve csak kissé szétfövő burgonyák. Textúrájuk közepesen finom, kissé lisztes, szappanos. Olyan ismertebb fajták tartoznak ebbe a kategóriába, mint a Desirée, a Balatoni rózsa, a Hópehely, vagy a Red Scarlet. A „B” jelű burgonyák vegyes hasznosításúak.
- „C” - Sütnivaló burgonya: A „C” jelzésű burgonyák szétfőnek. Ide tartozó fajták az Agria, a Karlena, a Kuroda, a Góliát, a Vénusz Gold és sok más is. Textúrájuk a közepesnél szemcsézettebb, laza szerkezetű, száraz, porhanyós.
Érdekes burgonyafajták:
- Perui lila: Ez a burgonyafajta Peruból származik, feltűnő megjelenésével szó szerint színt visz az ember ételeibe. Antioxidáns és kálium tartalma miatt nagyon egészséges, vérnyomás szabályozó hatása van. Ma leginkább Észak-Amerikában és Nyugat-Európában termesztik. Valószínűleg hazánkban még azért nem terjedt el, mert sokan azt hiszik, hogy génmanipuláció eredménye, pedig természetes fajta.
- Skót-felföldi vörös (Highland Burgundy Red): Ez a fajta valószínűleg a 19. században került Skóciába. 1936-ban vált ismertté, amikor a Savoy Hotelben felszolgálták Burgundia hercegének. A krumpli nagy sikert aratott és erről kezdve Highland Burgundy Red lett a neve.
- Svájci kék (Blaue St. Galler): A burgonyát, mely valójában lila színű, a Svéd kék és a Prättigau fajták keresztezéséből hozta létre Svájcban, Christoph Gämperli agronómus. Antioxidáns tartalma miatt jótékony hatással van a látásra és gyulladáscsökkentő.
- Blue belle: Ez egy Franciaországban létrehozott burgonya, mely gyakori szereplője a különféle kiállításoknak. Héja foltokban lila színű, ezért olyan mintha mindig mosolyogna. A burgonya íze kellemes, kissé édes.
- Maja Hajnal (Mayan Twilight) és Maja Arany (Mayan Gold): Mindkét fajtát a Scottish Crop Research Institute nevű skót kutatóintézetben hozták létre a dél-amerikai S. phureja felhasználásával. A Maja Arany 2001-ben, a Maja Hajnal 2008-ban született.
Kulináris specialitások és történetük
A burgonya az egyik legváltozatosabban elkészíthető zöldségünk, felhasználása szinte kimeríthetetlen. Lehet belőle leves, főzelék, köret, saláta, tálalhatjuk sütve, főzve, töltve, felhasználhatjuk kenyér, gombóc, nudli és egyéb tészták alkotórészeként, főzelékek, krémlevesek sűrítő anyagaként, tartalmas egytálételek összetevőjeként.
- Hasábburgonya: Belgiumból, Wallóniából származik. Az itt élő emberek másodrendűnek tartották a krumplit, nem volt fontos étel számukra. A halat szerették, azonban télen nehezen jutottak hozzá, ezért a krumplit hal formájúvá vágták és úgy sütötték ki. A hasábburgonya 1781 telén indult el hódító útjára.
- Chips: A chips feltalálásához egy érdekes történet kapcsolódik. 1853. augusztus 24-én New Yorkban, az egyik Saratoga Springs hotelben, a Moon Lake Lodge szálloda éttermében a híres vasútmilliomos, Cornelius Vanderbilt vacsorázott. Mivel túlságosan vastagnak találta a sült krumplit, többször is visszaküldte a pincért az étellel. A főszakács, George Crum, úgy döntött, hogy megleckézteti az elégedetlen vendéget, és hajszálvékonyra vágva sütötte ki neki a krumplit. Vanderbilt nem haragudott meg, sőt annyira tetszett neki a találmány, hogy még repetát is kért belőle. Akkora sikere lett, hogy az étterem felvette az étlapjára. A Saratoga Chips nevű termék az egész USA-ban elterjedt, melyet már csomagban is árusítottak. Nagyüzemi gyártását az 1920-as években kezdték, amikor feltalálták a burgonyahámozó gépet. Ezután Európát is meghódította. A chipset csak később, az írországi Tayto üzemben kezdték ellátni fűszerekkel és ízfokozókkal.
A burgonya története és hatása Írországban
Bár Írországban 1588-tól kezdve kedvelt táplálék volt, Európában sokáig közutálatnak örvendett. Azonban az írek számára a burgonya nélkülözhetetlenné vált, olyannyira, hogy a szegények eledele lett. 1845 és 1851 között a burgonyatermés betegsége éhínséget okozott Írországban. A történelem e szomorú időszakát Ír Holocaustnak vagy Nagy Éhínségnek (írül An Gorta Mórnak) nevezzük. A 8 milliós lakosság fele szegénységben élt, a krumpli volt az egyetlen élelmiszerforrásuk.
Írország túlságosan függött az angol gazdasági és ipari termeléstől. A történészek állítása szerint nagyrészt a britek negatív hozzáállása okozta a helyzet súlyosbodását. Nem mondtak le az Írországból származó gabonaexportról és 1847-ben, fél év után megszüntették a népkonyha rendszert, mely 3 millió embert látott el étellel. Ráadásul rosszul osztották el az élelmiszerküldeményeket, a szállítást a fejletlen vasúthálózat nehezítette meg. 1848 júliusában éhséglázadás tört ki, melyet az angolok egy hét után, 1848. augusztus 5-én levertek. A Nagy Éhínség több mint 1 millió ember halálát okozta. Rengetegen emigráltak Angliába, Amerikába vagy Ausztráliába, ami jelentősen befolyásolta az ír diaszpóra kialakulását.
Fontos tudnivalók a burgonya fogyasztásáról
Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad: a virágából keletkező bogyókban, a növény felszíni zöld részeiben, a burgonyagumó „szemeiben" (rügyeiben) és a napon tartott gumó megzöldülő héjában méreganyagot, szolanint fejleszt. Amikor a burgonya héja, húsa megzöldül, szolanin keletkezik, amely súlyos tüneteket okoz elfogyasztása után, ezért felhasználása tilos. A szolanin mérgező hatása miatt mindig figyeljünk a burgonya megfelelő tárolására és felhasználására.