A burgonya az egyik legnépszerűbb zöldség Magyarországon, nem is csoda, hiszen a mi éghajlatunkon termesztett burgonya igazán ízletes. Érdemes tehát a saját kertünkben is tartani ebből a növényből, amihez megfelelő előkészületek, alapvető ismeretek, egy kis szabadidő és elszántság szükséges. A krumpli termesztésekor a sorkihúzó használata precízebb ültetést tesz lehetővé, optimalizálva a helykihasználást és a növények fejlődését.

A megfelelő vetőburgonya kiválasztása és előkészítése
A sikeres burgonyatermesztés alapja a minősített vetőburgonya beszerzése. A nem minősített vetőburgonya akár a felére is csökkentheti a terméshozamot. Fontos az egészséges gumók kiválasztása, és a fagyos, sérült vagy rothadt példányok kidobása.
Fajtaválasztás a felhasználás és betakarítás ideje szerint
A burgonyafajták a betakarítás időpontja szerint lehetnek korai, középkorai, középérésű, és középkésői fajták.
- Nagyon korai burgonyafajták: A vetéstől a betakarításig eltelt idő körülbelül 90-100 nap. Augusztusig a földben lehet, és a szezon során kétszer - áprilisban és júniusban - ültethető. Ezeket a burgonyákat azonban nem tárolják sehol.
- Közepesen korai fajták: Ezek 110-130 nap alatt teremnek.
- Középkésői burgonya: Ez tart a legtovább, a tenyészideje akár 130 nap vagy annál is hosszabb lehet. Az korai fajták a középkésői fajtákkal együtt a következő évig tárolhatók, ha optimális körülmények között és megfelelően zárt héjúak.
A felhasználás szerint is megkülönböztetünk különböző típusokat:
- A főzési típus (salátaburgonya): Nagyon enyhén lisztes, kemény, faggyúszerű, finom és közepes textúrájú. Salátákhoz vagy önmagában köretként is felhasználható. Példák: Somogyi kifli, Svájci kék, Perui lila. A lila színű burgonya gumója főzés után is egyben marad, ráadásul a burgonyabogár sem kedveli, és a megrágott levél könnyen regenerálódik, így kifejezetten alkalmas biotermesztésre. A lilás színért a céklában és szederben is fellelhető antocián nevű antioxidáns felel.
- B főzési típus (köretnek való): Kevésbé kemény, lisztesebb. Sokoldalúan felhasználható, köretként, levesekbe, salátákba, sütéshez vagy sütéskor. Példa: Desirée.
- C főzési típus (pürésített és tésztás burgonya): A főzés során megpuhul. Ezek a burgonyák tartalmazzák a legtöbb keményítőt, ezért eléggé lebomlanak, és kiváló kötőanyagot képeznek a tésztában. Ideálisak burgonyapüréhez, burgonyás palacsintához vagy burgonyás süteményhez.
- D főzési típus: Ezeket a burgonyákat állati takarmányként használják, az ember számára nem túl ízletesek. Nagyon könnyen megfőnek.
- Vegyes AB vagy BC burgonya: Mindkét típus jellemzőivel rendelkezik. Az első betű az adott főzési típus túlsúlyát jelzi. Példa az Agria, mely sárga színű, szétfövő, de kifejezetten ízletes burgonyafajta.

Csíráztatás a gyorsabb betakarításért
A korai burgonya termesztésénél használt csíráztatás a termés gyorsítását szolgálja, és körülbelül 20%-kal növeli a terméshozamot. Március eleje előtt rakjuk a gumókat ládákba úgy, hogy a szemek felfelé nézzenek. A helyiség hőmérséklete 12-15 °C legyen. Várjuk meg, amíg legalább 2 cm-es hajtásokat képeznek. Körülbelül 10 nappal az ültetés előtt szórja meg a kicsírázott gumókat komposzttal, hogy azok a komposztban gyökeret eresszenek. Ez a kezelés során a gumókat két rétegben, 10 kg-os ládákban helyezik el.
A talaj előkészítése burgonyatermesztéshez
A burgonya termesztéséhez a laza és a közép kötött talajok felelnek meg leginkább, kiváltképpen akkor, ha a talaj hő- és vízgazdálkodása is kiegyenlített, levegős. A legjobbak a humuszos homoktalajok, amelyekben a gumók könnyedén tudnak fejlődni, növekedni. Alkalmatlan a termesztésre a rögösödére, tömörödésre hajlamos, pangó vizes, réti talaj. A rögösödésre hajlamos talaj nem a legjobb választás a krumpli termesztéséhez, de alapos talaj-előkészítéssel és a tövek feltöltésével segíthetünk a helyzeten. A lényeg, hogy a gumók fejlődéséhez laza szerkezetű talajra van szükség, kötött közeg esetében ugyanis nehézkesen, deformáltan tudnak csak fejlődni. Ezért aztán érdemes odafigyelni az alapos talaj-előkészítésre, talajlazításra!
A burgonyának elegendő káliumra van szüksége, ezért ősszel trágyával vagy komposzttal készítsük elő a talajt. Kezdje a burgonyaágyás ásóval történő felásásával. Ezután táplálja a talajt komposzttal vagy trágyával, keverje a trágyát a talajjal, és gereblyével egyenlítse ki a felszínt.
Burgonyaültetés - Teljes körű ültetési útmutató
Burgonyaültetés sorkihúzóval: Időpont és technika
A burgonya ültetésének időpontja Magyarországon régiónként eltérő, az éghajlati viszonyoktól függ. A legkorábban már április közepén ültetik a burgonyát. Az ideális ültetési idő április 5. és 25. közé esik, de természetesen ennél később is van rá lehetőség. Az egyre kiszámíthatatlanabbul bekövetkező fagyos reggelek miatt a májusi ültetés is megfelelő, hiszen kelés után akkor már biztosan nem érheti fagykár, a betakarítást pedig ez még nem fogja negatívan befolyásolni.
A burgonya ültetésének időpontját a talaj típusa is befolyásolja. Könnyű és gyorsan felmelegedő talajba valamivel gyorsabban ültethetők, mint nehéz és vízzel átázó talajba. A megfelelően kiválasztott időpont nemcsak a termés mennyiségét, hanem a burgonya minőségét is befolyásolja. A túl késői ültetés például azt eredményezi, hogy a növény kevésbé jól gyökeresedik, és nem használja ki teljes mértékben a tápanyagokat, valamint a nem kívánt cukrokban is bőségesebb lesz.
Hazánkban a különböző termőtájakon március végétől április közepéig tart a burgonya ültetés optimális ideje. Későbbi ültetés a termés csökkenésével járhat. A korábbi ültetéssel előre lehet hozni a burgonya fejlődését, mivel a gumó kötés a rövidebb megvilágítású napokban intenzívebben indul meg és jobban hasznosul a talaj tavaszi vízkészlete is.
Ültetési mélység és távolság
A burgonyaültetés nem bonyolult kertészeti feladat. Fontos azonban tudni, milyen távolságra és mélységbe kell ültetni a gumókat. A burgonyát általában április közepén vagy március végén (a hőmérséklettől és az utolsó fagyoktól függően) ültetik el sekély barázdákba, egymástól körülbelül 70 cm távolságra. A gumókat egymástól körülbelül 30 cm távolságra helyezzék el. Az ültetési mélység a fajtától függ. A megfelelő mélység meghatározásakor vegye a gumók átmérőjét, és adjon hozzá körülbelül 2 cm-t a kiegyenlített ültető felülettől mérve. Általában egy kapanyom mélységbe, azaz 8-12 cm mélyre ültetik. A túl mély ültetés nehezíti a burgonya betakaríthatóságát, rontja a gumók alakját, ezért ne ültessünk 6-8 cm-nél mélyebbre.
Az állománysűrűség az egyik legfontosabb termést befolyásoló tényező. A burgonyánál az optimális levélfelület a talajfelület 4-szerese. Tehát lehetőség szerint 1 m² talajfelületre 4 m² levélfelület jusson. Nagy levélfelületnél növekszik a területegységről betakarítható gumószám, de kisebb méretűek lesznek a gumók. A kisebb méretű vetőgumók kevesebb hajtásszámmal kisebb levélfelületet fejlesztenek, míg a nagyobbak több hajtásszámmal nagyobbat. Ezért étkezési burgonya termesztésénél 200-220 ezer, vetőburgonya termesztésénél 250 ezer körüli hektáronkénti hajtásszám javasolható.
Ültetés sorkihúzóval
Az ültetés után a palántákat meg kell öntözni. A gumókat ezután beássák. Könnyebb agyagos talajból kis halmokat képeznek. Vigyázzanak, hogy a csírákat ne törjék le. Ha szilárdabb talajjal rendelkeznek, ültessenek inkább csírátlan gumókat. Ültetés után megfelelő méretű és szerkezetű bakhátat alakítsunk ki. Az ültetéssel egy menetben egy kisebb primér bakhátat készítünk, majd később speciális töltögetőgéppel alakítjuk ki a végleges ún.
A burgonya töltögetése és ápolása
A burgonya termesztésekor ne feledkezzünk meg a töltögetésről a növény növekedése során. A burgonya dugványozása az a folyamat, amikor a gumókat földdombokkal fedjük be. Ez egyenletes dombokat eredményez a palánták mentén. A töltögetés abból áll, hogy barázdát húzunk a földbe, és a földdel beborítjuk a növekvő burgonyát. A talajjal fedett növények nagyobb gumókat képeznek.
Miért érdemes a burgonyát domborítással ültetni? A burgonya nem az ültetett gumó szintje alatt nő, hanem fölötte. A burgonyagumók nem szeretik a napot, mert zöldülni kezdenek, és elveszítik az értéküket. Minél magasabbra halmozzuk a halmot, annál nagyobb teret kap a burgonya a növekedéshez.
Kelést követően 2-3 alkalommal fel kell tölteni, ami elősegíti a gumókötést, megakadályozza a növény túlzott elterülését, de a gyomirtásban is szerepe van az apróbb gyomok „elföldelésének” köszönhetően. A burgonya töltését a növény 10-15 cm-es szármagasságnál kell elvégezni először. Ezt a folyamatot legalább egyszer ismételjük meg néhány hét múlva.
Öntözés
A burgonyának elegendő öntözésre van szüksége, különösen virágzás idején. Csak 2 hetente egyszer öntözze bőségesen a sorok között, de semmiképpen ne öntözze túl őket hosszú időn keresztül. Csak hagyja, hogy a sorok közötti tér megtelt vízzel. A krumpli öntözésére mindenképpen szükség van, ha a kelést követően nagy a szárazság, viszont később érdemes figyelni, hogy az öntözéssel semmiképpen ne tömörítsük túl a talajt.

Kártevők és betegségek elleni védekezés
A burgonya az egyik leginkább támadott zöldségféle, ezért az ápolás és védelem kiemelten fontos. A kiskertben a legnagyobb problémát a csapadékhiány és a burgonyabogár, valamint más kártevők pusztítása jelenti. Fontos a gyommentesen tartás is a kártevők életfeltételeinek korlátozása szempontjából.
Kísérőnövények
A megfelelő burgonya kísérőnövények kiválasztása segíthet megvédeni termésedet az olyan gyakori kártevőktől, mint a burgonyabogár, a levéltetvek és a férgek. Számos fűszernövény, zöldség és virágos növény segíthet megőrizni gumóidnak erős és kártevőmentes növekedését anélkül, hogy mérgező növényvédő szerekhez kellene folyamodni.
- Illatos ternye: Alacsony növekedésű, virágzó egynyári növény, amely vékony fehér és lila virágairól ismert. A ternye virágzása nagyon vonzó a hasznos rovarok számára - mint például a katicabogarak - amelyek kordában tudják tartani a nem kívánt burgonyakártevőket.
- Brokkoli, karfiol, kelkáposzta és más rokon növények: Rövid gyökérrendszerük van, amelyek nem fognak versenyezni a burgonyával az értékes talajterületért. Ez a két növénytípus párosításával a legtöbbet hozhatod ki kerti ágyásaidból.
- Torma: Nagy, túlméretezett levelei vannak, amelyek segítenek megvédeni a talajt a burgonya körül, megakadályozva a gyomok kialakulását, és segítenek megőrizni a talaj nedvességét. Sőt, úgy tűnik, hogy a torma taszítja a pusztító burgonyabogarat, és fokozhatja a burgonya természetes betegségekkel szembeni ellenálló képességét.
- Metélőhagyma, póréhagyma és hagyma: Ezeknek a növényeknek az erős aromája sok kerti kártevőt, köztük a levéltetveket és a bogarakat is taszítja.
- Koriander: Kiváló burgonya társnövény, különösen, ha hagyjuk virágozni. Virágzáskor ez a növény vonzza a kertedbe a katicabogarakat és a méheket is.
- Sarkantyúka: Vonzó növény, amely a természetes kártevőirtásra is kiváló társnövény, mivel segít kordában tartani számos zavaró rovart.
- Bab és borsó: Nem veszi fel a versenyt a burgonyával a kerthelyiségért vagy a tápanyagokért. A burgonyával együtt ültetve a hüvelyesek segíthetnek dúsabb burgonyanövények és több gumó termesztésében. Ezen túlmenően a bab a burgonyabogarakat is taszítja.
Kártevők és betegségek elleni védekezés
- Burgonyabogár (mandolin): Ha minden szezonban rendszeresen termeszt burgonyát, nagy az esélye, hogy a burgonya hernyója (mandolin) telelt át benne. A házi kertben a legjobb megoldás a levelekről történő leseprés néhány naponta. A lárvák nem tudnak elég gyorsan visszamászni a levelekre és elpusztulnak. Természetesen vegyszeres megoldásra is lehet gondolni, de sajnos nem lehet egyetlen permetezéssel megszabadulni tőlük, hiszen együtt él a pete, a lárva és a kifejlett rovar. Ráadásul gyorsan megszokják a rovarölő szereket, két-három évente új hatóanyagot kellett bevetni.
- Burgonyavész (fitoftóra): A burgonyát leggyakrabban olyan gombák támadják meg, mint a fitoftóra. A burgonya föld feletti részeit, de magukat a gumókat is megtámadja az esős évszakban. Minden attól függ, hogy mennyi csapadék esik a vegetációs időszakban. A permetezési időközöknek 10-14 naposnak kell lenniük, esős évszakban akár hetente is. A réz permetezést javasoljuk, akár megelőző jelleggel is. A burgonyát akkor is permetezheti, ha a termés már fertőzött a gombával. A nehezebb talajokban a rothadásos fertőzések elhatalmasodnak, ezért 3 év szünetet kell tartani a burgonyatermesztésben a fertőzött foltban. A burgonyától függő mikroorganizmusok eltűnnek. A penészgombát akkor ismerheti fel, ha a betakarított termés között túl sok a rothadt burgonya, még akkor is, ha a betakarítás előtt száraz volt. A Ridomil Gold Plus alkalmazható a burgonyavész ellen.
- Burgonya-fonálféreg: Ha Ön öko-kertész, nyúljon a Floraservis biológiai termékeihez, mint például a Novaferm Viva - baktériumtörzsek keveréke, amely aktiválja a talajt és ellenállóbbá teszi azt. Ősszel permetezésként vigye fel a talaj felszínére, majd dolgozza be rotavátorral vagy ásóval.
- Vírusokat hordozó burgonyatetvek: Sokaknak jelentenek ráncot. A vegyszeres készítmények közül a szerves foszfátokat, a granulált rovarölő szereket vagy a karbamátokat, mint például a Pirimor 50 WG-t ajánljuk, amely kiváló ökotoxikológiai paraméterekkel rendelkezik és csak a levéltetvekre szelektív. Nyúlhatunk a Karate Zeon 5 CS permetező rovarölő szerhez vagy a Karanimba Mikro nevbát és karanjaolajat tartalmazó biológiai termékhez.
- Drótférgek: Különféle rothadást okozó mikroorganizmusokat juttathatnak be a burgonyába. 3-5 éves fejlődési idővel rendelkeznek. Különösen elterjedtek a több éve műveletlen talajban. Közvetlen védekezés nincs, de használhatja a fent említett Novaferm Viva vagy nitrogéntartalmú meszet. A meszet száraz körülmények között még az ásás előtt juttassa ki.
- Gyomok: Vegyszeres gyomirtással csak közvetlenül az ültetés után érdemes foglalkozni, a Sencor jól alkalmazható egy- és kétszikű gyomok ellen is. A Buzzin granulált szelektív gyomirtó szer a kétszikű gyomnövények elleni védekezésre használható burgonya kultúrákban. Egy másik alternatíva a Keeper Liquid - egy szelektív permetezéses gyomirtó szer.
- Vetésforgó: Szintén fontos, hogy kerüljük az egy családba tartozó zöldségek egymás utáni termesztését, mert így a közös károsítók felszaporodását ki lehet védeni: paradicsom után például ne ültessünk burgonyát! Érdemes a burgonyát körülbelül négyévente egyszer ültetni, és váltogatni más növényekkel. Ha gyakrabban szeretnénk burgonyát ültetni, használjunk bizonyítottan burgonya-nematóda ellenálló ültetőanyagot.
Betakarítás és tárolás
A gumó érése a vegetáció 60-70. napjától kezdődik és a gumót borító héj parásodásával fejeződik be. Az érést az egészséges növény lombjának elszáradása jelzi. A gumók felszedésével természetesen nem kell megvárni a teljes érést, már közvetlenül a virágzás után is lehet felszedni friss fogyasztásra. A korán felszedett krumpli tárolásra azonban nem alkalmas.
A burgonyát a virágzás után takarítjuk be, mivel addig nincs értelme betakarítani a gumókat - azok ugyanis aprók. Amikor a növényeken már kialakultak a zöld gömbök, akkor kezdhetjük betakarítani azokat a burgonyákat, amelyek először virágoztak. Figyelem! A virágok elvirágzása után a száron lévő zöld gömbök mérgezőek.
A burgonyát a növény oldaláról takarítsa be. Botoljon a növény alá oldalról, emelje ki a gumót és távolítsa el. A burgonyakoronát hagyja meg a kései burgonya betakarításáig, hogy tudja, hol vannak a gumókupacok.
Ha a gumók nyugalmi ideje lejárt a 6-7 °C feletti hőmérsékleten megindul a hajtások növekedése. Az intenzív hajtásnövekedés csak 10-12 °C-on kezdődik, ezért az ültetést akkor célszerű elvégezni, ha a talajhőmérséklet az ültetési mélységben tartósan 10 °C felett van.
tags: #krumpli #ultetes #sorkihuzoval