A burgonya termesztése palántákból: Részletes útmutató és innovatív módszerek

A burgonya, közismertebb nevén krumpli, az egyik legnépszerűbb táplálékforrás világszerte, és Magyarországon is kiemelkedő szerepet játszik a gasztronómiában. Ízletes sokoldalúsága miatt érdemes saját kertünkben vagy akár erkélyünkön is termeszteni. A sikeres termesztéshez azonban elengedhetetlen a megfelelő előkészület, a palánták gondos kiválasztása, valamint az alapvető kertészeti ismeretek elsajátítása. Ez a cikk részletesen bemutatja a burgonya termesztésének lépéseit, a hagyományos módszerektől az innovatív, helytakarékos megoldásokig.

A burgonya anatómiája és tápértéke

A burgonya lágyszárú növény, mely körülbelül 90 cm magasra nőhet. Föld feletti szárcsomóiból hajtások és levelek fejlődnek, míg a föld alatt gyökerek és tarackok erednek. A gumó a tarack csúcsának megvastagodásából jön létre, és körülbelül 12 hét alatt éri el teljes méretét.

A burgonya rendkívül tápláló. Egy felnőtt napi C-vitamin szükségletének nyolcadát biztosítja, az újburgonya pedig ennek a dupláját tartalmazza. Emellett kiváló B1-, B6- és folsavforrás. Alacsony nátrium- és magas káliumtartalmának köszönhetően hozzájárul a vérnyomás szabályozásához. Gazdag rostforrás is, mely az emésztőrendszer megfelelő működésében játszik nagy szerepet. A legtöbb rostot a héjában főtt és a sült burgonya tartalmazza. Alacsony kalóriatartalma ellenére gyors telítettségérzetet okoz, így a fogyókúrázók is gyakran fogyasztják. Fontos azonban megjegyezni, hogy az olajban elkészített változat energiatartalma akár háromszorosa is lehet a főzöttnek. A főzés során a tápanyagok egy része kioldódik a vízbe, ezért érdemes a főzővizet is felhasználni levesekhez vagy ételekhez.

Figyelem! Fogyasztásra kizárólag a burgonya gumója alkalmas, mivel a szárában, leveleiben, a gumó rügyeiben és a zöld héjában mérgező anyag, szolanin található. A szolanin később a csírákban is megjelenik, ezért fogyasztás előtt mindenképpen el kell távolítani a csírákat a burgonyáról.

A burgonya termesztésének alapjai

A burgonya termesztése és a vetésterület egyharmada a kistermelésre jut. Ez nem véletlen, hiszen a mi éghajlatunkon termesztett burgonya igazán ízletes. A burgonya szereti a hűvös, csapadékos klímát, ezért Európa északibb államaiban nagyobb arányban termelik nemcsak étkezésre, de takarmányozásra és szeszgyártásra is. A tőlünk délebbre fekvő országokban csak a hegyvidéken folyik rendszeres termesztése.

Talajigény és előkészítés

A burgonya a szélsőséges talajok kivételével mindenütt megterem, de legjobban a közömbös vagy kissé savanyú kémhatású homok, illetve homokos vályogtalajokat kedveli. A burgonya a komposzttal dúsított talajban válik igazán ízletessé. Ráadásul, ha a szomszédságában kömény terem, még finomabb lesz. Nagyon fontos a mély talajművelés, mert a sekélyen művelt, kemény, rögös talajon a gumók kicsik és deformáltak lesznek, és a gyökerek sem tudnak megfelelően kifejlődni.

A burgonya ültetésének területét már ősszel szükséges 30-35 cm mélységig megmunkálni, felásni. Ekkor kerülhet sor a talaj káliumtrágyázására is. Tavasszal már csak sekélyebben kell az ágyásokat megmozgatni az ültetőágy elkészítéséhez. Ültetés előtt, a tavaszi talaj-előkészítés során a földhöz keverhető még szerves trágya, de az érett istállótrágya legyen, vagy komposzt. Ezek hiányában vegyes műtrágyából négyzetméterenként 100 grammot érdemes kijuttatni. A burgonya káliumigényes növény. A kálium fontos a keményítő-képződéshez, javítja a tárolhatóságot és csökkenti a károsodott gumók arányát, mert erősíti a sejtfalakat. Ha lehetséges, ősszel adjunk 20-30 t/ha istállótrágyát és 3-4 dkg/m2 18%-os szuperfoszfátot és ugyanennyi 50%-os kénsavas kálit. Ha ez elmaradt, tavasszal már semmiképp ne adjunk kálisót (KCl), hanem csak kénsavas kálit, mert a klór károsítja a fiatal csírákat. A gumók egyben tápanyagforrásként is szolgálnak addig, amíg le nem gyökereznek. A nitrogén nagy részére a csírázás és a gumóképződés közötti időben van szüksége növénynek. A gumók számára szükséges nitrogén jelentős részét a lombozat nitrogéntartalma szolgáltatja. A nitrogént mindenképp tavasszal adjuk, tehát közvetlenül ültetés előtt. Ilyenkor adhatunk 1,5 dkg/m2 34%-os ammónium-nitrátot (mészben szegény talajon pétisót) és kelés után 2-3 alkalommal 1 dkg/m2 pétisót és 2 dkg/m2 50%-os kénsavas kálit. Savanyú, mészhiányos homoktalajon nagyon jó hatása van a mésztrágyázásnak.

Vetőgumók kiválasztása és előkészítése

Ültetésre csak egészséges, fémzárolt vetőgumót szabad használni, melyek jó minőségűek és épek. Vírusfertőzött vagy rizoktóniás gumóból nem lesz termés! A jércetojás méretű, kb. 50 grammos vetőgumót érdemes elültetni. A gumók nagysága és a termésmennyiség között összefüggés van. Apró gumóból normális termés nem várható. Túl nagy gumókból pedig nem kapunk arányosan nagyobb termést. Tehát legjobb 4-8 cm átmérőjűeket használni. Esetleg vágjuk ketté a túl nagyokat, de a gumók mérete közötti különbség ne legyen nagyobb 2 cm-nél. A beteg gumókat el kell távolítani.

Előcsíráztatás

A gumók kihajtását meggyorsíthatjuk azzal, hogy előcsíráztatott gumókat ültetünk. Ez a korai burgonya termesztésénél használt csíráztatás - a termés gyorsítását szolgálja, és körülbelül 20%-kal növeli a terméshozamot. A korai burgonyafajták kifejezetten igénylik az előhajtatást. Az előcsíráztatás előnye, hogy a növény hamarabb kinő, előbb fejleszt lombozatot, jobban megerősödik és ellenállóbbá válik, mire megjelenik az állományban a burgonyabogár vagy például a burgonyavész.

Kiültetés előtt 4-6 héttel 12-15 °C hőmérsékleten, világos helyiségben történjen a burgonya csíráztatása, sok esetben ilyenkor tojástartóba helyezik a gumókat. Ideális, ha a páratartalom 70-80 %-os a hajtató-helyiségben. Az előcsíráztatást korai fajták esetében már 10 héttel a kiültetés előtt megkezdhetjük. Az előcsíráztatás lényege, hogy világos helyen, vékony rétegben csíráztató ládákban helyezzük el. Ezek lehetnek zöldséges rekeszek, papírdobozok is. A ládákat vigyük üvegezett verandába, enyhén fűtött télikertbe vagy fóliasátorba. A hőmérséklet az első napokban 18-20 °C lehet, majd csökkentsük 15 °C-ra. A csírázás megindulásakor ablak közelébe kerüljön. Berakás után három hétre a burgonyákat át kell forgatni - az alsókat tegyük felülre, a felsőket alulra -, hogy minden gumót érjen a fény. A páratartalom 70-80% legyen.

A csírák 1-2 cm-es hosszúságúra nőhetnek, ennél hosszabbak könnyebben letöredeznek a mozgatás során. Március eleje előtt rakjuk a gumókat ládákba úgy, hogy a szemek felfelé nézzenek. A helyiség hőmérséklete 12-15 °C legyen. Várjuk meg, amíg legalább 2 cm-es hajtásokat képeznek.

Ültetési idő és technika

A burgonya ültetésének ideje a következő napokban, hetekben kezdődik. A válasz Magyarországon régiónként eltérő. Az időpont az éghajlati viszonyoktól függ, így a legkorábban már április közepén ültetik a burgonyát. A burgonya ültetésének időpontját a talaj típusa is befolyásolja. Könnyű és gyorsan felmelegedő talajba valamivel gyorsabban ültethetők, mint nehéz és vízzel átázó talajba. A megfelelően kiválasztott időpont nemcsak a termés mennyiségét, hanem a burgonya minőségét is befolyásolja. A túl késői ültetés például azt eredményezi, hogy a növény kevésbé jól gyökeresedik, és nem használja ki teljes mértékben a tápanyagokat, valamint a nem kívánt cukrokban is bőségesebb lesz. Március közepétől április elejéig ültethetjük, amikor a talaj hőmérséklete az ültetés mélységében elérte a 6 °C-ot. Hazánkban a különböző termőtájakon március végétől április közepéig tart a burgonya ültetés optimális ideje. Későbbi ültetés a termés csökkenésével járhat. A korábbi ültetéssel előre lehet hozni a burgonya fejlődését, mivel a gumókötés a rövidebb megvilágítású napokban intenzívebben indul meg és jobban hasznosul a talaj tavaszi vízkészlete is. Ha a gumók nyugalmi ideje lejárt a 6-7 °C feletti hőmérsékleten megindul a hajtások növekedése. Az intenzív hajtásnövekedés csak 10-12 °C-on kezdődik, ezért az ültetést akkor célszerű elvégezni, ha a talajhőmérséklet az ültetési mélységben tartósan 10 °C felett van.

Az ültetés nem bonyolult kertészeti feladat. Tudnia kell azonban, hogy milyen távolságra és mélységbe kell ültetnie a gumókat. A burgonyát hagyományosan vegetatív úton szaporítják, azaz nem a burgonya magot vetik el, hanem gumóról szaporítják. Lehetőleg a hazai ökológiai viszonyok között gazdaságosan termeszthető fajtát válasszunk. A burgonya vetése magról, még nem terjedt el Európában, és lehet, hogy nem is fog. A burgonya mag ültetése ugyanis rosszabb terméshozamot eredményez, mivel a növénynek sokkal több időre van szüksége ahhoz, hogy kifejlődjön egy kis magról, mint a raktározó szervből, ezért elsősorban nem a gumókötésre fog koncentrálni.

A vetőgumókat hajtással felfelé kell az ültetőágyba helyezni, óvatosan, nehogy a hajtáskezdemények letörjenek. A sorok egyenesek legyenek, hogy a tenyészidő során a kapálás, illetve a töltögetés egyszerűbb, kényelmesebb legyen. A burgonyát általában április közepén vagy március végén (a hőmérséklettől és az utolsó fagyoktól függően) ültetik el sekély barázdákba, egymástól kb. 70 cm távolságra. A gumókat egymástól kb. 30 cm távolságra helyezzék el. A gumókat ezután ássák be.

Az ültetés mélysége 3-4 cm, de a sorok tetején úgynevezett bakhát készítésével végül a gumók fölé kb. 15-20 cm föld kerül. Az ültetés mélysége is lényeges az agrotechnika és a várható termés szempontjából. A túl mély ültetés nehezíti a burgonya betakaríthatóságát, rontja a gumók alakját, ezért ne ültessünk 6-8 cm-nél mélyebbre. Ültetés után megfelelő méretű és szerkezetű bakhátat alakítsunk ki. Az ültetéssel egy menetben egy kisebb primér bakhátat készítünk, majd később speciális töltögetőgéppel alakítjuk ki a végleges bakhátat.

Töltögetés

A burgonya termesztésekor ne feledkezzünk meg a töltögetésről a növény növekedése során. A töltögetés abból áll, hogy barázdát húzunk a földbe, és a földdel beborítjuk a növekvő burgonyát. A talajjal fedett növények nagyobb gumókat képeznek. A burgonya töltögetését a növény 10-15 cm-es szármagasságnál végezzük el először. A burgonya dugványozása az a folyamat, amikor a gumókat földdombokkal fedjük be. Ez egyenletes dombokat eredményez a palánták mentén. Miért érdemes a burgonyát domborítással ültetni? A burgonya nem az ültetett gumó szintje alatt nő, hanem fölötte. A burgonyagumók nem szeretik a napot, mert zöldülni kezdenek, és elveszítik az értéküket. Minél magasabbra halmozzuk a halmot, annál nagyobb teret kap a burgonya a növekedéshez.

Öntözés és tápanyag-utánpótlás

Az ültetés után a palántákat meg kell öntözni. Ügyeljünk rá, hogy folyamatosan nedves legyen a föld, de ne pangjon a víz. A burgonyának elegendő öntözésre van szüksége. Csak 2 hetente egyszer öntözzük bőségesen a sorok között, de semmiképpen ne öntözzük túl őket hosszú időn keresztül. Csak hagyjuk, hogy a sorok közötti tér megtelt vízzel. A nitrogén nagy részére a csírázás és a gumóképződés közötti időben van szüksége növénynek. A gumók számára szükséges nitrogén jelentős részét a lombozat nitrogéntartalma szolgáltatja.

Innovatív termesztési módszerek

A saját magunk által termesztett zöldség és gyümölcs igaz büszkeség. Ráadásul pontosan tudjuk, mivel volt, vagy éppen nem volt kezelve az adott zöldség vagy gyümölcs. Igaz ez a burgonyára is, amit sokan kert, vagy hely hiányában inkább nem termesztenek. Pedig van megoldás rá, hogy akár kert nélkül, vagy kicsi kertben is lehessen saját krumplink!

1. Klasszikus termesztés (feltöltögetett sorokba vetett krumpli)

Ez a módszer a nagyüzemi termesztésre mindenképpen előnyös. Egyenes rónákat húzunk 70-90 cm-re egymástól, a nagy műgonddal előkészített, rengeteg energiát felemésztő ásás, gereblyézést követően. A vetőgumókat kb. 7-10 cm mélyre, egymástól mintegy 30-40 cm távolságra vessük. Amint a kikelő növendék eléri a 20-25 cm magasságot, elkezdjük "töltögetni". Ez annyit jelent, hogy kb. félmagasságig a rónák közötti földből felkupacoljuk a töveket.

Előnyei:

• Jól bevált módszer, amennyiben a talajunk remek.
• Nagyüzemi termesztésre előnyös.

Hátrányai:

• Személy szerint az ásás sokaknak fárasztó lehet.
• A termés milyensége nagyban függ a talaj "kövérségétől".

2. Szalma mulcs

Az előkészített talajra az első pont szerint elhelyezzük a vetőgumókat, és kb. 20 cm vastagon szalmával takarjuk.

Előnyei:

• A vastag mulcs segít megőrizni a talaj nedvességét.
• Csökken a gyomok előfordulása, és száruk is gyenge lesz, így könnyen eltávolíthatóak.
• A felszedés könnyű, mellőzi az ásást.

Hátrányai:

• Kisebb területen hatékony.
• A klasszikus módszernél kevesebb termés.

3. Magas ágyás

Töltsük meg az ágyásainkat (kb. 40 cm magas ágyásoknál) kb. félig az előkészített talajkeverékkel. Helyezzük el a burgonyákat, úgy, hogy minden irányban kb. 30 cm-re legyenek egymástól. Fedjük be, és ahogy növekszik, mindig töltsünk talajt az ágyásba. A magaságyásba vetőgumókat hajtással felfelé kell az ültetőágyba helyezni, óvatosan, nehogy a hajtáskezdemények letörjenek.

Előnyei:

• Olyan helyen, ahol a talaj kötött, és rosszul ellátott tápanyagokkal, ez a legjobb választás.
• Esztétikus és könnyebben kezelhető.

Hátrányai:

• A megfelelő talajkeverék előállítása időt, energiát és pénzt igényel.

4. Burgonya zsák ("grow bag") és dézsa

Itthon is kezd elterjedni, de sokkal nagyobb hagyománya van a kisebb kertekkel rendelkező országokban. A polipropilénből készült erős zsák sok évig kiszolgálja használóját. Az aljára kb. 10 cm magasságban komposzttal kevert talajt rétegzünk, majd erre helyezzük a krumplikat (egy zsákba olyan 3-4 darabot), majd másik 10 cm keverékkel fedjük. Ahogy nő a növényünk, töltsünk mindig a talajkeverékből a zsákba.

A dézsában való termesztéshez szükségünk lesz egy 50 cm körüli átmérőjű, és 100 cm körüli magasságú edényre, aminek lyukas az alja, mert a burgonya és a pangó víz nem jó barátok. Célszerű 1 héttel az ültetés előtt előcsíráztatni a gumókat, hiszen így gyorsabban jutunk majd burgonyához. Fertőtlenítsük ki a dézsát, majd tegyünk 20 cm földet az aljára. Erre helyezzük a gumókat, a csírázó felükkel felfelé, majd takarjuk be őket 10 cm földdel. Két gumó között legyen 10-15 cm távolság. Amikor a burgonya szára már 15-20 cm magasra kiemelkedik a talajból, töltsük fel a dézsát földdel. Mindig 10 cm földet rétegezzünk rá, de a növény lombja mindig a föld felett legyen. Ezt még legalább egyszer ismételjük meg.

Előnyei:

• Igen rossz talajon is, de akár benapozott teraszon is termeszthetünk.
• A fekete zsákok magukba szívják a nap melegét, ami segíti a növekedést.
• Helytakarékos megoldás, akár kert nélkül is.

Hátrányai:

• A zsákok vagy dézsák rendszeres öntözést igényelnek.
• A termés mennyisége korlátozott lehet.

5. Sheet mulching (réteges mulcs)

Ez a módszer egy kicsit keveri a különböző technikákat. Ha a talaj kötött és nem bővelkedik tápanyagban, akkor picit csalni kell. A talajt már tavaly el lehetett kezdeni előkészíteni, több rétegben fedve kartonnal és szalmával, így a benne lakó állatok szépen fellazítják és lassan bedolgozzák a növényi maradványokat, ezáltal építik annak struktúráját. Amint megvan a vetőanyag, egy gereblyével lehúzzuk a szalmát és vízbe áztatott kartont fektetünk a földre. Erre komposzttal kevert talaj kerül, majd a már megszokott 30 cm-es tőtávolságra a gumók. E fölé jön a már tavaly óta bomló szalma és komposzt keverék, majd ahogy nő a növény, átugrunk a szalma mulcs technikára.

Előnyei:

• Javítja a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát.
• Csökkenti a gyomlálás szükségességét.
• Környezetbarát.

Hátrányai:

• Az előkészítés időigényes lehet.
• Nagyobb területen nehézkesebb alkalmazni.

6. Burgonyanevelő torony

Készíthetünk saját burgonyanevelő tornyot csirkehálóból. Ebből készítsünk hengert, ezt vegyük körbe bambusz szövettel (bambusz kerítés). Az így összeállított torony aljába töltsünk komposztot, erre helyezzük a vetőgumókat, majd takarjuk komposzttal és szalmával. Ahogy a növények növekedésnek indulnak, mindig terítsünk le újabb komposzttal és szalmaréteget.

Burgonyafajták és főzési típusok

A burgonya az egyik legnépszerűbb zöldség Magyarországon. Ez nem meglepő, hiszen a mi éghajlatunkon termesztett burgonya igazán ízletes. Termesztésére a vetőterület egyharmada a kistermelésre jut. A burgonyafajták a főzési típusuk alapján is csoportosíthatók:

• A főzési típus (salátaburgonya): Nagyon enyhén lisztes, kemény, faggyúszerű, finom és közepes textúrájú. Salátákhoz vagy önmagában köretként is felhasználható.
• B főzési típus (köretburgonya): Kevésbé kemény, lisztesebb. Sokoldalúan felhasználható, köretként, levesekbe, salátákba, sütéskor vagy sütéskor.
• C főzési típus (pürésített és tésztás burgonya): A főzés során megpuhul. Ezek a burgonyák tartalmazzák a legtöbb keményítőt, ezért eléggé lebomlanak, és kiváló kötőanyagot képeznek a tésztában. Ideálisak burgonyapüréhez, burgonyás palacsintához vagy burgonyás süteményhez.
• D főzési típus (takarmányburgonya): Ezeket a burgonyákat állati takarmányként használják, az ember számára nem túl ízletesek. Nagyon könnyen megfőnek.
• Vegyes AB vagy BC burgonya: Mindkét típus jellemzőivel rendelkeznek. Az első betű az adott főzési típus túlsúlyát jelzi.

A tenyészidő hossza alapján is megkülönböztetünk fajtákat:

• Nagyon korai burgonyafajták: A vetéstől a betakarításig eltelt idő körülbelül 90-100 nap.
• Közepesen korai fajták: Ezek 110-130 nap alatt teremnek.
• Középkésői burgonya: Tart a legtovább, a tenyészideje akár 130 nap vagy annál is hosszabb lehet.

Betakarítás és tárolás

Körülbelül 10 héttel az ültetés után elkezd virágozni a burgonya. Ekkor jött el a betakarítás ideje. A burgonyát a virágzás után takarítjuk be, mivel addig nincs értelme betakarítani a gumókat - azok ugyanis aprók. Amikor a növényeken már kialakultak a zöld gömbök, akkor kezdhetjük betakarítani azokat a burgonyákat, amelyek először virágoztak. A gumók kiszedésére a virágzás után kerülhet sor. Ekkor egyszerűen csak ki kell húzni a növényeket a földből, és leszedni a gumókat. A burgonyát a növény oldaláról takarítsa be. Botoljon a növény alá oldalról, emelje ki a gumót és távolítsa el. A burgonyakoronát hagyja meg a kései burgonya betakarításáig, hogy tudja, hol vannak a gumókupacok.

Ha a burgonyát az egész szezon során fokozatosan szeretné betakarítani az ágyásból, válasszon nagyon korai burgonyát. Augusztusig a földben lehet, és a szezon során kétszer - áprilisban és júniusban - ültethető. Ezeket a burgonyákat azonban nem tárolják sehol. A korai fajták a középkésői fajtákkal együtt a következő évig tárolhatók, ha optimális körülmények között és megfelelően zárt héjúak.

Növényvédelem és kártevők elleni védekezés

A burgonyanövénynek számos betegsége és kártevője van. A burgonya az egyik leginkább támadott zöldségféle, ezért ültetés előtt mindenképpen szerezzen be minősített vetőburgonyát. A nem minősített vetőburgonya akár a felére is csökkentheti a terméshozamot.

Burgonyabogár

Sajnos nemcsak mi szeretjük a burgonyát, hanem a burgonyabogár is. A legegyszerűbb megoldás a megfékezésére, ha összegyűjtjük őket. Érdemes megnézni a levelek fonákját is, mert ott találhatóak a petéi, így azok elpusztításával sok felesleges hajlongástól kíméljük meg magunkat. Ráadásul a krumplibogár nem csupán a burgonyát, hanem annak minden rokonát, így a paradicsomot és a tojásgyümölcsöt is megtámadja. Ha a permetezőszer mellett döntünk, azt idővel váltogatni kell, mert sajnos nagyon hamar képesek alkalmazkodni hozzá.

Gombás betegségek

A burgonyát leggyakrabban olyan gombák támadják meg, mint a fitoftóra. A burgonya föld feletti részeit, de magukat a gumókat is megtámadja az esős évszakban. Minden attól függ, hogy mennyi csapadék esik a vegetációs időszakban. A permetezési időközöknek 10-14 naposnak kell lenniük, esős évszakban akár hetente is. A réz permetezést javasoljuk, akár megelőző jelleggel is. A burgonyát akkor is permetezheti, ha a termés már fertőzött a gombával. A nehezebb talajokban a rothadásos fertőzések elhatalmasodnak, ezért 3 év szünetet kell tartani a burgonyatermesztésben a fertőzött foltban. A burgonyától függő mikroorganizmusok eltűnnek. A penészgombát akkor ismerheti fel, ha a betakarított termés között túl sok a rothadt burgonya, még akkor is, ha a betakarítás előtt száraz volt.

Fonálférgek és drótférgek

Egy másik jól ismert kártevő a burgonya-fonálféreg. Ha Ön öko-kertész, nyúljon a Floraservis biológiai termékeihez, mint például a Novaferm Viva - baktériumtörzsek keveréke, amely aktiválja a talajt és ellenállóbbá teszi azt. Ősszel permetezésként vigye fel a talaj felszínére, majd dolgozza be rotavátorral vagy ásóval.

A drótférgek különféle rothadást okozó mikroorganizmusokat juttathatnak be a burgonyába. 3-5 éves fejlődési idővel rendelkeznek. Különösen elterjedtek a több éve műveletlen talajban. Közvetlen védekezés nincs, de használhatja a fent említett Novaferm Viva vagy nitrogéntartalmú meszet. A meszet száraz körülmények között még az ásás előtt juttassa ki.

Levél- és gyomirtás

A vírusokat hordozó burgonyatetvek sokaknak jelentenek ráncot. A vegyszeres készítmények közül a szerves foszfátokat, a granulált rovarölő szereket vagy a karbamátokat, mint például a Pirimor 50 WG-t ajánljuk, amely kiváló ökotoxikológiai paraméterekkel rendelkezik és csak a levéltetvekre szelektív. Nyúlhatunk a Karate Zeon 5 CS permetező rovarölő szerhez vagy a Karanimba Mikro nevű, neembát és karanjaolajat tartalmazó biológiai termékhez.

A Buzzin granulált szelektív gyomirtó szer a kétszikű gyomnövények elleni védekezésre használható burgonya kultúrákban. Egy másik alternatíva a Keeper Liquid - egy szelektív permetezéses gyomirtó szer.

Vetésforgó és talajpihentetés

A burgonyát körülbelül négyévente egyszer érdemes elültetni, és váltogatni más növényekkel. Ha gyakrabban szeretnénk burgonyát ültetni, használjunk bizonyítottan burgonya-nematóda ellenálló ültetőanyagot. Ez segít megelőzni a talaj kimerülését és a kártevők felszaporodását.

tags: #krumpli #ultetese #krumplihajbol