Az elmúlt évek filmes kínálata folyamatosan változik, de vannak alkotások, amelyek valamilyen oknál fogva mélyebb benyomást tesznek a nézőre. Előfordul, hogy egy film előzetese ragadja meg a figyelmet, és noha nem árul el mindent a történetről, egy-egy érdekes részlettel mégis felkelti a néző érdeklődését. Az HBO, mint prémium csatorna, gyakran ad otthont olyan filmeknek, amelyek korábban a mozikban futottak, vagy éppen hozzánk el sem jutottak. Így kerülhetett képernyőre az „Egek ura”, amely egyedi hangulatával és karakterközpontú történetével azonnal magával ragadja a közönséget.
„Egek ura” - Egy élet a felhők felett és a valóság talaján
Az „Egek ura” című film Ryan Bingham (George Clooney) különös életébe kalauzolja el a nézőt, aki embereket rúg ki a munkahelyükről, utazásai során pedig évente 300 napot tölt légi járműveken és hotelszobákban. Ez az életmód rendkívül jövedelmező, és Ryan a szakmája áldása, ám személyes élete sivár: nincs családja, barátai, és mindössze egyetlen cél lebeg a szeme előtt: bekerülni az elit 10 millió mérföldes klubba és megszerezni az érte járó Aranykártyát. Ebbe a megszokott rutinba azonban két nő hoz felfordulást: Natalie (Anna Kendrick), a főnöke (Jason Bateman) által felvett ambiciózus fiatal munkatárs, és Alex (Vera Farmiga), egy hozzá hasonló, magabiztos nő, akivel utazásai során ismerkedik meg.
A film cselekménye első látásra egyszerűnek tűnhet - egy férfi, aki elzárkózik a szerelemtől, mégis szerelmes lesz -, de a megvalósítás magasan kiemeli a kategóriájából. Elgondolkodtató, vicces, izgalmas, és valahogy jó érzése lesz tőle a nézőnek. George Clooney elbűvölő Ryan szerepében, olyannyira, hogy a nézőkben akár az is felmerülhet, hogy szívesen kipróbálnák ezt az életformát. Annak ellenére, hogy Ryan nem egy igazán szívmelengető személyiség, a színész zseniális alakítása miatt mégis imádni fogjuk. Vera Farmiga, mint Alex, egy magabiztos, erős és eltökélt nőt formál meg, Anna Kendrick pedig cukin, de tehetségesen ellensúlyozza a vérprofi „főkirúgót”. A mellékszerepekben feltűnnek olyan ismert arcok is, mint Jason Bateman, Zach „Másnapos” Galifianakis és J.K. Simmons, akik bár csak pár percet szerepelnek, mégis hozzájárulnak a film hangulatához.
A Nazgúlok legjobb jelenetei | A Gyűrűk Ura trilógia | Max
Érdekességek és a film valóságtartalma
A film alapjául szolgáló regényt Walter Kirn egy hólepte vidéki tanyán írta, repülőgépekre, repterekre és az első osztály utasaira gondolva. Ryan Bingham figuráját ezek alapján formálta meg. Érdekesség, hogy a forgatókönyvet Sheldon Turner és Jason Reitman egymástól függetlenül kezdték el írni. Turner korábban elkészült a szkripttel, és 2003-ban eladta a DreamWorks-nek. Reitman viszont producer apjával, Ivannel megvetette a filmjogokat, majd az így hozzá került Turner-féle iratot két másik fickóval átszabatta, és maga is részt vett a munkálatokban. A kész mozgóképen ennek ellenére ki kellett írni az eredeti forgatókönyvíró nevét, mert irományának jó pár eleme benne maradt az „Up In The Air” című alkotásban.
A valóságban nem létezik az az Aranykártya, amit a 10 millió mérföldeseknek adnak, viszont az 1 milliósoknak jár egy speciális kedvezmény - 2009-ben körülbelül 400 ezren voltak. Amikor Alex és Ryan először találkoznak és megnézik egymás utazási kártyáit, a nő meglepődik, látva a legendának hitt Concierge Key-t (magyarul Konzul Kártyának nevezik); ez viszont tényleg létezik. Nem hirdetik a létét, csak kiválasztott utasok kaphatnak ilyet, és ezzel könnyebben lehet jegyfoglalást változtatni, vagy akár repülőtéri megbeszéléseket szervezni - a film bemutatója után Reitmant meghívták a klubba. A meztelenkedős jelenetben nem Vera Farmigát láthatjuk, mert a forgatás előtt szült. J.K. Simmons a saját gyermekei képét mutatja a karaktere gyerekeiként. Walter Kirn, a regény írója a nagygyűlésen látható, Anna Kendrick mellett, bal oldalon ülve.
A filmben szereplő kirúgásra kerülő emberek nagy része olyan férfi és nő, akiket nemrég bocsátottak el, és hamis hirdetésre jelentkeztek, egy állítólagos dokumentumfilmhez, ahol el kellett játszaniuk, hogy hogyan viselkedtek volna abban a bizonyos pillanatban. Ők viszont nem Clooney-val és partnernőjével beszélgettek, hanem csak a kamerának mutatták a reakciójukat. A nyitóstáblista és a végefőcím alatt repülőgépből fényképezett képek láthatóak: a felszín madártávlatból és a felhők feletti ég. Az „Egek ura” tele van reklámmal: az összes dicsért márka a valóságban is létezik, ám azok a cégek nem fizettek ezért, csak úgy kerültek be, hogy a rendező szeretett volna valós márkákat használni a hitelesség kedvéért. A promóciós körúton a direktor mindenkit lefotózott, aki interjút készített vele, és minden városban, ahol járt, filmezett egy kicsit. A végeredmény egy rövid dokumentumfilmecske lett, a „Lost In The Air: The Jason Reitman Press Tour Simulator”.
Jason Reitman gondolatai a filmről: „Egyrészt ez egy film egy férfiról, aki mások kirúgásából él. Másrészt történet a fickóról, aki megszállottan gyűjti a repüléssel szerezhető mérföldeket. Viszont egy olyan férfiról is szól, aki találkozik egy nővel, aki nagyon hasonlít hozzá, és annak ellenére, hogy mindketten az egyedüllétben hisznek, lassan mégis egymásba szeretnek.” Reitman szerint a mozi egy filozófia körüljárása: „Mi van, ha úgy döntesz, hogy pontról pontra élsz, úgy, hogy nincs semmid és senkid?” A rendező kiemelte, hogy ha egy olyan pofáról akarsz filmet csinálni, aki emberek kirúgásából él, de mégis azt akarod, hogy szeressék, akkor „marhára elbűvölő fickót kell választanod az eljátszására; és én nem tudok George Clooney-nál csodálatosabb élő színészt. Nagy szerencse, hogy igent mondott.” Az „Egek ura” 25 millió dollárból készült és 163 millió dollárt hozott vissza, óriási mértékű pozitív kritikai elismerést kapott, rengeteg díjat söpört be és számtalan jelölést kapott. Több kritikus-szervezet elismerte, például a Washington Állami Filmkritikus Szövetség 2009 legjobb filmjének választotta. A stáblistában szerepel egy amatőr dalszerző dala, aminek címéből lett szerintem a film címe. A szó szerint „fent a levegőben” itt átvitt értelemben értendő, úgy mint „lóg a levegőben”.
„Kutyám, Jerry Lee” - Hűség és humor egy bűnügy árnyékában
A „Kutyám, Jerry Lee” egy olyan alkotás, amely a szórakoztató mozi kategóriájába tartozik, és bebizonyítja, hogy nem feltétlenül kell telezsúfolni a produkciót babákkal és állatokkal ahhoz, hogy kasszasikert érjen el. Itt a kutya, Hooch (Baisley, a Kutya alakítja) csak a hab a tortán; ez a mozgókép önmagában is kiváló szórakozást nyújt, nem csak a kutyus okán. A film Tom Hanks kiváló alakításában Turner nyomozót mutatja be, egy hihetetlenül, már-már idegesítően precíz és rendmániás figurát, aki képes annyi fogselymet elhasználni egyetlen fogmosás alkalmával, hogy ha összekötnénk ezeket, elérnének a Holdig meg vissza. A kisvárosban, ahol dolgozik, soha nem történik semmi, de mielőtt lelépne egy jobb meló kedvéért, mégiscsak akad dolga: egy nap kisebb vagyont találnak a kikötőben, és ezután gyilkosság áldozatává válik egy kedves öregúr (John McIntire), akit mindenki ismert. A rejtély feloldása mellett Turner számára legalább ennyire fontos kérdés, hogy mi legyen az öreg kutyájával, aki leginkább egy vérszomjas fenevad.
A film középpontjában az ember és négylábú kapcsolata áll, az, hogy mire képes egymásért állat és gazdi, mennyire lényeges része lehet az ember életének egy háziállat. A történet bemutatja, hogyan képes együtt élni a világ legpedánsabb embere a világ legjobban nyáladzó állatával, a sörkedvelő Hooch-csal. Jó sok kosz, még több nyál és poénok sora vár ránk. Tom Hanks pedig oltári jó, a legutolsó szemmozdulatig istenien kidolgozta ezt a figurát. A bűntény feltárása végig szem előtt van, de nem ez a fő szál, hanem maga a kutya, azaz a két főszereplő közötti dinamika. A szerelem is elmaradhatatlan kellék, főhősünk ugyanis találkozik egy kedves állatorvossal (Mare Winningham). Ismertebb szereplők a következők: Craig T. Nelson (Jégi dicsőségünk), Elden Henson (Kerge kacsák). A kutyaszínész Baisley egyébként 1978-ban született és 14 évesen távozott a mennyei csontokat megrágcsálni.
„A másik Boleyn lány” - Történelmi dráma a királyi udvarban
A történelmi drámák kedvelői számára is akad egy izgalmas alkotás „A másik Boleyn lány” címmel, amely Natalie Portman és Scarlett Johansson főszereplésével készült. Natalie Portman elragadó színésznő, és bár Scarlett Johansson tehetsége megosztóbb lehet, a két világszép színésznő egy filmben való szereplése önmagában is elegendő ok arra, hogy megnézze a néző az alkotást. A film Boleyn Annáról, VIII. Henrik angol király számos feleségének egyikéről szól, aki arról híres, hogy lefejezték, és ő volt a legendás I. Erzsébet anyja. Anna mellett azonban a múlt ködébe vész húga (vagy nővére?), Mária.
Az 1500-as években a nőknek nem volt beleszólásuk saját életükbe. Azt tették, amit mondtak nekik, ahhoz mentek hozzá, akihez apjuk akarta. Jelen esetben azt láthatjuk, hogy a polgári életet élő, de korántsem vagyonos Boleyn Tamás testvére parancsára felajánlja egyik lányát, a szép és művelt Annát (Natalie Portman) a meddő felesége miatt szenvedő Tudor Henriknek (Eric Bana). A kezdeti szimpatizálás után azonban a hölgy hibájából a királyt vadászbaleset éri, ezek után pedig a kisebbik Boleyn-lány, Mária (Scarlett Johansson) ápolja a sérült uralkodót. Henriknek megtetszik ideiglenes ápolónője, és annak dacára, hogy Mária már férjnél van, odarendeli őt az udvarba családjával együtt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy szeretőjévé teszi.
A Nazgúlok legjobb jelenetei | A Gyűrűk Ura trilógia | Max
Mivel (talán) mindenki tudja, hogy Annát kivégzik majd, ezért a legvége sejthető, de közben éppen elég érdekes és fordulatos dolog megy végbe. Hol az egyik, hol a másik nő kerül a legfőbb úr kegyeibe; hol egyiket, hol a másikat éri csapás; de a férfi szereplőknek sem könnyű. Natalie Portman óriási minden tekintetben, Scarlett Johansson pedig nagyon jól játssza a másodhegedűst mellette. Sokszor nehéz eldönteni, melyikük a szebb, éppen melyiknek szurkoljunk, ha pedig egyszerre vannak jelen, akkor is nehéz csak egyikükre koncentrálni. Eric Bana egy temperamentumos, vágyaktól és büszkeségtől fűtött királyt alakít, akiben még nyoma sincs a kövérségéről elhíresült Henriknek.
Történelmi hűség és filmes szabadság
A történetet már 2003-ban megfilmesítették, akkor viszont csak tévére. E mozi rendezője Justin Chadwick, akinek ez volt első filmszínházakban is levetített alkotása. Portmant az vonzotta „A másik Boleyn lányhoz”, hogy egy olyan szerepben próbálhatja ki magát, amilyenben még soha. Anna megformálója a forgatás előtt egy hónapon át tanulta az angol akcentust. Eric Bana kizárólag a forgatókönyvet vette alapul és ez alapján alakította ki saját Henrikjét, tudatosan elzárkózva a híres uralkodó egyéb filmes ábrázolásaitól. A Portman nyakában látható, arany B betűs gyöngysor felbukkant a „Betty, a csúnya lány” című sorozatban is.
A regény és a szkript megváltoztatott pár történelmi tényt, hogy izgalmasabbá tegye a sztorit. Mária például korántsem volt olyan ártatlan és erkölcsös, mint ahogy ábrázolják - volt több szeretője, és Henrik azért sem akarta feleségül venni, mert ribancnak tartotta. Anna pedig egyáltalán nem tört össze olyan könnyen hatalomra jutása után - sokat költekezett, rengeteg szolgát tartott, és sok ember halt meg azért, mert ellenségesek voltak vele. A történelem-kutatók mára már azon a véleményen vannak, hogy Mária volt idősebb Annánál és nem fordítva, de mivel egyiküknek sem ismert a pontos születési dátuma, így ezt nehéz megállapítani. A filmben van egy részlet, amit leforgattak, de kivágtak, ez pedig a kisebbik lány első férjének sorsa. A „The Other Boleyn Girl” 35 millió dollárból készült és máig majdnem 78 milliót hozott, ám kritikai megítélése elég vegyes volt.
Filmes hírek és színészek aktuális projektjei
A színészek élete a filmek forgatásán túl is tele van izgalmas projektekkel. Natalie Portman, aki jelenleg első gyermeke születése miatt anyaként tevékenykedik, következő mozija állítólag az „Adaline” lesz. Ez egy dráma egy lányról, aki a 20. század elején egy baleset miatt megáll az öregedésben és halhatatlanná válik, de aztán hosszú évek magánya után rátalál a szerelem. Scarlett Johansson, akiről korábban téves információk keringtek az „Avengers” Fekete Özvegy szerepével kapcsolatban, mégis Natasha Romanoff bőrébe bújik ismét. Hamarosan bemutatják a „Bel Ami” című filmet, amit nálunk forgattak. Juno Temple-nek négy érdekes filmjét mutatják be 2012-ben: „A három muskétás 3D-t”, a „Jack and Diane-t” (vérfarkasos leszbikus horror), „A Sötét Lovag: Felemelkedést”, valamint a „The Brass Teapotot” (fantasy/thriller: egy fémpohárról, ami pénzt termel, ha a gazdái ártanak maguknak).
Vera Farmiga a beszédes nevű „Goats” (Kecskék) című vígjátékban játszik David Duchovny-val. Anna Kendrick szinkronizál a „ParaNormanban”, ez az animációs film egy fiúról szól, aki tud beszélni a holtakkal és megmenti városkáját egy évszázados átoktól. Ha már átok: a hölgy benne lesz a „Twilight Eclipse” 1-2-ben is.
Pankráció és komédia: Oliver Platt, a sportfilm kedvelők örömére
A filmek világában a sportfilmek is külön kategóriát képviselnek, még akkor is, ha a pankrációt sokan inkább szórakoztató show-nak tartják, mintsem hagyományos sportnak. Oliver Platt, egy időben sokak kedvenc férfi színésze, olyan remek mozijai vannak, mint a „Zsaru pánikban”, „A szörny”, vagy éppen ez. Gordie (David Arquette) és Sean (Scott Caan) megszállott pankráció-rajongók. Már időtlen idők óta kedvelik ezt a szórakoztató verekedést, fő kedvencük pedig a legnagyobbak legnagyobbika, Jimmy King (Platt). A srácok elmennek, hogy lássák a követ…